Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-27 / 175. szám
Szovjetunió — pénzügyi helyzet Nem katasztrofális Meglehetősen nehéz a Szovjetunió pénzügyi helyzete, de nem katasztrofális — jelentette ki Valentyin Pavlov pénzügyminiszter a Trud című lapban megjelent cikkben. Elmondta, hogy az állami költségvetés hiányát az első félévben 24 milliárd rubelre sikerült visszaszorítani, noha az korábban még mintegy 120 milliárd rubelt ért el. A Szovjetunióban ez idő alatt 10 milliárd rubel volt a pénzkibocsátás. azaz annyi, mint amennyit az egész idei esztendőre terveztek. Az ország jövője sokban függ attól a gazdasági programtól, amelyet ősszel vitat meg a legfelsőbb tanács. A piacgazdaságra történő átállást a miniszter véleménye szerint nem lehet a fogyasztói árak emelésével kezdeni, hanem a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak, valamint az árképzés módszerének a módosításával kell elindítani, egyelőre nem nyúlva az alapvető cikkek fogyasztói áraihoz. Külföldi események - egÿ mondatban Az elmúlt öt hónapban több mint harmincezer szovjet katona hagyta el Csehszlovákia területét — jelentette a csehszlovák védelmi minisztérium. A Nyugatnémet bankok egy csoportja csütörtökön megállapodott: részt vesznek egy Magyarország számára nyíló, 500 millió nyugatnémet márka összegű hitelkeretben — az összeg 90 százalékára a bonni kormány vállal majd garanciát. ^ A gabonatermés megmentésére szólította fel az oroszországi mezőgazdasági dolgozókat személyes hangvételű üzenetében Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnöke. Á A hatvanhat éve hatalmon levő állampárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt nagyarányú győzelmével végződött a mongóliai választások első fordulója. A Csütörtökön átfogó biztonsági intézkedésektől kísérve megkezdődött az amerikai vegyi fegyvereknek az NSZK-ból való kivonása. A Szeptember 4—7. között Szöulban találkozik a két Korea miniszterelnöke, erről született megállapodás tegnap Panmindzsonban. a két Koreát elválasztó övezet határfalujá- ban. A Újabb véres támadást hajtottak végre szerdán Sri Lankán a Tamil Elam Felszabadító Tigrisei nevű szeparatista szervezet fegyveresei. A A nemzetközi gyakorlatban példátlan intézkedést hozott a moszkvai nemzetközi repülőtér igazgatósága: a Seremetyevo—2 épületébe péntektől csak az adott napra érvényes jeggyel rendelkező utasok léphetnek be. A A lengyel kormány határozottan elutasította azt a követelést, hogy a lengyelországi német kisebbség tagjai is részt vehessenek a december 2-án sorra kerülő össznémet választásokon. A Mihail Gorbacsov nem volt hajlandó megvitatni a Ku- ril-szigetek hovatartozását a japán parlament képviselőházának elnökével. Szakuraucsi Josio elnökkel. — JF GYiET mwmmm IDŐZÍTETT „O AMILYEN HIRTELEN keletkezett a már-már háborús vihar kitörésével fenyegető égzengés, oly hirtelen csendesedett el. Tegnapelőtt még a bagdadi sajtó hangos volt attól, hogy „Kuvait cinkosa egy amerikai-cionista összeesküvésnek”, amellyel az olajkitermelő arab országokat, köztük elsősorban Irakot akarják megfosztani attól, hogy e természeti kincsét áron alul legyen kénytelen elkótyavetyélni, amikor pedig az egész térségben a tartalékok kimerülőben vannak, s 2010 körül, ha a jelenlegi gyors kiaknázás a mostani ütemben folytatódik, aligha találnak majd könnyen hozzáférhető forrásokat e ma energiahordozókban oly gazdag vidéken. Bagdad szerint Kuvait és az Öböl menti Arab Emírségek, amelyek áz olajból teremtettek luxuséletmódot az elit számára, .