Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-27 / 175. szám

le PEST MEG YE I XXXIV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Ára: .1,80 forint 1899. JŰLIUS 27., PÉNTEK A Húscéh-vezér mérlegel és indokol Az áremelés csak lehetséges hústermékek iránti hazai kereslet? — A legutolsó' statisztikai felmérések szerint Magyar- országon közel kilencmillió sertést tartanak. A hazai szükségletek kielégítésére négymillió is elegendő lenne. Egy egyszerű csökkentéssel mindenkor megteremthető a kínálati piac. Megfigyelhető, hogy a belső piac szűkülése miatt sok feldolgozóüzem a saját eredménye terhére engedi le az árakat, annak a reményében, hogy így töb­bet adhatnak el. Általában ennek az a vége, hogy mi­re a kereskedelem is ráteszi a hasznát, a vevők már nem sokat éreznek az enged­ményből. Hargitai Éva Felhívásuk bojkottra és részvételre El kéne hala A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt a hétvégi népszavazás bojkottálására szólítja fel tagjait és szimpatizánsait — jelentette be ' Torgyán Jó­zsef, a párt parlamenti frak­ciójának vezetője csütörtö­ki sajtótájékoztatójukon. A bojkottfelhívást Tor- gyán József azzal indokolta, hogy az ország érdekeit te­kintve kifejezetten hátrá­nyos lenne, ha népszavazás­sal választanák meg a leg­magasabb közjogi funkció betöltőjét. Kilenc Parlamenten kívü­li párt (Magyar Néppárt— Nemzeti- Parasztpárt, Nem- zedékek-Nyugdíjasok Párt­ja, Magyar Realista Párt, Haza Párt, Magyar Szabad­ságpárti Szövetség, Szociál­demokrata Párt, Nemzeti Még ki sem hevertük a legutóbbi áremeléseket, máris újabbaknak nézhe­tünk elébe. Legalábbis ak­kor, ha az előzetes hírek igaznak bizonyulnak. Nem­régiben a televíziónak adott nyilatkozatában a Húscéh — a húsipari üzemek egye­sülésének érdekvédelmi szervezete — igazgatója, Re­mény Ervin szeptemberre tízszázalékos húsáremelke­dést prognosztizált. Érthető, hogy a hír sokak­ban nyugtalanságot keltett. Ezért felkerestük a Húscéh igazgatóját, s megkérdeztük, mire alapozta állítását. — Az adásidő rövidsége miatt az anyagot alaposan megrövidítették, így talán nem minden összefüggés volt világos a nézők előtt. Kategorikusan nem jelentet­tem ki, hogy szeptemberben áremelkedés lesz, hiszen a hústermékek szabadárasak, s a változtatásról a vállala­tok saját hatáskörben dön­tenek. Azonban az biztos, hogy a húsfeldolgozás jelen­leg nagyon gyenge jövedel­mezőséget biztosít. A meg­növekedett felvásárlási árak mellett az élelmiszer-ipari támogatások is csökkentek. A hús végtermék, s ha nem tükrözi az inflációt, az emel­kedő költségeket, akkor két eset lehetséges. Ha vissza­esik a felvásárlási ár, akkor az amúgy is csökkenőben le­vő sertéstenyésztési kedv to­vább mérséklődik. Ennek biztosan hiány a vége. A másik hatás az lehet, hogy a feldolgozóüzemek veszte­ségei nőnek, s rövid időn belül tönkremennek. Ez se kívánt, hiszen a magyar húsipari cégek a tőkésex- port-piacra is képesek ter­melni, kár lenne, ha veszen­dőbe mennének ezek az ér­tékek. Ezért fogalmaztam úgy, hogy a nem kívánt ha­tásokra — emelkedő infláció — emelkedhetnek á húsárak is. — Hatékonyabb gazdál­kodással nem lehet ellensú­lyozni a költségnövekedést? ■— Nem, vagy csak na­gyon kis mértékben. Az alapanyag minősége csak tovább romlana, s már je­lenleg sem üti meg az euró­pai mértéket. A sertéshús zsíros, a felesleges zsiradé­kot pedig nem lehet érté­kesíteni a világpiacon. — Mi az oka a minőség- romlásnak? — Egyik a takarmány­árak folyamatos növekedése. A másik, hogy a tenyészka­nok helyett genetikailag ki nem próbált állatokkal sza­porítják az állományt, A statisztikai adatok azt mu­tatják, hogy a kistermelők sertéstenyésztési kedve nö­vekedik. Ez jó lenne, ha a nálunk nevelt sertések nagy részének nem lenne olyan rossz a minősége. — Ha emelkednek az árak, nem lehet attól tarta­ni, hogy tovább csökken a Leálltak Gyékényesen Sztrájk a kavicsbányában Kisgazda- és Polgári Párt, Független Magyar Demok­rata Párt. Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja) képviselői viszont egyetértettek abban, hogy a népszavazás — szerintük — törvénysértő jogi előkészí­tése (félrevezető módon fo­galmazott szavazólap, rend­kívül rövid határidők) és a megrendezés nagyon gyenge propagandája miatt azt nem most, hanem egy alkalmas, későbbi időpont­ban, megfelelő előkészítés, az esemény jelentőségének tudatosítása után kellene megtartani. Ugyanakkor arra hívják fel az állampolgárokat —• amennyiben a népszavazást július 29-én mégis megren­dezik —, hogy menjenek el a szavazóhelyiségekbe és igennel szavazzanak, vok­soljanak arra, hogy a nép válasszon elnököt. Hasonlóképpen szavazásra szólít fel Király Zoltán teg­nap nyilvánosságra hozott felhíyásg és a DEMISZ.ál-, íásíoglaiásá is. (A Pest megyei készülődés­ről a 3. oldalon is olvaihat- nak.) AZ ÁR ILLEK ÚSZVA EGÉSZ ÉVBEN ÜNNEP •• Nem sok az ünnepelni valónk. A reményt azon­ban ne adjuk fel! S azt, hogy okunk van erre a reményre, igazolja: már fel-felbukkannak az egy­házak részéről igények, mely egyházi ünnepek mi­nősíttessenek munkaszüneti nappá. Van már konk­rét óhaj is (a Református Zsinaté) az országos ha­tóságoknál,'három és még egy nap (ez utóbbi eset­leges) munkaszünetivé nyilvánításáról. Vannak he­lyi aláírásgyűjtések, az óhaj kifejezésére a megyé­ben, s vannak — országosan — még nem nyilat­kozott, de a kérdést nagyon is mérlegelő egyhá­zak ... Mert hazánkban több, mint hatvan bejegyzett egyház tevékenykedik, s mert az évből így is — az idén — 253 nap számít munkanapnak, az egész évben ünnep reménye irreális lenne? Ha ugyanis minden egyes egyház csak három napot óhajtana ünneppé és munkaszünetivé nyilvánítani, akkor az annyi mint, legkevesebb 180. Az a fennmaradó 73 náp valahogyan csak eltelne... Kérdés persze, egyik vagy másik egyház nem kíván-e — hívei számára hivatkozva — elsőnek lenni az egyenlők között? Amint kérdés az is, vajon a munkaszünet fizetett-e, s ha igen, milyen alapon (meg: miből?), s ha nem, akkor miért érje veszteség a más vallá- sút, a nem vallásosat? S kérdés, nem kicsiny, mi­ként avathat kötelező ünneppé egy állam (egy köz­társaság) olyan napot, amely polgárai lelkiismereti szabadságának legbensőbb ügye? Napjainkban egyre erősödik bennem az a ta­pasztalat, hogy a korábbi szereptévesztéseket újak váltják fel: ennyi, nem több a változás. Az ünnep (a vallásé), például az áldozócsütörtök vagy pünkösd hétfő, miért lenne ünnep (munkaszünet) az állam­polgárnak? A hívő dolga, hogy megtartja-e vallása ünnepeit. Az állampolgár dolga más, éppen mert állampolgár. A sokféle vallás (egyház) sokféle ün­nepe: az állampolgár számára nem közös nevező. Így gondolom. S azt is gondolom, nem lenne jó egész évben ünnepelni... (M) Megkezdődött a sztrájk, csütörtökön délután fél ket­tőkor — bizonytalan időre — leállt a munka a Gyéké- nyesi Kavicsbányában. A szerdai figyelmeztető munkabeszüntetés után — mint a korábbi híradásokból ismeretes — a Somogy me­gyei üzem dolgozói csütör­tök délig adtak haladékot az Országos Kavicsbánya Vál­lalat igazgatóságának köve­teléseik teljesítésére. Miután nem kaptak érdemi választ az üzem önállósulását, a korábban elbocsátott üzem­vezető visszavételét, béreme­lést és nyereségrészesedést szorgalmazó, továbbá a bá­nya „központi privatizálá­sát” ellenző felhívásra — sőt tárgyalási készséget sem tapasztaltak —, a délutáni műszak ütvén dolgozója egyöntetűen a sztrájk mel­lett döntött. Nagy valószínű­séggel így határoznak majd az éjszakai és a délelőtti műszak dolgozói is. Csütörtök délután a kiter­melt kavics szállítása még folytatódott, mert a szállító kát és megrendelőket nem tudták időben értesíteni a munkabeszüntetésről, és nem akarták őket kész té­nyek elé állítani. A sztrájkot teljes egyetértésben szervező hagyományos és független szakszervezet sztrájkőrséget állított fel. így akarják meg­védeni munkahelyük beren­dezéseit és vagyontárgyait, de nem rekesztik ki azokat, akik netán folytatni akar­ják a munkát. Egy hónap múlva nyit az OMÉK Huszonhat ország ezer kiállítója A legutóbbi összesítés'sze­rint 26 ország csaknem ezer kiállítója jelentkezett a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásárra, az OMÉK ’90-re. Az augusztus 31-én nyíló nagyszabású kiállítás előké­születeiről a Hungexpónál elmondották: az idei kiállí­táson nemzeti bemutatóval vesz részt egyebek között Hollandia, Izrael, Spanyolor­szág, Franciaország és Új- ' Zéland. A kiállításon szep­tember 2-án tenyészállat-ár­verés lesz, , amelyre, eddig csaknem másfél száz állat­tartó jelentkezett. Szeptem­ber 6-án biotechnikai konfe­renciát tartanak. Nagy ér­deklődés előzi meg a vásár­városban rendezett, nemzet­közi dísznövény-bemutatót. A kiállítás élélmiszer-be- rhutatóján a látogatók ked­vébe járnak azzal, hogy a díjnyertes termékeket, kö­zöttük a borokat és söröket meg is lehet kóstolni. A Bu­dapesti Húsipari Vállalat, ol­csó termékeit kínálja a hely­színen. Első alkalommal lesz, élő közvetítés az AGRO-TV és a Szegedi Körzeti Stúdió közös produkciójaként. Az OMÉK idején rendezik a vásárvárosban a Buda- transpack ’90 nemzetközi anyagmőzgatási és csoma- golásLszakkiállítást is. A Szabad Demokraták Szövetsége az MDF-fel áp­rilis végén kötött megállapo­dás megszegésének, súlyos megsértésének tartja, hogy az MDF parlamenti frakció­ja az Országgyűlés szerdai ülésnapján elvetette a pár­tatlan tájékoztatás bizottsá­gának felállításáról, vala­mint a közszolgálati médiu­mok vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Ezt Kis János, az SZDSZ elnöke je­lentette ki a sajtó képviselői előtt az ominózus parlamen­ti szavazás másnapján, csü­törtökön. Az SZDSZ megítélése sze­rint nagyban segítené a helyzet tisztázását, ha Antall József reagálna arra a kér­désre: miként viszonyul az általa aláírt megállapodás­hoz az MDF parlamenti frakciójának szavazási gya­korlata? Az SZDSZ kívána­tosnak tartja, hogy Antall József, az MDF elnöke meg­törje hallgatását, s kifejtse: milyen lépéseket tervez, hogy a megállapodásban foglaltak teljesüljenek, s ér­vényesüljön a közszolgálati médiumok pártatlansága és semlegessége mind a kor­mánytól, mind, pedig a. po­litikai pártoktól, vagy más erőktől. A helyzet kulcsa te­hát az MDF elnökének ke­zében van, - neki kell kezde­ményeznie egy kölcsönösen elfogadható megoldást, amennyiben azt szükséges­nek látja. igazságos birtokpolitika hordozója |]j földtörvénytervezet Á Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Igazságügyi Minisztérium — a kormány­pártok földtulajdoni koncep­ciója alapján — elkészítette az új földtörvény tervezetét. Ezzel kapcsolatban Mándy Endre, az FM közigazgatási államtitkára elmondta : a törvény tervezetét napokon belül elküldik tárcaközi, ál­lamigazgatási egyeztetésre, illetve a jövő héten az or­szág különböző térségében — a földhivatalok közremű­ködésével — értekezleteket tartanak államigazgatási, üzemi, érdekvédelmi szerve­zetek, pártok képviselőinek részvételével. — Milyen tapasztalatokat szerzett a törvényalkotási folyamat mostani szakaszá­ban? — Benyomásom szerint a legtöbben féltik a szövetke­zeteket a tulajdonrendezés­től. Erre semmi okuk nincs, mert annak eldöntése, hogy a tulajdonosok miként ren­delkeznek majd földjükkel, szuverén joguk. Meggyőző­désem, hogy ahol a termelő- szövetkezet jól működik, és a tagság fölismeri a közös gazdálkodás további lehető­ségeit, ezután is kitart — legfeljebb megújult formá­ban — a nagyüzem mel­lett, és a tulajdonosok a szö­vetkezetben fognak marad­ni. Éppen ezért váratlanul ért, hogy az Agrárszövetség, valamint a MOSZ ellenséges hangon nyilatkozott a kon­cepcióról. Különösen így ér­tékelhető, ha elfogadjuk a három párt ama törekvését, hogy a készülő törvény már több, mint egyfajta jóváté­tel, a tervezet magában hor­dozza az új. igazságos föld­birtok-politikát. BELPOLITIKÁI KRÓNIKA László Balázs kormányszóvivő a tegnapi kormány­ülés után közölte, olyan törvényjavaslat előterjesztésére készülnek a hétfői ülésen, hogy a rádió, a televízió és a távirati iroda vezetőit mégiscsak a köztársasági elnök ne­vezze ki a miniszterelnök ellenjegyzésével. 9 Nem a po­litikai vezetők feladata a sajtó ellenőrzése, az ő dolguk csupán a. sajtószabadság körülményeinek biztosítása — mondta a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára teg­napi, budapesti sajtótájékoztatóján. ® Augusztustól föl­mentették tisztségéből Tömpe Istvánt, s helyette Csépi Lajos látja el az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igaz­gatói tisztét. A személycserére azért kerül sor, mert a Vagyonügynökség a kormány felügyelete alá került, s a miniszterelnök a többek között a KISZ KB gazdaságpoli­tikai osztályán és az árhivatalban munkaviszonyban volt Csépi Lajost találta alkalmasabbnak e posztra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom