Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

Ki 1990. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Mítoszteremtő Antiszemita hisztéria A szovjet társadalomban felerősödött antiszemita ér­zelmek okát, az újra napi­rendre kerülő zsidókérdést boncolgatta a Pravda vasár­napi számában Sz. Rogov tör­ténész. Az SZKP KB központi napilapja hosszú idő után elő­ször foglalkozik az antiszemi­tizmus és cionizmus kérdései­vel, amelyek nagyon is ag­gasztják a szovjet közvéle­ményt. A Pravda első oldalán két olvasói levélből is idéz ' (megjegyezve, hogy p problé­ma állandó témája postájá­nak) : az egyik antiszemita hisztériáról beszél a Szovjet­unióban, a másik viszont azt követeli, hogy rántsák le a leplet az Oroszországot romba döntő zsidó kommunistákról, akik Leninnel az élen mára a hatalom minden szférájába beférkőztek. A történész Rogov elítéli a ’„Pamjaty” szervezet tevé­kenységét, hiszen segítségük­kel született újjá az Oroszor­szág elleni „zsidó—szabadkő­műves—bolsevista összeeskü­vés” mítosza. Hanecker nem kap menedéket A chilei kormány — Bonn hivatalos közbelépésére — megtagadta a beutazási enge­dély megadását Erich Ho- necker volt keletnémet párt- és állami vezetőnek. A Welt am Sonntag című hetilap első oldalas jelentése szerint San­tiago eredetileg hajlandó lett volna ma menedéket adni a 77 éves Honeckernek és fele­ségének. Ilyen értelmű kér­vényt terjesztett elő ugyanis a bukott kelet-berlini vezető leánya, Sonja Yaniz, áki a közelmúltban települt át a dél- ameriikai országba chilei férjé­vel. A bonni külügyi hivatal — mint a tekintélyes hetilap va­sárnap jelentette — közölte a chilei kormánnyal, hogy Ho- íiecker befogadását igencsak barátságtalan lépésnek tekin­tené, mivel az egykori párt­ós állami vezetőt politikai fe­lelősség terheli az NSZEP- rendszer hosszú éveken át ki­fejtett bűnös tevékenységéért. A lap az NDK belügyminisz­tériumától szerzett értesülé­sekre hivatkozva azt is közli, hogy a főállamügyészség utasí­tására a Honecker házaspártól bevontak minden személyes igazoló okmányt. Ha vasárnap lenne a választás Kohl nagyon népszerű A Aívó Hanglemezgyártó és Forgalmazó Kft. felvesz saját gépkocsival rendelkező, jutalékos rendszerben dolgozó terjesztőket és mozgóárusokat. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal. Telefon: 182-0376, 166-2564. A nyugatnémet lakosság 45 százaléka adná szavazatát Hel­mut Kohlra, ha közvetlenül le­hetne megválasztani a kancel­lárt. Ahhoz képest, hogy ez az arány februárban még csak 36, júniusban pedig 41 százalék volt, a bonni kormányfő nép­szerűségi mutatója ugrássze­rűen növekedett. A Bild am Sonntag című hetilap megbí­zásából végzett közvélemény­kutatás szerint a növekmény elsősorban annak köszönhető, hogy a Mihail Gorbacsov el­nökkel a Kaukázusban folyta­tott tárgyalásai során Kohl át­törést ért el a német egység irányában. A választók 48 százaléka egyébiránt úgy tartja, hogy a Szovjetunió azért szánta rá magát a szuverén össz-Német- ország NATO-tagként való jö­vőbeni elismerésére, mivel gazdasági helyzete megrop­pant. 39 százalék mindamellett Gorbacsov engedékenységé­ben a kancellár személyes si­kerének megnyilvánulását lát­ja. Az uniópártok, a CDU—CSU is népszerűek: ha vasárnap lenne a választás, a nyugatné­met polgárok 46 százaléka ad­ná rájuk szavazatát, míg jú­niusban 41 százalék állt volna ki mellettük. Oskar Lafon taine-re, az SPD kancellár jelöltjére csak 34, pártjára pedig 39 százalék­nyi szavazat jutna. A lap szerint az NSZK-ál- lampolgáröknak 34 százaléka síkraszáll azért, hogy noha Berlin legyen az új főváros, Bonn maradjon meg kormány­zati és törvényhozási szék­helynek. 