Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

1990. JÜNIUS 26., KEDD Sxáffátva Képtelen kép Követhetetlen most már a megszűnések, átalakulások, újrakezdések váltakozása a megyében, ami a mozikat, vetítőhelyeket, s főként ami az igazi újdonságot, a vi- deomozikat illeti. Ez utób­biak váltak mostanában keresetté, kedvelt szórako­zássá. A beavatottak sze­rint „jól tejelnek”, azaz tisztes jövedelmet hoznak. Semmi gond. Nem tarto­zom az irigyek közé. A megye majdnem három­száz mozijának a műsora is magán hordja a változások sokféle — és nem minden­ben kedvező — jelét, ám amit a videomozikban hal­lok, látok, azt csakis száj- tátva fogadhatom. Tudom, de még mennyire tudom, hogy „ez kell a kö­zönségnek”, ám amikor a sokadik helyen is ugyanaz a kaptafa fogad, akkor két­ség lopakodik belém, jó-e az, ami annak látszik. Ta­gadhatatlan ugyanis, jó, friss, rugalmas formának látszik a videomozi a szó­rakoztatásban, a kellemes időtöltésben, ám... Ám amikor azt látom, hogy a vetítési listán a Superman Kaktusz Jacket kergeti, ha az őrület körül Szorul a hurok — hogy a címekkel való játékot ne nyújtsam tovább —, azaz krimit kri­mi, westernt horror, horrolt vámpír követ, s a felüdülés a sci-fi, amikor a gyors összesítésekből kivétel nél­kül valamennyi helyen ki­derül, a leforgatott kazet­táknak a kilencvenöt száza­léka amerikai mű, akkor eltátom a számat. El, mert elkerülhetetlen a kérdés: a jövő kultúrája készül itt? Tagságival, azaz a megbíz­hatóságot igazoló papírral olyan videomozikba is be­juthat az ember a megye városaiban, ahol a legke­ményebb pornográfiát, a csont törik, vér folyik, si­koly hallik akciófilmeket, az aberrációk sorozatát fel­vonultató rém- és horror­filmeket sem sajnálják tő­le ... Sőt! A szabadság, ami nagyon kellett a film- és videóforgalmazásban (is), egyre ijesztőbben vált át szabadosságba, olyan vesze­delmes irányzatoknak a táplálójába, amelynek a kö­vetkezményeit ma alig le­het felmérni. A mozgóképek képtelen helyzete millió forintokat hoz némelyeknek. De mit hoz a társadalomnak ...? MOTTÖ Magyar szellemi égboltot Sütő András Budapesten Sütő András romániai magyar író, a Magyarok Világszö­vetségének tiszteletbeli elnöke vasárnap reggel New Yorkból Budapestre érkezett. Sütő András három hónapot töltött az Egyesült Államok­ban, ahol a maros vásárhelyi véres események közben meg­sérült szemét műtötték meg. E beavatkozás eredményeként a szeme tovább él, de nem lát, mivel a retina nem tapadt meg- Az orvosok felvetették egy újabb műtét lehetőségét, ezért egy éven belül visszatér Bostonba. Budapesten bordatöréseit és más sérüléseit kezelik azok az orvosok, akik a marosvásárhe- lyi események után gyógyítot­ták. Ezután tér vissza Maros- vásárhelyre, ahol — miként eddig is — íróként támogatja minden lehetséges mólon a ro­mániai magyaiTság jogvédelmi küzdelmeit. Miután a Magyarok Világ- szövetsége tiszteletbeli elnöké­vé választották, megszaporod­nak közéleti feladatai, ame­lyeknek képességei, lehető­ségei szerint igyekszik eleget tenni. Annál is inkább — mondotta —, mert egy biztató változás előtt álló időszakban vetődik fel újból az összma- gyarság néhány alapvető kér­dése. Többek között az, hogy miként lehetséges olyan ma­gyar „szellemi égboltot” fel­húzni, amely alatt a 15-16 mil­liós, részben Magyarország ha­tárain túl, elszórtan élő ma­gyarság valamennyire otthono­sabban érzi magát. Szuggesztív erejű előadás Hittel és reménnyel Nagy sikerrel mutatta be Kiss Török ldikó Cegléden az Árva Bethlen Kata című Ko­csis István-monodrámát. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának mű­vésznője a hangjával jelení­tette meg a XVIII. században élt erdélyi nagyasszonyt — akinek önéletírása alapján ké­szült a színdarab. Megismerhettük Árva Beth­len Kata gyötrelmes sorsát, akinek azonban mindig ma­radt ereje életében az újra­kezdéshez: „Hogy az ember az értelme által méltóvá vál- hassék álmaihoz, oskolákat építtettem, könyveket gyűjtöt­tem egybe, kinyomtattam pusz­tulni hagyott könyveket, ta­níttattam félszáz diákot.” A művésznő 1978 és 1983 között több ízben felidézhet­te alakját Románia magyarok lakta területein és Magyaror­szágon is. Most ismét játszhat- ja és játssza, mivel az erdé­lyi nagyasszony szavaival hit­tel és reménnyel vallja az „önmagát vállaló ember le­győzhetetlenségét”. Hiszen, mint hallottuk: „Ki megnyu­godott legyőzhetetlenségében, Kiss Török Ildikó nincs olyan büntetés, melyet az meg ne érdemelne!” Kiss Török Ildikó egyedül állt a pódiumon. Melegen lágy hangja már a játék elején ma­gával ragadta a nagyszámú közönség figyelmét és fogva is tartotta az est során. Nagyon szép, szuggesztív erejű elő­adás tanúi lehettünk. Borsos Hedvig Többet adtak a belépőért Füstbe ment szerződés Elfelejtettük, hogy diploma- hangversenyen ülünk a Zene- akadémia nagytermében. Jo­hannes Brahms a-moll ket­tősversenye olyan érzést vál­tott ki a jelenlévőkből, mint­ha már befutott művészek szólaltatnák meg a dallamo­kat. A szentendrei Duó Onga- rese két tagját hallhattuk a színpadon. Egyikük a friss diplomás Déri György. Hajdú Ildikó pedig a múlt század végén írott mű hegedűszóla­mát játszotta, a kíséretet a Belvárosi Szimfonikus Zene­kar adta Králik János vezény­letével. Déri György csodálatos hangokat varázsolt elő Dohná- nyi Ernő gordonkaversenyé­nek interpretálásakor is. □ Miért választotta eze­ket a darabokat? — kér­deztük a fiatal művésztől a sikeres koncert után. — A gordonkaverseny azért áll közel hozzám, mert formai megoldása Liszt h-moll szo­nátájára emlékeztet — magya­rázta. — A mű felfogható egy hatalmas szonátatételnek, amelynek harmóniavilága el­bűvölő. Számomra érthetet­len hogy a meglehetősen ke­vés alkotást felmutató műfaj e remekét miért mellőzik? Brahms kettősversenye egy­ben utolsó zenekari műve. Az első tételében felismerhető egy nagyszabású szimfónia vá­za. Az elején bemutatkozik a két szólóhangszer, míg a máso­dik tétel egyszerű, bensősége­sen áradó dal. □ A főiskolán minden vizsgája kitűnőre sikerült, miért töltött mégis öt he­lyett hét esztendőt itt? — A Duó Ongarese sikere­sen pályázott meg egy ösztön­díjat, s így Bécsben telt egy évünk tanulással. Tanárom, Banda Ede amerikai útja mi­att nem taníthatott engem, s mivel én ragaszkodtam hozzá, kivártam azt az egy esztendőt is. Eddigi pályafutásomat egyébként véletlen szerencsék sorozata kísérte. Nyolcéves ko­romban kezdtem el zenét ta­nulni, a hegedűvel azonban nem boldogultam. Ekkor ke­rült Szentendrére Frank Lajos, aki viszont nagy hatással volt rám mind egyéniségével, mind pedig csellójátékával. Am mindössze két évet tanultam szülővárosomban. Halász Fe­renc, az Akadémia tanára fel­kínálta azt a lehetőséget, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kísérletként induló előkészítő osztályába kerüljek. □ Mik a további tervei? — Mindeddig úgy tűnt, hogy szeptember elsejétől egy évre Szöulba szerződtem szóló csel­listának egy zenekarhoz. A napokban azonban az ottani­ak szerződésmódosítással áll­tak elő, mert