Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
4 mif/l 1990. JŰLIUS 3., KEDD Kiállítás az ötvenes évekről A szeretett vezér relikvái Annak idején^ 1966-ban a Legújabbkori Történeti Múzeum azért vette fel a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nevet, mert a szocialista országokban mindenütt volt már ilyen intézmény. Ám lényegében csak a múzeum elnevezése változott. A legújabbkori történelem emlékeivel kapcsolatos gyűjtőköre, tevékenysége megmaradt, s a politika- történeti emlékek gyűjtésével, feldolgozásával bővült. (S ezzel Európában egyedülálló ez a múzeum, amely a társadalom alsó régióinak életmódját reprezentáló anyaggal is rendelkezik, miközben a legújabbkori történelem és benne a munkás- mozgalom emlékei is jelen vannak. Nyugaton a napóleoni kortól kezdve csak életmódtörténeti (s nem történelmi) gyűjtésre specializálódtak a múzeumok, Keleten pedig csak a politikatörténet dokumentumai a megőrzés tárgyai.) Még mint Munkásmozgalmi Múzeum készítette elő, s most mint a Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma nyitotta meg az intézmény a Buda vári palota „A" épületében a jövő év január 6-ig nyitva tartó reprezentatív kiállítását Sztá-lin, Rá-kosi! címmel. Az ütemes taps ritmusával idézve fel az 50-es évek hangulatát. Tárgyak, dokumentumok sokaságával pedig a kor történelmét, ünnepeit és hétköznapjait, politikai arculatát, s annak torzulásait. Negyven zászló, több száz plakát és falragasz, meg négyszáz fotó eleveníti fel az utcaképet. Tovább egy nagypolgári enteriőr jógád olyan bútorokkal, amelyeket tulajdonosai vittek magukkal a kitelepülésbe, s máig megőriztek. Egy másik szobabelsőben az akkori idők divatja szerinti csőbú- torcsalád Vörös Csillag és Béke garnitúrája pompázik. Majd látunk leválasztott lakásból kialakított társbérleti szobát. Egy művezetői iroda, minden kellékével — a bélyegzőórától az élüzemtábláig — híradás a „munka frontjáról”, sztahanovista oklevél, Sztálin- város építőinek munkaeszközei, tervkölcsön-, békekölcsönkötvény gazdagítja a sort. A paraszti élet kuláklistával, beszolgáltatási iratokkal és fantasztikus termelési eredményekkel van jelen. A tárlókban iratok, amelyek emberek sorsát, életét határozták meg: feljelentések és beidézé- sek, kihallgatások és letartóztatások, ítéletek és rehabilitációk dokumentumai. Sok a viseleti tárgy, lóden- kabát, overall, egy recski szabadulóruha, lakásdíszek, nip- pek, divatos olvasmányok, könyvek, újságok. Itt van Mindszenty pásztorbotja és az 50-es évek elején feloszlatott szerzetesrendek ruhái. S mi is jellemezhetné jobban azokat a „legendás” 50-es éveket, mint Sztálin és Rákosi dicsőített alakja. A kiállítás központja is Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának felidézése. Összegyűjtötték mindazokat a hímzéseket, festményeket, albumokat, szobrokat, kerámiatárgyakat, könyveket, dísztárgyakat, különleges, személyre szóló ajándékokat, amelyeket az ország népétől a „szeretett vezér” kapott. Kádár Márta DABASI VAKÁCIÓ Erdélyiek Huszonhét általános iskolás korú kalotaszegi lány és fiú — kollégiumi elhelyezéssel — július 6. és 20. között Dabason tölti nyári vakációjának egy részét. A dabasi művelődési ház munkatársainak megértő segítségével bekapcsolódnak a helybeli gyerekek részére szervezett játszóház széles programkörébe, azzal a céllal, hogy egymást személyesen megismerjék. A helyi programon kívül egyebek között Kecskemét, Bugacpuszta, Tőrerdő, Budapest, Szentendre, Visegrád, esetleg Esztergom nevezetességeivel is megismerkednek. Egy aktuális könyv a kisantantról Áthelyeződött a hangsúly A kisantant és Európa (1920—1929) című mű Adám Magdámak — negyed század alatt — immár a harmadik átfogó monográfiája e témában. Tehát — mint mondani szokás — egy kutatói életet szánt és szentelt annak a rendkívül fontos problémakörnek. A nyugati levéltárak megnyitása lehetővé tette Ádám Magda számára, hogy új, s oz eddigieknél árnyaltabb ösz- szefüggésekre irányítsa a figyelmet. Eközben nem tagadja azt sem, hogy számos vonatkozásban a korábbiaktól eltérő történészi következtetéseket vont le. Ez nagyon lényeges mozzanata a kisantant és az európaiság kapcsolatának. Ádám Magda ezúttal az első világháború után kialakult európai helyzetet tárgyalja. A hangsúly tehát ezúttal máshová helyeződött. Korábban ugyanis a 30-as évek álltak — még ha az egész kisantanttörténetet vizsgálta is — akkor könyvének középpontjában. Vagyis az 1981-ben megjelent művében a második világháború előtti európai helyzetet vizsgálta (Hitler hatalomra jutása stb.). Ez a hangsúlyeltolódás pedig nagyon lényeges, hiszen — mint ő írja kötetének előszavában — ,.a tanulmányban a szintetizáló, elemző és leiró módszer váltakozik ...” Adám Magda kötetéből világosan kirajzolódik: Európa — s benne Kelet- és Közép- Európa — az első világháború után nem élte a statikus berendezkedés igénye szerinti életét. Sokkal árnyaltabb, bonyolultabb, főként ellentmondásokkal terhesebb volt e korszak, mintsem ezt hét évtized távlatából vélni és gondolni lehet. A könyvből kitűnik, hogy a kisantant „lelke”-,,mozgató ja”, mintegy motorja — Eduárd Benes volt. (Talán érdemes lenne egyszer a híres politikus pályafutását ebből a szempontból is feldolgozni). A kisantant fejlődésénél figyelembe kell venni azt, hogy az 1921-es két-királypuccs szilárdította meg — úgy- ahogy — az egyébként laza, s ma már látjuk, törékeny szövetséget. E szövetség nem tudta — talán nem is akarta — létrehozni a kelet-európai térség kollektív biztonságát. Nem vállalkozott arra, mire a „nagyok” sem voltak képesek: az európai biztonságot közösen kell megteremteni. Erre hiába sürgettek garanciákat, a nyugatiak — önmagukkal szemben —, és elvárták volna a kisantanttól... Ma, amikor már sok mindent tudunk az egykor történtekről. S véres és keserű tragédiák tanítottak meg bennünket arra, hogy másképp cselekedjünk. Ma, tehát a huszadik század utolsó harmadában nem véletlenül kerül előtérbe — tudományos munkákban is — az európaiság, s még aktuálisabb a kelet-európaiság. Kiváltképpen itt, a Duna-völgyi térségben, ahol oly sok minden felhalmozódott. és ahol a folyamat még egyáltalán nem állt meg. Ennek a felismerésnek a birtokában kell alaposan elmélyednünk olyan elemzésekben. amilyen például Ádám Magda nemrég megjelent munkája. Térben és időben a távolit és a közelit nagyítja föl előttünk. A tudományos feldolgozásnak, műnek ez is feladata ma: orientálni a közgondolkozást. Kovács Győző AIkotótábor Szigetszentmártonban Két hét kézművesség A ráckevei Ács Károly Művelődési Központ kreativitásstúdiója augusztus 13. és IS. között rendezi meg népi játékkészítő és kézművestáborát Szigetszentmártonban a Duna- parti gyermeküdülőben felnőttek részére. A tavalyi sikereken felbuzdulva, immár másodszor rendezik meg ezt az alkotótábort, amelyben megtanulhatnak az érdeklődők nemezt készíteni, gyékényt szőni, gyöngyöt fűzni, búzát fonni, csuhébábot, agyagjátékokat és -edélyeket készíteni és korongozni. Természetesen nem maradhatnak el a népi játékok sem, valamint megismerkedhetnek — két külön szekcióban — a sokszorosított grafika és a festészet technikájával. A foglalkozásokat szakképzett mesterek irányítják. A szervezők meghívták Czár János népi játékkészítőt, a Népművészet mesterét, Pólya Zoltánt és Nagy Melindát, a kecskeméti Szórakaténusz Játékház népművelőit és Nádasdy József fazekasmestert. A képzőművész szekció vezetői Somogyi György és Kéri Mihály festőművészek lesznek. A táborban gyermekek elhelyezésére is mód van, ha a szülő másként nem tudna részt venni a foglalkozásokon. A kicsik programjairól a szervezők külön gondoskodnak. A részvételi díj: 2000 forint. Jelentkezni lehet július 15-ig levélben vagy telefonon: Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve, 2300, Kossuth Lajos út 25. Telefon: 06/26-85 073. M. I. Jogi tanácsok Felelősség a munkahelyre bevitt tárgyakért • Munkakönyv kiadása • Szerződésszegés • A meghatalmazott felelőssége • Külföldi ösztöndíj O H. S. nagykőrösi betanított munkás kerékpárral jár munkahelyére. ahol a járművét az őrzött parkolóban tárolja. Nemrég a munkavégzés alatt ellopták kerékpárját, és a munkahely mindenféle felelősség elől elzárkózik. A munkáltató a dolgozó vagyontárgyaiban a munkaviszony keretében okozott kárért akkor felel vétkességre való tekintet nélkül, ha a kár öltözőjében, illetve megőrzőjében, vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Felel a munkahely olyan ruházati és személyi felszerelési tárgyakat ért károkért, amelyeket a dolgozó munka közben és rendszerint magánál tart, valamint, ha az olyan balesettel kapcsolatosan következett be, amelyért a munkáltató kártérítéssel tartozik. Mindezekből tehát egyértelmű, hogy o vállalat felelőssége fennáll. A dolgozónak azt kell bizonyítania, hogy az őrzött helyen lévő dolgot kár érte és további vizsgálatnak nincs helye, a munkahelynek felelnie kell a bekövetkezett kárért. Más kérdés természetesen, hogy büntetőeljárás keretében ismeretlen tettes ellen feljelentést lehet. tenni és amennyiben a nyomozóhatóság az elkövető személyét megállapítja, a kifizetett kárt át lehet hárítani. Olvasónknak tehát kárigénnyel kell fordulni a munkahelyhez, és elutasítás esetén a döntőbizottságnál lehet eljárást kezdeményezni. • Összetűzött a munkahelyi vezetőjével S. P. gödöllői raktáros, ezért azonnal kikérte a munkakönyvét, de a vállalatnál azt mondták, azt mindaddig nem adják ki számára, míg az átadó-átvevő leltárt nem folytatják le. Én természetesen nem mentem be többet a munkahelyemre. ők meg nem küldik meg a munkakönyvét — írja. — Ml a megoldás ebben az esetben? — kérdezi. Sajnálatos, hogy mindkét fél megszegte az együttműködési kötelezettségét, és ez a későbbiekben igen hosszadalmas munkaügyi vitákat fog eredményezni. Nem vitás, hogy a dolgozónak jogában áll „kilépett” bejegyzéssel a munkakönyvét bármikor kikérni, s természetesen viselnie kell a munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményeit. A munkahely nem tagadhatja meg az okmány kiadását, hanem azt az utolsó munkában töltött napon a dolgozó rendelkezésére kell bocsátani. Az ebből eredő kárért anyagi felelősséggel tartozik. A dolgozó magatartása azonban szintén kifogásolható. Mint raktárost, az általa átvett vagyontárgyakért a kollektív szerződésben meghatározott mértékű felelősség terheli. Ezért távozását követően a munkahelynek fel kell leltározni a raktárkészletet és ezáltal nagy valószínűséggel hátrányos helyzetbe kerül a dolgozó, hiszen nincs módjában a leltár felvételekor észrevételeit azonnal megtenni, így nagy valószínűséggel a megállapított leltár miatt munkaügyi vitája lesz a vállalattal. • Nemrés: megrendeltem egy nagy értékű stílbútor fényezését egy asztalosmestertől. A munkát határidőre el is végezték. azonban nem az általam kért színre, hanem teljesen sötétre Dácolták. Kétségtelen. hogy elfogadtam a teljesítést, de mégsem azt kaptam, amit kértem, írja A. H. Vác- ról. Mit lehet ilyen esetben tenni? A felek között a megállapodásban valószínűleg arról is szó esett, hogy milyen színű legyen a bútor. Amikor a vállalkozó nem a szerződésnek megfelelően teljesített, szerződésszegést követett el. Ha a felek a megállapodás aláírásakor kötbért kötöttek ki — aminek nem nagy a valószínűsége, hiszen az állampolgárok egymás közötti viszonylatában ezt a legritkább esetben határozzák meg —, az összeget a sérelmet szenvedő fél a kárán felül igényelheti. Ameny- nviben azonban a kár elhárítására ilyen kötelezettséget nem kötöttek, a megrendelő a vállalkozói díj leszállítását kérheti, vagy ha ez lehetséges, a munkát a vállalkozó költségére kijavíttatja. Ha mindezekre nincs mód, kártérítést igényelhet a polgári jog általános szabályai szerint. G Betegállományban volt P. S. aszódi kőműves. A fizetéskor a szomszédját bízta meg azzal, hogy a munkahelyéről elhozza a járandóságát, azonban a szomszéd a vonaton elkártyázta olvasónk táopánzét. Én a vállalathoz fordultam, hogy térítsék meg a káromat, de ott a kérés teljesítése .e1-'* mereven elzárkóztak. Jogszerűen járt el a munkahelv? — kérdezi pórul járt olvasónk. A dolgozóknak a munkaviszonyból eredő követelését a munkahelyen kell kifizetni. Természetesen lehetséges az is, hogy írásbeli kérésre ezt a munkavállaló lakására, vagy az általa megjelölt címre, vagy számlára utalják át. Ha ilyen esetben nem jut a munkavállaló az őt megillető járandósághoz, a munkahely köteles a kárt azonnal megtéríteni. Más a helyzet azonban a meghatalmazás esetében. Ilyenkor a jogosult arra jogosítja fel az általa megjelölt személyt, hogy helyében és nevében járjon el. Ha tehát a meghatalmazott személy kiválasztása során gondatlanul járt el, vagy a meghatalmazott nem teljesítette az általa vállaltakat, ellene kell eljárni. Ilyen esetben a vállalat felelősséggel nem tartozik. • Külföldi ösztöndíjat kanott S. I. budapesti biológus. Munkahelyétől hazai fizetésének megtérítését kérte, mivel a családja megélhetését távoliétében . csak így tudja biztosítani. A jogszabályok eltérően rendelkeznek arról, hogy a külföldi ösztöndíjas államközi megállapodás alapján meghirdetett tanulmányútra, vagy pedig nemzetközi szervezet által biztosított keretből utazik, illetve magánkezdeményezés alapján részesül a külföldi tanulás lehetőségében. Amennyiben ugyanis a tanulmányútja szervezetten történik három hónapot meg nem haladó tartamú ösztöndíjas időtartamra, a belföldi munkaviszonya alapján járó átlagjövedelmének teljes ösz- szege megilleti. A három hónapot meghaladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányúton résztvevőknek — ha az egyezmény a belföldi díjazásról eltérően nem rendelkezik — a munkáltató szerv vezetője által személyes hatáskörben megengedhető díjazás felső határa rubelelszámolás körébe történő kiutazás esetén a teljes átlagkereset, egyéb esetben. pedig annak hetven százaléka. Amennyiben az ösztöndíjas magánkezdeményezésre utazik külföldre, számára csak fizetés nélküli szabadság engedélyezhető, kivéve. ha a munkáltatói jogokat gyakorló úgy rendelkezik, hogy részére a szervezett ösz- töndíjszabálvoknak megfelelő juttatást biztosítja. Dr. Sinka Imre A felnőttek ressz példéfa Ittas, garázda fiatalok Szomorú tapasztalat, hogy míg az összbűnözés Magyar- országon tíz év alatt 11,5 százalékkal, addig a fiatalkorú bűnözés 30,6 százalékkal növekedett. A jelenséget elemezve arra a következtetésre jutunk, hogy a tizenévesek társadalomellenes magatartása nagyrészt a szülőktől, a nevelőktől és más tekintélyes felnőttektől eltanult viselkedés. Küzdenünk kell tehát a felnőttek rossz példamutatása ellen is. Az úgynevezett veszélyez- tetettségi állapot gyakran az első stádium. A gyermekkorú bűnelkövetők 60-70 százaléka közülük kerül ki. Tehát a fiatalkori bűnözés leküzdésénél különösen nagy figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett gyermekekre. Jellemző módon a fővárosban és agglomerációs körzetében alakultak ki a legnagyobb létszámú galerik. Az otthonról elcsavargott, szülői támogatás nélkül minden létalapjukat elveszítő fiatalok a tereken, lépcsőházakban csöveznek. Megélhetésüket a gépkocsik és az üzletek feltörésével próbálják biztosítani. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményekre jellemző a növekvő brutalitás. A fiatalok egymást akarják felülmúlni a sértettek bántalmazásánál. A testi sértések áldozatai többnyire védtelen, magányos emberek, akiket provokálnak, majd súlyosan bántalmaznak. À tettesek gyakran nem is fogják fel, hogy milyen súlyos, veszélyes dolgot művelnek. A következményekkel nem törődnek. Pest megyében az erőszakos bűnelkövető fiatalkorúak mintegy 50 százaléka normális családi körülmények között, szüleivel együtt élt. amikor összeütközött a törvénnyel. Jellemző azonban, hogy szüleik az iskolai dolgok iránt alig érdeklődtek, a szabadidejüket viszonylag ritkán ellenőrizték. A meleg családi légkör, a szeretet nélkül nevelkedő fiatalok körében a bűnözés nemegyszer kísérlet arra, hogy meneküljenek az elviselhetetlen helyzetből. A problémás, a veszélyeztetett körülmények között élő serdülők a perifériára szorulnak, és olyan kortárs csoportok felé sodródnak, ahol elfogadják őket. Ezek a galerik gyakran csak időtöltés céljából verődnek ösz- sze. A csavargás, az ellenőrizhetetlenség azonban a bajok eredője. Az alkalmi csoportosulások gyakran antiszociális jegyekkel telítődnek, és a végeredmény: bűncselekmény elkövetése. Ebben a veszélyeztetett körben gyakran találkozunk szakmunkástanulókkal. Az erőszakos bűncselekmények fiatalkorú tetteseinek több mint 20 százaléka csoportban működik. Az a tapasztalat, hogy e társas együttlét számukra bátorítólag hat és csökkenti a felelősség- tudatukat. Az oknyomozás elvezet a tizenévesek alkoholizmusához is. Több középfokú oktatási intézmény csaknem másfél ezer tanulójáról készült felmérés szerint a vizsgáltak 57,7 százaléka fogyaszt szeszes italt. Ezek közül 9 százalék naponta, a többiek hétvégeken. illetve ritkábban. A legrosszabb a helyzet e téren is a szakmunkástanulóknál, ahol az italozás a fiatalok 60- 67 százalékának hozzá tartozik az életéhez. Az ügyészi felmérés szerint az alkoholos befolyásoltság döntő szerepet játszik a bűn- cselekmények elkövetésében. Az élvezeti cikkek megszerzése érdekében törik fel az üzleteket, a víkendházakat. majd józanságukat elvesztve garázdálkodnak. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi tanácsos
