Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
1990. JÚNIUS. 4., HCTFÖ Véget ért a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Számos kérdésről egyetértés alakult ki A csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten a szovjet és az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy egyre több kérdésben alakul ki közöttük egyetértés, személyes kapcsolatuk kitűnő, s a jövőben rendszeresen találkozni fognak. Ugyanakkor Világosan kimondták, hogy a német kérdésben változatlanul szembenállnak a nézetek. A Szovjetunió álláspontja felülvizsgálatára kényszerülhet a bécsi haderőcsökkentési ' tárgyalásokon — mondotta Gorbacsov. Ugyancsak nem közeledtek Litvánia ügyében, ahol Gorbacsov ezúttal a függetlenséget megelőző 5-7 éves átmeneti időszakról beszélt. Az egyórás sajtókonferencia túlnyomó részében egyébként a szovjet elnök nyilatkozott, aki álláspontja állandó váltogatásával vádolta vetélytársát, Borisz Jelcint. Gorbacsov hivatalos állami látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Ugyanakkor közölte: azt tervezi, hogy Japánba utazik. Bush a fehér házi sajtóértekezleten bevezető nyilatkozatában hangoztatta, hogy országa változatlanul és maradéktalanul támogatja a balti népek törekvéseit, s a teljes őszinteség jegyében vitatták meg e kérdést is. Az amerikai elnök leszögezte azt is, hogy Washington ragaszkodik az egységes Németország NATO- tagságához, míg a Szovjetunió ezt továbra is ellenzi. Abban viszont egyetértenek, hogy a helsinki okmány szellemében a kérdést a németeknek kell eldönteniük. Bush reményét fejezte ki, hogy találkozójuk új lendületet adott a nyitott -égbolt tárgyalásoknak (amelyek áprilisban eredménytelenül értek véget Budapesten). Behatóan foglalkoztak emberi jogi és regionális kérdésekkel, s megállapodtak, hogy rendszeresen, talán évenként találkoznak a jövőben, kisebb formaságok mellett — közölte az amerikai elnök. Bush mértéktartó értékelésével szemben Mihail Gorbacsov „minőségileg új szakaszról" beszélt a két ország kapcsolataiban, egyúttal megerősítette: közös szándék, hogy idén befejezzék a bécsi hagyományos haderőcsökkentési tárgyalásokat, s az egyezményt csúcstalálkozón írják alá. „Ez azonban nem csak rajtunk múlik” — tette hozzá. A német kérdésben Gorbacsov kifejtette az ismert szovjet álláspontot, hogy Moszkva nem ellenzi az ország egyesülését, de Németország NATO- tagságá megbontaná az európai egyensúlyt. Nézete szerint az egyesülés belső és külső vonatkozásait össze kell hangolni. Átmeneti szakaszra van szükség (részletekbe nem ment), amely után Németország visszakapja teljes szuverenitását. Amennyiben a német ügyben végül is nem alakulna ki egyetértés, a Szovjetunió felülvizsgálja katonai erőit (amelyeket most ugyancsak megreformál és csökkent), s meg- íöntolja, milyen álláspontot foglaljon el a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — mondotta Gorbacsov. Bush elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok nem az erő helyzetéből tárgyal, nem kí- -vSnja akaratát ráerőltetni a Szovjetunióra, s kész a helsinki folyamat szerepének erősítésére, miközben növelni kíElöször és utoljára történt Pokolgép robbant Prágában Vasárnap egy súlyos sebesült kivételével elbocsátották a kórházból a prágai Óváros téren szombat délután elkövetett pokolgépes merénylet valamennyi sebesültjét. A csehszlovák belügyi szervek különleges operatív csoportot állították fel az ügy kivizsgálására. A legújabb adatok szerint tizennyolc ember sérült meg, köztük egy nyugatnémet nő. ót, akinek a szemén keresztül a szilánk az agyába hatolt, a központi katonai kórház idegsebészetén a hétvégén megoperálták. Kezelőorvosa szerint állapota most már kedvező. A belügyi szervek különleges operatív stábot állítottak fel, amelynek tanácskozásán részt vett Frantisek Vlasák cseh miniszterelnök-helyettes, Richard Sacher szövetségi belügyminiszter, Andrej Samel szövetségi belügyminiszter- helyettes, Anton Hrazdira cseh belügyminiszter, valamint Ladislav Lis, a csehszlovák szövetségi parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke, illetve Oskar Bizak, a bizottság titkára. Az operatív stábot a prágai és közép-csehországi rendőrfőnök vezeti. A vizsgálatba különleges nyomozócsoportokat vontak be. ★ A merényletre kitért vasárnap délutáni rádióbeszélgetésé" ben Václav Havel köztársasági elnök is. Mint mondotta, nem akarják, hogy Csehszlovákiából a különféle terroristák ga- rázdálkodási helye legyen, a rendet meg fogják tartani, először és utoljára történt a szombatihoz hasonló esemény. Havel megjegyezte: vannak gyanúsítottak, a biztonsági apparátus intenzíven dolgozik. r KUüifëldl események egy mondatban Vasárnap Szöulból San Franciscóba indult Ro Te Vu dél-koreai elnök, hogy a tervek szerint hétfőn találkozzon Mihail Gorbacsov szovjet államfővel. A Á brit királynő férje nemrégiben arra kérte a pápát, hogy a katolikus egyház vizsgálja felül a családtervezéssel szembeni hagyományos ellenkezését. A Moszkvában szombaton komoly lépést tettek a valódi piac- gazdaság megteremtése felé vezető úton: hivatalosan megalakult az első moszkvai árutőzsde. A önkormányzattal rendelkező lengyel autonóm körzetet kell létrehozni a vilniusi területen — erről döntöttek szombaton befejeződött kongresszusukon a litván főváros körüli öt járás tanácsi küldöttei. A A Szolidaritás jelöltjei nyerték el a mandátumok 41,4 százalékát a május 27-i lengyelországi közigazgatási választásokon — ez tűnik ki a választási bizottság által szombaton nyilvánosságra hozott végleges, de még mindig nem hivatalos eredményjegyzékből. A Szombatra virradóra mintegy kétszázan tüntettek a bukaresti amerikai és szovjet nagykövetség épülete előtt a két nagyhatalom washingtoni csúcstalálkozója alkalmából. A A köztársaságon belüli helyzet további destabilizálására, a hadsereg elleni hangulatkeltésre, az örmény nép és a szovjet hadsereg közötti konfrontációra irányuló súlyos provokációként értékelte a május 27-i jereváni tragikus eseményeket az örmény KP KB irodája. vánja a NATO politikai szerepét. Mihail Gorbacsov ismét teljes élességgel megismételte, hogy alkotmányos okokból, valamint a más nemzetiségű lakosság, a térségben levő szovjet flotta- és rakétatámaszpontok miatt is elfogadhatatlan Litvánia függetlenségi törekvése. Az államfő ismét azt mondta, hogy Litvániában népszavazásra van szükség, s amennyiben a többség a függetlenség mellett van, az ország azt további 5-7 év alatt nyerheti el. A két ország kereskedelmi szerződését, a legnagyobb kedvezmény megadását nem kapcsolták össze a balti kérdéssel — szögezte le Bush elnök. A hivatalos állásponttól függetlenül közismert, hogy az amerikai törvényhozás sem a szerződést, sem a még fontosabb MFN-elbánást sem fogja megszavazni addig, amíg a litván kérdés meg nem oldódik. A jelek szerint a Közel-Kelet tekintetében sem közeledtek aZ álláspontok, sőt Gorbacsov a szovjet álláspont bizonyos keményedésére utalt felülvizsgálják, szüneteltethetik a szovjet zsidók kivándorlási engedélyének kiadását, amennyiben Izrael a bevándorlókat továbbra is a megszállt területeken telepíti le — mondotta. Bush elnök leszögezte, hogy kormánya változatlanul ellenzi ENSZ-csapa- tok, akárcsak megfigyelők, kiküldését a megszállt területekre, csak az ENSZ-főtitkár megbízottjának kiküldéséhez járul, hozzá, ■fr A Szovjetunió egyezményt: javasolt a NATO és a VSZ között a német egyesüléssel kapcsolatos biztonsági problémák rendezésére — mondotta vasárnap James Baker. Az amerikai külügyminiszter röviddel a csúcstalálkozó befejezése után adott tv-nvilat- kozatában tett említést a szovjet javaslatról, amely — mint mondotta — tanulmányozást érdemel a NATO-ban. A külügyminiszter elutasította a vádat, hogy Washington túlságosan Gorbacsov személyéhez kapcsolná politikáját. A cél az, hogy minél több közös érdekű, Amerika nemzeti érdekeit szolgáló megállapodást rögzítsenek a szovjet vezetővel, „amíg az a helyén van”. „Nem tudjuk, meddig marad fenn a jelenlegi helyzet” — mondotta, utalva arra, hogy — személyes tapasztalatai szerint is — igen-igen nagy problémák” vannak a Szovjetunióban. Pénzügyi vita a Fidesz kongresszuson Kicsit keserű a Magyar Narancs (Folytatás az 1. oldalról.) Szombat délután ebben a hangulatban folytatódott az országos gyűlés, immár a szekcióülésekkel, a Kaffka Margit Gimnáziumban. Az alma mater tantermei kicsiknek bizonyultak, ezért több szekció résztvevői a rosszul megvilágított folyosókra és lépcsőházba szorultak. A kultúra, a nemzeti kisebbségek, valamint a természet- és környezetvédelem iránt érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az épületet. A felsőoktatás és a középiskolák reformjáról szóló előadást több mint 200 gimnazista, szakmunkástanuló és szakközépiskolás hallgatta végig. Az önkormányzatokról szóló szekció levezető elnöke Tirts Tamás, a Fidesz parlamenti frakciójának tagja, előadója pedig Horváth M. Tamás volt. Az ő tájékoztatójából kiderült, hogy a Fidesz részt vett a területi és helyhatósági választásokkal kapcsolatos szabályozási koncepciók elkészítésében, amelynek alapján állították össze a törvénytervezetet. A hibát ott követték el, hogy a koncepció és a tervezet szövegét nem vetették össze, és egy szinte teljesen új törvényjavaslat került a Parlamentbe, mely a mai napig is vita tárgyát képezi. Horváth M. Tamás szerint az önkormányzatoknak nem szabad követniük a tanácsok alctatologató, hivatali bürokráciáját, hanem politikai arénákká kell válniuk. A megyei önkormányzatokról a Fidesz álláspontja az, hogy ha a megyerendszer fennmarad, akkor rövidesen átfogó háttérrendezésre kell sort keríteni. Figyelmet kell fordítani a legkirívóbb aránytalanságokra, például Pest megye és a főváros viszonyára. A Zöld Frakció szekciójában a természetvédelmi program megvitatása ígérkezett a legizgalmasabbnak. A zöldek elengedhetetlennek tartják a lényegileg összetartozó föld-, erdő-, vadászati és természetvédelmi törvény minél előbbi megalkotását. A szervezeti és működési szabályzat vitája szerepelt volna a Fidesz-kongresszus harmadik munkanapjának napirendjén, ám a dokumentumról, valamint az ahhoz beterjesztett módosító javaslatokról végül is nem sikerült érdemben dönteniük a résztvevőknek. A_számos ügyrendi javaslat és a nemegyszer obstrúkciós színezetű közbeszólások miatt már-már úgy tűnt, hogy teljes eredménytelenségbe fullad a vita. Többen ugyanis nem nyugodtak bele, hogy az alapszabályhoz tett indítványaikat az előző napi szekcióülésen már elvetették, ismételten megpróbálták javaslataikat a plénum elé hozni. Végül is Fodor Gábor javaslatára felfüggesztették a szabályzat vitáját, s úgy döntöttek, hogy a mostani kongresszus csupán az új vezetőségről, valamint a költségvetésről határoz. Az elfogadott indítvány értelmében egyébként egy hónapon belül ismét összeül a Fidesz kongresszusa, s ezen immár nem alanyi jogon bármely tag, hanem küldöttek képviselik majd az egyes helyi szervezeteket. Ennek a küldöttkongresszusnak lesz a feladata, hogy részletekbe menően kimunkálja a Fidesz új alapszabályát. A kongresszus végül is meglehetősen hosszúra nyúlt jelölési procedúra után megválasztotta a Fidesz új választmányát, amelynek tagjai: Baráth Gergely, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Fürjes Balázs, Gyürk Dorottya, Hegedűs István, Lippai Pál, Medgyesi Balázs, Németh László Ákos, Orbán Viktor, Szalai Péter, Száraz Róbert, Szécsényi Mihály. Molnár Ildikó Két kérdés Orbán Viktorhoz A második napon, a Kaffka- gimnázium folyosóján fiatalok egy csoportja kérdések özönét zúdította dr. Orbán Viktorra. A Fidesz első emberétől — aki egyébként a szervezet Pest megyei listavezetőjeként került a Parlamentbe — többen megkérdezték : miért fogalmaz mindig olyan nyersen és indulatosan. A válasz nagyon röviden és tömören így hangzott: — Én mindig úgy fogalmazok, hogy a legtávolabbi és legkisebb faluban élő Fidesz-tagok is megértsék. Többen arra voltak kíváncsiak, hogy miit várt a kongresszustól és a rágalmazás! ügy kapcsán hogyan vélekedik az országos gyűlésről. — Néhány nappal ezelőtt még azt hittem, hogy itt három napig ünnepelni és örülni fogunk. Megünnepeljük a választásokon elért sikereket, azt, hogy bejutottunk a Parlamentbe, és együtt készülünk a helyhatósági választásokra. Megvitatjuk, kinek, milyen feladatai lesznek. Ehelyett most már csak azt szeretném, ha mindenki jó szájízzel menne haza a csoportjához. Antall József nyilatkozata Nincs szó pártszakadásról A Magyar Demokrata Fórum szombati országos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI munkatársának elmondta: jiem érzi ym. afejfr tőnek, sem a párt szempont-' jaból Károsnak az éles kritikádat, az effajta szabad, nyílt, véleménynyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek, amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta viíastílus a polgári pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett, mint bármely más - magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban is. A vitából kiérezhető nézetkülönbségek semmiképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle pártszakadás mutatkozna az MDF-en belül — mondotta Antall József. — Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek a valódi pluralista demokrácia kialakulásához. A felszólalók közül néhá- nyan arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban Antall József elmondta, már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában, vagy tiszteletbeli elnökként, •»P&. |á i'í>el n ölj k é pt „y egy en részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár — mondotta — érthető, ha egy író megőrzi függetlenségét. A pártelnök visszautalt arra a kijelentésére, amely szerint ö a 15 milliós magyarság miniszterelnökének érzi magát. Bár volt, aki a vitában ezt a megjegyzést félremagyarázta — mondotta —, én mégis természetesnek tartom, hogy a .magyar kormány miniszterelnöke bizonyos értelemben szószólója, képviselője legyen a 15 milliós magyarság nyelvi, szellemi, kulturális közösségének, s védelmükben bárhol és bármikor felszólaljon. Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társelnöki megbízatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a felkérést. HOGYAN VÁLASZTJUK? A polgármester és társai A Belügyminisztérium választási irodája elkészítette az önkormányzati képviselő-testületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője erről a következő tájékoztatást adta. A kétezer lakosnál kisebb települések, a falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb lakosú városokban a képviselő-testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi választókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselő-testületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választják meg. Ez az úgyenvezett egy szavazatot »trzer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhatnak. Tóth Zoltán hangsúlyozta: o tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselőt válasszanak, akkor számukra legalább még egy választókerületet kell kialakítani. A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörrel felruházott első embere, aki megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgár- mesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell. A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség. Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elsején tartják meg.
