Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

1990. JÚNIUS 12., KEDD dálián 3 Nyársapáiéit megoszlik a tsz tagság véleménye Lesz mit a tejbe aprítaniuk Háromezer hektáron gazdál­kodik Nyársapáton a Haladás Tsz, amelynek tagsága és ve­zetősége mozgalmas napokat él át, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy­ben marad-e a közös gazdaság, vagy vagyonában megtépázva kisebb egységre zsugorodik? Az újmódi földosztást szor­galmazók szerte az országban arra törekednek, hogy ahol a tagság igényli, ott állítsák vissza az eredeti állapotot. Az utóbbinak azonban szá­mos akadálya van. Az egyik és érthetően a legfontosabb az, hogy még nem született törvény ennek gyakorlati le­bonyolítására. A másik, hogy nagyon nehéz az eredeti ál­lapotot visszaállítani ott, ahol a régi dűlőutakat, azok helyét már csak írásos doku­mentumok őrzik, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás ezeket a területeket összeszántotta. Dr. Kóltai Zoltán, a tsz el­nöke a témával kapcsolatban elmondta, hogy gazdaságuk­ban földhasznosító bizottságot alakítottak, amely együttmű­ködve a földhivatallal, első­ként is azt vizsgálja majd, bogy a jelentkezők jogosan tartanak-e igényt a szántóföl­dekre. Megerősítette, hogy igen alacsony a téesz tulaj­donában levő földek forgalmi értéke, s ennek alapvetően a földrajzi adottságok az okai. Ebben a hónapban egymást követik a téesznél a vezetősé­gi ülések. A telekspekulációt leszá­mítva, mert az már itt is fel­ütötte a fejét, várhatóan öt­száz és ezer hektár közötti lesz a felosztandó föld. Az el­nök utalt arra is, hogy azok a tagok, akik ezentúl magán- gazdálkodókká válnak, szá­míthatnak a tsz támogatására. Vagyis ellenszolgáltatás fejé­ben a szövetkezet gépparkját, a növényvédelmi szolgáltatá­sokat és egyéb, a földmunká­hoz nélkülözhetetlen technikát a rendelkezésükre bocsátják. Dr. Kóltai szerint pillanatnyi­lag még nagyon áttekinthetet­len az újrafelosztási helyzet­kép. jegyen bármilyen gyenge adottságú is a szövetkezet te­rülete, a vezetőség és a tag­ság egy aktív része ragaszko­dik a közös gazdaság fennma­radásához. Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy so­kan vannak olyanok, akik egyszerűen nem tudnának mit kezdeni az egykori három-öt, vagy netán 15 katasztrális holddal. Annyi viszont már most bizonyos, jegyezte meg az elnök, hogy a kisgazdapár­ti jogászoknak, ügyvédeknek lesz mit az elkövetkezendő években a tejbe aprítaniuk, mert egymást érik majd a birtokperek, a vádaskodások, a vélt és jogos sérelmek. Gy. L. Felvitágoséfoit önkéntesek Egy kísérlet a betegekért Hazánkban szép sikereket mondhatnak magukénak a gyógyszerkutatók, számos szer — többek között a Cavinton — Magyarországról indult világ­hódító útjára. A legnagyobb nyugati gyógyszergyárak is örömest veszik igénybe a ma­gyar szakemberek közreműkö­dését, mert a kutatások min­den részletre kiterjedő alapos­sággal, magas színvonalon valósulnak meg. Pillanatnyi- ' lag több külföldi medicina be­vezetését megelőző vizsgálatot végeinek országunkban. Az Alzheimer-kór gyógyítását egy nyugatnémet gyógyszerrel kí­vánják megoldani, s ebben a kísérletben 1988 óta négy ma­gyar klinika, közöttük a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Kliniká­ja vesz részt. —- Amikor mi bekapcsolód­tunk a vizsgálatokba, már egyértelmű volt, hogy az adott vegyület az agyi anyagcserét a sokszorosára javítja, sőt, ál­latkísérletekkel igazolták, hogy a szer számottevő mellékhatá­sokat nem okoz — mondja dr. Magyar István egyetemi tanár, a Pszichiátriai Klinika igazga­tója. — A gyógyszerkutatá­soknak értelemszerűen rend­kívül szigorú feltételei van­nak, precíz farmakológiai, biológiai, kémiai elővizsgála­tok előzik meg a gyógyszer adagolását emberek számára. A vizsgálatokat multicent­rikus környezetben, azaz több ország több intézetében is le kell folytatni, természetesen az adott ország szakmai és etikai bizottságának engedélye alapján. Ilyen előzmények után kerestük fel a gödöllői szociális otthont, ahol idősek élnek együtt, hiszen a szer az öregkori agysorvadás megelő­zését célozza. Ugyanakkor a kísérlet kórházakban, klini­kákon nem végezhető el, mert ott betegek vannak, akiket gyógyítanunk kell. Gödöllőn mindenre kiterjedő felvilágo­sítás után vállalkoztak önként az idősek a gyógyszer szedé­sére, ezt megelőzően az orvo­sok minden jelentkezőt na­gyon alapos laboratóriumi és egyéb műszeres vizsgálatok­nak vetették alá, s nem is mindenkit vontak be a kísér­letbe, hiszen annak szereplői semmilyen szellemi károsodás­ban nem szenvedhettek. Ugyanakkor mindenkinek biztosították, hogy a kúrát bármikor abbahagyhassák. A részvételért nem jár pénz — hiszen épp a szer természeté­ből fakad, hogy az idős em­berek kezelést kaptak, viszont bármilyen esetleges károso­dás esetére a nyugatnémet gyógyszergyár a gyakorlatnak megfelelően jelentős összegű biztosítást kötött a nevükre. Kétségtelen, hogy a laiku­sokban az embereken végzett gyógyszerkísérletek kapcsán mindig ott motoszkál a két­ség. — önnek sem számolhatok be a kísérlet eredményéről, mint ahogyan korábban el­utasítottam kolléganőjét is, bár ő telefonon kért informá­ciót, s véleményem szerint ebben a kérdésben ez nem völt helyénvaló. Eredményről pedig azért nem számolhatok be, mert a négy hazai kutatá­si helyen kívül Svájcban, Ausztriában és az NSZK-ban is gyűjtik az adatokat, s a komputeres összesítéssel még nem végeztek. Várhatóan sor kerül még vizsgálatokra más országokban, más etnikai cso­portokon belül is, hiszen a reakció más környezetben kü­lönbözhet. Tény viszont, hogy a gödöllői szociális otthon la­kói maximálisan segítették a munkánkat, semmilyen elma­rasztaló megjegyzést, kifo­gást nem emeltek, ezt csak Horváth R. Magdolna elma­rasztaló cikkével szemben tet­ték meg. — Egyértelmű, hogy a gyógyszerkutatás nem nélkü­lözheti az effajta vizsgálato­kat, hisz nélküle hová is ju­tott volna az orvostudomány Az is nyilvánvaló, hogy az orvosok számára rangot, szak­mai fejlődést jelent egy-egy ilyen munkában való részvé­tel. De mit profitál belőle a klinika? — Amíg a kísérlet tart, szá­mos olyan gyógyszert ad a gyár ingyen, amelynek be­szerzésére devizális okok miatt nem is gondolhatunk. Ha az új szert bevezetik, az elsők között kapjuk meg. És természetesen komoly pénz is járt az országnak a kutatás­ban való részvételért, mely­ből a ránkeső részt a klinika műszerparkjának korszerűsí­tésére fordítottunk, azaz a kí­sérlet közvetve a betegek ér­dekét szolgálja. F. E. A PARLAMENT TEGNAPI ÜLÉSE Alkotmánymódosítás — nem droksepröiii®!! Az utóbbi hetekben már megszokottá vált hosszadalmas ügy­rendi vita mellőzésével fogadták el a képviselők a hétfői és keddi ülésnap tárgysorozatát. A Parlament tegnapi ülésén egyébként részt vett John Gummer brit mezőgazdasági minisz­ter, a Liberális Internacionálé és az indiai parlament küldöttsé­ge is, akik találkoztak Szabad Györggyel, az Országgyűlés meg­bízott elnökével, valamint Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, ma pedig várhatóan tárgyalásokat folytatnak Kádár Bélával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetőjé­vel. vette el, amikor sem képvi­selő, sem jelölt nem volt, sőt a büntetőeljárás is jóval a képviselőválasztások előtt kezdődött. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indo­kolt a mentelmi jog felfüg­gesztése, így a bírósági' eljá­rás lefolytatásának nincs aka­dálya. A képviselők vita nélkül határoztak arról, hogy sür­gősséggel tárgyalják majd a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, illet­ve, mivel Balás István (MDF) lemondott jegyzői tisztségéről, a posztra Horváth Józsefet (MDF) választották meg. Ezt követően az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a házbizottság sürgős tárgya­lást kérve benyújtotta az or­szággyűlési bizottsági, tagság­ra vonatkozó, összeférhetet­lenségről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A sür­gősségi indítvánnyal a képvi­selők döntő többsége egyet­értett. Ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött a Tisztelt Ház. A házszabályok szerint a tavaszi ülésszak június 15-én véget ér, ám várhatóan rendkívüli nyári ülésszakra kerül sor. Még mielőtt a napirendi pontok megtárgyalására tér­tek volna, az elnök bejelen­tette: a legfőbb ügyész helyet­tese indítványozta Szabó Lu­kács (MDF) mentelmi jogá­nak felfüggesztését; az ügyet a Mentelmi és összeférhetet­lenségi Bizottság vizsgálja fe­lül, majd javaslatát az Or­szággyűlés elé terjeszti. Ezt követően — szintén napiren­den kívül — Fodor István független képviselő tartott rö­vid megemlékezést Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszter- elnökéről, születésének 100. évfordulója alkalmából. Az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzeti­ségek parlamenti jogainak garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat ter­jedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket csak­úgy, mint egy héttel ezelőtt. A megnyilatkozásokban új elem, hogy két MDE-es kép­viselő is a közvetlen elnökvá­lasztás mellett tette le szóban a voksát. Élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Tor- gyán József (FKgP-frakcióve- zető), miszerint az elnök zárja le a vitát. Ehhez a javaslat­hoz csatlakozót Kónya Imre (MDF-frakcióvezető) : csak azokat hallgassák meg még, akiknek valóban módosító in­dítványuk van. Az ellenzéki pártok az indítványokat elemi jogaik csorbításának minősí­tették. Tölgyessy Péter Ma délelőtt a bizottsági tagsággal kapcsolatos Javas!-'ok meg­tárgyalásával, a bizottsági tagok megválasztásával folytatódik a munka. Megvitatják a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot, s ekkor hangzanak el az interpellációk és a kérdések is. Indítványcsok A Fidesz képviselői 19 mó­dosító indítványt nyújtottak be az alkotmánymódosítási törvényjavaslathoz, mondták tegnapi sajtótájékoztatójukon. Az indítványok egy része koncepcionálisan érinti mind az alkotmánymódosítást, mind az MDF—SZDSZ paktumát, mely megállapodással a Fi­desz egyetért, ám a megkötés körülményeit vitatja. A fontosabb módosító ja­vaslatok között említették a tulajdonjog alanyi jogként történő meghatározását, illet­ve, hogy a földtörvényt is kétharmados többségű elfoga­dáshoz kössék. Szükségesnek tartják növelni azoknak a tisztségviselőknek a