Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-28 / 150. szám

&ádtm 1990. JÜNIUS 38., CSÜTÖRTÖK Exportált forradalom? ■Romániában új hetilap je­lent' meg Romania Mare (Nagy-Románia) címmel. A magazin nem tartozik egyet­len párthoz ■ sem, a cím arra utal, hogy a szerkesztők felfo­gásában minden román ennek a nemzetnék a része, függet­lenül attól, hogy höl él. A „független hetilap” igaz­gatója Eugèn Barbu, aki a Ceausescu-időszakban szélső­séges, nacionalista, maqvarel- ,lenes.beállítottságáról vált is­mertté. . A hetilap vádja szerint „Tő­kés László és Domokos Géza az 1956. évi magyarországi forradalmat Erdélybe akarja át exportálni”. A magazin több cikke sej­teni engedi, hogy a vállalko­zás mögött . losif Constantin Drágán áll, aki ' a külföldi ro­mánok, az emigráció soraiban •a legszélsőségesebb nacionalis­ta magyare Hevességről és in­tenzív Ceausescu-kapcsolatai- ról vált ismertté az elmúlt év­tizedben. Nem halasztják el a kongresszust Meg kell akadályozni a pártszakadást Minden jel szerint nem ha­lasztják el az SZKP XXVIII. kongresszusát — összegezte a köztársasági és területi párt­vezetőktől beérkezett vélemé­nyeket szerdán Moszkvában Vagyim Medvegyev. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára be­jelentette, hogy a Központi Bizottság pénteken ülést tart, amelyen megvitatja a kong­resszusi előkészületeket; és a fórum elé kerülő dokumen­tumtervezeteket. Egyértelmű­vé tette, hogy a KB a legma­gasabb fórum, a halasztás ér­dekében ott születik meg a végleges döntés. A tervezetbe belevették a jelen helyzet értékelését, a vál­ság elemzését, a társadalmi erőviszonyok értékelését. Va­gyim Medvegyev hangsúlyoz­ta, hogy a kommunizmus táv­lati célként szerepel az ok­íJegyzet MILYENNEK LÁTNAK BENNÜNKET? A DIPLOMÁCIÁBAN nagy szerepe van a patikamérieg- nek. Egy-egy szóból, gesztus­ból nem ritkán vonnalf le messzemenő következtetéseket, így, amikor egy új miniszter- elnök elnyeri a parlament szükséges bizalmát, a világpo­litikában súlya van annak, hogy hová vezet első külföldi útja. Hazánk kontinensünkön, a kis. országok közé tartozik, és minden vezetésnek látnia kellett —. hacsak nem vesztet­te el a mértéket —, hogy cse­lekedeteinek hatása a világpo­litikai porondon arányos terü­letének és lakosságának sze­rény nagyságával. Mégis, tavaly a történelem olyan lehetőséget kínált, ame­lyet „meg lehetett játszani”, s amellyel beírhattuk nevünket az európai változásokat gyorsí­tó folyamatokba. A Németh- kormánynak arról a humani­tárius döntéséről van szó, amellyél megnyitotta Magyar- ország nyugati határait az NDK-állampolgárok előtt, s ezzel rendkívüli lökést adott a német egyesülésnek. Az An- tall-kormány, amely minden feltétel nélkül támogatja az egységes Németország megte­remtését, eddigi lépéseivel mé­lyítette a rokonszenvet, ame­lyet Németország mindkét fe­lében éreznek hazánk iránt. Kohl káncéllár nemegyszer fejezte ki köszönetét Magyar- országnak, s beszélt elismerés­sé! arról, hogy a merev és si­kertelen tervgazdálkodásos fo- üyamatról a szabad piacgaz­dálkodás útjára való áttérés hazánkban érvényesült a leg- békésebb, legkulturáltabb kö­rülmények között a kelet­európai országok közül. •’Magyarország új kormánya •— mint Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter a magyar újság­írókkal való egyik legutóbbi találkozása alkalmából kifej­tette — nyugati orientációjú, s hazánk hő vágya, hogy az Európa Ház megbecsült tagja lehessen. Az eljövendő egysé­ges, 80 millió lakosú Németor­szág nemcsak ak új Európában desz egyik meghatározó ténye­ző, hanem hazánkra is nagy befolyást gyakorol. Hagyomá­nyosan így volt ez századunk­ban. De az új Németország nem lesz hasonlatos sem a két világháború közöttihez, sem pedig a háborúshoz, még ke­vésbé ahhoz, amely kettéosz­totta^ feszültségeivel, új konf­liktus veszélyét hordozta ma­gában. Mint ahogy az „új euró­pai rend” sem ugyanaz, mint amit S hitleristák hirdettek ■annak idején. Ez alatt azt ér­tették, hogy alárendelik Euró- pd népeit az „Übermensch” akaratnak, s rabságba döntik kontinensünk „alacsonyabb . rendű” lakóit. Ma az új rend azt jelenti, hogy a demokrá- ' cia és a szabad választás, a piacgazdálkodás normái osz­tatlanul érvényesülnek. S hogy ez így legyen, összeurópai biz­tonsági rendszer fundamentu­mát rakják le. Ez az összeurópai gondolat érvényesült Antall József el­ső kormányfői látogatásában, amely nem véletlenül vezetett az NSZK-ba és Franciaország­ba. A kormányfőt akinek par­lamenti megbízatása van ar­ra, hogy Magyarországot tár­gyalásos úton kiléptesse a Var­sói Szerződésből, biztosítékot adott bonni aggályoskodó ven­déglátóinak arra is, hogy ha­zánk ebbeli tevékenysége nem veszélyezteti a tömbbázison alapuló bécsi haderő- és fegy­verzetcsökkentési alkukat. S hazánk iránt nagy a bizalom, mint ezt Antall József Bajor­országban és Baden-Württem- bergben lezajlott megbeszélé­sei tükrözték. Az NSZK a hi­telnyújtásban már eddig is rendkívül kedvező elbánásban részesítette országunkat, s most e két fontos tartomány üzletemberei ismét komoly beruházási kedvről adtak ta­núbizonyságot a magyar mi­niszterelnök látogatása alkal­mából. Jeszenszky Géza a már em­lített tájékoztatóján arról be­szélt, hogy Németország mel­lett Franciaországnak is fon­tos szerepet szánnak az új ma­gyar külpolitikai orientáció­ban. Párizs a jelek szerint ed­dig nem tudott szabadulni bi­zonyos, a két világháború kö­zötti antant-előítéletektől, ami­kor a hazánkkal való kapcso­latokról volt szó. Tekintve, hogy a francia diplomácia „bábáskodott” annak idején a monarchia cseh és román „utódállamainak” létrehozásá­ban, később is egyoldalúan és elfogultan kiállt mellettük, s nem vett tudomást az ottani magyar kisebbségekkel szem­beni jogsértésekről. Most mintha bizonyos változás kö­vetkezne be ebben. A magyar kormányfő mindenesetre siker­ként értékelheti, hogy még a turistaszezon vége előtt egyez­mény jön létre Párizs és Bu­dapest között a három hónap­nál rövidebb utakra való ví­zumkényszer eltörlésére. Si­kerként értékelhető az is, hogy a francia kormány megerősí­tette a kétmilliárd frankos exporthitel-felajánlást, amely­ből az idén 800 millió frank hívható le. MILYENNEK látnak Nyuga­ton bennünket? Budapestet és Bukarestet sok . helyütt még összetévesztik, hiszen az egy­szerű ember szemében a kelet- európai térség gyakran egyet­len masszának tűnik a hideg- háborús beidegződések nyo­mán. De a magyar diplomácia az elmúlt években sokat tett, hogy a hidegháború a múlté legyen, s bebizonyította, hogy a kis népek szerény eszközei is eredményesek lehetnek. Sok kommentátor véli úgy, hogy Antall József első kormányfői újta tovább öregbíti ezt a be­nyomást. Árkus István mányban, mintegy általános keretet, erkölcsi értékrendet biztosítva az SZKP működésé­hez. Külön fejezetet alkotnak a párt átalakításának kérdé­sei. Kitért arra, hogy az újabb tervezet kidolgozásánál figye­lembe vették a különböző platformok, így a, demokrati­kus platform és a marxista platform képviselőinek véle­ményét: egyebek között ezért váltotta fel a „marxista—le­ninista” kifejezést „Marx, En­gels és Lenin dogmatikus ér­telmezésétől megszabadított öröksége”, ami azonban nem jelent lényegi tartalmi változ­tatást. A szovjet pártvezető síkra - szállt a pártelnöki poszt lét­rehozásáért, emlékeztetve ar­ra, hogy a régebben csak az apparátus irányításához kap­csolódó főtitkári funkció Sztá­lin idejében vált politikai tisztséggé. Megítélése szerint ugyanakkor a jelenlegi sza­kaszban nem kívánatos az ál­lamfői és a pártvezetői tiszt­ség automatikus elválasztása, hiszen ez súlyos következmé­nyekkel járna, mert lelassul­na a párt átalakulása, és a társadalmi változások folya­matát sem tudná már olyan mértékben támogatni az SZKP. A kongresszuson min­denképpen meg kell akadá­lyozni a pártszakadást — mondta, hozzátéve: ez lehet­séges is. Elismerte ugyanak­kor, hogy az utóbbi időszak­ban mind többen lépnek ki a pártból. Döntés előtt Litvániában A litván parlament csütör­tök délelőtti ülésén tárgyalja a függetlenségi nyilatkozat ide­iglenes felfüggesztésére vonat­kozó javaslatot — közölte a litván legfelsőbb tanács saj­tóirodájának illetékese. A litván legfelsőbb tanács szerdán nem tartott teljes ülést, hanem különböző mun­kabizottságokban folytatódott a vita a függetlenségi nyilatko­zat moratóriumának előter­jesztéséről, a moratórium kü­lönböző jogi, alkotmányos és egyéb vonatkozásairól, és Vy- tautas Landsbergis keddi moszkvai tárgyalásainak ered­ményeiről. Üléseztek a parlamenti bizottságok Kevés eredmény - vitákkal Több mint százezerre tehe­tő azok száma, akik mene­kültként vagy jogcím nélkül tartózkodnak hazánkban — állapította meg az Országgyű­lés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága tegnapi ülésén. Az állam évente öt- százmillió forintot fordít el­helyezésükre, illetve beillesz­kedésükre. Az ENSZ Mene­kültügyi Bizottságának segély- programja 4,9 millió dollárt irányzott elő számukra, ebből négymilliót már átutaltak. Az alkotmányügyi, törvény­előkészítő és igazságügyi bi­zottság tegnap az önkormány­zatokkal kapcsolatos alkot­mánymódosításról szóló tör­vényjavaslat bizottsági előké­szítését tűzte ki, de az indu­latoktól fűtött légkör miatt ez kudarcba fulladt. Az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módo­sításával foglalkozó törvény- javaslat vitájában a bizottsá­gi tagok többsége úgy foglalt állást, hogy a nemzetbizton­sági szolgálatok felügyelete a honvédelmi miniszter és a ki­jelölt tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozzék. A szociális, családvédel­mi és egészségügyi bizottság­nak tagjai arra a következte­tésre jutottak, hogy a társa­dalombiztosítás irányítási for­mája a jövőben a munkálta­tók képviselőiből álló és ön- szerveződésen alapuló önkor­mányzat lehet, ám addig is át­meneti intézkedések szüksé­gesek. Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága tegnapi megbe­szélésén, titkos szavazás után egyhangúlag . támogatásukról biztosította a Magyar Rádió elnökjelöltjét — Gombár Csa­ba politológust-és a. Magyar Televízió elnöki székének vá­rományosát, Hankiss Elemér szociológust. A Vagyonügynökség jogállá­sa került tegnap a költségve­tési, adó- és pénzügyi bizott­ság elé. Javaslat hangzott el arról, hogy az ingatlanok és a kommunális szolgáltató vál­lalatok kivételével az önkor­mányzatok vagyonára is ki kell terjeszteni az ÁVÜ hatás­körét. Még az idén is körülbelül 5,9 milliárd forintba kerülnek a bős—nagymarosi munkála­tok — adta tudtára Udvari László, a korábbi kormány- biztos a környezetvédelmi bi­zottság tagjainak. Hangsúlyoz­ta: nem tartja elfogadhatónak, hogy csak 1992 végére vagy 1993-ra fejeznék be a nagyma­rosi térség helyreállítását. A bős—nagymarosi beruházás ügyében a testület nem fog­lalt állást, mert további tájé­kozódást tartott szükségesnek. A kormány eredeti törvény- módosító javaslatával értett egyet a gazdasági bizottság. Ennek egyik lényeges pontja, hogy az Állami Vagyonügy­nökséget a kormány felügyel­je. Ugyanakkor néhány kivé­teltől eltekintve a tanácsi vál­lalatokat is a Vagyonügynök­ség hatásköribe helyeznék. Elfogadták az állam- és köz- biztonságról szóló törvényere­jű rendelet módosítását az ön- kormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bi­zottság ülésén. Eszerint a tit­kosszolgálatok feletti közvet­len felügyeletet a honvédelmi miniszter és az erre a feladat­ra kijelölt tárca nélküli mi­niszter látja el a jövőben. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdán jelentést hallgatott meg a katonai felde­rítés helyzetéről, a Magyar Honvédség mozgósítási tervei­ről, és a Magyar Honvédség békeidőben történő különböző formájú alkalmazásáról. Az Országgyűlés sajtópriva­tizációt vizsgáló bizottsága megállapította: hiányoznak az ország, s hosszabb távon a magyar sajtó érdekeit is szol­gáló, rendezett privatizáció alapvető feltételei. Egyebek között javasolni kívánja az wj sajtó- és médiatörvénynek a lehetséges legrövidebb időn belüli megalkotását és elfoga­dását. Határozati javaslattal sze­retné a nemzetbiztonsági bi­zottság pontosan körülhatárol­ni feladatait, továbbá kijelölni azt, hogy milyen kérdésekben foglalhat állást, kiket hallgat meg rendszeresen, milyen en­gedélyezési rendszereket vizs­gál felül, illetőleg milyen jel­legű intézkedéseket kezdemé­nyezhet. Fizetési fegyelem — vagyoncsökkenéssel Konvertibilis forint? Egy éven belül megteremt­hetők a piacgazdaság feltéte­lei, s valószínűleg már jövőre konvertibilissé válhat a forint — közölte az újságírókkal Ra­bár Ferenc pénzügyminiszter a szerdai sajtótájékoztatón Budapesten. A szakemberek arra számí­tanak, hpgy a működőképes piac rövid távon automatiku­san biztosítja a pénzügyi egyensúly helyreállítását, s akkor megteremtődnek a gaz­dasági feltételek a forint kon­vertibilissé tételéhez is. Mind­erre már jövőre sor kerülhet, s az új kormány működésének harmadik évében pedig meg­indulhat a piacgazdaság való­ságos növekedése is. Ameny- nyiben pedig a piacgazdáság működőképesnek bizonyul, ez megszünteti az infláció kivál­tó okait. Ügy számolnak, hogy az áremelkedés jövőre való­színűleg 25-30 százalék körül fog alakulni. Botos Katalin államtitkár elmondotta, hogy a kormány már a közeljövőben szigorítani kívánja a vállalatok fizetési fegyelmét. Az egymás közötti tartozások összege ugyanis több száz milliárd forintra rúg. A fizetési fegyelem ja­vítása minden bizonnyal nem oldható meg anélkül, hogy az érintett vállalatok vagyona ne csökkenjen, mert a nem fize­tők vagyonuk értékesítéséből teremthetik elő a szükséges pénzt. A másik lényeges te­endő a költségvetési hiány nagymértékű Csökkentése. Je­lenleg ugyanis a költségvetés, hogy a deficitet finanszíroz­ni tudja, elszívja a rendelke­zésre álló hitel nagy részét a vállalkozóktól. Ez komoly fe­szültségeket teremt a gazda­ságban, s számottevő az inflá­ciós hatása. Rabár Ferenc arról is be­számolt, hogy jelentős a vita a kormány költségvetésihiány- csökkentő csomagtervével kap­csolatban, amelynek összeállí­tásán jelenleg is dolgoznak. Olyan intézkedéseket kíván­nak életbe léptetni, amelyek csupán minimális áremelke­désekkel járnak. Elsősorban az élvezeti cikkek árainak emelése jöhet szóba, és né­hány, korábban már erre ese­dékessé vált terméknél kerül­het sor áremelésre. dicsé utak a halálba {II.) A részvét szikrája nélkül Utazni, világot látni csodála­tos dolog. S ma már nem csupán a gazdagok kiváltsága. Tsz-tagok, kispénzű gyári munkások vágnak neki az ismeretlennek. Olcsóbbnál olcsóbb utak között válogat­hatnak, csak az újságok hir­detési rovatait kell böngészni. Alkalmi áron indulhattak tavaly szeptember 25-én be­csi bevásárlóútra annak a busznak az utasai, amelyet Jónás József negyvenhárom éves szigethalmi gépkocsive­zető navigált. Egészen az Ml-es autóút 74-es kilométer­szelvényéig, ahol- is az autóbusz kormányozhatatlanná vált, ne­kiment .két másik busznak, majd frontálisan ütközött egy tehergépkocsival. A baleset­nek tizenhárom súlyos és har­mincnégy könnyű sérültje volt. A busz vezetője és két utas később a kórházban be­lehalt sérüléseibe. Néhány héttel később Ju­goszláviában ért egy magyar turistabuszt súlyos baleset. A mentést hátráltatta, hog" a gépjármű tartozékai között nem volt mentőláda, vontató­kötél és fűrész. Egyáltalán semmi olyan szerszám, amely a mentést segíthette volna. Nyilván ennek következmé­nye, hogy a török sofőrt csak két óra múlva sikerült kisza­badítani a roncsok közül. Mindkét lábát amputálni kel­lett és súlyos agysérülést is szenvedett. Ohjhm ázó cssmzgek Az említett autóbuszok az Európabusz Kft. utasait szál­lították. Csöndes napközben Sziget­halmon az Eper utca. A gáz­vezeték építésén dolgozó munkások nem tudnak útba­igazítani, hát a zöldségesüz­letbe térünk be. Szerencsénk van, a pult mögött álló hölgy megmutatja az utat Jónásék portája felé, de rögtön mond­ja: nem valószínű, hogy ott­hon találjuk az özvegyet, Szigetszentmiklóson dolgozik. — Jól ismertük Jónás Jó­zsefet — magyarázza. — Re­mek sofőr volt és igen ren­des ember. A Volánbusznál dolgozott, s különösen az is­kolások rajongtak érte. Mert mindig hordott a zsebében néhány marék rágógumit. Odavolt a gyerekekért. Na­gyon szépen élt a családjá­val. Azt beszélték, hogy nin­csenek megesküdve, de látja, a papír semmit sem jelent. Ök mintacsalád voltak. Min­denkit -megrázott a halála. Képzelheti, mi milyen idege­sek voltunk, ugyanis a lá­nyomnak a következő hétre volt befizetve ugyanannál az irodánál egy isztambuli útja. Nem volt semmi kellemetlen­sége, nyilván a tragédia után kicsit megemberelték magu­kat. De a mi kirándulásunk ugyanezzel a céggel valósá­gos rémálom volt. Hazafelé a török vezető szétosztotta kö­zöttünk a csempészáruját. Több karton cigarettát, meg más kelendő holmikat. Ami­kor a határátlépés után ösz- szeszedte, azt állította, hogy egy karton cigi hiányzik. Hiá­ba bizonyították, hogy nekik csak annyit adott. A török ordítozott, az egyik utast — egy nőt — csaknem kilökte a Szabó Imréné robogó buszból. Addig me­gyünk, amíg elő nem kerül a cigaretta, fenyegetőzött a tö­rök. Több száz kilométerrel el­tértünk az útiránytól, késő éjjel értünk a szálláshelyünk­re. Borzalmas volt! Bulgáriá­ban egy csomó kannát meg­töltöttek gázolajjal, hogy ne kelljen drágán tankolni Ju­goszláviában. Az üzemanyag kifolyt, a csomagjaink egy része tönkrement. De legalább ép bőrrel megúsztuk. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom