Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
Pénzügyi vita a Fidesz-kcngrssszusm Az új vezetés megválasztásával vasárnap befejeződött a Magyarországi Zöld Párt kétnapos 3. országos kongresszusa. Az MZP élén három társelnök áll: Szita Károly, Somogy megye környezetvédelmi főmérnöke, dr. Gyulay Iván miskolci ökológus-muzeológus és dr. Ilos- vay György, a szegedi tanárképző főiskola tanára. A kongresszus két napján Kicsit keserű a Magyar Narancs À hét végén ezer magyar fiatal és számos külföldi megfigyelő részvételével megtartotta III. kongresszusát a Fiatal Demokraták Szövetsége. Az országos gyűlés küldöttei pénteken este a Budai Parkszínpadon, békés körülmények között hallgatták végig Orbán Viktornak és társainak megnyitóját. A második napon feszült légkörben, személyeskedésekkel kezdődött a plenáris ülés. A legutóbbi tanácsülésen két fővárosi csoport is hangoztatta, hogy a választmány nem bánik jól a pénzügyekkel, felelőtlenül és gondatlanul kezeli, herdálja a szervezet vagyonát. Azt követően egy bizottság felülvizsgálta az „ügyet”. Ügy látszik, igencsak felületesen, mert ez a kongresszus elfogadta a beszámolót, de újabb vizsgálatot kért. Ki tehát a felelős a pénzügyekért? — ez itt a kérdés? A két főállású pénzügyist néhány hete elbocsátották, így — elvileg — nincsenek felelősök. Értesüléseink szerint egy új szakembert vettek fel. a Fidesz pénzügyeinek kezelésére, de ő csak két hét múlva kezdi el a munkát.. . (Folytatás a 2. oldalon) Kezdëdfék el e& ^eseiésser®! Hídépítés az MDF-ben Tisztában vagyunk a felelősség nagyságával s a bukás lehetőségével is — mondotta Antall József pártelnök az MDF szombati országos gyűlésén, nagy tetszéssel fogadott beszédében. Szólt arról is, hogy az MDF ellenzéki pártból alakult át kormánypárttá. Ez joggal igényli a megújulást, az új típusú politizálást, azt, hogy a párt élvonalbeli szellemi mozgalommá alakuljon át. Beszédében egy szomorú évfordulóra is emlékeztetett a pártelnök, a 70 éve aláírt trianoni békeszerződésre, amely megcsonkította a történelmi Magyarországot, s amit most, hét évtized múltán is elítélünk. A helsinki 382 éves biblia Gödöllőm Ritkaságok seregszemléje pett a Szada határain túl is jól ismert Juló néni: régi szokásokra, feledésbe merülő dalokra tanította a hallgatóságot. Kovács István Budapestről érkezett, s jó pedagógushoz méltó ügyszeretettel irodalmi vetélkedőt vezetett. Mi más díja lehetett volna egy könyvkiállítás szellemi vetélkedőjének, mint könyv, könyv és megint csak könyv. Kép és szöveg: Erdősi Ágnes alapokmány mértékletességre int, lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásáról. De nem mondtunk le arról, hogy ösztönözzük a határainkon túl élő magyar kisebbség jogainak garantálását ! A gyűlésen felolvasták 17 fővárosi MDF-szervezet közös levelét, melyben változásokat sürgetnek, véleményük szerint ugyanis az országos elnökség megújulásra szorul. Kiss Gy. Csaba, a párt liberális szárnyának hangadója annak az aggodalmának adott hangot, hogy mind jobban érezni a párton belüli széthúzást. — Nem feltétel nélküli egységet akarunk, de feltétlen hidat kell kiépíteni a különböző nézetek között — hangoztatta. A tanácskozás este fél hatkor foglalt állást a gyűlés központi kérdéséről: a küldöttek úgy döntöttek, hogy ezúttal nem foglalkoznak a választmány összetételével. Ezt követően módosították az alapszabályt, az elnökséget — éppen a korábbi tagok parlamenti leterheltsége miatt — további öt taggal kívánták bővíteni, de estére már nem maradt elegendő számú küldött a választáshoz. Az MDF III. országos gyűlése közfelkiáltással elfogadta az elnökség nyilatkozatát. A dokumentum üdvözli a koalíciós kormányt, amely óriási felelősséget visel a rendszerváltás végrehajtásában. Támogatja a „korábbi nómenklatúra vagyoni és politikai elszámoltatását”, a volt állami és politikai vezetők nyugdíjazási körülményeinek, a nyugdíjak mértékének, a korengedményes nyugdíjazásoknak a felülvizsgálatát, az irreális vezetői jövedelmek megszüntetését. A nyilatkozat leszögezi: kezdődjék el egy egészséges, nyugodt, de határozott vezetőcsere. Az MDF III. országos gyűlésének második munkanapja a késő esti órákban ért vé get. (Az Antall Józseffel készült interjú lapunk 2. oldalán.) kevés szó esett a természet- és környezetvédelemről, mert a széthullástól igyekeztek megóvni a küldöttek a zöld mozgalmat. Mivel a sokak által pesti pártarisztokráciának nevezett csoport elszakadt a vidéktől, s a megyék zöldjei önálló, helyi zöld pártok létrehozását fontolgatták, a küldöttek a vizsgálat befejezéséig felfüggesztették a februári rendkívüli pártkongresszus óta a vezetést szerintük önhatalmúlag kisajátító hét volt MZP-vezető párttagságát, s új vezető testületet hoztak létre. A „pesti pártarisztokraták” által „görögdinnyéknek” (úgymond kívül zöld, belül piros) minősített zöldek küldöttei úgy döntöttek, hogy az őszi választásokon minden helyi szervezet maga dönt a. koalícióról. Mások egy ilyen autóban kikapcsolódnak, Bush cs Gorbacsov még kocsikázás közben is tárgyaltak. Az elnöki hobbikocsit a házigazda vezette, ám ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy majdan egy olyan érdekszekéren üljenek, amelyen mindkét félnek jut majd egy kormány (A csúcstalálkozóról szóló beszámolónk a 2. oldalon) Pünkösdre időzítették azt a kiállítást, amelyet a gödöllői városi könyvtárban rendeztek, egy részét belül, a többségét kívül, három sátorban tekinthették meg, és persze vásárolhattak is az érdeklődők a könyvkiadás legújabb termékeiből, az an- tikváriumi ritkaságokból, valamint egyházi könyvekből. A kiállítást Roszik Gábor gödöllői lelkész nyitotta meg, a jelenlévők figyelmét a tárlókban látható rendkívül értékes és ritka, vallási tárgyú könyvekre irányítva. A 150 darabos gyűjteményben van biblia, imakönyv, katekizmus, énekeskönyv; korban egy 1608-as kiadású Vizsolyi Biblia vezetett. A megnyitó után a szadai gyermekjátszóház tagjai különböző pünkösdi játékokat mutattak be, majd színre léBMßmmKAl A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és a jóvátétel eszköze — szögezte le a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség e témában előterjesztett állásfoglalása. ® Megalakult a Magyar Mentőtiszti Kamara, amely elsődleges céljául tűzte ki a mentés szakmai színvonalának emelését. ® Június 16-án kerül sor a Közlekedés és környezetvédelem című tanácskozásra, amelyet a Levegő munkacsoport szervez. ® Az MSZDP nyílt levélben fordult a Parlamenten kívüli demokratikus pártok konzultatív tanácsához. Kijelentik: a továbbiakban nem kívánnak részt venni a tanács munkájában. ® Az Erdélyi Szövetség Egerben megrendezett tanácskozásán az alábbi nyilatkozatot fogadták el: Erdély jövője elválaszthatatlan a magyarság jövőjétől, és elválaszthatatlan Közép-Európa jövőjétől is. • Megalakult a Független Pedagógus Fórum, az alakuló közgyűlésen Hoffmann Rózsát, Spengler Györgynét és Zsolnai Józsefet bízták meg az ügyek vitelével. ® A Magyar Gyógyszerész Kamara bejelentette, hogy jogot formál a magángyógyszertárak alapításával kapcsolatos döntésekhez, valamint magángyógyszerészi engedélyek kiadásához. L átszat csupán, nem több az összebeszélés lehetősége. Külön ügyek ezek, bár néhány nap eltéréssel következtek be. A megye három ipari nagyvállalatánál. láttak neki a munkástanács megszervezésének. Az egyik helyen a hír hallatára a korhatárt már túlhaladt vezérigazgató kérte a nyugdíjazását. A másik helyen a néhány hete újabb három esztendőre megerősített igazgató úgy nyilatkozott, érdeklődéssel és izgalommal várja az új formát, mert — és ezt érdemes szó szerint idézni — „végre szeretne valakitől aktív segítséget kapni a cég új vágányokra állításában.” A harmadik helyen — ilyen is van! — maga az első számú vezető kezdeményezte tapintatosan a munkástanács felállítását. Akik vállalták a hálátlan feladatot — mert nemcsak a vezetők, főként a középvezetők bizalmatlanságával kell megküzdeniük. hanem társaik értetlenségével, passzív ellenállásával is — úgy nyilatkoztak: azért láttak neki a szervezésnek, mert AFFIRMATIV torkig vannak mindennel, s főként azzal, hogy „velük nem törődik senki sem.” Közben robbant a bomba: az új hatalom illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy minden gazdasági vezetői helyet meg kell hirdetni pályázatra. Itt bennünket megint ki akarnak semmizni. Mindhárom említett helyen szinte betű szerint ezt mondták a munkástanács szervezői. S ebben a megfogalmazásban most" nem az új hatalommal szembeni bizalmatlanság az érdekes, hanem az a bizonyos, az eltérő szedésmóddal hangsúlyossá tett megint. A megyében meghaladja a másfél ezret azoknak az ipari egységeknek a száma, ahol — ha valóban sor kerül erre a kétséges, mert általános lépésre — majd meg kell hirdetni a pályázatokat az első számú vezető helyére. Mi lesz a szerepe, a helye ebben a munkásoknak? Nem lepné meg őket, ha: semmi. Megszokhatták. A szociológia szaknyelve affirmativ kultúraként jelöli azokat az állapotokat, amelyek a hazai termelőhelyeket (is) jellemezték, jellemzik. Az idegen szó mögött az a gyakorlat áll, amikor pusztán az igenlést, a formális megerősítést bízták rá a „nem vezetők”-re a vezetők, azaz a munkásoknak, a beosztott szellemi foglalkozásúaknak semmiféle joga, szervezeti lehetősége nem adatott meg az érdemi beleszólásra a vezetők kiválasztásába, a vezető-beosztott. viszony alakulásába. Ha szerényen számolunk, akkor is a megye ipara esetében ez nem kevesebb, mint hetvenezer munkavállaló kirekesztése volt a saját sorsából, életéből, lepelként az affirmativ kultúra olyan eszközeit használva fel, mint a szakszervezeti bizalmi testület, a vállalati tanács stb. Tudom, mert tapasztaltam: nagyon nehéz a munkásokat megnyerni a részvételre. Most is ezzel, a felkérés elől elzárkó- zókkal bajlódnak a munkástanácsot szervező három helyen. Akkor tehát? „Nem érdekli őket”? „Nem értenek hozzá”? Másról van Szó. Arról, hogy annyi csalódás, any- nyi bohócnak nézés után ezek az emberek igyekeznek megkímélni magukat az újabb csalódásoktól. Nem hisznek lassan semmiben. Abban végképp nem, hogy rajtuk kívül bárki másnak is fontos lenne a sorsuk, a termelés folyamatában részt vevők viszonyának nem felülről történő, hanem közös kialakítása. K eserves örökség az affirmativ kultúra sok-sok eleme: a saját sorsa részdöntéseinek meghozataláról leszoktatott ember. A megyében eddig lezajlott vállalati átalakulások azt mutatták: ismét az emberek, a „nem vezetők” feje felett történtek az egyezkedések. Ilyen formában bizony nehéz elhitetni az érintettekkel: értük történnek a dolgok. A kenetes szófolyamok nem hiányoznak. Hiányoznak viszont az érdekérvénvesí- tés szervezetei. Remélem: lesznek. Remél j ü k, hogy lesznek? Mészáros Ottó
