Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

1990. JÜNIUS 26., KEDD 5 Elhallgatják a veszélyt? Ráktól félnek a bálintiak A férfi úgy áll a parton, mintha gyökeret vert volna. Néha a vízre néz, néha az égre, Törökbálint felé. Aztán köp egy nagyot. Nincs is ennél jobb, csak állni itt, és pökni nagyo­kat. A pataknak meg úgyis mindegy'. Elszennyezték. Megúszta néhány millió évig, de most slussz. Kampó lett neki, jegyzi meg, és ásít egy hatalmasat. Valami méreg van benne, kén, vagy mi a franc. Nyáron nem is lehet meglenni erre, de most hűvösebb van egy kicsit, ö meg kiáll Ilyenkor nézelőd­ni. Mert kell egy kis szórakozás az embernek. S ha már fürdeni nem szabad, hát marad a köpdösés. Itt tanunk, mondja. Itt bizony. Baktay emléktábla Dunaharasztiban Emléktáblát avattak vasár­nap Dunaharasztiban, Baktay Ervin kelet-kutató egykori szülőházán. A 100 éve született tudós és népszerű útleírások szerzője beutazta Indiát és Nyugat-Tibetet, 1928-ban fel­kutatta Körösi Csorna Sándor ott-tartózkodásának emlékeit, 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum igazga. tója volt. Dunaharasztiban a híres orientalista nevét vette fel a gimnázium, amelynek diákjai és India-kutató szakköre éven­te Baktay-napokat rendez Ugyancsak a diákok szavaza­tai alapján ítélik oda az úgy­nevezett Baktay-emlékérmet. amelyet minden esztendőben azok kapnak, akik a legtöbbet tettek az iskoláért, a települé sért. Ez is tudomány Szigetújfalun is láttunk dolgos kezeket a kukoricásban. A pesti unokákat tanítja Szeltner Lénárdné a kapálás tudomá­nyára (gr4ősi Agnes felvétele) égbírósági bejegyzése, lénye­iében az utóbbi negyven év el- ő lakossági szerződése léphe- ett porondra, és vállalkozha- ott a köz szolgálatára. Az LBE dőközben kidolgozta az ÖLE önkormányzó Lakásbérlők Sgyesülete), mint társadalmi szervezet működési formáját, ; ennek eredményeképpen a cözelmúltban. szerte az or­szágban már minimálisan száz lelyi önkormányzó lakásbérlő egyesület alakult meg. Pest megyében. Százhalom­battán, a helyi SZDSZ-szerve- zet működött közre megalakí­tásában. A városban 2600 la­kás található, s ebből ezer a tanácsi bérlakás. A helyi SZDSZ elnöke. Takács János szerint a jó szándék vezette őket, amikor megalakították a lakásbérlők városi szerveze­tét. Politikai céloktól mente­sen, a bérlők jogainak maxi­mális tiszteletben tartását te­kintik az önkormányzat alap- tevékenységének. Már régtől fogva szükség volt erre, hiszen a lakók el­sődleges igénye, hogy ottho­nuk, az építmény, megőrizze minőségét, lakhatóságát. A he­lyi önkormányzati egyesület alakuló ülésén hasznos útra- valót kaptak az LBE főtitká­rától. Sikerült megválasztaniuk a százhalombattaiaknak a váro­si lakásbérlők egyesülete veze­tőségét is. amelynek elnöke Bozi István lett. aki nem po­litizál, nem tagja egyetlen pártnak sem. viszont jártas'la- kásügyekben, azok gyakorlati intézésében. A városi lakásbérlők egye­sülete az SZDSZ irodaházában kapott helyiséget, amely Száz­halombatta főterén található, Az érdeklődők minden héten hétfőn 17 órától kaphatnak panaszaikra, esetleges jogi sé-( relmeikre felvilágosítást és ta­nácsokat. Az egyesület meg­alakításáról, annak céljairól 'a városi televízió riportban szá­molt be. Gy. L. El vagyunk átkozva, kezdi Vargáné és a másik kettő megtoldja a szavát: el, de még mennyire. Nem elég nekik az országút, csakúgy dől onnan az ólom, most még itt ez a pa­tak is, fűzik tovább. Tavaly ilyenkor az ablakokat sem le­hetett kinyitni, valósággal mérget lehelt a víz. Rutinos mozdulattal mutatják a lám­paburát, látszik, nem