Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

4 1990. JÜNItJS 12., KEDD Templomok; fogadók, atomerőművek Zenei élet Dunakeszin bb Jogi tamacsobcbbbbbb Jövedelem tízezer felett ® Rendkívüli csa­ládi segély • Az üdülő adója Takács Lajos, a dunakeszi Állami Zeneiskola igazgatója elhárítja magától a gratulá­ciót. — Válasszuk külön a dol­gokat — ajánlja. Az ugyan igaz, hogy dr. Domoszlai Er­zsébet tanárnő az iskolánál ta­nít főállásban, de oktat Nyír­egyházán is. Az a svédországi meghívás, amelyről a helyi ká­beltévé műsorában beszámolt, saját érdeme. Részint pedagó­giai, részint szervezői, művé­szi. Az Idén júliusban svéd meg­hívásra harmincegy tagú ma­gyar zenei küldöttség utazik az északi országba, hogy az öst- hamar városában megrende­zésre kerülő művészeti feszti­válon vegyen részt. Nem csak egy helyszínen lépnek majd fel. Szerepelnek templomok­ban, vendégfogadókban, kasté­lyokban, sőt, atomerőművek­ben. A küldöttség tagjai a ta­nárnő növendékeiből verbuvá­lódtak A meghívás előzményei: a svédországi város zeneiskolá­jának együttese tavaly Ma­gyarországon turnézott. Nagy sikerű hangversenyt adtak Du­nakeszin, s végül az igazgató meghívást nyújtott át a hely­belieknek. Szerepet játszott ebben az is, hogy a növendé­kek országos és külföldi zon­goraversenyeken mind több első és második díjat nyernek. Ez annál is inkább eredmény, mivel idehaza tudjuk róluk, milyen nehéz körülmények kö­zött dolgoztak majd másfél évtizedig egy eredetileg fel­A Magyar Könyvtárosok Egyesületének közkönyvtári tagozata állásfoglalást közölt a könyvtárak legidőszerűbb feladatairól az új államigazga­tási rendszer kialakulásának időszakában. A helyi önkor­mányzatok önállósága és a megyei irányítás átalakítása megköveteli a közkönyvtári hálózat átalakítását, mivel az — mint ismeretes — eddig az államigazgatás struktúrájának mintájára épült ki. Helyi önkormányzat és helyi könyvtár. Viszonyuk az átala­kulás időszakában a könyvtá­rosok kezében van. Nagy a felelősségük, hiszen olyan rendszert kell kimunkálniuk, amely a társadalom új igé­nyeinek és a szakma alapel­veinek egyaránt megfelel. Se­gítségükre a Magyar Kulturá­lis Kamara keretében megala­kult a Könyvtári és Informa­tikai Kamara. Hogy milyen lesz az újfajta könyvtár, arról Biczák Péter, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazga­tója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkára elmond­ta, hogy a települések művelő­dési alapintézménye lesz. Olyan hely, ahol mindent tud­nak a településről, ezért nem­csak olvasmányért, hanem in­formációért is betérnek majd ide az emberek. Jól rendszere­zett adataival segíti a helyi önkormányzat munkáját, gya­rapítja helyismereti és hely- történeti gyűjteményeket, részt vesz a közösségformá­lásban, valamint a társadalmi mozgások szervezésében. Minden könyvtárnak felül kell vizsgálnia szolgáltatásai minőségét, valamint azt, hogy ezek a szolgáltatások tényleg valós igényekre épültek-e. A könyvtárak finanszírozá­sáról a helyi önkormányzatok döntenek, ezért a könyvtáro­sok felelősségétől függ majd, hogy fontosságukat mennyire tudatosítják a helyi társada­lomban. A szakmai szerveze­tek ugyanakkor propagálják azt az alapelvet, amely szerint egyetlen település sem marad­hat könyvtár nélkül, mert az információhoz jutás állampol­gári jog, s az iskolai oktatás sem képzelhető el könyvtárak nélkül. Tervezik a vonatkozó jog­szabályok felülvizsgálatát is, illetve a túlszabályozottság vonulási épületből átalakított faházban. A fóti gyermekvá­ros több koncertjén is vendég­szerepeitek a dunakesziek, s ezt filmezte a Magyar Televí­zió. Produkcióikat így láthat­ták a külföldiek. Az útra készülő gárda tag­jai között legfiatalabb a nyolc­éves Ruszinkó Judit, a legma­gasabb életkor a húsz eszten­dő, a legtehetségesebbek sorá­ban említette a tanárnő a fia­tal Morva Pétert, akiről már mi is portrét adtunk közre. Ruszinkó Juditon kívül emlí­tette még Székely Lillát és Francsics Richárdot. Nem­csak Dunakeszi és Nyíregyhá­za, hanem például Barcs és más helységek zeneiskoláiban tanuló növendékek is részesei lesznek a Dunakeszi csapatá­nak. Nagy távolság, költséges uta­zás. ellátási gondok. Feltehe­tő, hogy nem mindenről a ven­déglátók gondoskodnak. A fesztiválon való részvételhez, ahol nemcsak a zene kap szerepet, hanem mások részé­ről a képzőművészet, az ipar­művészet is — a Soros- és az Eötvös-alapítvány is hozzá­járult. A dunakeszi körülmé­nyek csak annyiban, hogy a faház helyett ma már a régi SZTK átalakított épületében csendül fel fiatal tehetségek ujjai alól a zongoraszó. Ám mint a tanárnő nyilatkozta: igazi koncerttermük ma sincs, az iskola nagytermének az akusztikája, a zongorák álla­pota siralmas. megszüntetését. Legyen a könyvtárhoz való jog alkot­mányos jog, és alkossanak olyan könyvtári törvényt, amely a beruházásokhoz és a működtetéshez a helyi erők mellé központi fedezetet is nyújt. Jó lenne, ha a könyvtárosok az olvasók, a könyvtárhasz­nálók köréből közösségeket — például védegyleteket — szer­veznének maguk mellé, ame­lyek a helyi sejtekre épülve. országos •mozgalommá nőhet­ne. A könyvtárosok munkája szolgálat, az emberi tudás és emberi értékek közvetítésének szolgálata. A könyvtárosok fe­lelőssége, hogy a rendelkezé­sükre álló anyagi és szellemi erőket, energiákat, szakmai lelkiismeretük, legjobb tudá­suk szerint használják fel. Sz. K. ízbégen juniálist rendeznek e hét végén, vasárnap, a ma­gyarországi szerbek bevándor­lásának 300. évfordulója al­kalmából. Az izbégi juniális az első ünnepsége lesz annak az országos rendezvénysorozat­nak, amelyet Vujicsics Sztoján, a Művelődési Minisztérium magyar—jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizott­ságának országos koordináto­ra szervez. FORGATAG Ízbég egykoron önálló szerb falu volt. csak 1766-ban csa­tolták Szentendréhez, ám az ott élők identitástudata ma is igen erős. A rendezvény így nagy szerepet tölthet majd be a közösség életének felpezsdí­tésében, és a juniálisok s szép szabadtéri népünnepélyek ha­gyományának felelevenítésé­ben. A nevezetes nap részletes programjáról a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyv­tár munkatársától érdeklőd­tünk. Dr. Török Katalin el­mondta, hogy a színes, látvá­nyos ünnepség már reggel hét­kor kezdetét veszi: fiákerről szól a zenés ébresztő ízbég és Szentendre területén. Kilenc­Ez a panasz akkor hangzik el. amikor nehéz időkben szü­letik a művészi alkotás, rögö­sebb a fiatal tehetségek útja. Ám ha éppen Domoszlai Er­zsébet példáját követve igyek­szünk mégis teremteni, az eredmény nem marad s nem is maradhat el. Szellemi, ér­telmi és érzelmi megújulás nélkül nincs nemzeti sem. Ezért áldozatokat kell hozni, nemcsak külföldi, hanem ha­zai források teremtésével is. Az új alapítványnak hamaro­san ismertetik számlaszámát, amelyre a befizetett összegek a fiatal tehetségek támogatá­sát szolgálják. Hosszú távúra tervezik a svéd kapcsolatokat is, melyek első eseményéről várható, hogy a magyar tévé­sek rögzítenek néhány epizó­dot. A gratulációból azért mégis­csak illeti egy rész az iskolát és tantestületét — bizonyga­tom a múlt ismeretében. Az új épületbe egy éve költöztek át. Ha ez ugyan nem is a bu­dapesti zeneakadémia színvo­nalát jelenti, s vidéki zeneis­koláink között sem a legmo­dernebb, azért mégis minősé­gi változás. Az igazgató sze­rint ennek egyik komoly jele, hogy míg az elmúlt években például toborozni, úgymond agitálni kellett a fúvószenei tagozat