nem tudnak la­kást biztosítani. Az utazás így bizonytalan időre elhalasztó­dott. Sajnos, én a szerződés miatt félbehagytam a felvételi vizsgát, az Akadémia zenetu­dományi szakára ... így pillanatnyilag csupán egyetlen fellépés szerepel a tervei között: Králik János felkérte Dvorák Gordonka- versenyének előadására — szeptemberben, a Vigadóban. A hét végi koncertről any- nyit még illik elmondani, hogy az egyben végzős művésztársa — Sípos Gábor — vizsgahang­versenye is volt, aki Bartók I. hegedűversenyét szólaltatta meg, szépen visszaadva a klasszikus-romantikus dalla­mokat. A Zeneakadémia a tel­jes bevételt a szegényeket tá­mogató alap — a SZETA — javára utalja át. S bár a jegy mindössze hu­szonöt forint volt — mozgás- sérülteknek díjtalan — sokan többet adtak a belépőért. így is megérte! Vennes Aranka Jogi tanácsok ÉEettársak lakáshasználata • A mellék­büntetésre nem vonatkozik az amnesztia Ingó dolog visszakövetelése O O. Gy.-né, vecsési szövő­nő élettársi kapcsolatot létesí­tett. Kis gyermekével élettársa szüleinek családi házába köl­tözött. Az elmúlt években azonban a szülőkkel megrom­lott a kapcsolat, és a szülők ki akarják tenni őket a házból. Megtehetik-e? — kérdezi. Gyakori eset, hogy a csalá- diház-tulajdonos szülők gyer­mekei házasságkötésekor sa­ját lakásukban biztosítják a fiatalok elhelyezését. A lakás- használat szempontjából nincs különbség aközött, hogy vala­ki élettársként, vagy házas­társként lakik ingyen, szíves­ségből, rokonai lakásában. Az élettársi és a házastársi vi­szonynak a lakásbérletnél van jelentősége. Ez esetben ugyanis a házastárs a házas­ságkötéssel maga is bérlőtárs­sá válik, míg az élettárs csak a bérlő közeli hozzátartozójá­nak minősül. A mi esetünk­ben tehát a családtagok la­káshasználatát eldöntő szabá­lyok alapján kell a felek kö­zötti vitát elbírálni. A jogvita megítélése esetén a feleknek az írásbeli megál­lapodásából kell kiindulni, azonban a családtagok között szinte sohasem jön létre írás­beli megállapodás, hanem a szülők ingyen — legfeljebb a családi költségvetéshez va­ló jelképes hozzájárulás fe­jében — adják oda a fiata­loknak a lakrészt, és természe­tesen arról sem rendelkeznek, mikor fog az megszűnni. Mindezek alapján, ha a csa­ládtagok a lakáshasználatnak a megszüntetésében nem tud­nak megegyezni, akkor a bí­róságtól kérhetik a tulajdono­sok a lakás kiürítését. A bí­rósági gyakorlat szerint a szí­vességből engedett lakáshasz­nálat bármikor visszavonha­tó, illetve, ha a tulajdonos nem a lakás kiürítésit, hanem bérfizetés megállapítását kéri, az ingyenességet meg lehet szüntetni. Természetesen ilyen esetben a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a lakás­igénye kielégítését, illetve el­helyezését kérheti, kivéve, ha az eset összes körülményeiből a bíróság egyértelműen meg­állapítja, hogy a felek más­képp állapodtak meg. Ameny- nyiben a családtag rosszhi­szemű magatartása miatt kell a használatot megszüntetni, az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. • Ittas gépjárművezetés miatt 1989-ben pénzbüntetésre és két évi jogosítvány-visszavonásra Ítélték „Műszerész” jeligéjű ol­vasónkat. A pénzbüntetést egy összegben kifizette, és azt kér­dezi, hogy a nemrég kihirde­tett amnesztia következtében visszakaphatja-e a vezetői en­gedélyét. Az 1990. június 18-án ha­tályba lépett közkegyelmi tör­vény szerint nem csak a sza­badságvesztés végrehajtását lehet megszüntetni. A szigo­rított javító-nevelő munkára, a javító-nevelő munkára és a pénzbüntetésre ítélt a bünte­tés végrehajtása alól mentesül abban az esetben, ha a bün­tetését utóbb szabadságvesz­tésre változtatták át. Kiterjed a közkegyelem a felfüggesz­tett szabadságvesztés és a pénzbüntetés próbaidejére. A szabadságvesztés végrehajtá­sának felfüggesztésével egy­idejűleg elrendelte pártfogói felügyelet is megszűnik. Az elítélt bűnügyi anyagát büntetés-végrehajtási bíró vizsgálja át, aki a feltételek megléte esetén a törvény ren­delkezéseinek megfelelően intézkedik. Azoknak az ira­tait, akikkel szemben a bíró­ság pénzbüntetést szabott ki, és a pénzbüntetést még nem fizették meg, a büntetés-vég­rehajtási bíró a megyei bíró­ság gazdasági hivatalának adja át, ahol is intézkednek a tartozás törléséről. Aki tehát a pénzbüntetését már kifizet­te, nem igényelheti a vissza­térítést. A törvény azonban csak a főbüntetésekre terjed ki. A mellékbüntetésekre — mint pl. a vezetői engedély vissza­vonása — az amnesztia nem vonatkozik. • Kölcsönadott néhány vi­deokazettát N. S. kerepestar- csai rendes/ barátjának. Több­szöri kérése ellenére azonban nem kapta meg azokat. Barát­ja kijelentette, nem is adja vissza a filmeket, legfeljebb ki­fizeti a kereskedelmi árnak megfelelő összeget. Ezt keves­lem, mert ennyi pénzért nem tudok hozzájutni a felvett rit­kaságokhoz — írja. Olvasónk követelését bíró­sági úton érvényesítheti. Az eljárást fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kére­lemmel indíthatja meg. A bírósági formanyomtatvány kitöltésekor meg kell határoz­ni, hogy milyen ingó dolog kiadását kéri a kötelezettől. A kérelemben meg lehet jelölni azt a pénzösszeget is, amelyet a jogosult a dolog helyett el­fogadni hajlandó. Amikor a forgalmi érték és a kereske­delmi érték között nyilvánvaló eltérés van, a kárt okozó fele­lőssége alól nem mentesülhet azzal, hogy a bolti ár kifize­tésével letudja tartozását, amikor ilyen áron a keresett cikk nem kapható. Olvasónk tehát jelölje meg azt a reális értéket, amelynek ellenében újra hozzájuthat kedvenc filmjeihez. Amennyiben a kö­telezett az általa állított té­nyeket vitatja, természetesen lehetősége van arra, hogy a fizetési meghagyásnak, ellent- mondjon, és a bíróság a felek vitáját perben dönti el. Dr. Sinka Imre A szerelmes malom bosszúba és a többi Kalózkazetták nyomában A szerzői jogsértések bün­tetőjogi szankcionálásával ma már az egész világon foglal­koznak. Tény, hogy veszélybe kerültek a szerzők anyagi és erkölcsi érdekei, a befekteté­sek megtérülései. Ugyanakkor a felhasználók szempontjai sem mindig érvényesülnek. A szerzői jogok védelme Gyorsan terjedő divat Magyarországon is a videózás. A készülékeket — határainkon innen vagy túl — már sokan megvásárolták maguknak, kö­vetkező lépés tehát, hogy fil­meket is kell szerezni. Lép- ten-nyomon nyílnak a kazet­tát árusító vagy kölcsönző boltocskák, melyek egy részé­nek tulajdonosai minden üz­leti szabályt mellőzve igyek­szenek minél nagyobb haszon­ra szert tenni. Miről is van itt szó tulaj­donképpen? A már bevezető­ben említett szerzői jogok vé­delméről, ami külföldön a büntetőjogi szankciók szigorí­tásához vezetett. Az USA-ban, Kanadában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyol- országban ma már a pénzbün­tetés — mint a Szerzői Jog­védő Hivatal kiadványában szerepel — 25 ezer USA-dol- lártól egymillió dollárig is ter­jedhet. A szabadságvesztés büntetés egyes esetekben 5—7 év is lehet. Visszatérve a hazai gyakor­latra: a magyarországi kalóz­kazetták minősége meglehető­sen gyenge. Megállapították továbbá, hogy az engedély nélkül forgalmazott kazetták után a vállalkozó nem adó­zik, ami csalásnak minősül. Végül beszélhetnénk még a téma kapcsán arról is, hogy kiskorú gyerekek a nézői a nem nekik való horror- és pornófilmeknek, de ez már nem üzleti szempont, sajnos a jelenség firtatása az utóbbi időben mintha háttérbe szo­rulna A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdasági rendé­szete a piaci és kereskedelmi felügyelőséggel közösen ellen­őrzéseket folytat a kalóz­kazetták felkutatására, és több esetben ezek elkobzására is sor került. Egyik ilyen út­jukon elkísértük az ellenőrö­ket. Fótra. mentünk Szenyita György üzletébe, akinek mint útközben megtudtam, koráb­ban Gödöllőn volt hasonló vállalkozása. Ott két szabály­sértési feljelentést is tettek ellene. Amikor először megje­lentek volná nála az ellen­őrök, kitette a táblát, hogy a boltja betegség miatt zárva van, és a további vitát elkerü­lendő, elengedte láncra kötött házőrző kutyáját. Széttépetf adminisztráció Második alkalommal sem engedte megtekinteni a kész­letet, bezárta gödöllői boltját, melyet azóta sem nyitott ki. A székhelyét viszont áttette Fótra, ahol egy faházban bonyolódik a kölcsönzés. Amikor beléptünk az üzlet­be, mintegy hatan-heten tar­tózkodtak ott, valamennyien kazettákat cseréltek. A köl­csönzés díja nem sok, mind­össze 50 forint 24 órára. Egy középkorú asszony: Lakatos Istvánná szolgálta ki az ér­deklődőket. Mint megtud­tuk, Szenyita Györgynek az édesanyja, aki egy kockás fü­zetbe írta fel, hogy ki milyen filmet hozott vissza, illetve vitt el. Röviddel később a bolt tulajdonosa — vékony, 25 éves fiatalember — is megérkezett, aki cseppet sem fogadta hig­gadtan a piaci és kereskedel­mi felügyelőség ellenőrzését. A bevezető szavak utón hatá­rozott mozdulattal széttépte a kockás füzetet, mely tevé­kenységének egyetlen, az üz­letben található dokumentuma volt. A két rendőrtiszt a körül­mények ellenére is nyugodt maradt, és figyelmeztette a fiatalembert, hogy a gazdasági ellenőrzés — ez esetben a szerzői jogokra és az adózás­hoz szükséges bizonylatokra vonatkozóan — hozzá tartozik az üzleti élethez. Ilyen maga­tartással pedig aligha lehet hosszú ideig kereskedő. Haszon, szabálysértéssel Végül megkezdődhet az el­lenőrzés. A kazetták adásvéte­lét igazoló szerződés nem volt a helyszínen. Szenyita György szerint azok a könyvelőjénél találhatók. Később azonban azt is megemlítette, hogy amennyiben minden kazettát szabályosan, a szerzői jogok védelmének megfelelően a for­galmazótól vásárolna, az any- nyiba kerülne neki, hogy nem lenne érdemes kinyitnia a bol­tot. Az ellenőrök lajstromba vet­ték a kazettákat, s ennek alap­ján majd a továbbiakban min­den kiderül. Nézegettem a cí­meket: A szerelmes majom bosszúja ..., Gyilkos szándék­kal ..., Gyilkos mezők ..., Gyilkos barát..., Gonosz mélység ..., és egyebek. Egy napra mindössze 50 forintért. A kerítés kapujára köztien tábla került, hogy az üzlet zárva van. Az érdeklődés pe­dig igen nagy volt, sokan jöt­tek, főleg gyerekek. Türelmet­lenül kérdezték, hogy mikor lehet már kölcsönözni? Tíz— tizennégy éves fiúk és lányok, akik naphosszat ezeket a fil­meket bámulják. Ez az ellenőrzés az említett gazdasági szempontokra ter­jedt ki, miközben egyfajta vállalkozói magatartásra is fény derült. S úgy tűnik, azt már nem is firtatja senki, hogy milyen élményeket sze­reznek könnyűszerrel, napi 50 forintért a fiatalok. Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom