Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
1990. JÚNIUS 1., HÉTFŐ hátion Áldás, békesség Mintzengő hárfa húrok nélkül A kehely, kenyerestál és keresztelőkancsó hófehér gyolcs alatt szunnyad, az ablakon benéz a nyár. A sák- ramentum jelképei mellett csak fehér szegfűt és kánát lát, egyetlen díszeit a kálvinista egyszerűségnek. Fent a toronyban három harang felelget egymásnak, a három bongás egybeolvad. A százkilencvenhetedik pünkösdről ujjong a harangszó a százkilencvenhét éves dabasi református templomban. Felbúg az orgona, szárnyal a zsoltár. Az élet ezernyi zaja kívülreked a falakon, itt, bent, száz-egynéhány lélek megmártózik az Ige tiszta vizében. Rangsorban a pünkösd a harmadik legnagyobb egyházi ünnep, bár jelentősége — a hozzá fűződő események, de kivált az áldozócsütörtök elhangzott krisztusi tanítások fontossága semmivel sem kisebb, mint a karácsonyé vagy a húsvété, mindazonáltal az emberek zöme alig vagy egyáltalán nem ismeri a történetét. Miért tagadjam, belőlem is jócskán kifésülte a feledés a majd negyven évvel ezelőtti hitoktatás szavait, amit suty- tyomban kaptam a suttyomban megejtett konfirmáláshoz, melyhez anyám ragaszkodott, mit sem törődve a zavaros időkkel. — Nincs ezzel egyedül — nyugtat meg nagytiszteletű Csontos József, a dabasiak lelkipásztora, majd néhány egyszerű mondattal segít lefújni a bibliai történetre rakódott port. — Húsvétot követően Jézus ember számára minden benne van, főleg, amit a hegyi beszédben mondott el Jézus az élet lényegéről; boldogság és szeretet nélkül nem lehet élni, ezek nélkül olyan az emberi élet, mint a zengő hárfa, amelynek letépték a húrját. Azt hiszem, amíg ember lesz a földön, ez a tanítás örök életű. Örök életű, örökké aktuális, akárcsak Szenczi Molnár Albert pünkösdi éneke; Töltsd bé szíveinket épen, szívbéli szent buzgósággal, nyelveket egyező hittel. Az ember azt hinné, az egyház negyvenéves mellőztetése, a suttyomban megejtett keresztelők és konfirmálások rég kilúgozták az emberből a szeretet buzgalmát, a boldogságba vetett hitet. — Ne higgye — mondja mély meggyőződéssel az őszülő hajú fiatal pap, aki nagynevű külhoni egyetemekről tért meg Dabasra, s akkor kezdett el kertészkedni ebben a csöppmég együtt maradt a tanítványokkal, majd a negyvenedik napon, áldozócsütörtökön elvitte őket Jeruzsálem falain kívül, ahol sommázta addigi tanításait, s imigyen hagyatkozott, mielőtt a mennybe ment: Tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam tinéktek. A magukra maradt tanítványok elbizonytalanodtak, gyarlónak érezték magukat a jézusi életmű tovább folytatásához. Ezt látván Krisztus elküldte hozzájuk a Szent Lelket, mely kettős tüzes nyelv formájában jelent meg a fejük felett pünkösd reggelén. — Hogy mi a Szent Lélek? — Csontos József nagytiszteletű úr széttárja a karjait és kimutat az ablakon. — A Szent Lélek olyan, akár a szél. Fúj, de nem tudni, honnan jön, hová tart, mivégett van. A hívő nyi lelki kertészetben, amikor árgus szemek még azt is megszámolták, hány kerékpárt támasztottak a templomkert kerítéséhez. — Föllapoztam visszamenőleg az anyakönyvet. Hosszú évekig nyolc-tíz keresztelő volt, tavaly, egyetlen esztendőben harmincszor hangzott el a keresztelői ének, köztük öt felnőttnek, akiket annak idején elmulasztottak megkeresztelni. És ez csak a kezdet — teszi hozzá Csontos József bizakodóan. Most, ezen a borongós júniusi pünkösdön Császár Krisztinát tartották keresztvíz alá a dabasi templomban, Császár Sándor harmadik lányát. A fiatalember innen a harmincon, amolyan sovány, kemény, fekete szittya típus. — Persze, hogy megkereszteltek! — néz rám megütközve. — Engem is, az asszonyt is. Nálunk nem félt senki a családból, se a tanácselnöktől, se a párttitkártól. Búg az orgona, szárnyal az ének, a karzaton a helyiek kórusa énekli; Lelkem siet hozzád menni, kíván asztalodnál állni. Vajon hány pünkösd múlt el, hány úrvacsoraosztás, amikor egyetlen pillantással megszámolta a pásztor a kehely után áhítozó nyájat? Most mindenki odajárul az asztalhoz, harap a kenyérből, iszik a borból. Élek a gyanúval, sokan jöttek el ezen az „újkori” pünkösdön olyanok, akiktől joggal kérdezhette volna a nagytiszteletű úr: Hol voltál annyi évig, fiam, miért csak most jöttél? Csontos József nem kérdezett senkitől semmit, hisz ő is .jól tudja, nern ok nélkül ke- ‘rülték el a templomot egyesek. Féltették a kenyeret, az egzisztenciát, a karriert, új tíz- parancsolatot írattak velük új kőtáblákra, melyekről mostanra kiderült; nem kőből készültek, s a rájuk írt igazság nem örök érvényű. A nagytiszteletű úr csak annyit mondott, ezzel bocsátott mindenkit útjára: Áldás, békesség, menjetek és örüljetek a pünkösdnek. Matula Gy. Oszkár A penx VBÍca&a Mit jelent a munkásrészvény? „Nekünk is jusson gyárunk részvényeiből...” — sürgeti mind több munkás, műszaki és irodai dolgozó, akik részesedni kívánnak a főleg általuk teremtett és működtetett vagyonból. Ezért a szakszervezetek szakemberek közreműködésével kidolgozták egy munkavállalói részvényvásárlási program tervezetét. Ez olyan hitelkonstrukcióra épül, amely az USA-ban már harminc éve kibontakozott Dolgozói Részvénytulajdonosi Program (ESOP) gyakorlatának hazai adaptációja lenne. A nálunk is hasznosítható rendszer sikeréhez sok amerikai tőkés, közgazdász és menedzser is hozzájárult, a kormányzat pedig adó- és hitel- kedvezményekkel ösztönzi alkalmazásának további szélesítését. Általános az a felismerés, hogy a dolgozók ilyen közvetlen betársulása lényegesen növeli a munka hatékonyságát, minőségét, tehát az összes társtulajdonos jövedelmét is. Napjainkban több mint tízezer cég mintegy 12 millió dolgozója — az amerikai alkalmazottak negyedrésze — saját munkahelyének részvényese is, általában 20 és 60 százalék között váltakozó tulajdoni arányban. A vezetők szerint az ESOP valóságos „csodaszer” cégüknek. Egyébként százszázalékos dolgozói tulajdon is létezik. Ezek kiemelkedő eredményei alapján amerikai szakértők úgy vélik, hogy a jövő éppen az ilyen vállalatoké lesz. A Time „Részvényt a dolgozóknak” című cikke egyebek közt így jellemezte ezt a folyamatot: „Az amerikai kis- és nagyvállalatok ezreinél egyre inkább úgy viselkednek az alkalmazottak, mintha övék lenne a gyár. Erre minden joguk meg is van, hiszen ez a helyzet.” Ha a magyar tulajdonreform ily módon is épít a dolgozókra, akkor új távlatú fejlődésünk egyik vonásaként nyilván nálunk is kialakul majd az a sok amerikai vállalatnál élő szokás, hogy az üzemcsarnokokban és az irodákban naponta kiírják a cég részvény- árfolyamainak állását. így a „társtulajdonosok” folyamatosan érzékelhetik munkájuk tőzsdei értékelését. Az ilyen információk a mi dolgozóin kát is eligazítanak vállalatuk helyzetéről. Nálunk ugyanis még kevesen tudják, hogy a tőzsde a gazdaság legfőbb értékmérője. A piac törvényei késztették az amerikai polgárok zömét is arra, hogy pénzügyi és tőzsdei ismereteket szerezzenek. Amerikai közvélemény-kutatók szerint honfitársaik többsége a reggeli újságból csak a sport- és tőzsdei híreket, illetve a részvényárfolyamok alakulását olvassa el részletesen. Egyes hazai közgazdák, igazgatók és publikálok nem ismerik fel a dolgozói részvény jelentőségét. Egyebek közt azzal érvelnek, hogy a munkás és a legtöbb értelmiségi is laikus a tőzsdézésben. Igaz. Am a hitellel szerzett munkavállalói részvények csak értékük teljes le törlesztése után kerülhetnének börzeforgalomba. Egyébként nyugati tapasztalat. hogy a dolgozók a saját munkahelyük részvényeivel nemigen szoktak tőzsdézni; inkább más cégek értékpapírjaival, a vállalatok külső részvényeseiként. Az ESOP valamilyen magyar változata ellen azzal is érvelnek: gazdaságunk fellendítéséhez először az szükséges, hogy a vállalatok a saját vagyonukat kockáztató valódi tulajdonosok kezébe kerüljenek. Csakhogy a külföldi pénzemberek nem tülekednek, Magyarországon pedig kevés a tőke! Előmozdítaná az átalakulás folyamatát, ha a vállalati dolgozók cégük részvényeinek jelentős hányadát kedvező hitellel vehetnék meg. E lehetőség sikerére bizonyság sok olyan nyugati vállalat, amelyet éppen a különböző arányban részessé vált alkalmazottaik mentettek meg a csődtől. A munkásrészvények kérdését törvényesen szabályozni kell. A külföldi és hazai tőkés egyébként sem visszakozna egy számára előnyös befektetéstől, ha az adott vállalat részvényeinek akár már a 45 százaléka az alkalmazottaké lenne. A tekintélyes hazai és nyugati közgazdászok Kék Szalag Bizottsága által az új magyar kormány számára kidolgozott programjavaslat szerint a privatizáció „fontos célja lehet a munkástulajdon létrehozása külön hitelkönnyítésekkel, ami végső soron a termelékenységnövelés költségének tekinthető”. Ezért a munkástulajdon ügyén is múlhat majd a gazdaság átalakítása és a vállalatok tőzsdei értékelése. Sz. J. Pályázat a hasznosításra Középiskola és kórház A Szentendrei Tanács több javaslatot dolgozott ki a város szélén, jelenleg még szovjet kezelésben lévő 20 hektáros terület és az ott álló laktanya hasznosítására. Az objektumot előreláthatólag június közepén hagyják el a szovjet alakulatok, de a városi tanács már jó előre bejelentette igényét a területre, illetve az épületekre a Belügyminisztérium illetékes tárcaközi bizottságának. A tanács elsősorban az oktatásügy, illetve az egészségügy szolgálatába szeretné állítani a Megüresedő laktanyaépületeket, erre ugyanis égető szüksége lenne a városnak. Már jelentkezett néhány hazai és külföldi cég, hogy szívesen áldozna ilyen célra, többek között középiskola, illetve kórház létesítésére. Ám a tervek valóra váltását nehezíti, hogy a laktanya szomszédságában egy bővítés előtt álló szennyvíztisztító működik, s a hatályos jogszabályok szerint ilyen létesímény egy kilométeres körzetében nem lehetnek emberi tartózkodásra szánt épületek. Ezért felvetődött, hogy zárt rendszerű szennyvíztisztítót építenek ki, vagy környezetkímélő ipari létesítményt telepítenek a laktanya területére. A lehetséges hasz nosítási megoldásokra hama rosan pályázatot írnak ki. KÉT EV MÚLVA ITT A MAGYAR SUZUKI Szakmailag gyenge hazai vezetők Ettől a pillanattól kezdve megkezdődik az érdemi együttműködés, a közös munka az Esztergomi Városi Tanáccsal — mondotta bevezetőjében Maszajuki Isiburo, a Suzuki cég tengerentúli fejlesztési igazgatóságának vezérigazgatója azon a szombaton. Esztergomban megrendezett sajtótájékoztatón, amelyen immár hivatalosan is bejelentették, hogy ebben a városban építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelésére alkalmas új üzemcsarnokot. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy cégjének döntése végleges, visszavonhatatlan. A japán és a magyar szakemberek Magyarország több településén gondosan felmérték, hogy hol lenne a legalkalmasabb felépíteni az új gyárat, és minden szempontból Esztergomot találták erre a legmegfelelőbbnek. A Suzuki cég és a kooperációban részt vevő magyar Autókonszern Részvénytársaság képviselői az újságírók kérdéseire válaszolva elmondták: nem csupán egy autógyártóüzem létesítéséről van szó, hanem a korszerű ipari háttér kialakításáról is. A Suzuki cég arra ösztönöz más japán üzemeket, hogy ők is kapcsolódjanak be az alkatrészek szállításba, és alakítsanak vegyes vállalatokat magyar üzemekkel Elmondták, hogy ilyen szándékkal jelenleg 20 japán alkatrészszállító cég végez felméréseket Magyarországon. A Suzuki cég képviselői hangsúlyozták, hogy véleményük szerint az aljcatr észgyártásba bekapcsolódó magyar üzemekben a gépek, berendezések állapota és a mérnökök szakmai felkészültsége lehetővé teszi a kellő háttéripar kialakítását. Ellenben a vezetők szakmai kvalitását gyengének tarják: nem figyelnek kellőképpen a termékek minőségére és a munkafegyelemre. A japán cég azt tervezi, hogy az esztergomi üzem beindítását követő egy éven belül a magyar alkatrészek felhasználási aránya 50 százalékos lesz, s ezt a későbbiekben 70 százalékra emelik. Meggyőződésük, hogy a nagyrészt magyar alkatrészekből összeszerelésre kerülő gépkocsik ugyanolyan minőségűek lesznek, mint amilyeneket Japánban készítenek. A japán és a magyar mérnökök már teljes erővel dolgoznak az esztergomi gyár tervezésén. s amint bejelentették a tájékoztatón, az építkezést ez év szeptemberében megkezdik 1992 októberében gördülnek le a szalagokról az első gépkocsik, ettől kezdve a harmadik év végére 50 ezer autót szerelnek össze, s ebből 30 ezret Magyarországon értékesítenek. Az 1000 és 1300 köbcentiméteres, ötajtós Suzuki autók árát úgy alakítják ki, hogy sokak számára megvásárolható legyen, versenyképes lesz minőség, teljesítmény és élettartam szempontjából is. A Hiák Tours a Pest megyeiek szolgálatában Ladikosok, címerezök, takarítók Néhány nap múlva kezdődik a vakáció és startol a nyári diákturizmus is. Hetekkel ezelőtt nagy port vert fel egy rádióadás, melyben elhangzott, hogy a Diák Tours Turisztikai iroda nem más, mint a DE- MISZ úgynevezett vagyonát- mentési akciója, amely az üzleti haszonból élteti az ifjúsági szervezetet. Az iroda munkatársai — akik számtalan Pest megyei általános és középiskolásnak szerveznek osztálykirándulást, vízi és építőtáborokat —, provokatívnak tartották ezt a megállapítást. Búzás Attilának, a Diák Tours vezetőjének tájékoztatójából kiderült: az iroda a DEMISZ önelszámoló egysége, minden berendezési tárgy is az övék. A haszonélvezők pedig elsősorban a diákok. A KISZ az átalakulása előtt félmillió forintot adott az ifjúsági turizmus céljára, de csak később körvonalazódtak a Diák Tours feladatai. Az is kiderült, hogy tavaly például 14 milliós forgalmuk volt, 2000 vendég- éjszakát könyveltek el. Az iroda nyereségesen működik, a bevételt fejlesztésre fordítják, melyből az ifjúsági szervezet nem részesedik. A második fővárosi irodájuk most nyílt meg, s további terveik között szerepel — elsőként Pest megyében — vidéki kirendeltségeket nyitni. Gyebrovszki János, a Diák Tours munkatársa, Pest megyei diákoknak szervez építőtáborokat. Elmondta, hogy nyárra már minden hely foglalt. A többéves nemzetközi együttműködésnek köszönhetően, az idén is lesznek külföldi építőtáborok. Remélhetően sikere lesz a bulgáriai tábornak, ahol két turnusban 60 gyerek tölti hasznosan a vakációt. ök két hetet dolgoznak, amiért némi fizetséget is kapnak, majd egy hetet pihennek a tengerparton. A bulgáriai tábor ugyanúgy, mint az NDK- beli, önköltséges. Az ezekbe jelentkezett halásztelki, duna- haraszti, ráckevei, váci és ceglédi középiskolásoknak csak az útiköltséget és minimális szállás- és étkezési díjat kell fizetniük. Az iroda gondoskodik az idelátogató bolgár és német diákok elhelyezéséről, illetve ellátásról is. Nemzetközi csereépítőtábor lesz a nyáron Siófokon. A magyarok mellett francia és olasz fiatalok is részt vesznek a Balaton déli partjának takarításában, tisztításában. Veresegyházon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, a szovjet diákokkal együtt segítenek a nagyközségben adódó munkákban. Ha kell árkot ásnak, füvet nyírnak, parkosítanak. A piliscsabai Mezőgazdasági és Erdészeti Szakközépiskola tanulói akár szakmai gyakorlatnak is elkönyvelhetik a gyöngyösi, illetve a mátrafüre- di tábort. Balatonföldváron a váci Lőwy Sándor Szakközép- iskola diákjai a strandon fognak dolgozni. Tőlük lehet csónakot, vízibiciklit bérelni, és ők tartják majd tisztán a partot. Azoknak is van munkájuk, akik a hagyományos ku- koricacímerezést kedvelik. A hódmezővásárhelyi táborban az idén szlovákiai magyar, például galántai középiskolások dolgoznak majd. — molnár — Nyári táborozás Szentendrén a Duna-parti művelődési ház ezen a nyáron is számos táborozási lehetőséget ajánl általános és közép- iskolásoknak. A megye közművelődésében dolgozók gyermekei idén Ve- resegyházon, a II. Rákóczi Ferenc úttörőtáborban tölthetik vakációjuk két hetét. A főként felső tagozatos diákoknak szervezett tábor július 9-től 18-ig tart, a részvételi díj: 1800 forint. Jelentkezni június 15-ig lehet. A filmkészítés és videózás iránt érdeklődő felső tagozatos és középiskolás gyerekeknek szerveznek tábort Szentkirályon június 24-től július 8-ig. A táborba — mely Kecskeméttől 20 kilométerre található — csak Pest megyei diákok jelentkezhetnek, a részvételi díj: 2000 forint. Ezen a nyáron ismét megnyílik a cigánycsaládok életmódtábora, melynek helyszíne ugyancsak Veresegyház. A táborban augusztus 26. és 31. között, 60 ember nyaralhat. Bővebb felvilágosítást a szentendrei művelődési házban kaphatnak az érdeklődők. Cím: Szentendre, Somogyi—Bacsó part 11. Telefon: 06-26/12-657.