először jár Bálinton újságíró. A kén reakcióba lépett a sósavval, magyarázza Cseszreginé, attól ilyen fekete. Ök már kész ké­mikusok lettek az utolsó egy év alatt, úgyhogy ne csodál­kozzak. Elszíneződött itt az evőeszköztől a vakolatig min­den, amiben egy csöppnyi réz volt. Még tart a nyomozás, mond­ja Vargáné, bár szinte egyér­telmű, hogy az állami gazda­ság a bűnös. Valószínűleg a targoncaüzem akkumulátor sa­vát ürítették a patakba. Vagy ha nem azt, akkor valami mást, de mérget, az biztos. Erős mérget. A múltkor a gyerek ' véletlenül a vízbe lépett, me­séli, a tornacipője talpát mog szétmarta az a vegyszer. Szin­te megette a gumit, teszi hoz­zá. És mit csinálhat az em­berrel akkor? Igen, mit csinál­hat, kapják fel a fejüket a többiek. Mert a villák nem ér­dekesek, meg a lámpaburák, azokról már mindenki olvasott eleget aíf újságokban. De azt nem írják meg, hogy micsoda egészségügyi problémák van­nak ezen a részen. Az állandó fejfájások, a rosszullét, a ful­ladás. Arról mindenki hallgat, A Köjál 17-f(|te;,fémét mutatott ki a növényeken, jegyzi meg Semjéniné. Volt, mikor a nyolcvanszorosát mérték a megengedettnek, mégis csak azt mondták, mossák meg fogyasz­tás előtt. Hólyagok nőttek a számban, begyulladt a sze­mem, a fogínyem. Indulatosan csattan fel Cseszreginé, lát­szik, ez már nem tréfadolog. És neki ne magyarázza senki, mondja, hogy ezt nem a szeny- nyezés okozta. Még az adjunk­tus is megállapította bent a klinikán, hogy ilyen tüneteket nem produkál fogászati beteg­Csönd ül ránk Itt kérem mindenki beteg, akár bevallja, akár nem, szó­lal meg Vargáné. Semjéniné férje epehólyagrákban halt meg, meséli. De az a legfelhá- borítóbb, ahogy nyugtatják az embereket, veszi vissza a szót Vargáné. Olyan eredményeket hoznak ki, melyek egyszerűen elképesztőek. Hétszáz meg ezer egységet mértek a gyerekeknél, amikor ötven lenne a megen­gedett. Legelőször a gyerekor­vos, a dr. Ritvay Judit is megijedt, és telefonált valaho­vá. Aztán mit válaszolt? Hogy az ezer felettieket újra vizsgál­ják, ez alatt pedig ne foglal­kozzanak a dologgal. Foszfatáze, sóhajtja Vargáné. Csontvelőrákot okoz. Kezét az ölébe ejti, hallgat a másik kettő is. Csönd ül ránk egy percig. El vagyunk átkozva, szólal meg aztán egyikük. Na, most legalább megint lesz egy újságcikk, mondja dr. Korompai Márta. Forgatott már Törökbálintról az Ablak, kint járt a Rádió, írtak róla a napilapok, úgy látszik, újból kezdődik az egész. Való igaz folytatja a Buda környéki Kö­jál közegészségügyi felügyelője, hogy tavaly a levegő kénhid rogéntartalma a határértéket többszörösen meghaladta Nyolc mikrogramm köbméte­renként a megengedett, annak idején viszont előfordultak ezer fölötti mérések, melyek természetesen nagy riadalmat keltettek. Am a megállapított Joggal szidhatom^ magam, nem hallgattam az okos szó­ra. Pedig kollégáim óvtak, ne másszak bele a budakeszi gáz­ügybe, mert hogy a gáz tud­valevőleg szagos. De mennyi­re, hogy az! Belemásztam, két írásom is megjelent, melyek akkora „tetszést" arattak, hogy mindkét érintett levél­ben reagált (a Pest Megyei Ot- és Hídépítő Vállalat, va­lamint Hódi Tóth József), mi több, a volt generálkivitele­ző meg is fenyegetett, sajtó­pert indít ellenünk hitelron­tás címén. Ez a levél nem nélkülözi a jól bevált sablont, régi érdemekre és Kiváló Vál­lalat kitüntetésre hivatkozik. Szerintük a cég feddhetetlen­ségét bátorkodtam megkérdő­jelezni azzal, hogy előzetes konzultáció (értsd: hozzájáru­lásuk nélkül) közreadtam Hó­di Tóth József állításait, ami­ket. az dokumentumokkal iga­zolt. Régi érdemekre hivat­kozni már kiment a divatból. Ártól már nem is beszélve, jó néhány kitüntetett vállalat jutott csődbe az utóbbi idő­ben, és jó pár ötször-tízszer felplecsnizett kitüntetettről de­rült ki, hogy... No de hagy­juk. Bízunk abban, hogy a netán döntnöknek felkérendő szervek is tisztában vannak vele: a kitüntetéseket általá­ban nem alulról — a plebs meghallgatására —, hanem fe­lülről potyogtatták, s nem is mindig voltak valós érdemek­kel alátámasztva ... A két levélből csak részle­teket adunk közre, teljes tei- jedelmű közlésükre csak bí­rósági döntés kötelezhet ben­nünket. A kiemeléseket azzal a céllal számoztuk meg, hogy az olvasó könnyebben eliga­zodhasson a ténycsavarások zűrzavarában. A budakeszi gázvezeték- építés tényszerű adatai (meg­küldte a 76. Sz. Jogtanácsos Munkaközösség, de a vállalat részéről nem jegyzi senki): 1. 1984. Vili, 21-re a tanáct Hozzászólás cikkünkhöz Még egyszer a budakeszi gázügyről egyeztető tárgyalást hívott össze, .mivel a' lakosok részé­ről észrevételek, kifogások me­rültek fel. Vállalatunkat érin­tően az árforma alkalmazásá­nak jogszerűsége volt vitaté­ma. (...) A kiviteli munká­kat a viták ellenére folytat­tuk. és 1984. október 16-án, il­letve november 6-án két ütemben átadtuk. Az átadási eljáráson megjelentek: Kerü­leti Bányaműszaki Felügyelő­ség, Tigáz Budaörsi Kiren­deltség, Tigáz Váci Kiren­deltség, tervező, Fővárosi Elektromos Művek, Fővárosi Vízmüvek, építtető és kivite­lező. Megjelentek megállapí­tották, hogy a vezeték építése a folyamatos ellenőrzések és az elvégzett vizsgálatok bi­zonylatai alapján az előírás­nak és a műszaki követelmé­nyeknek megfelelően készül­tek. A nyomás alá helyezést és a használatbavételt enge­délyezték. 2. Az OAÁH 1985. január 15-én kelt IV. — 70/1985. sz, alatt részünkre megküldött re­vizori jelentés az árforma­alkalmazás helyességét meg­erősíti. A költségvetések egyes tételeinél egységár, illetve mennyiségi kifogásokat rögzí­tettek. Jogos követelésünk összegszerű megállapítására Erős Nándor oki. mérnök igazságügyi szakértőt kértük fel. A szakértői vélemény n költségvetésből levonásba he­lyezi a ténylegesen és felté­telezhetően el nem végzett mennyiségeket (pld. a ducolas mennyiségét 4478 m--ről 990 m'J-re csökkentette). Ugyan­akkor a ténylegesen elkészült, de a költségvetésben nem sze­replő munkákat — mint pót­munkát — figyelembe vette. 3. 1988. január hóban a vál­lalatunknál megjelent nyomo­zó bejelentette, hogy feljelen­tés alapján a budakeszi gáz­vezeték építésével kapcsolat­ban a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság Gazdasági Rendé­szete nyomozás lefolytatását megkezdte. Több alkalommal felvilágosítást kértek egyes részletkérdésről, .majd 1988. II. 15-én igazságügyi kirende­lésével helyszíni szemlét tar­tottak (ebben az időben a gáz­vezeték egyes szakaszai fel­tárt állapotban voltak). $zt követően a szükségesnek ítélt iratokról másolatot kértek be. (...) A szolgáltatott — és fel­tételezhetően más forrásból is beszerzett — adatok, valamint a szakértői vélemény alapján 1988. október 10-ei dátummal 133/1988. bü. sz. alatt PRFK- GR. értesítette vállalatunkat, hogy a vizsgálat során bűn- cselekmény elkövetésének ala­pos gyanúja nem volt megál­lapítható, ezért a nyomozást megtagadta. Hódi Tóth József leveléből azokat a részeket emeltük ki, melyek közvetlen kapcsolód­nak szinte egyenes cáfolatai a fentieknek. 1. A lakosoknak egyetlen jo­ga volt: fizetni! De sem ár­ajánlatot véleményezni, sem szerződni, sem az átadás-át­vételbe beleszólni, sem szám­lát kiegyenlíteni nem állt jo­gában. Csoda-e. ha minden bizonyíték, tiltakozás és ész­lelés ellenére az átvétel „rendben” megtörtént?! íme egy példa, mit hogyan állít be a beruházó, és mi a valós tény. „Az illetékes hatóság még betakarás előtt a szük­séges engedélyt kiadta, a mű­szaki ellenőr a munkavégzést igazolta.” Ezt állítja a beru­házó. Ezzel szemben a tény, melynek tárgyi bizonyítéka is van, a generálkivitelezési nap­ló 330 769 sz. lapjának bejegy­zése (fénymásolat a szerkesz­tőségben). A nyomáspróba Tigáznak történő bemutatása és elfogadása után az árok ta­karásához hozzájárulok. A ta- karási engedélyt a kivitelező kérésére adtam meg, mivel közlések szerint a Hajdúszo­boszlói Tigáz-meó elfog­laltság miatt csak a jövő hét végén tudna a helyszínre jön­ni. Budakeszi. 1984. X. 36. Fekete József. (Fekete József azonos a kivitelező vállalat korábbi főmérnökével, a jegyzőkönyvet műszaki ellen­őrként jegyezte. Ennek elikus- ságáról döntsenek mások, mi csak megkérdőjelezzük.) A fentiekből világosan kiderül, az illetékes hatóság semmi­lyen engedélyt nem adott ki. a műszaki ellenőr engedélyez­te a takarást — önmagának! 2. Az OAÄH levele rögzíti: átalányos szerződés esetén nem számolható el be nem épített anyag, el nem végzett munka. Mi bizonyítani tud­juk, hogy ilyen nagyon is sok volt, és el is számolták! Egy jogszerű, pontos szám­la megtámogatására nem kell szakértőt felfogadni. Egyetlen bíróság előtt nem fogadják ei elfogulatlannak azt a szakér­tői véleményt, amely az egyik érdekelt fél felkérésére ké­szült, és amelyet a felkérő fi­zet meg. Ráadásul a szakértő maga leírja szakvéleményé­nek bevezetőjében, hogy szak- véleménye a műszaki ellenőr által rendelkezésére bocsátott adatokon, a műszaki ellenőr feljegyzésein és elszámolása­in, továbbá a kivitelező szó­beli tájékoztatásán alapul. Le­het itt beszélni elfogulatlan­ságról vagy tárgyilagos szak­véleményről?! 3. A rendőrség még az ala­pos gyanút sem állapította meg, ezért a nyomozást meg­tagadta — bizonygatja a ki­vitelező. Gyenge lábakon áll ez a megállapítás, önmagáért be­szél az a tény, hogy miközben Klausz Károly rendőr had­nagy és Miske Ernő igazság­ügyi műszaki és árszakértő a helyszínen saját szeriével győződött meg több alkalom­mal állításának igazáról, majd IVIiske Ernő aláírásával is iga­zolta a jegyzőkönyvben rögzí­tett, be nem épített anyagokat, és az el nem végzett mun­kákra vonatkozó saját észle­léseit, mindez mégsem volt elegendő az alapos gyanúhoz. Erről talán még annyit, az előírt három nap helyett kö­zel egy év vizsgálódás és nyo­mozás után adták ki a nyo­mozást megtagadó értesítést. A fent leírtak ellenére egye­sek még mindig azon buzgól­kodnak, hogy az ügy ad acta kerüljön. — Nem lepne meg, ha még mindig 1985-ót ír­nánk — mondja Hódi Tóth József, hozzátéve: mert hogy azokban az időkben gyakran törölték fel velünk a padlót a tanácsnál, a pártbizottság­nál és minden magasabb fó­rumon. Hogy nekünk lesz-e sajtó­perünk az Üt- és Hídépítő Vállalattal, az tőlük függ. Az viszont nem kétséges, hogy Hódival rövidesen találkoz­nak, ugyanis az oly sokat hangoztatott elévülés nem áll, a budakeszi 194 család meg­bízásából dr. Lukács István ügyvéd keresetet nyújtott be a Buda Környéki Bíróságon. A keresetet 2 P 20 420/1989. szám alatt a közeljövőben tárgyal­ja dr. Grád András tanácsa. Matula Gy. Oszkár szint olyan alacsony, hogy szinte képtelenség alatta ma­radni. Az üzemi határérték például a törökbálinti eredmé­nyek tízezerszerese, tehát szó sincs arról, hogy mérgezéstől kellene tartani. Ugyanez a helyzet az alkálikus foszfatá- zéval is. Sarokba szorítani A májfunkció-vizsgálatok semmit nem mutattak ki, ebben a korban egyszerűen eny- nyi az érték a gyerekeknél. Nyugodtan magyaráz dr. Ko­rompai Márta, nem lehet őt ilyen könnyen sarokba szoríta­ni. Nekik egyébként sem érde­kük, hogy titkolják az eredmé­nyeket, folytatja. Tény, hogy büdös van a környéken, ami huzamosabb idő után fejfájást idézhet elő. Ezért már most jobb, ha felkészülnek a lakók, hogy még büdösebb lesz a pa­tak, mikor kotorni kezdik. Egyébként már azóta is sokat javult a helyzet, hogy az álla­mi gazdaság szeszfőzdéjéből sem engedik ki a hűtővizet. És ha már itt tartunk, fordít egyet a szón, hát nem ártana, ha a törökbálintiak is maguk­ba néznének. Azokat a szeny* nyezéseket tudniillik a bomló fekália éppúgy okozhatja, mint bármi más. És a Köjál­nak tudomása van arról, hogy néhányan illegálisan a patakba engedik a szennyvizet, ráadá­sul szippantós kocsik is gyak­ran ürítenek azon a környé­ken. Ne vonjunk le tehát elha­markodott következtetéseket. Egy biztos, mondja, a patakot ki kell tisztítani. Aztán min­den . rendbe jön talán. Leg­alábbis egyelőre. Dr'. Ritvay Juditot meglehe­tősen nehéz szóra bírni. Rög' tön az elején közli is, hogj csupán a magánvéleményé' mondja el a dologról. Az ered' mények értékelése nem az < asztala, az a Köjálra tartozik Az viszont biztos, magyarázza hogy a lakosság nem tudja, mi értsen a mérési mutatók alatt Ez az," amikor laikusok alkot nak orvosi kérdésekről véle ményt. Abszolút tévhit példáu ez az egész félelem a ráktól Igazán betegek nincsenek i Törökbálinton, ő legalább! egyetlen olyan esetről sen tud, hogy valaki megbénul vagy súlyos idegrendszeri ká rosodást szenvedett volna. E természetesen nem jelenti azl hogy mikrosérülések nincse nek, azonban olyan panassza senki nem jelentkezett, am akut mérgezésre utalna. Akko miért állítják az ellenkezője az asszonyok, próbálkozón Sajnos óriási a bizalmatlansá a lakosság körében, kezdi doktornő. A Köjál ugyani nem tájékoztatta rendszerese az ittenieket, sőt, az adató egy része tényleg el volt tussol va. A gyerekeknél azonba függetlenül ettől elvégezték vizsgálatokat, és utólag már helyes eredmények jöttek k Semmi baj Sokan rögtön kaptak az alkal mon, hogy végre felfújhatjá az ügyet. Szóval így fest helyzet. Mondjon bárki bármi aggodalomra nincs ok. Fölö: leges ez a hisztéria. Persze a lenne a legjobb, teszi hozz: ha egyáltalán nem lenne ken hidrogén a levegőben. Mint hegyek között. Mint a Mátrá ban. De hát ez Törökbilin nem a Mátra. Mindenesett nincs itt semmi baj. Nem le hét. Ezt higgye el mindenki. És, kérdi Cseszreginé, mo: mit tegyünk? Már a verebek elköltöznek, olyan savszag te: jeng erre. Az állatoknak pei sze könnyű. De mi... ? Velün mi lesz? Legyünk környezetve delmi menekültek? Falusy Zsigmond Lakásbérlők százhalombattai b'nkormányzata A házkezelők monopóliumától véd Második éve már, hogy meg­alakult a Lakásbérlők Egyesü­lete, amely főtitkárának, az építészmérnök Battha Pálnak, szavai szerint a bérlők öntevé­kenységének a felszabadításá­ban véli megtalálni a közvet­len érdekeltségre épülve a bér­lakások állagának a fenntartá­sát. Az egyesület — mondta a főtitkár — az állami, a tanácsi bérlakásokban élők jogainak a tiszteletben tartásáért és az IKV-k még létező monopó­liumának a megregulázásáért küzd. Az említett lakások napjainkban az egyik legneu­ralgikusabb pontját képezik a mindinkább előtérbe kerülő tulajdonlás kérdésének. Amikor az elmúlt év nya­rán megtörtént az egyesület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom