Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-23 / 146. szám

-~r

...11 •!■■■?*»»,.? w’ iv^f

B

enzin lesz benne

Cegléd határában, a 4-cs és a Jászberényi út találkozásánál benzinkút, autóspihenő építési munkálatai kezdődtek el. Épülnek a közművek, a Magyar Aszfalt Kft. dolgozói pedig az üzemanyagtároló gödrét készítik

(Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Kitépett virágok

Nem a lányoknak lopják

§ Naponta találkozunk a

^ város útjait, tereit szépítge- & tő munkásokkal a Ceglédi S Parképítő Kertészeti és ^ Közüzemi Vállalat dolgo- ^ zóival. Névjegyüket a kiül- ^ tetett és szeretettel ápolt •5 virágok, díszcserjék soka- ^ sága helyettesíti.

Negyvenezer egynyári virág- palántát ültettek Cegléden a Szabadsáp téren, a Rákóczi úton, a Gubody parkban és szerte a városban. Szemet, lelket gyönyörködtetőek. Már ameddig ismeretlen kezek nem tépik ki a földből, a virágtartókból. Nem valószínű, hogy merő figyelmességből, találékonyságból!

— Sajnos visszatérő problémákról van szó — mondja Csöbönyei István kertészmérnök, a vállalat igazgatója, amikor szóba hozom a városszerte tapasztalható, virágokat (is) pusztító vandalizmust.

— A napokban kiültetett háromezer muskátliból két nap alatt 380-at pótolni kellett, az egynyári palántákból pedig 1200-at, mert finoman szólva, elvitték a virágtartókból. Ha még újra lopnak, akkor ezeket a hiányokat más fajtákkal kell helyettesíteni, mert az előbbiek elfogytak kertészetünkből. A református, templomkertben is másodszor tépték és taposták ki a kiültetett örökzöld cserjesort. De volt már négyszeri pótlás is — mondja keserűen.

— Nem lehet olcsó mulatság a károk pótlása. Egyáltalán, évente mennyibe kerülnek a virágok a városnak?

— öszesen kétmillió nyolc- százezer forint áll a rendelkezésünkre a parkok fenntartására. A rendszeres lopások és rongálások miatt a várost is jelentős károk érik. A napokban az egyik parkban arra lettem figyelmes, hogy négy megtermett suhanc az egyik szépen festett pad vandál rongálásán „munkálkodott”. Szólok nekik: fiúk, az én időmben az

ilyen padokon a kislányokkal üldögéltünk. Erőtöket a munkában, az iskolában vagy a sportolásban fitogtassátok! Erre elkotródtak. De nem vagyok biztos abban, hogy használt a szép szó.

— Mire fordítják a legnagyobb figyelmet, melyek a cég kiemelt munkái?

— Vállalatunk önállóan gazdálkodik és három megyére kiterjedő jogosítványunk van. Vagyis Pest, Szolnak és Bács megyében dolgozunk. Főleg park-, járda-, illetve csatorna építéseket végzünk a vállalat 130 fős gárdájával. Itt a város ban mostanában fejeztük be a Szabadság tér melletti bazársor útjának felújítását. Ezzel növeltük a város szívében a parkosított terület nagyságát és új autóparkolót is építet tünk.

— Tervezik-e a Gubody parknak és környezetének felújítását?

— Miután a városi tanács jóváhagyja az erre vonatkozó végleges tervet és költségve tést, akkor a Gubody park rendezése lesz egyik fő feladatunk. De ez nem megy köny nyen, ugyanis a Gubody park eredetileg angolpark stílusban épült. Azóta sok minden megváltozott a'környéken és maga a terület is kisebb lett. Viszont a Gubody-szobrot ott fogjuk felállítani. Vagyis közkívánat ra méltó helyére kerül majd a város egykori, népszerű polgármesterének mellszobra. •

(Ságvárl)

Mindig akad kötekedő alak

Hová lett az éj nyugalma?

Valamivel több mint négy hónapja Rlcza Ferenc Cegléd rendőrkapitánya. Kinevezését követően azt mondta, a bűnüldözésben új elképzeléseket kívánnak megvalósítani. Szemléletében és módszerében más rendőrséget szeretne. Az állampolgárok pedig érezzék, hogy értük vannak, számíthatnak rájuk. Hogy e rövid idő alatt mit sikerült beváltani az ígéretekből, arról beszélgettünk.

— ön természetesen nagyon is tudta, hogy mekkora kihívásnak kell megfelelnie. Mire volt elég ez a mintegy százharminc nap?

— Igen bonyolult dolog ez. Tudniillik e négy hónap alatt kormány- és rendszerváltozás történt, s ezeknek kihatásuk volt a rendőri munkára, az állampolgári magatartásra és persze a bűnözésre is. Én úgy erzem, hogy a demokrácia kiteljesedésével lazul az emberek fegyelme. Egyre inkább úgy gondolják, hogy a törvényeket. kevésbé kell tisztelni. Ugyanakkor az ország áldatlan gazdasági helyzete , komolyan érinti a lakosság életszínvonalát. A munkahelyek megszüntetésével rengetegen kerülnek létbizonytalanságba, többségük potenciálisan is számításba jöhet a bűnözésben. Utóbbi az erőfeszítéseink ellenére félelmetes ütemben növekszik. Mindent elkövetünk, hogy gátat szabjunk ennen a tendenciának. 'Sajnos a 10-15 éve mit- sem változó szerény személyi állománnyal és lehangoló tárgyi feltételekkel vesszük fel a harcot a bűnözéssel. Azért örömmel mondhatom, hogy soha ennyi bűnesetet nem derítettünk ki. Ám az eredmény nem az, amit mi szeretnénk.

Fényképek

— Elharapóztak a vagyon elleni bűncselekmények. Sikerült-e ezt a folyamatot valamennyire megfékezni?

— A betöréses lopások éa lopások felderítésében sikerült előrelépni. Bűnöző bandákat fogtunk el Törteién, Abonyban és persze Cegléden is. Egyet feltétlenül érdemes kiemelni. Nevezetesen, hogy a városban domináns az utazó-mozgó bűnözés, ami ellen nagyon nehéz küzdeni. Ugyanis az illető alighogy elköveti tettét, máris odébbáll másik megyébe.

— Sötétedés után nyugod- tabban mehet-e bárki az utcára, mint korábban?

— Fokozottan figyeljük a szórakozóhelyeket. Az utóbbi időben érezhetően kevesebb atrocitás éri az állampolgárokat. Mintegy két hete igen intenzíven foglalkozunk a közlekedéssel. Lefényképezzük a szabálytalanul várakozók, tiltott helyen parkolók kocsiját. Tehát így nem bújhatnak ki a felelősségre vonás alól. Néhány rendszámot leszereltettünk, azért, mert egyesek például éjszaka bőgették az autó motorját. Hathatós intézkedéseket tettünk.

Technika

— Sokan panaszkodnak a motorosokra...

— Róluk sem feledkeztünk meg. Főleg a lakótelepeken fokoztuk az éjszakai ellenőrzést. Némiképp csökkent is az efféle szabálysértés. Ezt azonban hirtelen nem tudjuk megszüntetni. Annál is inkább, mivel a létszámunk nem teszi lehetővé az állandó rendőri jelenlétet a város ezen fertályain. Rendszeresen van éjjeli szolgálatban járőrünk, de ez még nem elég. Valószínű, hogy a személyi állományunk gyarapszik, s ez javulást hozhat.

— Oldottabb lett-e a lakosság és rendőrség kapcsolata?

— Szerintem a szemléletünk előnyösen változott. Várnánk, hogy az emberek éreznék: értük, a nyugalmukért, biztonságukért vagyunk. És ha közülünk valaki segítséget kér, senki ne fordítsa el a fejét. Álljanak a rendőr mellé, hogyha látják, bűnözővel, szabálysértővel szemben intézkedik. Érthetően jobb a kapcsolatunk a lakossággal. Igénylik a jelenlétünket. Türelmet kérünk. Értsék meg, ezzel a gárdával és technikával képtelenség mindenütt ott lenni. Abban bízunk, hogy valóban javulnak a személyi és tárgyi feltételeink, és még többet tehetünk a tisztességes, békés emberekért.

Természetesen néhány polgárt is megkérdeztünk, miként vélekednek a város közbiztonságáról.

V. E.-né: — Egyre romlik a

közbiztonság. A részegek, fiatalok, cigányok randalíroznak. Hetente előfordul, hogy betolakodnak az üzletbe, zaklatják a kuncsaftokat. Sokszor alig lehet őket kitessékelni. A napokban is mi történt! Reggel

hatra mentem dolgozni. Ott táboroztak az üzlet előtt, kiabáltak, veszekedtek. A vendégek pedig a másik oldalon várakoztak, nem mertek átjönni. Aztán amikor végre bejutottam az ajtón, újabb „látványos” műsor következett. Egy férfi betántorgott alul több mint hiányos öltözékben. Nem igen akart távozni. Ha délutá nos vagyok, többnyire a férjem szokott elém jönni — kutyával! —, mert sötétedés után nem tanácsos egyedül hazafelé menni. Mindig akad egy-két kötekedő alak.

K. Gy.: — Sajnos a rendőrség napjainkban elbizonytalanodott. Nem tudják és nem merik ' tenni a dolgukat. Elég mozgalmas helyen, a Magyar étterem környékén lakom. Es te már nem merek kimenni az utcára, mert mindig csinál valami cirkuszt néhány duhaj fickó. Az ember nem számíthatna segítségre, ha belekötnének. Sokszor aludni sem lehet, mivel trágár ordibálás, verekedés fűszerezi az éjszaka csendjét. És nincs, aki rendet tegyen.

Kismamarémület

M. K.-né: — Nézze, én elhiszem, hogy kevés a rendőr, rósz szak a körülményeik. Am ez mit sem változtat a szomorú tényen, hogy sötétedés után egyáltalán nem veszélytelen bárhová is menni. Na hát, a motorosokról nem is beszélve A Kossuth Ferenc és Beloian nisz út közötti lakótelepen őrült száguldozással keltenek riadalmat. A kismamák nem egyszer rémülten kapják fel kicsinyeiket. Nem lehet rnegfé kezni ezeket az ifjoncokat Tehetnének végre valamit.

Fehér Ferenc

A versengés elmaradt

Senki sem jelentkezett

A dolog nem tűnik cifrának, bár a Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti kerületével van összefüggésben. Ugyanis a nagyüzem a közelmúltban meghirdette, hogy vágóhídját szívesen bérbe adja. Hogy miért? Gondoljuk, nem azért, mert túl sok nyereséget hozott a „konyhára”. Az viszont tény, hogy évente 10 ezer sertés másvilágra segítésére alkalmas. A versenytárgyalást június 20-ra hirdették meg. Ám jelentkező egy sem akadt. A használati jog tehát marad a tulajdonos kezében.

Kellemes az olvasótáborban

Leleményesség

Hogy a leleményesség, nem hátrány, azzal, azt hiszem, mindenki egyet tud érteni. S azzal is, hogy taxi tetejéről szedni a gyümölcsöt könnyebb, mint fára mászni vagy létra után rohangálni

(Erdősl Agnes felvétele)

A művelődési központban

Matricacsere

Június 24-től július végéig minden vasárnap 9-tőil 12 óráig a Kossuth Művelődési Központ B épületében Lutra matricák cseréjére nyílik lehetőség.

Júniusban és augusztusban kétszer egy-egy hetes olvasótábort szervez a ceglédi gyermekkönyv- ,ár. Olvasás, helytörténeti ismeretterjesztés, játék, zenehallgatás egyaránt helyet kap a programban. Kulturált körülmények között, igényes szervezéssel

(Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Kaszálatlan legelők

Ha nehezen sarjad a fű

A fölmagzó ebírek, komócsinok. perjék, rozsnokok és pillangósok tömegének látványa nem azért bosszant szerte a vidékünkön, mert virágzásuk idején allergiás panaszokat okoznak, hanem azért, hogy már június derekán vagyunk és még mindig állnak. Alinak, s alattuk nem sarjad újabb zsenge fű, akár kaszálásra, akár legelő céljából.

Pedig hogyha az Itteni gazdaságok, kisemberek élnének a lehetőséggel, sokkal kevesebb takarmánybúzát, kukoricát, árpát kellene termelni az állatok etetésére. A régi Ceglédi Járás és Cegléd város környékén 14 ezer hektár gyep kaszáló-legelő ágazatba tartozik, s közel 8 ezer hektár művelésben nem szereplő árokpart, töltés, rézsű és útszél van. amelynek a szénatermése szintén szóba jöhet — keverés után. A mostani nagyforgalmú. utak mellett a növényekben ugyanis tekintélyes meny- nyiségű ólom halmozódik fel; erre ugyanúgy nem ügyelnek a szakemberek, mint az utak közelében termett gabona elegyítésére. Ha ugyanis kifogja az ember, állat, bizony mesz- sze a toxikus érték feletti ólomterhelést kénytelen elviselni.

A 20 ezer hektárnál is nagyobb gyepen évente lehetséges átlagosan számítani 47 ezer tonna szénát, amely kb. 5500 szarvasmarha alaptakarmányát szolgálná. Ezzel szemben mit lehet találni a határban; Ceglédbercelen, Törteién, vagy a Cigányszéken még csak-csak látni teheneket, birkákat, de különben csak néhány szorgos kisgazda pányvás tehene, pár birkája, néhány kecskéje, anyamalac és itt-ott a fű kaszálása jelzi, hogy a föld ajándékát, a füvet, hajlandók vagyunk hasznosítani, felhasználni.

Az már egészen különös igényességet sejtet, ha valaki bérelt kaszálón termett szénával neveli a nyulait —, erre azért van példa, ökológiailag azért is van jelentősége e régi gyakorlatnak, mert a kaszált gyepen egy pár év alatt a gyomok eltűnnek, hisz általában csak az évelő növények és gyorsan újra hajtó fajok képesek a kaszálásokat elviselni. Máskülönben az egyed tőrózsába húzódik, sínylődik és elpusztulhat.

Ennyiben jobb a kaszálás a legeltetésnél. Bár a természetes életfeltételeket a legeltetéssel és a legelőkön kapják meg az állatok, egyben a védett területek növényeinek védelme is ezzel a módszerrel fér csak össze. A kümarin tartalmú pillangósok jelenléte azért jó, mert a szénafélék ízértékeit javítják, leginkább a szagos bükköny, a komlós lednek, illatos vadborsó, esetleg a tejoltó galaj belekeveredése révén.

Attól függően, hogy a vágás után mennyi eső esik, legalább 2-3 alkalommal ajánlatos a szénát megforgatni, mert ha befülled, penészedik is, amitől az állatok megbetegedhetnek. A birkalegelők nincsenek kihasználva, a csenkeszt ugyanis csak a kecske és a birka, no meg a szamár tudja legelni. Jó lenne ezzel a lehetőséggel is komolyabban számolni, mert ha valamivel, ezzel igenis lehetne csökkenteni a költségeket. A magashegyi mediterrán állattartók, az alpesi csordások komolyan foglalkoznak a legelők fűállomá- nyávah mert a gyep eltartó képességét még ott is ez befolyásolja, a gyomokat pedig irtják.

A hajdanvolt trágyaszarvasok nyomát lehet csak megtalálni, mert ott bujábban nőnek a gyomok, esetleg még mindig odajárnak kapirgálni a barom- fik, és ezek a növények mind nitrogénigényesek, illetőleg a koncentrált tápanyag hatása sanyarú növényzetet idézhet elő.

Akinek viszont élete az állattartás, az mostanában szorgosan forgatja a rendeket. Nyilvánvaló, hogyha rendszeresen vegyszerezik a gyepet vagy annak szegélyét, igen gondosan kell eljárni. A szénából rendkívül gyorsan a véráramba, onnan pedig a tejbe, csontvelőbe kerülhetnek mérgező anyagok, amelyek állatnak, embernek fogyasztás után veszélyt jelentenek. Kaszafe- nés közben erre sem árt gondolni.

(Surányl)