körét, akiknek kinevezése minősített többségű parlamenti szava­záshoz kötött. A Fidesz-esek elmondták, hogy javaslataik jelentős része kedvező fogad­tatásra talált a bizottsági megvitatás során, s remélik, hogy indítványaikkal érdem­ben járulhatnak hozzá az al­kotmány módosításához. Folyik az alkotmányozási vita, a hozzászólóknak se sze­ri, se száma. Pedig ez még nem is az új alkotmány, csak a soron lévő fazonigazítás. Nem igazán izgalmas a dolog, s leginkább csak fél házzal megy az előadás. A képvise­lők ki-be járnak, úgy tűnik, csak a házirend betartása miatt adják meg a szót min­den jelentkezőnek. Egyébként általános az unalom — már a föjdi halandónak is kijön a könyökén, amikor az SZDSZ —MDF-paktumot emésztik, vagy amikor a köztársasági elnök parlamenti választása mellett teszik le a garast. Ki hozza a tojást? Szerencsére akadnak derűs percek, például egy szocialis­ta párti képviselő kapja meg a szót. lassan becsordogálnak a folyosón szellőzködő höl­gyek, urak. „Gyertek, gyere­kek”, riasztja őket az ügyele­tes ajtónálló, s ez már szo­kássá kezd válni, ha szavazni kell, vagy ha érdekesség vár­ható. Tegnap éppen ez utób­bi történt, amikor Körösfői László kezdett beszélni. Az MSZP Pest megyei képviselő­je az államfő választásának népszavazásos módja mellett kardoskodott, s fejtette ki vé­leményét e módszer előnyei­ről, demokratikus vonásairól. Hallani sajnos nem lehetett a képviselő érveit, mert a Tisztelt Ház hangosan neve­tett, fújolt, fütyült, méltatlan­kodott, épp csak záptojással nem dobálták meg szegény honfit. Még a keresztényde­mokrata urak egyébként min­dig csöndes szárnya is har­sányan protestált. — Nem igazán szeretik ma­gukat ebben a házban. — Ez nagyon finom fogal­mazás — mondta a szünetben a kicsúfolt képviselő. — Én már úgy vagyok vele, minél nagyobb a moraj, annál job­bat mondtam. — Elismerésnek veszi, ha kifütyülik? — Megerősít abban, amit gondolok. — Azt mondják, az MSZP- nek nincs is jelöltje az elnö­ki funkcióra. Miért erősköd­nek hát a népszavazással? — Nem arról van szó, hogy valakit abba a székbe aka­runk ültetni, hanem az elvről. Ha ebben a kérdésben nem dönthet a nép, akkor miben? Jelöltünk valóban nincs, úgy gondoljuk, ha sor kerülne je­lölésekre, akkor sem indíta­nánk Pozsgay Imrét. — Hány aláírás gyűlt már össze? — Nem■ tudom, de Pest me­gyében is több helyen gyűjtik. Remélem, összejön a szüksé­ges százezer. Mindennapi ai ko tmányunk Faramuci helyzet lesz, ha összegyűlnek az aláírások, és kiírják a népszavazást. Elő­ször arról lenne ildomos sza­vaznunk, hogy a parlament vagy a nép válasszon-e köztár­sasági elnököt. A kérdés nem eldöntött, hiszen a híresztelé­sekkel ellentétben november­ben csak arra adtuk voksain- kat, hogy halasszuk el az el­nökválasztást az új parlament megalakulása utáni időre. Ha most a nép a népre szavaz, akkor kezdődik a kampány, jönnek a jelöltek, a plakát­háború, s ismét az urnákhoz járulhatunk. Remélve, hagy kipihenjük magunkat, mire jön a helyhatósági választás, s kezdődik a kampány, a pla­kátháború ... de hát, mi akar­tuk a .demokráciát. A szocia­listák ezt már csak támogat­ni tudják. Most éppen így. A fifikás az lesz a dologban, amennyiben a szocialisták vissza tudják ütni a népsza­vazás labdáját az SZDSZ-nek, hogy az éppen tatarozás alatt lévő alkotmánynak ezt a bi­zonyos paragrafusát akkor új­ból ét kell írni. Merőben új a szóban forgó cikkely, hi­szen eddig nem volt gondunk köztársaságra meg elnökére, de amióta igen, állandóan baj van vele. Mindennapi bete-- vőnk most éppen a népszava­zásos módszerről rendelkezik, s a honatyák azon igyekez­nek, hogy helyébe a parla­menti módszert iktassák be. S ha a parlament a parla­mentre szavaz, akkor csak egy népszavazás varázsolhat­ja vissza az eredetit. S akkor kezdődik a módosítási herce­hurca elölről. Erre. mármint hogy a par­lamenti módszert elfogadják a mostani vita után, nagy esély van. Hiszen, ha hallani nem is lehetett Körösfői Lászlót, látni tisztán lehetett, hogy eb­ben a kérdésben másképp ta­gozódik a ház. Rendesen hár­man vannak a kormánypár­tiak, s hárman az ellenzékiek. Ez a fölállás működik, ami­kor a kormányprogramról kell szavazni. De olyan is van, mint a tegnapi esetben, ami­kor vannak a hajdani ellen­zékiek öten. s van a hajdani kormánypárt, egyedül. Ekko­ra kisebbséget már csak egy független Király támogathat a ház falain belül. S kívül? Tessék mondani, tudja-e va­laki, hogy tulajdonképpen van-e még valami az alkot­mányunkban ezen a cikkelyen kívül ? Klasszikusok két lábon Szokják az új rendet a szocialisták. Nem lehet köny- nyű nekik, ennyi ellenzékkel, ezzel az egész megújuló vi­lággal, közben maguk is folyton-folyvást átalakulgat­nak. ráadásul még ott van nekik a lelkiismeretük. Már amelyiknek. Kósáné dr. Ko­vács Magdának nemcsak lel­kiismerete lehet, hanem egész­séges öniróniája is. Ezt már az új rend hozza magával. S tetszetős. Azt mondta a kép­viselőnő ugyanis, hogy nem idézhet a Bibliából. mert ne­kik az tiltva volt. Ö ezt még mindig komolyan veszi —lám, milyenek az elvhű emberek —, inkább idéz attól, ami-aki már nincs tiltva. Tölgyessy Péter szabaddemokrata kép­viselő szavait olvasta hát föl — a ház legnagyobb derültsé­gére. így keletkeznek a klasz- szikusok, s nincs kizárva, hogy Orbán Viktor. Haraszti Miklós, Rajk László tézisei is bekerülnek egyszer a párt­iskola tankönyveibe. Persze, már addig is el kell viselniük a hírességgel járó kötelezettségeket. S nemcsak nekik, az egész háznak, a tel­jes plénumnak, az új magyar parlamentnek, úgy, ahogy van. Nevezetesség lett belőle. Az épület eddig is az volt, de il ven sűrűn nem jöttek a vendégek. Naoonta több turis­tacsoportot, delegációt is lát­ni, amint a főváros építészeti remekművei után, egy kiadós gulyásnarti előtt száj Látva né­zik a kupolacsarnok oszlopait, az oszlopokon álló királyokat, hallgatják az idegenvezető történelmi előadását, majd megtekintik a királyszobrok alatt rohangáló demokratá­kat. Az Országházból jelentjük: Tölgyessy Péter és társai még a földi halandók között jár­nak. Jakubovits Anna (SZDSZ-frakcióvezető) úgy fogalmazott: a Magyar Köz­társaság alkotmányának mó­dosításáról van szó, nem pe­dig a „cirokseprő adójáról”. Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vi­táját korlátozás nélkül foly­tatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezt követően rátértek az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsá­ga Spidl Zoltán (MDF-képvi- selő) mentelmi joga felfüg­gesztése ügyében készített je­lentésének tárgyalására. Spidl Zoltán ellen újságíró­ként indítottak eljárást annak kapcsán, hogy egy szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konfliktus támadt a Salgótar­jáni ötvözetgyár igazgatójá­val. A bizottság vizsgálata so­rán egyértelművé vált, hogy a cselekményt még akkor kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom