Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-20 / 169. szám
2 1990. JÚLIUS 20., PßNTEK imr « ,w«i yei] Kirgiz összecsapások Habsburg Ottó nyilatkozata Vállalkoznak a védelemre Ceeusescu szelleme tovább él? „Amíg az lliescu-rendszer nem változtat politikáján, addig nem remélhet semmiféle támogatást az Európa Tanácstól” — jelentette ki Habsburg Ottó. A politikus a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló részére adott exkluzív interjút. „Kezdetben nagy optimizmussal vártuk a felszabadulást, amikor megbukott a zsarnok. De pár nap múlva ráeszméltünk, hogy ugyanazon emberek maradtak továbbra is hatalmon — mondotta. — Nem voltak vérmes reményeim. ismertem Iliescu életét, és ennélfogva bizonyos véleményem alakult ki. Az utóbbi események bizonyították, Ceausescu tulajdonképpen nem halt meg. Megvan, mint azelőtt, mert az elnyomás egy és ugyanaz. Ennélfogva az Európai Parlamentben teljesen beszüntettük a tanácskozásokat Romániával, nem ratifikáljuk a gazdasági szerződéseket, amíg nem változtatnak saját népük és a kisebbség elnyomásán — mondotta Habsburg Ottó. Dslors moszkvai tárgyalásai Pánikkeltő értékelés Újabb halottak Újabb hat halálos áldozatot követeltek a kirgizjai Os városban és körzetében kiújult, ötödik napja tartó nacionalista összecsapások. A múlt hónap elején kirobbant, s a rendkívüli állapot bevezetése ellenére rövidebb szünet után ismét fellángolt kirgiz—üzbég összecsapásoknak 212 halálos áldozatuk van. A szerdai verekedésekben, a gyújtogatások és pogromok során több tucat ember is megsebesült. 'A szovjet hírügynökség beszámolója szerint a kirgiziai területen csaknem megbénult a közúti közlekedés, mivel a gépjárműveket mindenütt kö- zápor fogadja, az utakon pedig barikádokat emeltek. Uzgeriy városát — ahonnét a kirgiz lakosok még a júniusi vérontáskor elmenekültek — minden oldalról barikádok védik, s a falvakban is védelemre rendezkedtek be az emberek. HATÁRÁTKELŐ Szombaton újra megnyitják Litvánia és Lengyelország között a szovjet hatóságok által márciusban lezárt határátkelőhelyeket — jelentette szerdán a szovjet hírügynökség. A Iazdijai közúti határátkelőhely megnyitásáról azután született. döntés, hogy a vilniusi kormány három héttel ezelőtt, a Moszkvával folytatandó tárgyalások idejére befagyasztotta függetlenségi nyilatkozatát. A lépés nyomán a szovjet vezetés felfüggesztette a gazdasági blokádot. A Vilnius és Moszkva közötti tárgyalások várhatóan szeptemberben kezdődnek. Az Európai Közösségek és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak lehetőségeiről tárgyalt csütörtökön Moszkvában a legfőbb szovjet vezetőkkel Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke. Delors útjának célja annak a jelentésnek az összeálítása, amely a szovjet gazdasági helyzetet feltárva tesz javaslatot a tizenket- teknek segítségnyújtásra. Mihail Gorbacsov a Kremlben csütörtökön délelőtt megtartott megbeszélésen kifejtette Delors-nak, hogy nem ért egyet a szovjet gazdaság helyzetéről adott pánikkeltő értékelésekkel. Nem tagadva, hogy valóban nehéz a helyzet, a szovjet elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ebből való kilábalás nemcsak a Szovjetunió, hanem a nemzetközi közösség érdeke is. A szovjet külgazdasági együttműködés kiszélesítése az elnök szerint lehetővé teszi az új gazdasági rendszerre való gyorsabb átállást. Ha azonban ez nem történik meg, s a szovjet gazdaság visszatér a korábbi irányítási rendszerhez, akkor a jeienlegi helyzet jelentősen elhúzódhat. Delors Nyikolaj Rizskov kormányfővel folytatott eszmecseréjén elsősorban az 1989 decemberében Brüsszelben aláírt hosszú távú gazdasági és kereskedelmi megállapodás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit tekintette át. 'Jegyzet ELSŐ A VÁRAKOZÓLISTÁN NYUGATI LAPOK budapesti tudósítói a napokban megírták, hogy a magyar kormányköröket hideg zuhanyként érte az Európa Tanács, illetékesnek számító megnyilatkozása, hogy hazánk szeptemberre egyeztetett tagsága halasztást szenved, mert Lengyelország és Csehszlovákia, amellyel egy régióban fekszik, még nem felel meg a strass- bourgi szervezet által támasztott feltételeknek.. „Ez az áru- kapcsolás, irritálja a magyarokat, akik oly sokat tettek, hogy gyorsan, a többi kelet-európai ország előtt lebontsák az elavult, a »közös Európa Házhoz« való tartozást gátló intézményrendszerüket” — írták a hírmagyarázók. — Budapestet joggal tölti el csalódottság — állapították meg a helyzet ismerői —, hiszen úttörő szerepük volt a kelet-európai változásokban. S amikor, a nem ritkán veszélyes kockázatokat vállalt Magyar- ország fellépéseinek gyümölcsei kezdenek beérni, lám a Nyugat egyenlőségjelet tesz köztük és azok között, akik csak fogcsikorgatva és minden követ megmozgatva, próbálták visszatartani a fejlőd dést Amikor emiatt még most Magángazdálkodók és termelőüzemek figyelmébe! Nagykörösön, a Cifra csárda mellett megnyílt a Farmer Centrum, ahol a mezőgazdasági gépek gazdag választékával várjuk önöket. Rendsodrók, fűkaszák, ekék és még más eqyéb gépek közül választhat. is lassabb a felzárkózásuk az európai normákhoz, Budapestet arra kényszerítik, hogy térjen amolyan parkoló pályára, amíg a régiójához tartozók meg nem felelnek az emberi jogok kívánt mércéjének.' Az Európa Tanácsban való magyar tagságnak inkább erkölcsi értéke lehet, s főleg arról állít ki bizonyítványt, hogy egy-egy ország parlamentje. a nyugati demokráciák értékmérője szerint, kiáll- ja-e a próbát. Tekintve, hogy a hazánkban lezajlott ország- gyűlési választások tisztaságát a külföldi megfigyelők annak idején a legmagasabb pont- számmal jegyezték —, ha jól meggondoljuk —, csupán presztízsjelentősége van annak, hogy milyen dátummal lesz Magyarország teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak. Sokkalta nagyobb horderejű probléma, hogy az Európai Közösséggel — amely jelenleg kontinensünk 12 országának gazdaságát és pénzhegyeit hangolja össze jól működő komplexummá — milyen lesz hazánk jövendő viszonya? Jelenleg ugyanis csupán, e korlátok egész sorát tartalmazó kereskedelmi szerződés szabályozza Magyarország és az Európai Közösség tagállamainak kölcsönös szállításait és egymásnak nyújtott kedvezményeit. Ez természetes is. Hiszen a megállapodás aláírásakor két különböző gazdasági egyesüléshez, a Közös Piachoz, illetve a KGST-hez tartozó államok vállaltak kötelezettségeket. Az akkori együttműködési szerződés megkötésekor már az is ismert volt, hogy az Európai Közösség 1992 után szorosabb Most végezted a középiskolát, szakmát szeretnél? Eldöntötted, hogyan tovább? Ha még nem, jelentkezz! R méltónál szívesen lálunk BKV Gyorsvasúti Igazgatóság Budapest, Hungária krt. 46 Telefon: 252-7887 BKV egységgé válik, mind gazdaságilag, mind pénzügyileg, mind pedig politikailag. A kelet-európai változások azóta gyökeresen új helyzetet teremtettek, s hazánk arra törekszik,' hogy szorosabbá tegye kapcsolatait az Európai közösséggel. Antall József miniszterelnök és kormánya — mint nyugati kommentátorok rámutatnak — úgy érezte, most is „úttörőnek” kell lennie és ismét Magyarországnak „elsőnek kell lépnie a kelet-európai országok közül, hiszen véleménye szerint megértek erre a feltételek”. Budapesten — mint írták — igyekeztek felmérni a helyzetet, s amolyan „menetrendet készítettek, hogy Magyarország milyen szakaszokon át és milyen időpontokban esélyes arra, hogy előbb az Európai Közösség társult országa, majd teljes jogú tagja lehessen”. Tekintve az Európai Közösség 1992-re tervezett belső átalakítását, Budapesten nem számítanak arra, hogy társult viszonynál messzebb jussanak erre az időpontra, s ezután még „három évet hagynak rá arra, hogy Magyarország taggá lehessen, Ausztria után, amely már korábban benyújtotta felvételi kérelmét”. ANTALL BRÜSSZELI látogatása látványosan kívánta azt jelezni, hogy Magyarország vezetői elkötelezik magukat az Európai Közösséghez való jövendő tartozás mellett, s kívánságuk szerint 1995-ben tagok kívánnak lenni az akkor már integrálódott szervezetben, sőt készek politikájukat is ennek alárendelni — állapították meg Brüsszelben. Mi ennek a visszhangja? Egyelőre nagyon óvatos. Elismeréssel adózik több hírmágvará- zó „a magyar vezetés realitás- érzékének”, amiért két szakaszban kíván tagságot elnyerni. De idézik Delors-t is, az EK bizottságának elnökét, aki a magyar kormányfő értésére adta, hogy a közösség számára nem elsődleges a tagállamok számának bővítése. Igaz, az angol The Guardian — amelynek ítéletére sokat adnak a nyugati pénzügyi világban — megállapítja: a következő öt éven belül megállíthatatlan módon új tagok csatlakozására kerül majd sor, egy vagy esetleg két hullámban. S Magyarország, amely most elsőnek jegyezte be nevét a kelet-európai országok közül a csatlakozási listára — ezzel, Ausztria után — a felvételre való várakozók jelenlegi második helyére került. Árkus István Magánrendőrség Szegeden j Egy ma még ritka vállallto- s zás a Kocsis István rendőr s hadnagy által vezetett szege- $ di biztonsági szolgálat, amely ^ akár magánrendőrségnek is S nevezhető. De nézzük, mit ^ csinálnak. — Sajnos, a rendőrök álló- képessége. fizikuma sok kívánnivalót hagy maga után — mondja Kocsis István. Ha profi állami rendőrséget akarunk —, akkor a rendőröknek a küzdősportokban is helyt kell állniuk. Idén februárban hoztuk létre a Rendőr Testedző Egyletet. Egyesületünk nyit a város felé: Szeged új tömegsporttámasza, központja szeretne lenni. Egyletünk önálló jogi személyként működik, s belefogtunk egy rendőri szolgáltató vállalkozásba, melynek neve 3 S Service, valójában biztonsági szolgálat. Az állami rendőrséghez, annak eszközeihez (a járművekhez, a fegyverekhez, a hírközlési felszerelésekhez) semmi köze, legfeljebb annyi, hogy ott is, itt is jórészt rendőrök az alkalmazottak. A szolgálatnak önálló bankszámlája van, erre fizetik megbízóink szolgáltatásaink ellenértékét. ® Milyen feladatokat vállalnak? — Szakmai jellegűeket. Hisz éppen az volt a célunk, hogy a rendőrök ne fóliázzanak, ne menjenek kőműves mellé segédmunkásnak, s ne kelljen a jó ég tudja, mivel küszködniük, mint manapság mindenkinek. hogy a fizetésüket kiegészíthessék. ® Mondana példákat? — Bankoknak, intézményeknek pénzörzést, pénzkísérést vállalunk, ellátjuk különböző telephelyek, kiállítások, bemutatótermek, üdülőtársaságok védelmét. Előre megjósolható. hogy fölértékelődili: a vállalkozói titok, s védeni kell az üzleti tárgyalásokat. Ha majd jogszabály lehetővé teszi, megbízás alapján mi átvizsgáljuk a megbeszélés helyét: van-e „poloska”? Hozzá ugyan nem nyúlhatunk, még a helyét sem mondhatjuk meg, de tanácsot adhatunk az üzletembereknek, beszéljenek-e máshol vagy maradhatnak. Más példa: manapság egyáltalán nem biztonságos tízezrekkel, százezrekkel útnak indulni. Ha mégis rákényszerül valaki, kérheti személyi védelmét tőlünk. Védtelenek az otthonok. Fölkérésre megnézzük a lakást, megállapítjuk, melyik biztonsági rendszer működne ott a leghatásosabban, beszerezzük ezeket az eszközöket, fel is szereljük, s gondoskodunk a karbantartásukról is. Tegyük föl, valaki hosszabb időre elutazik, s nincs kire hagyja lakását, házát. Ránk bízhatja. <g) A példáiban említett megbízások egy részét a rendőrségnek kellene elvégezni, külön fizetség nélkül. Mondja. nem az lesz ennek a vállalkozásnak a vége, hogy a rendőrök derekasan megdolgoznak a pluszpénzért, a fői- állásukban pedig pihenget- nek? — Kizárt. A parancsnoka ugyanis egyszerűen nem engedi el, amíg a napi munkáját megnyugtatóan be nem fejezi. % S ha a parancsnok is vállalkozó rendőr? — A rendőrségen mindenkinek parancsolnak. Egy sorozatos kudarc, eredménytelenség pedig hamar észrevehető. Egyébként higgye el, aki a rendőrségen „megragad”, annak egy idő után hivatásává válik a munkája. $ Igen ám, de a hiva- táserzetét kiélheti a másodállásában is. Arra gondolok, hagy információkat birtokolnak, előre tudnak bizonyos dolgokat, amiket szépen, lassan átmenthetnek a szolgálatba. — Rosszindulatú megközelítés. Ugyanis most sem arról Magyarország a legnagyobb segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt körülmények között, demokratikusan él, fejlődik. Egyebek között ezt hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azen a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagyváradi református püspökkel közösen tartott az Orezágházban. Tőkés László kérdésekre válaszolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s van szó, hogy az állami rendőrség nem akar jobb, eredményesebb lenni. Egyszerűen ennyi telik erejéből. Napi tíz óra mellett rengeteget túlóráznak. Látta a kocsikat? Szerintem változtatásra vár a BM egész struktúrája. Ha az új kormány annyit áldoz a rendőrségre, mint a régi, megnézhetjük magunkat. Visz- szatérve a kérdésére: miért ne hasznosíthatnánk a tapasztalatokat, az információkat? Egy valamire való nyomozó úgy ismeri a várost, mint a tenyerét. Ha mondjuk, utcán parkoló kocsikat véd a szolgálat néhány embere, s kiszúrnak egy éppen ott lődörgő, számukra már ismerős suhancot, világos, hogy minden lépését figyelik. Ha letör egy visszapillantó tükröt, vagy egy emblémát, biztosan elkapják. Az állami járőrök sosem lesznek képesek egyedi kívánalmak teljesítésére, de nem is profiljuk. Senki sosem várhatja tőlük, hogy például külön vigyázzanak a csillaggarázsokra. 0 Kaptak-e már megbízást? — Pénzűrzésre, kísérésre szólót többet is. Bemutatkozó levelet küldtünk minden nagy szegedi vállalatnak. Tudja, az az érzésem, még nem is igen akarják elhinni, van és létezik ilyen szolgáltatás Magyar- országon. M. E. megcsonkulna a történelmileg kialakult magyar nyelvterület. A sajtó képviselői, megragadva az atkáimat. Göncz. Árpádtól azt kérdezték, miként kell értékelni minapi kijelentését. miszerint Románia útja az Európa Házhoz Magyarországon keresztül vezet. Az ideiglenes köztársasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon országok számára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják polgáraiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai megadásán keresztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem tagadtuk, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzet tagjai. Segítség az erdélyieknek Kinek nyitott a „kapu”? Volt e biztosítási csalás Dabason ? A becsület felkent bajnoka A dabasi Fehér Akác Técsz elit {Menőjéről (készült riportom megjelenése után két telefonon érkező tetszésnyilvánítást kaptam, sajnos a hívó felek adósok maradtak a nevükkel. Beszélgetésünk során — amikor is csak hallgattam; Kakucsi Gabriellához fűződő kapcsolatomat firtatták, valamint a jó édesanyámat méltatták. Az elhangzott feltételezés számomra fölöttébb hízelgő, az erényeiben meggyanúsított hölgyet nyilván másként érinti. A fentiekhez talán még annyit fűznék: ha valamennyi nőnemű riportalanyomhoz intim szálakkal kötődnék, elmondhatnám magamról, hogy én vagyok a század Casanovája. Az anyám méltatását már nem lehet tréfával elütni. Nem tudom ki, hogy van vele, de engem nagyon irritál, ha mocskos szájú egyének a halott anyámat gyalázzák. A provokáció ellenére a Kakucsi-ügyet lezártnak tekintettem, névtelen levélre és névtelen telefonálásokra nem „ugrok”. Ám a további fejlemények önmaguk kínálták a témát, a Kakucsi Gabriella által megküldött iratpaksa- méta arra késztetett, hogy újra tollat ragadjak. Elsősorban nem az elnöknő érdekében, hanem a dabasi közállapotokat érzékeltetni. Már csak azért is. mert ez az állapot hovatovább országos szindróma, sőt figyelmeztető. Ha nem vetünk gátat az egymásra acsarkodásnak, az egymást marcangolásnak, úgy az ország szekere soha nem talál bele a normális kerékvágásba. A dabasi botrányt egy fantom egyesület fantom ügyintézője robbantotta ki, bizonyos Sárosi István. Az Egyesület a Közélet Tisztaságáért elnevezésű kompániát már csak azért sem lehet komolyan venni, mert amikor megkerestem az állítólagos elnökét. Major Attila autóvillamossági kisiparost, ez az úr élénken tiltakozott és a következőket mondta: — Az egyesület nem lett bejegyezve a cégbíróságon, tehát hivatalosan nem létezik. Igaz, felkértek elnöknek, de már a második össze jövetelen felmértem. Sárosi olyan „programot” kínál, mellyel nem értek egyet. Felálltam és otthagytam az összejövetelt. Sárositól elhatárolom magamat! Tudomásom szerint az általa elindított rágalomhadjárat merőben öntevékeny akció, erre senki nem kérte fel és nem hatalmazta fel. Major Attila a Kakucsi Ga'priella-féle úgynevezett biztosítási csalásra utalt, melyet Sárosi István terjeszt a városban, mi több, vette a bátorságot s a Dabasi Városi Tanács V. B. ülésein rágalmazások és vádaskodások özönét zúdította a téeszelnökre, majd mindezek igazolásául felolvasta azt a jegyzéket, melyet a rendőrség állított össze a Kakucsi Gabriella lakásából elrabolt értéktárgyakról. S itt álljunk meg egy szóra. Mert a példátlan atrocitás nemcsak Sárosit, hanem a vb-t is minősíti. Nagy Ferenc, az új elnök, nem akart hozzájárulni a „nagy horderejű vádanyag” előterjesztéséhez, ám felmérve a közhangulatot, szavazást javasolt. A zaftos botrányt szimatoló „városatyák" készségesen megszavazták az előterjesztést, s még akkor sem akadt tanácstag. aki rendreutasítsa a nagy hangon ágálót, amikor már J t