„Washington érdekeit szolgálják ki, s a termelés fokozásával leszorítják a nyersolaj árát”. Az Egyesült Államok olaj- szükségletének mintegy negyedrészét fedezi a Közel-Keletről. Nyugat-Európa és Japán szinte teljesen az öbölbeli szállítmányoktól függ. Arcúkor legutóbb az arab államok „bevetették az olajfegyvert”, azaz nem szállítottak energiahordozókat, az árak a világpiacon á korábbihoz képest elképzelhetetlen magasságba emelkedtek. Az olajtermelés több mint felét kézben tartó 13 OPEC-tagállam azóta is, mint korábban összehangolja kiaknázási kvótáit és árait, amelyeket csúcsértekezleteiken határoznak meg. Az iráni—iraki háború annak idején rendkívüli helyzetet teremtett az olajpiacokon. S miután létrejött a tűzszünet a tízéves fegyveres konfliktus után, minden OPEC-értekezlet nagy csatározások színhelye volt. A nézeteltérések miatt nem lehetett egyhangú határozatokat hozni, s így az árakat és a kvótákat nem mindig tartották be a tagállamok. Ebben a helyzetben Szaúd-Ará- bia volt a mérleg nyelve, Ríjad ugyanis, mint a legnagyobb olajtermelő állam a Közel-Keleten, 1985 óta „rugalmas politikát” folytat a kiaknázásban és piacradobás- ban. Ha valamelyik állam „kilóg a sorból”, s túlkínálatot teremt az olajpiacokon, Szaúd- Arábia azonnal visszafogja a kitermelést, s így az egyensúly helyreáll. Közismert, hogy Rijadnak mily szoros kapcsolatai, vannak-Washingtonnal s ez az arab ország mily fontos szerepet. játspk ..az Egygßült Államok közel-keleti politikájában. Hasonlóképpen Kuvait is az amerikai politika egyik fővédence a térségben. Emlékezetes, hogy az iráni—iraki háborúban amerikai hadihajók kísérték a kuvaiti tartályhajókat a Hormuzi-szoros környékén, amikor Teherán támadással fenyegette őket. (Kuvait ugyanis a háború idején Bag- dadot támogatta.) Mi történt akkor most, hogy Szaddam Husszein iraki elnök korábbi szövetségesére szórt nyilakat, s harmincezer katonáját vonta össze fenyegető propagandahadjárat közepette a kis ország határánál? Az iraki elnök azért vált egyszerre kardesörtetővé, mert szerinte Washington ösztönzésére Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek annyira megemelték olajkitermelésüket, hogy a piaci bőség miatt az árak az év elején hordónkénti 14 dollár alá estek. Ezzel — szerinte — Iraknak mérhetetlen kárt okoztak. Kuvaitot külön „tol- vajlással” is megvádolták, s azt állították, hogy a vitatott határterületen — amelyet Bagdad magának vindikál — olajkiaknázásaival 2,4 milliárd dollárral rövidítette meg Ira- kot a háború tíz esztendeje alatt. Emellett Bagdad az öböl ellenőrzésében nagy szerepet játszó két, most Kuvaithoz tartozó szigetre is jogot formál. Washington, válaszul a bagdadi csapatösszevonásra, riadókészültséget rendelt el az öbölben cirkáló flottaegységein és k„zös hadgyakorlat tartását jelentette be az arab emírségekkel. A feszültségre a világpiac azonnal reagált. Rögtön 45 centet emelkedtek az árak, s megközelítették a 17 dollárt. Színre lépett Mubarak egyiptomi elnök, s közvetítése ezúttal sikerre talált... Bagdad beleegyezett, hogy visszavonja 30 ezer katonáját a határról, s békés megoldás kutatására Szaúd-Arábiába küldje megbízottját, hogy tárgyaljon Kuvait küldöttével. A GYANÚ NAGY, hogy mindez Bagdadban a ma megkezdődött genfi OPEC-értekezlet elé volt gondosan időzítve, s a cél az volt, hogy így befolyásolják a tanácskozást, amelynek az a hivatása, hogy a következő hat hónapra elossza az olajkitermelés kvótáit a tagállamok között és meghatározza a szervezet országainak irányárát. Irak 25 dolláros hordónkénti ár kitűzését követeli. Ez persze most irreálisan magas. De az bizonyos, hogy Bagdad kardcsörtető fellépése nyomán a szervezet 18 dollár feletti árat határoz meg, s belemegy abba, hogy leszorítsa a közel-keleti kőolaj kitermelését. Ha pedig ez bekövetkezik, az árak emelkedni fognak. Hiszen a szovjet kőolajszállítások csökkentése miatt a kelet-európai országok is a közel-keleti olajból akarják pótolni hiányukat az oly nélkülözhetetlen energia- hordozókban. Ez — mint a Daily Teleraph című angol lap szerdai számának vezércikke rámutatott — Bagdad malmára hajtja a vizet, s az olajárak további elkerülhetetlen növekedéséhez vezet. Árkus István Július 29-én szavazzon O a közvetlen elnökválasztásra O a demokráciára Szavazni ugyanott lehet, ahol az idén már kétszer szavazhatott. Kérjük, személyi igazolványát vigye magával! Ha a szavazás napján nem tartózkodik állandó lakhelyén, a helyileg illetékes tanácsnál kérhet igazolást, amellyel az országban bárhol szavazhat!-f- IGEN-nel (x) Felhívás állampolgári kezdeményezés támogatására Az Agrárszövetség, átérezve a földtulajdon körüli viták társadalmi súlyát, más politikai erőkkel egyetértésben, az érintettek széles tömegeihez fordul és állampolgári kezdeményezéshez folyamodik a földtulajdon kérdésében. Ez a kezdeményezés költségkímélő, nem „zavarja” sem az Országgyűlés, sem a kormány folyamatos munkáját. Az Agrárszövetség megalakulásától kezdve- SZORGALMAZTA ÉS SZORGALMAZZA A FÖLDTULAJDONLÁS KÉRDÉ- SÉNEK AZ EGÉSZ NEMZET ÉS A FÖLDHÖZ MUNKÁJUKKAL KÖTŐDŐ RÉTEGEK ÉRDEKEIT IS FIGYELEMBE VEVŐ MEGVITATÁSÁT- A MAGÁNTULAJDONON ALAPULÓ ÖNKÉNTES SZÖVETKEZÉS HÍVE- megvalósítható programot dolgozott ki a sérelmet szenvedett TULAJDONOSOK ANYAGI ÉS ERKÖLCSI REHABILITÁLÁSÁRA. Hangoztatta és hangoztatja, hogy a konkrét megoldási módozatokat a politikai indulatoktól, vádaskodásoktól és számításoktól mentesen, pragmatikusan, a döntéseket az érintettekre bízva kell megtalálni. Ez — néhány politikai szerencselovagot leszámítva -, mindannyiunk érdeke, hiszen a mező- gazdaság folyamatos működőképessége fontos eleme gazdasági és politikai stabilitásunknak és ennek folytán a békés rendszerváltozásnak. Aggódva tapasztaljuk, hogy miközben a békés rendszerváltozás szükségességével elvileg mindenki egyetért, a földtulajdon kérdése mégis kevesek politikai játszmájának eszközévé züllött, veszélyeztetve a békés rendszerváltozást. A termőföldre vonatkozó tulajdoni és használati viszonyokat érintő eddigi alkotmányellenes „rendezés”, az 1947-es tulajdonviszonyok minden áron történő visszaállítására irányuló törekvés csupán egyetlen politikai párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt — és azon belül annak is polgári tagozata - hatalmi érdekeit szolgálja. Elérkezettnek látjuk az időt kimondani: elég volt a milliók létbiztonságát fenyegető taktikázásokból! Mindannyiunknak végig kell gondolnia, milyen következményekkel járna, ha a mazőgazdasági termőföld, és a vele összefüggő egyéb ingatlanok tulajdonjoga a mazőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó réteg kezébe kerülne.- A bérleti díjakkal sok milliárd forint csoportosulna át a mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozók zsebébe.- Egy ilyen intézkedés szükségszerűen vezetne az élelmiszerek árának további, a jelenlegi infláció mértékét messze meghaladó emelkedéséhez.- Az efféle „rendezés” méltánytalanul és igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozná a tulajdonosi múlttal nem rendelkező mezőgazdasági dolgozókat, vagyis a döntő többséget. Az itt dolgozók nagy része legjobb esetben bérmunkás lehet családjával együtt. Az 1947. évi december 31-i tulajdoni állapotok visszaállítása azonban nem csupán a mezőgazdasági dolgozókat érintené hátrányosan, hanem kihúzná a talajt a zártkertek, üdülőkertek, háztáji- és illetményföldeket művelő falusi és városi lakosok, egyes kisipari, szolgáltató és kereskedelmi helyiségek stb. tulajdonosai alól is! Mindezeket mérlegelve úgy gondoljuk, hogy a békés rendszerváltozás nem lehet megalapozott, s minden tulajdoni formára egyidejűleg kiterjedő, törvényes szabályozás nélkül. Ebben a mindannyiunk számára létfontosságú kérdésben átfogó, minden jóvátételi és tulajdoni érdeket figyelembe vevő nemzeti megegyezésre van szükség. Éppen ezért követeljük, hogy az Országgyűlés a földtulajdon kérdését csak a földet művelő emberek képviselőinek és független szakértőknek a nyilvános meghallgatása után, a tulajdonviszonyok átfogó rendezése keretében, még a helyhatósági választások előtt tárgyalja és rendezze! Kérjük, hogy aláírásával támogassa állampolgári kezdeményezésünket! * ! Az Agrárszövetség Országos Választmánya (X) ==========—=^--" - --------------------