33 százalék Berlint szeretné látni teljes értékű fő­városnak, 27 pedig hű akar maradni Ronnhoz. Külföldi események - egy mondatban Az afgán ellenzék vasárnap rakétákkal lőtte Kabult. A A Szíriának szállított MÍG gépek rakétaberendezéseinek terve­zője, irányítója, a szovjet rakétaprogram irányítója Izraelbe emigrált. A Bagdad, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek közötti nézeteltérés rendezéséről esett szó Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Tárik Aziz iraki külügyminiszter között történt megbeszélésen. A Rijádban, a Szaúd-arábiai Ki­rályság fővárosában bejelentették, diplomáciai kapcsolat léte­sült Szaúd-Arábia és Kína között. A Tajvan vasárnap felfüg­gesztette a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával, miután az arab királyság „a kínai nép egészét képviselő egyetlen törvényes kormánynak” ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A Vasárnap hajnaltól drágább a benzin Szerbiában is, s így Jugoszláviában már három tagköztársaságban emelték az üzemanyag árát a szövetségi kormány beleegyezése nélkül. A George Washington névre keresztelte Bush elnök szombaton az Egyesült Államok legújabb repülőgép-hordozó hajóját a Virginia állambeli Newport News kikötőjében. A Nadzsibul- lah afgán elnök vasárnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy elfogadja az afganisztáni polgárháború befejezését célzó szov­jet béketerv leglényegesebb pontját: hajlandó átengedni a vé­delmi és a belügyminisztérium hatalmának egy részét a kor­mány és a felkelők képviselőiből álló vegyes bizottságnak. Az NDK népi kamarája Három fontos kérdés Az NDK népi kamarája vasárnap délben rendkívüli tanácskozásra ült össze, hogy még a nyári parlamenti szü­net előtt megpróbáljon dön­tést hozni három fontos kér­désben. Ezek: mikor csatla­kozzék az NDK az NSZK al­kotmányához, milyen költség- vetési fogadjanak el a máso­dik félévre, továbbá az, hogy módosítják az ország közigaz­gatási rendszerét, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi megye- rendszer helyett visszaállítják az 1952-ben megszüntetett (és feldarabolt) történelmi tarto­mányokat. Ezek közül a legvitatottabb kérdés az, hogy mikor csatla­kozzék az NDK az NSZK al­kotmányához. A Lothar De Maiziere vezette Keresztény- demokrata Unió (CDU) és az azt támogató Német Szociális Unió (DSU) továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy erre a lépésre csakis a decem­ber 2-re tervezett össznémet parlamenti választások után kerülhet sor. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a liberálisok képviselői azt akarják, hogy a csatlakozási aktusra legkésőbb a választá­sokat megelőző napon kerül­jön sor. A hí fokfes fás fass fázó ff kérdésed A „védett idő” fogalma A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium vezetői 35 egyház képviselőivel a na­pokban egyeztető megbeszé­lést tartottak a vallásoktatás­ról, s némiképp módosítottak a korábbi elképzeléseken. Ezen újabb egyeztetés hátte­réről, valamint, a hitoktatás bevezetésének további részle­teiről Lukáts Miklós, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium politikai államtitkára elpiondta, hogy Harmati Bé­lával, az evangélikus egyház püspök-elnökével folytatott megbeszélésük óta széles körű társadalmi vita indult meg, amelyek során számos újabb szempont merült fel a hitok­tatással kapcsolatosan. Mint­hogy a püspök-elnök akkori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült az igény, hogy valamennyi egyházzal konzultálva találja­nak mindenkit kielégítő meg­oldást. Az egyeztetés alkalmával módosítottak a hitoktatók do­tálásának e tervén. Eredetileg úgy foglaltak állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez ellenérzéseket keltett a pedagógusokban: úgy érezték, mindez saját bérkeretük ter­hére történne, így hátrányo­sabb helyzetbe kerülnének. Elfogadták az érvet, ezért vé­gül olyan megoldásra gondol­tak, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön kere­tet a hitoktatók számára. A minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a hitokta­tó legyen tagja a tantestület­nek, változás történt e kér­désben is. Belátták, hogy a kisebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a kö­vetelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tantestület tagjaitól elvárnak: például azt, hogy a tantestü­let tagja főállású dolgozó le­gyen. Ugyanakkor ma is fon­tosnak tartják, hogy a hitok­tató a gyermekek érdekében valamiképp részt vegyen a tantestület munkájában. Az egyházak képviselőivel úgy ítélték meg, hogy ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást. Az egyház tehát úgy is meg­szervezheti az oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak hittanra járni — hangsúlyozta az ál­lamtitkár. — Azt, hogy az iskolai bizo­nyítványba kerüljön-e a hit­tanon való részvétel, vagy sem; a megbeszélésen megje­lentek nem tartották fontos kérdésnek, de végül úgy dön­töttek: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyít­ványt. Bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is je­lent a „védett idő”; amit a hitoktatás számára , biztosíta­ni kell. Sokan ezt úgy értel­mezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfá­radtak. Ez nem így van — hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonat­kozik, hogy az iskolának he­tenként két órát kell biztosí­tania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután le­gyen. „Lábon" eladható Az idén a szokásosnál ké­sőbb kerül piacra a hevesi dinnyé. A június-júliusi idő­járás — a hűvös éjszakáik, a csapadékhiány — nem kedve­zett a növény fejlődésének. Nemcsak az érés késik, de a termés mennyisége is gyen­gébb lesz a vártnál. Ügy tű­nik: a hevesi görögdinnyék igazi szezonja majd csak jú­lius végén kezdődik. Heves, Erdőtelek, Kál kör­nyéken a szakcsoportba tömö­rült termelők és az egyéni gaz­dák úgy vélik, hogy a várható termés „lábon" eladható, már csak azért is, mert a dinnye termőterülete a korábbi évek­hez képest alaposan csökkent. A termelési kedv visszaesésé­ben közrejátszott az is, hogy ebben az évben a hevesi diny- nyések sem számíthatnak a kelet-európai országok piacai­ra. Szlovákiából is jönnek A kemencei medence A kemencei templomtól kacskaringózik az út a hegyek közé. A nagyvölgyi strandtól messzire elhallatszik a fürdő- zök zsivaja. A parkoló gépko­csik sorában jó néhány cseh­szlovák rendszámú is látható. — Ipolyságról jöttünk — magyarázza a Lada egyik uta­sa. — örülünk ennek a für­dési lehetőségnek. Nagyon szép a táj, könnyű megköze­líteni. Mészáros Gábor strandveze­tő is arról beszél, hogy hiány­pótló fürdőt avattak július elején, itt, a Börzsöny északi csücskében. A környéken nin­csen uszoda, Diósjenőn talál­ható a legközelebbi. A szlová­koknak is legalább 30 kilomé­tert kell otthon autókázniuk, egyszerűbb, ha hozzánk jön­nek. Igaz, az említett strandok nagyobbak. A kemencei me­dence 12,50X25 méteres, mélysége 90-120 centiméter, s 312 köbméter vizet fogad lie. Tisztításáról korszerű vízfor­gató berendezés gondoskodik. Különböző vegyszerek is se­gítik a munkát. A vizet a há­lózatból kapják. És hogy mi­lyen a hőmérséklete? — A legutóbbi vasárnap 23 fokos volt, tehát reggeltől szépen felmelegedett. — Az ott a gépház — mutat egy kisebb épületre Mészáros Gábor, megemlítve, hogy nem. teljesen kész a beruházás, még 3-4 gyermekmedence, azaz pancsoló készül. Ezt azonban valószínűleg csak jö­vőre adják át. S bár 250 az engedélyezett létszám, mint hallottuk, en­nél valamivel többen voltak itt a legutóbbi hétvégén. Rö­vid idő alatt népszerűvé lett a strand, amelynek büféje már 4 éve működik, télen- nyéron egyaránt. — Négy esztendeje, azaz 1986-ban kezdődött az épít­kezés — emlékezik vissza Pongrácz János tanácselnök. — A 15 millió forintos beru­házást másfél milliós társa­dalmi munka és ugyanennyi tanácsi támogatás segítette. Jó néhány szervezet, így a Dunakanyar Intéző Bizottság, az Országos Sporthivatal és mások járultak hozzá a költ­ségek fedezéséhez. A vállal­kozás sikerét bizonyítja, hogy egy szakvélemény szerint az eredeti költségek csaknem há­romszorosát éri ma a strand. Ezzel is gyarapodott a helyi és környékbeli lakosok, vala­mint az idelátogató üdülők testedzési lehetősége. Innen nem messze, a hegyoldalban van a 160 személyes Ifjúsági Szálló, amely több mint 10 éve fogadja a, vendégeket;. Kis­kunfélegyházi fiataloktól a luxemburgi vadászokig ; szé­les az érkezők skálája. Asztalitenisz, kispályás foci mellett sízésre is kitűnően"al­kalmas a terep. A.legutóbbi, hó nélküli tél számlájára ír­ható, hogy a felvonóval ellá­tott két lesiklópál.va, vala­mint a szánkóterep árván ma­radt. A strand feletti hegyoldal­ban széles sáv jelzi a lesikló- pályát... Reitter László A Pemü Zsámbéki Gyára felvesz műanyag-feldolgoió ismereteket szerzett, felsőfokú műszaki végzettségű (gépész-vegyész) termékmenedzsereket valamint termelésirányítókat Felvesz továbbá export-import lebonyolításában gyakorlott, angol vagy német nyelvet beszélő munkaerőt, közgazdaság! elemző munkára közgazdászt vagy pénzügyi-számviteli főiskolát végzett dolgozót. Budapesten lakók személyszállítása megoldott. Jelentkezni lehet a Pemü Zsámbéki Gyára személyzeti és munkaügyi osztályán, tel.: (26).42-137/13. Cím: Pemü Zsámbéki Gyára, Zsámbék, Pátyi u. t. Lélekharang és csecsemősírás (1.) Főkötőnek pedig lennie kell Temetnek Csőváron. Gyűli* a fekete parasztszoknyás, ken­dős, csizmás, lajbis sereg. Vonulnak fölfelé a hegytetőre, a templom melletti temető felé. Búcsúztatják a halottat, a hat­vanhat esztendős Dia Józsefet. Magyar szó vegyül szlovákkal. Magyar zokogás vegyül tót zokogásba. A nyolcszáz lélekszámú, börzsönyi hegyhajlat mögé bújt kis Csővár község ma így te­met. A helybeli tanácsi dolgozó szerint Csővár nemzetisége teljesen magyar, ám anyanyel­ve szerint öt százalékban szlo­vák. Főleg az öregek őrzik nyelvükben és népviseletükben a szláv eredetei, ők bizony tótnak mondják magukat, nem szlováknak, és ezt egy cseppet sem szégyellik. Errefelé ren­getegen hordják még a szlovák népviseletet, a fehér, slingelt, csipkés főkötőt, a sokszok­nyát, a hímzett mellényt. Ha bebuszoznak Vác ra vagy a szomszédos Ácsára, feszül raj­tuk a díszes ruha, amit sokan otthon se vetnek le. Csőváron még a kevésbé te­hetőseknek is illik, hogy leg­alább hetven-nyolcvan maguk varrta főkötőjük, jó pár hím­zett szoknyájuk, ujjasuk, mel­lényük legyen. Csipkés, tele- hímzett és szerényebb, hét­köznapi egyaránt. Még a leg- fiatalabbaknak is bent van ez a sokféle ruha a stafírungjuk- ban, persze, ők már csak el­vétve hordják mindezt. Eskü­vőre, keresztelőre tartogatják. Vagy csak úgy. Majd jó lesz az ő gyerekeiknek. Bizonyára véletlen, de a községi óvoda éppen a temető mellé épült. Ahogy a készsé­ges postás, Kis Sándorné Er­zsiké biciklijét tolva odáig kí­sér, útközben fölfelé a hegyi kaptatón sok mindent elmond Csővárról. Az ötven felé já­ró asszony mindent tud a helybeliekről, ősrégi csővári­nak számít, hiszen ő hordja­viszi a leveleket, táviratokat. A gyásztáviratokat és a szüle­tési gratulációkat, mikor mi­lyet. — Lassan elöregszik Cső­vár — panaszolja szomorúan, a kerékpárcsengőt babrálva, lehajtott fejjel lépeget mellet­tem. — Évente, ha egy-két gyerek születik Út, az már nagy szó. Színtiszta tótokat egyre inkább csak az öregek közt talál. — Az idős Juhász Jánosáét ajánlja, hogy láto­gassam meg. — ö aztán mu­tat magának olyan csuda nép­viseletet, hogy a szája is tát- va marad — ígéri. Már az első pillanatban za­varba jövök, mert két, egyfor­mán idős Juhász Jánosné is él Csőváron, nem is messze laknak egymástól. Ráadásul mind a kettő népviseletben jár és rokonok. No hiszen, adom be a derekam a körülmények­nek, és próba-szerencse alapon betérek a közelebb eső Juhász- néhoz. Ott éppen mozgalmas az élet: téglát, sódert, ajtó- és ablakkereteket pakol le egy te­herautóról néhány, izmos fia­talember, Juhász néni vejei. Építkeznek a szomszédos tel­ken. A takaros, kékre-tótosra pingált családi házban a het­venhét esztendős Juhász Já­nosné, meg huszonegy éves asszony unokája, annak férje és két apró gyerekük lakik. A legkisebbik, az egyéves szösz­ke dédunoka van otthon. Já­rókerékben karikázik kör be- körbe, folyton láb alatt leb­zsel, most tanul járni. A má­sik dédunoka óvodás. Juhászék nem módosak, so­hase voltak azok, mégis min­den ragyog a tisztaságtól. A hófehér ablakkereteket, fala­kat; a tisztára sikált faaszta­lokat szlovák népművészeti hímzésű függönyök, térítők fedik. Ezeket ők maguk ölto- gették hosszú téli estéken, amikor úgysincs más dolog. Mindenki így teszi ezt erre­felé. A falon megsárgult, régi fotók. A középgeneráció, vagy­is Juhász néni gyerekéit áb­rázolják pöndölyös korukban. De milyen takaros is ez a pöndöly! A gyerekek talpig hímzett népviseletbe öltözöt­ten mosolyognak a képekről. Ahogy az itt. Csőváron év­századok óta dukál. Kocsis Klára (Folytatjuk) 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom