Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
#g ■Mi Ezekben a napokban néhány perces késésekre számíthatnak a nagykátai vasútvonalon közlekedő ingázók, mert pályafelújítási munkálatokat végeznek a MÄV debreceni igazgatóságának emberei és gépei. Mende-Pusztaszentistván megállóhelyen a peront és a vasúti átjárót újítják fel (Aszódi László felvétele) Üllői művelődési háa Hangversenyt adnak a gyerekek Az üllői általános iskola zene tagozatos osztályai hangversenyt adnak holnap, vasárnap délután 3 órai kezdettel a helyi művelődési házban, amelyre szeretettel várnak mindenkit. OR1 Hol vannak a gépkocsik? A temetőket fosztogatták Néhány nappal ezelőtt szokásos rutinellenőrzést tartottak a gyömröi rendőrállomás dolgozói az éjszakai órákban. Egy megállított autóban furcsa — temetőkből eltulajdonított — tárgyakat találtak. Így kőből készült virágtartókat és vázákat, s még ki tudja, mi mindent. Igazoltatáskor igencsak meglepődött Bajor Anna 42 éves és Bajor György 32 éves gyömröi lakos. Az élettársi minőségben összetartozó párnál másnap házkutatást is tartottak a rendőrök. A Petőfi-tele- pi Toldi utcai lakásból előkerültek a temetőkből két éve folyamatosan ellopott kegytárgyak (kőből készült galambok, krisztusok, művirágkoszorúk stb.). Még felsorolni is nehéz lenne mindazt, ami — ideiglenesen — a gyömrői rendőrállomás bűnjeltárolójába került. Az időközben megkezdett nyomozás során fény derült arra, hogy Bajorék két év-óta folyamatosan dézsmálták a maglódi római katolikus és a Rákoskeresztúri új köztemetőt, ezek értékesítéséből (is) tartották el magukat. Bűnlajstromukon szerepel még építőanyag-lopás, több vendéglátóhelyről kerti székeket és asztalokat tulajdonítottak el. A két gyanúsítottat a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Azt kérik a lakosságtól, hogy akiknek e két temetőben hozzátartozóik sírjáról elloptak ilyen tárgyakat az utóbbi két évben, jelentkezzenek a gyömrői rendőrállomáson. A vizsgálatot folytatják a temetői lopások ügyében. Hallgatom a rádióban Németh Géza lelkészt, aki arra kéri a hallgatókat, hogy ne tüntetésekkel tiltakozzanak az erdélyi magyarok érdekében, hanem inkább tettekkel. No igen, még mindig elég kusza a helyzet Románia magyarlakta területein. Már hat hónapja annak, hogy győzött a forradalom. Sokan kihasználták a keletkezett zűrzavart, s ebből anyagi előnyöket kovácsoltak maguknak. Mint például a három maglódi fiatalkorú fiú és a romániai felnőtt menekült. Autók ellopására specializálták magukat, amelyeket aztán Nagyváradon és környékén értékesítettek. Az eddigi mérlegen 24 rendbeli gépkocsilopás szerepel, de valószínűleg újabbakra is fény derül. Hamis rendszámokat szereltek a gépkocsikra, s mivel a határon sem tartóztatták fel őket, így szabadon mehettek, jöhettek. A nyomozásba bekapcsolódott a romániai milícia is. A magyar rendőrökkel közösen igyekeznek utánajárni a gép- kocsilopás-sorozatnak. G. J. Azt beszél... Azt beszelik Monoton, hogy a néhány éve felavatott szoborparknak — úgy tűnik — nincs felelős gazdája. Az egése.ségház mögött létesített állandó szabadtéri tárlatot a pusztulás fenyegeti. A talapzatokról néhány alkotást már ledöntöttek, van olyan is, amely már az utcán hever. Jó lenne, ha a további pusztításnak elejét vennék az illetékesek, s megszűnne ez az áldatlan állapot a monori szabadtéri szoborparkban. Azt beszélik Vecsésen, hogy a VIZÉP-nél, a Fer- roelektrikánál és más gazdálkodási szervezeteknél is alaposan felülvizsgálták a foglalkoztatottak létszámát. Azt is beszélik, hogy megkezdődtek az elbocsátások, főleg az adminisztratív létszámot csökkentették több üzemben. A Fer- roelektrikánál a vezetőség úgy döntött, az elnöknek nem kell külön gépkocsi és titkárnő. Őket is elküldték, pedig másfél évtizede dolgoznak ott. Azt beszélik, hogy Gyömrőn a múlt heti felhőszakadás során a helyi tanácsi vezetők a helyi honvédségi alakulat segítségét (is) kérték. A helyszínre érkezett kéttucatnyi katona azonban csak pár óráig segített a félelmetesen hömpölygő víz elvezetésében, m,ert az ügyeletes tiszt. Bodnár Sándor százados délután három órakor visszarendelte őket a laktanyába. Azt is beszélik, hogy emiatt a vezetők panasszal fognak élni a felettes honvédségi szervnél. Azt beszélik, hogv a Penomah monori kirendeltségén már csak hetente egyszer van félfogadás. A piactér melletti épület ajtaja zárva van. A kirendeltségvezetőt a ceglédi hússyárba helyezték át, ő jár be ügyeleti szolgálatra. A kirendeltség többi dolgozóját azonban szélnek eresztették. Azt beszélik, hogy a volt Villám SC labdarúgócsapatának egykori menedzsere, Barta András tovább folytatja „sikeres” pályafutását. Két hónappal ezelőtt megrendezte az I. Duna Tornádó nemzetközi erőemelő-kupát, Ajkán. Üj egyesülete a Tornádó SK nevet viseli, amelyet egy kft. támogat, ennek igazgatója Barta András. Azt is beszélik, hogy az egykori gyömrői illetőségű férfi a szomszéd ország felé kacsingat. A tervek szerint a kft. Ausztriában is fog dolgozni, közel a határhoz, s ott egy város szállodájában lesz a kft. főhadiszállása, onnan intézik majd ügyeiket. Azt beszélik, hogy a mendei illetőségű Ozsváth János aligha részesülhet a közeljövőben tervezett amnesztia áldásában, öt és társát ugyanis a közelmúltban 13-13 évi fegyházbüntetésre ítélték a boda- szőlősi postarablás miatt, amelynek során 300 ezer forint készpénzt vittek magukkal. Ozsváthék fellebbeztek, így az ítélet még nem jogerős. Azt beszélik, hogy az ecseri Rákos Mezeje Tsz- ben az újonnan alakult kft.-k egyelőre nagy nehézségekkel küzdenek. A Tóbiás Kft.-ben, Gyömrőn például — amely közvetve szovjet exportra dolgozik — visszatértek a régi bérezési formára (órabér-f- darabbér), s ez a fizetések csökkenését eredményezte. Azt is beszélik, hogy partnereik fizctésképetelensé- ge miatt alakult ki ez a vis maior helyzet. Azt is beszélik, felajánlották a dolgozóknak, hogy menjenek egy hónap fizetetlen szabadságra. Egyelőre nem éltek ezzel a lehetőséggel az érintettek. Megyei rendezvények Ma délelőtt 10 órakor kezdődik Monoron a megyei mozgáskorlátozottak részére a közlekedésbiztonsági nap. A művelődési központbeli megnyitót követően, délelőtt tizenegytől már a tesztlapokat kell kitölteniük a részvevőknek. Egy órakor autós ügyességi verseny kezdődik a városi rutinpályán. Délután négy órakor lesz az ünnepélyes ered- 'ményhirdetés. A díjakat dr. Török Gábor, a 7. számú választókerület MDF-es ország- gyűlési képviselője adja át. Mához egy hétre újabb neves rendezvény színhelye lesz körzetünk, Sülysápon tartják a nyugdíjasklubok Pest megyei találkozóját. A délelőtt 10 órától 16 óráig tartó programra várják a megyei nyugdíjasklubok művészeti csoportjait s a vendégeket. Jó idő esetén a sülyi sportpályán, esőben, hidegben a művelődési házban lesznek a programok. A hasznot a társadalom fogyasztotta el Nein akarnak hercegi birtokot A földkérdés létkérdés! Ezt alighanem (még azok is tudják, akiknek soha, még csak egy virágcserépnyi földjük sem volt. Ám ahány ember várja az új földosztást, szinte annyiféle módon képzelik el annak a megvalósítását. Vannak, akik a második világháború előtti, mások az 1947-es, és nem kevesen az 1960-as tulajdoni állapotokat tekintik az új földtörvény megalkotásának kiindulópontjául. Ugyancsak jelentős azoknak a tábora, akik a mai termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat úgymond, mint bitorlókat, eleve vesztesekként tartják számon. Mi, ezúttal a leendő „vesztesek” véleményére voltunk kíváncsiak: mit várnak az új földtörvénytől; milyen következményekkel számolnak a megváltozó tulajdoni viszonyok hatására? Elsőként a Monori Állami Gazdaság vezérigazgató-helyettese, Székely Kázmér válaszolt kérdéseinkre. A vezérigazgató első számú helyettese elmondta, hogy szerinte tartósan fennmarad az állami gazdaság, mivel ők, állami tulajdonú földek kezelői! A művelés alá vett területek jobbára 100 hektárnál nagyobb birtokokból tevődtek össze. Ezek egykor a Cobourg hercegi család, illetve különféle bankok tulajdonában voltak, s azökait államosították. Tehát, ha a földtörvény az 1947-es tulajdoni állapotokat veszi alapul, akkor a gazdaság nagyjából megőrizheti mai földterületét, mint továbbra is állami tulajdont. Még az sem okoz majd gondot, ha a korábbi téeszföld- cserék miatt hozzájuk került, csaknem ezerhéktárnyi területet elveszítenék, amikor a földet visszakapják tulajdonosaik, mert a gazaságban a hangsúly nem az alaptevékenységen van. Székely Kázmér szerint nem lehetetlen, hogy az állami gazdaságok szervezeti felépítését alapvetően meg kell majd változtatni. ök, a maguk részéről, már tavaly megtették ebben az irányban az első lépéseket, amikor a központtal együtt nyolc önálló egységet alakítottak ki a mamutgazdaságból. A más típusú mezőgazda- sági vállalkozásoknak tehát már most sincs akadálya, olyannyira, hogy mintegy 2000 hektárnyi földet bérbe adtak. Ha pedig az új kormány visz- szaadja majd a városoknak, a községeknek a közföldeket, akkor maga az állami gazdaság veszi bérbe azokat a területeket, amelyeken továbbra is termelni szeretnének. Elképzelései, persze zátonyra futnak abban az esetben — mondta Székely Kázmér —, ha az Állami Vagyonkezelő Ügynökség mégis értékesíti majd az állami gazdaságok földjeit. De reméli, hogy erre nem kerül sor! A monori Kossuth Termelő- szövetkezet termelési főmérnöke, Szabó Rudolf pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy nagy különbség van a tulajdonlás és a földhasznosítás között. Tart attól, hogy az emberek kaszával, kapával mennek majd egymásnak a föld tulajdonjogáért, s a tényleges megművelésre nagyon kevesen gondolnak komolyan. Arra Szabó Rudolf is számít, hogy a 2500 hektáros területből néhány száz hektárnyit elvisznek majd a régi-új tulajdonosok. Ettől azonban még nem omlik össze a szövetkezet. Bár szerinte a kolhoz típusú szövetkezeteket fel kell majd számolni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szövetkezeti vagyont szét lehet szórni. Ugyanis a földet „működtetni” egyszerűen nem lehet majd a szövetkezeti vagyon meghagyása nélkül, hiszen az új típusú vállalkozások, szövetkezések induló feltételeit még jó ideig nem lesz miből megteremteni. A főmérnök szerint a téesz- vagyonnak semmi köze nincs a ’45-ös, a ‘47-es, vagy akár a ’60-as tulajdoni állapotokhoz. Igaz viszont, hogy a téeszva- gyon döntően a földművelésből jött létre, de ez nem annak a haszna. Ugyanis a föld- használatért járadékot fizetett a téesz. Ezt a pénzt persze ke- veselték az emberek. Ám, mint Szabó Rudolf mondta: a föld utáni hasznot maga a társadalom fogyasztotta el, tehát annak kell majd kártalanítania az eredeti tulajdonosokat. Azok az emberek pedig, akik húsz-harminc éve dolgoztak ezeken a földeken, nem felelősek a kialakult állapotért! Az új szövetkezési formákkal, ahol más típusú anyagi érdekeltséget kell majd meghonosítani, maga Szabó Rudolf is számol. Ezért készül saját pénzén Ausztriába és Franciaországba, hogy a kétezer hektárnál nem nagyobb területeken gazdálkodó mező- gazdasági üzemek anyagi érdekeltségi rendszerét tanulmányozza. Végül határozottan kijelentette, hogy nem a földet, hanem a működőképességet kell átmenteni! Ennek még akkor is meg kell, s így kell történnie, ha a változásoknak áldozatul esik a téeszelnök, vagy ő, a helyettese is... Aszódi László Antal A többségi akarat után Pártház volt, mazeneiskola A volt MSZMP városi székházába pár hete beköltöztek a zeneiskolások. Tavaly novemberben társadalmi bizottság alakult, hogyan hasznosítsa a városi tanács a helyiségeket. A február 22-i tanácsülés előtt ez a bizottság és a helyi pártok képviselői által közösen kialakított javaslat került a tanácsülés elé, amelyet elfogadtak. Megkérdeztük Kovács Benő monori városi tanácselnököt, vajon jó döntés született-e? — Én úgy gondolom, igen, mert a többségi akarat érvényesült. Az emeletre felköltözött a zeneiskola, az úgynevezett vb-teremben kapott helyett a szolfézsoktatás. Szerintem a zeneiskola ezután méltó körülmények között tud Cipzárat készít a földmérő Kalifornia messze van... Amerikából jött, mestersége címere: földmérő mérnök. Itt ül velem szemben Tabányi Pál 36 éves maglódi fiatalember, aki elmondhatja magáról, hogy világot járt ember. Az Útépítési és Fenntartási Szakközépiskolában végzett 1973-ban. Utána — az azóta már elhunyt édesapja munkahelyére — a Budapesti Geodéziai Intézetbe ment dolgozni, ahol figurálisként alkalmazták. Cipelte a léceket, ide tette, oda tette, s a végén megunta. Odébbállt. Aztán jött a katonaság, majd a Budapesti Műszaki Egyetem levelező tagozatán tanult tovább. Először itt is kudarc érte. de másodszorra felvették a levelező tagozatra, az építőmérnöki kar földmérői szakára. Tanult és dolgozott, s ez bizony keservesen nehéz éveket jelentett számára. Amikor elvégezte az egyetemet, diplomával a zsebében új munkahelyen kopogtatott. A Budapesti Vízügyi Igazgatóságon, ahol szintén figuránsi munkát adtak neki. Hamar ráunt a dologra, s inkább elment egy péceli fröccsöntőüzembe dolgozni, ahol azonnal ötven- forintos órabért kapott. Még az egyetemi évek alatt — meghívás útján — Amerikában járt. Los Angelesben, Kalifornia szívében a nagybátyjánál. Hat hetet töltött az óceánon túl. szinte megszédült az ottani ritmustól, a fényűző életmódtól. Ez az amerikai kirándulás — kinek nem? — aztán örök nyomot hagyott benne. Három éve ismét repülőre ült, irány a nagybácsi. Akkor már elhatározta, hogy megpróbálja az ottani életformát, s véglegesen letelepedik Kaliforniában. Ám nem olyan könnyű a beilleszkedés ott sem. Főleg a nyelvtanulás okozott sok gondot Tabányi Pálnak, hiszen közben elhelyezkedett egy tetőfedő, szigetelő vállalkozónál. Később bekerült egy földmérő céghez, de a magyar diplomát nem fogadták el, ott is csak figuránsként alkalmazták Nehezen talált rá az amerikai műszaki nyelvre, nem akart örökké a nagybáty nyakán maradni. Az összegyűlomlett gondok, no meg bizonyára a honvágy miatt, gondolt egyet, s hazarepült. Majdnem két évig élt Kaliforniában, hazafelé a magyar—osztrák határon azt mondták neki: „jól kimaradt”. Az útlevele ugyanis csak hat hónapos kinn tartózkodásra jogosította volna őt. Időközben életbe lépett a törvény, amely szerint már nem disszidens, aki tovább marad külföldön. Mindez tavalyelőtt szeptemberben történt. Tabányi Pál azóta cipzárakat készít bátyja fővárosi butikjában — napi 600 forintos gázsiért. Mert elhelyezkedni azóta sem tudott a szakmájában. Mint mondja, csak hálával tartozik testvérének, aki munkát ad számára. De hát egyetemi diplomával egy 36 éves fiatalembernek ez nem lehet életcél. Amikor hazatért, visszament régi vállalatához, ahol egy leromlott céget talált. Ezért vállalta inkább a cipzár- készítést. Valamiből csak meg kell élnie. Ráadásul most házépítésbe fogott, szeretne mihamarabb megnősülni, családot alapítani. A helyi közéletbe a honi plurális változások után kapcsolódott csak be. Alapítója az MDF maglódi szervezetének. Azért még nem mondott le véglegesen arról, hogy egyszer földmérő mérnökként kamatoztassa tudását. A maglódiak legalábbis erről beszélnek a faluban — szeretnék, ha indulna a tervezett szeptemberi helyhatósági választásokon. Lehet, hogy a bevezetőben említetteket így kellene módosítani: Amerikából jött, polgármesternek akarják. Gér József működni, garantáltak a feltételek a nyugodt alkotómunkához. — S mi lesz a földszinti helyiségekkel, illetve a félemeleti nagyteremmel? — Oda a városi könyvtár fog költözni. Most várjuk a statikai vizsgálat ' eredményét, amely eldönti, a félemeleti nagyterem milyen terhelést bír el. Ha jó eredményt kapunk, akkor nem lesz akadálya a gyermek- és felnőttkönyvtár költözésének sem. — S mi lesz a mostani helyükön? — Eredetileg üzleti hasznosításra gondoltunk, de egy évig felfüggesztjük ezt a javaslatot. A Kossuth-iskolában ugyanis megvalósíthatnánk az egy műszakos oktatást, mert a könyvtárban két új tantermet és egy tornaszobát lehetne kialakítani nagyon kicsi ráfordítással. — A művelődési központ igazgatója máris protestált a könyvtár költözése ellen, ö levelet írt a tanácsnak és lapunknak is. — Nem tudom, mit kifogásol az igazgató, de a testületi döntés helyessége vitathatatlan. hiszen az sok ember javaslata nyomán született. Természetesen mindenkinek lehet magánvéleménye, de a döntés megváltoztatása, úgy hiszem, most nem aktuális. Mi a legjobb szándékú és legésszerűbb döntésre törekedtünk. Ezt — úgy érzem — sikerült véghezvinnünk. (Gér) Kötődés a szülőfaluhoz Alkotóközösség alakult Egy hónappal ezelőtt megalakult Maglódon az Alkotó Művészeti Közösség, amely Poór Mária színművésznő vezetésével igyekszik színes programokat szervezni a helybelieknek. A Fővárosi Népszínház művésznője Maglódon született, s falujához való kötődését ezzel ■ is igyekszik erősíteni. A nagyközségi tanács indulótőkének 100 ezer forintot ajánlott. fel a közösségnek, amely máris megkezdte a felkészülést a Szent István-napi, augusztus 20-i ünnep méltó keretek között való megrendezésére. Az lesz első bemutatkozásuk a nagyközönség előtt.