hallgatóságát, ma ak­kora az érdeklődés, hogy van akit el kell utasítani. Rajtuk kívül működik a zongora, a vonós és a gitár szak. A tíz— tizennyolc éves átlagéletko- rúafc között akad még egy egyetemi hallgató is, aki kép­telen elszakadni, s visszajár. Vele együtt majdnem három­százan tanulják a hangszerek megszólaltatásának művésze­tét. Megoldott a vasutasok fú­vószenekarának utánpótlása. Sokan játszanak mindkét együttesben, az iskola és a MÁV Dunakeszi Fúvószeneka­rában. Évente ismétlődő tanári hangversenyek, a József Atti­la Művelődési Központ férfi­kara, általános iskolai kórusok. Kedvező zenei körkép ez a városról. Sok család ízlésére hat a komolyzene. Csakhogy ezt a hatást egyre nehezebb kiváltani. Azt ugyanis elisme­ri Takács Lajos, hogy a hang­szerek állománya rossz, régi, az újak ára a csillagos ég. Egy 12 évvel ezelőtti klarinét el­lenértéke ma tízszerese. Me­gyei támogatást kapott az is­kola egyetlen új zongorára. Ezt a négyszázezer forintot még nyolcvanezerrel kellett megtoldani, hogy nagykeres­kedelmi áron megvehessék. No nem, Bösendorfert akkor sem, mert arra milliók kelle­nének. kor ünnepi istentiszteletet tar­tanak a helyi római katolikus templomban. A nagyobb nyilvánosságra számot tartó műsorok 10 óra­kor kezdődnek az izbégi nagy­réten. A görögkeleti egyház részéről Vujicsics Sztoján mond ünnepi beszédet, majd pravoszláv egyházi énekek hangzanak el. A tanácselnök beszéde után a 88 éves Krach- ler Ágoston, Ízbég legidősebb lakója szól az egybegyűltek­hez. Az ünnepi műsorban néptáncegyüttesek és zeneka­rok, a Tolcsvay és a Blueman countryzenekar lép fel, vala­mint Kovács István és Kézdi György színművészek. Szép produkciót állított össze ez al­kalomra az Izbégi Általános Iskola és a Szentendrei Zeneis­kola is. A színes forgatagban népi és iparművészeti termé­keket kínáló árusokkal is ta­lálkozhatnak majd. GYŰJTEMÉNY Dr. Török Katalin egyéb­ként tagja annak a 15 tagú helyi szervezetnek, amely Iz- bégi Jubileumi Bizottság né­ven alakult azért, hogy idén izbégi megemlékezéseket, ün­nepségeket szervezzen, A ju­Augusztusban nyugdíjba megy Cs. L. felsőgödi fűtő. A munkahelyén megállapították a nyugdíjalapot és közölték ve­le, hogy azt teljes mértékben nem fogják figyelembe venni, mivel időközben megváltoztak a jogszabályok. 1990. május 1-jével módo­sultak a társadalombiztosítási szabályok. Ennek megfelelően megváltoztak az öregségi nyugdíj alapját képező átlag- kereset számításának szabá­lyai is. Így öregségi nyugdíj­nál a 10 000 alatti átlagkerese­tet teljes mértékben figye­lembe veszik, az ezt követő jövedelmeknél azonban egy sávos számítási módot alkal­maznak. Ennek figyelembevé­telével, akinél az utolsó öt évben elért jövedelemből a há­romévi átlagkereset az alap­összeget meghaladta, a követ­kező számítási mód szerint határozzák meg a nyugdíjat. Például egy 17 000 Ft-os nyug­díjalapból teljes mértékben figyelembe vesznek 10 000 Ft- ot a 10-12 000 Ft közötti ke­resetéből 90%-oti tehát 1800 Ft-ot. a 12-14 000 Ft közötti átlagkeresetrészből 80%-ot, te­hát 1600 Ft-ot, a 14-16 000 Ft közötti részből 70°/0-ot, tehát 1400 Ft-ot, a 16 000 Ft fölötti résznél pedig 60%-ot, tehát a mi példánkban 600 Ft-ot, így a nyugdíjat 15 400 forint, any- nyi százalékában határozzák meg — eltekintve az egyéb módosító körülményektől —, amennyi szolgálati időt szer­zett a dolgozó. A jogszabály-módosítás ki­mondja azt is, hogy az előző­ekben ismertetett számítást akkor is alkalmazni kell. ha a társadalombiztosítási járulék — 1988. december 31-ét köve­tően a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kö­telezett figyelembe vehető ha­vi jövedelme több 10 000 Ft- nál. Nehéz anyagi körülmények között él „özvegyasszony” jel­igéjű olvasónk. Szomszédai már több ízben javasolták, hogy kérjen a két gyermeke neveléséhez segélyt, de nem akar tolakodni. Milyen feltéte­lek alapján ítélik oda a támo­gatást, kérdezi. Rendkívüli esetekben a kis­korúakat nevelő személyek segélyben részesülhetnek. A segélyt nemcsak kérelemre, hanem a gyermekek nevelé­sével foglalkozó intézmények javaslatára és magának a gyámhatóságnak a kezdemé­nyezésére is oda lehet ítélni. A rendkívüli segély odaítélé­se előtt a gyámhatóság — ki­véve, ha a késedelem elhárít­bileumi év végén feltehetőleg valamilyen helyi érdekeket tá­mogató szervezetté alakulnak át. Először a juniálison vehetik kézbe az olvasók a most út­jára indított Izbégi füzetek című kiadványsorozat első számát, amely teljes egészé­ben intézményi támogatással készült. Az ezer példányban kiadott gyűjtemény ízbég múltjából, szakemberek tanul­mányaiból, Krachler Ágoston visszaemlékezéseiből és eddig még kiadatlan, soha nem lá­tott régi fotókból tartalmaz egy csokorravalót. PROGRAM Este 7 órakor a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyv­tár színháztermében Prókai Sándor rendező és kosztüm­tervező rendhagyó divatbemu­tatóját tekinthetik meg az ér­deklődőik. Címe Genezis, és er­délyi nagy tájegységek — Ka­lotaszeg, Körösfő, Gyimes, Hargita — népviseleteit idézi. A Mandragora fiatal dzsessz­együttes és a szentendrei F. Zámbó István koncertje zárja az egész napos rendezvényt. Sz. K. hatatlan kárral, vagy veszély- lyel járna — beszerzi a szü­lők jövedelmi viszonyaira vo­natkozó igazolásokat és kör­nyezettanulmányt készít. A rendkívüli segély összege gyermekenként egy alkalom­mal a két gyermek után egye­dülállónak gyermekenként ha­vonta járó családi pótlék ösz- s^egének (1990-ben 2200 Ft) a háromszorosát, tehát 6600 forintot nem haladhatja meg. Egy naptári évben 22 000 Ft- nál több segélyt egy gyermek után nem lehet folyósítani, de alkalmanként és gyermeken­ként a segély legkisebb össze­gének a családi pótlék felét, tehát 1200 Ft-ot el kell érnie. Kivételes esetben, ha a kisko­rú bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthoni, tanulószobai, illetve diákotthoni kollégiumi, externátusi ellátásért megálla­pított térítési díj fizetéséhez, továbbá az intézeti, illetőleg állami nevelésbe vett kiskorú ingatlanának, vagy bérlemé­nyének fenntartásának állapí­tanak meg rendkívüli segélyt, annak éves összege a 22 000 Ft-ot is meghaladhatja. Most épített egy kis családi üdülőt K. J. gödöllői lakos. Azt szeretné megtudni, hogy az épület után kell-e adót fi­zetnie, vagy sem? A nem lakás céljára szolgá­ló állandó vagy ideiglenes jel­leggel felépített épület adókö­teles. A jogszabály szempont­jából üdülő az a pihenésre, idényjellegű tartózkodásra szolgáló — nem állandó lakás céljára használt — olyan he­lyiség, vagy összefüggő helyi­ségcsoport, amely külön bejá­Az egészségi állapotuk mi­att magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket és fogyatékosságokat, valamint a folyósításhoz szükséges or­vosi igazolások kiadásának rendjét a 17,1990. (V. 8.) SZEM-rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 1990. évi 42. számában jelent meg. Az 1990. évi 44. Magyar Közlöny tartalmazza az or­szággyűlési képviselők válasz­tásáról szóló közleményt. Az érdeklődők mind az első, mind a második választási forduló eredményeit az egyéni, terü­leti és országos listákon meg­választott képviselők nevét megtalálhatják a közlönyben. A gyülekezési jogról szóló törvény alapján a belügymi­niszter rendeletet adott ki. A 15 1990. (V. 14.) BM-rendelet meghatározza a rendőrség fel­adatait a rendezvények előké­szítése és lebonyolítása során. Módosította a szociális és egészségügyi miniszter 19/ A múlt hét végén egy fiatal férfi értékes, magnetofonnal egybeépített rádióban a kezé­ben tért be a mikebudai ital­boltba. A becses holmi mások­nak is tetszett, kiváltképpen Huszár Károly 51 éves alkal­mi munkásnak és a fiának. Kérték a fiatalembert, hogy adja el nekik az egyébként tíz­ezer forintot érő rádiót, ám tagadó választ kaptak. Akkor annyiban maradt a dolog, de rövid idő után törté­netünk mindhárom főszereplő­je elindult hazafelé. Váratlan esemény jött közbe. A rádió­ból — amit tulajdonosa nagy él­vezettel csavargatott — kihul­lott valami apró alkatrész. A fiatalember ezért leült az árok­partra, hogy megjavítsa a szerkezetet. Vesztére tette, mert ezzel csak kedvezett a két Huszárnak, akik már ko­rábban elhatározták, hogy megszerzik a becses jószágot. rattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva rendelte­tésszerű használatra önmagá­ban alkalmas. Amennyiben az üdülő társas üdülőben van, vagy több egység önálló ré­szét képezi, szintén adót kell utána fizetni. Az adót az építmény alap­területe alapján állapítják meg. Amennyiben egy telken egy személynek vagy család­nak több üdülője található, azokat egy építménynek kell tekinteni. Az alapterület meg­határozásánál csak az 1 méter 90 centinél magasabb helyisé­geket kell figyelembe venni, ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a közlekedőhélyi- ségek 10 métért meghaladó részét és azokat a részeket, amelyen a rendeltétésszerű használatot kiegészítik, de hu­zamosabb emberi tartózkodás­ra nem szolgálnak. Az adó mértéke a település jellegétől, az épület nagyságá­tól, a településen belüli hélyé- től. kivitelezés módjától füg­gően igen nagy mértékben kü­lönbözik egymástól, ezért az arra vonatkozó hosszú előírá­sokat nem ismertetem. Az általános szabály úgy rendelkezik, hogy a négyzet­méterenkénti 120 Ft-ot az évi adó nem haladhatja meg és az évi adó 500 Ft-nál keve­sebb nem lehet. A tulajdonos vagyoni jöve­delme és szociális viszonyaira tekintettel az adóhatóság aZ éves adót csökkentheti vagy annak kiszabásától elállhat. Dr. Sinka Imre 1990. (V. 14.) SZEM számú rendeletével a gyámhatóság­ról szóló jogszabályt. A csa­ládjogi törvény előírásainak egyszerűsítése miatt a jogsza­bály megváltoztatja többek között az örökbefogadás, az intézeti nevelés, a nevelési se­gélyezés szabályait. A jogsza­bályokat az 1990. évi 45. sz. Magyar Közlönyből lehet meg­ismerni. A Magyar Közlönyben az elmúlt időszakban folyamato­san jelentek meg olyan hírek, rendeletek, amelyeket az ál­lampolgár a napi sajtóból is megismerhetett, ezért ezek is­mertetésétől eltekintünk. Közérdekű viszont a Magyar Közlöny 1990. évi 50. számában megjelent 12 1990. (V. 23.) AB-határozat, amely kimond­ja, hogy 1990. szeptember 30. napjával a külföldiek ingat­lanszerzéséről szóló 145'1989. (XII. 27.) MT-rendelet alkot­mányellenesség miatt hatá­lyon kívül helyezésre került. Ha másképp nem megy, hát erőszakkal. Az idősebb Huszár egy karót ragadott, a fiatalabb pedig az éppen kéznél levő kerék­párpumpával kezdte csépelni a gyanútlan áldozatot. Ily módon azután gyorsan meg­szerezték a kívánt holmit. Mint a Ceglédi Rendőrkapi­tányságon megtudtuk, az áldo­zat — aki szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenve­dett — nyomtjan megtette a feljelentést, és forrónyomon megindult a nyomozás. A rendőrök a lakásán fogták el és vették őrizetbe Huszár Ká­rolyt, akinél — házkutatás so­rán — megtalálták a rádiót. A kedves papa jelenleg is őrizetben van, fiacskája, a szö­késben lévő 19 éves Huszár János ellen pedig országos kö­rözést rendeltek el. Ga. J. Ne maradjanak könyvtár nélkül K. T. I. Fiákerről szól az ébresztő § Tíz nap rendeletéi Az apa őrizetben, a Via szökésben A két ünszás* iftik^Ssadssi «EfccSéfci

Next

/
Oldalképek
Tartalom