Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-23 / 146. szám

2 1990. JÜNIUS 23.. SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A gyorsuló idő sodrában A két Németország a gazdasági egyesülés előestéién Bonyolult belső helyzet az SIKP közelgő kongresszusa előtt Aggodalmak az USA—PFSZ párbeszéd felfüggesztése miatt Altalanos PILLANATKÉP Alig egy éve, hogy Erich Honecker, akkori NSZEP-fő- titkár, NDK-államelnök, ön- hitten és magabiztosan jelen­tette ki, hogy a berlini fal az ezredforduló idején is fenn- 611, sőt szilárd államhatár lesz a két német állam kö­zött még 2020-ban is. Európa kettéosztottságának oly kihívó jelképe azóta hovatovább már rossz emlékű történelmi ma­radvány, az NSZEP sem léte­zik, az egykor oly teljhatalmú főtitkár, államelnök ellen bűn­vádi eljárást kezdeményeznek gyilkos terroristáknak nyúj­tott menedék miatt, s a két német állam július 1-jétől gazdasági, valutáris és szociá­lis egységre lép. Az NDK és az NSZK parlamentje a hé­ten egyaránt jóváhagyta az államszerződést és azt a nyi­latkozatot is, amely egyszer s mindenkorra elismerte az Odera—Neisse vonalat Len­gyelország nyugati határának. A gazdasági, valutáris és szociális unió nyilvánvalóan meggyorsítja majd a két né­met állam politikai egyesülé­sét is. Decemberben lettek volna esedékesek a parlamen­ti választások az NSZK-ban. Először arról beszéltek, hogy ezeket már nem tartják meg, hiszen jövőre amúgy is össz- német választásokat tartanak. Most viszont egyre gyakrab­ban hangzik el, hogy decem­ber első felében, egy időben Németország mindkét részé­ben az egyesült intézmények létrehozására az urnákhoz szólítják a szavazókat. Az egységes haza mielőbbi megteremtésére mind na­gyobb pszichológiai nyomás hárul az NSZK és az NDK po­litikusaira, akik persze maguk is a folyamat gyorsításán fá­radoznak, s mindehhez nem­zetközi jogi és biztonságpoli­tikai rendezés is szükséges. Ezért kíséri rendkívüli figye­lem az úgynevezett 4+2-es ér­tekezletet, amelyen a máso­dik világháborúban győztes hatalmak és a két Németor­szág képviselői vesznek részt. A külügyminiszteri szintű ha­tos tanácskozás pénteken Ber­linben kezdte meg második ülésszakát. Az érdemi tárgya­lás előtt egy ünnepélyes ak­tusra került sor. A Friedrich- strassén, a három nyugati ha­talom leghíresebb, Charlie el­nevezésű ellenőrzőpontján — amely azelőtt hivatalos átke­lőhely volt a berlini falon — a hat külügyminiszter jelen­létében lebontották az őrhá­zat. Jelképes nyitány ahhoz az értekezlethez, amelynek napirendjén előkelő helyet foglal el, hogy a négy győz­tes hatalom lemond eddig ér­vényben levő előjogairól, ame­lyek még a megszállásból eredtek, és amelyeket a hi­degháborús viszonyok tartot­tak életben, s átadja a teljes szuverenitást a német nép­nek. A 4+2-es konferencián is­mét felvetődik az egységes Németország jövendő státu­sa, vagyis az a vitás kérdés, hogy az új állam melyik szö­vetségi rendszerhez tartozzon. Nyugati vélemény szerint en­nek eldöntése magának a né­met népnek szuverén ügye, s a közvélemény-kutatások ada­taival alátámasztják azt a bon­ni álláspontot, amelyet a NA- TO-körök is osztanak, hogy egyértelműen az atlanti szö­vetségi rendszerhez kell tar­toznia. Szovjet részről még számos fenntartást hangoztat­nak, bár eddig már több biz­tosítékot kaptak. Ezekhez most Kohl kancellár újabbal járult: helyesli azt a korábbi moszkvai javaslatot, hogy a NATO és a Varsói Szerződés kössön megnemtámadási szer­ződést. Az erőszakról nyilat­kozatban való közös lemondás valóban jó biztosíték lehetne a Szovjetunió számára, hogy elfogadhassa az egyesült Né­metország NATO-tagságát. Hírmagyarázók szerint úgy tűnik, hogy érik a helsinki— 2 értekezlet, amelynek novem­beri időpontjáról mind gyak­rabban beszélnek úgy, mint csaknem kész tényről. Ezen a csúcsértekezleten lehetne az elképzelések szerint megálla­podni az új összeurópai biz­tonsági rendszerről. támadások GORBACSOV ELLEN Az egész problémakör egyébként a NATO júliusra tervezett csúcsértekezlete elé kerül. Ott és a legfejlettebb ipari országok legmagasabb szintű találkozóján is, a na­pirend fontos helyét foglalja el a Szovjetunió és a kelet­európai országok szabadpiac­gazdaságra való áttérésének ösztönzése és támogatása. A közös piaci államok egy jelen­tős pénzügyi alapot szánnak erre. Sok milliárd dolláros ösz- szegről esik szó, de a csúcs- konferenciának kellene dön­tenie, hogy milyen feltételű legyen a hitelnyújtás. Való­színű, hogy az iparilag legfej­lettebb államok kormányai csak a garanciákat vállalnák bizonyos összegre, s a hitele­zés magánbankok útján tör­ténne. Mint bonni forrásból kiszivárgott, az NSZK kabi­netje ötmilliárd márkás, Szov­jetuniónak szánt kölcsönre hajlandó máris pénzintézeti biztosítékot nyújtani, s így le­hetővé tenni az ügyletet. Ami az Egyesült Államokat illeti, Bush elnök nyilatkoza­ta szerint az amerikai kor­mánykörök szintén hajlanak az „alaphoz” való csatlakozás­ra, mivel érdekük, hogy a pe­resztrojka politikája folyta­tódjon a Szovjetunióban. Eh­hez pedig nélkülözhetetlennek tartják a nagyarányú hitel- nyújtást, hogy Gorbacsov a „pénzügyi injekciókkal” túl­élhesse a legfőbb vezetői tisz­tét fenyegető válságot. Az amerikai elnök azonban Moszkva tudomására hozta, hogy olyan körülmények kö­zött, amikor — úgymond — a szovjet vezetés évi ötmilliárd dollárt áldoz a kubai rend­szer fenntartására, aligha vár­ható komolyabb washingtoni dollártámogatás a Szovjet­uniónak. Gorbacsov vezetői válsága a héten az Oroszországi KP kongresszusán fejeződött ki látványos formában. A Szov­jetunió legnagyobb köztársa­sága adja az SZKP párttag­ságának több mint felét, s ezért az orosz föderáció párt- kongresszusán tapasztalható erőviszonyok jelzik, hogy mi várható az SZKP július ele­jei legfelsőbb pártfórumán. Az Oroszországi KP tanács­kozásán a dogmatikus és a radikális szónokok egyaránt hevesen támadták az átalakí­tás politikáját, és nem kímél­ték személy szerint Gorbacso- vot sem. Többen — köztük Jelcin — az SZKP főtitkári tisztéről való lemondásra szó­lították fel Gorbacsovot. A fő­titkár — aki egyúttal állam­elnökként rendkívüli hatalmat összpontosíthat kezében az al­kotmány szerint — maga is jelezte, hogy főtitkári posztjá­ról való lemondását fontol­gatja, s lehet, hogy 10—12 na­pon belül már más tölti be helyette ezt a tisztséget. SZAKADÄS a láthatáron? A vélemények megoszlanak arról, hogy mi van Gorbacsov kiszivárogtatott lemondási szándéka mögött. Egyes hír- magyarázók szerint a mérsé­kelt középutasok, akiknek Gorbacsov a zászlóvivőjük, annyira felőrlődtek az elmúlt időszakban, hogy elkerülhe­tetlen visszavonulásuk, hiszen a .júliusi pártkongresszuson amúgy is kitűnik, hogy ki­sebbségbe szorultak. Mások szerint a főtitkár hívei lát­ják, hogy a pártszakadás el­kerülhetetlen, s ezért az al­kotmány által rendkívüli jog­kört biztosító elnöki tisztség megtartásával szeretnének úr­rá lenni ezen a helyzeten. Is­mét mások szerint Gorbacsov távozási szándéka a főtitkári tisztségből nem több taktikai húzásnál. Így kíván nagyobb bázist teremteni a középuta­soknak. Szovjet politikai kö­rökben ugyanis mindinkább eluralkodik az az aggodalom, hogy a dogmatikus vagy a ra­dikális szélsőségek felülkere- kedése vagy kiélezett küzdel­mük egymással növeli az amúgy is már meglevő pol­gárháborús veszélyt az ország­ban. A vezetés csúcsain kibon­takozott hatalmi harc olyan körülmények közepette élező­dik, amikor az egyes tagköz­társaságok elszakadási törek­vései erősödnek. A litván par­lamentet még mindig nem si­került a moszkvai vezetésnek arra kényszerítenie, hogy füg­gessze fel márciusi független­ségi nyilatkozatát. Grúzia Legfelső Tanácsa pedig e hé­ten úgy döntött, hogy októ­ber 28-án a köztársaságban többpártrendszerű parlamenti választásokat tartanak, és ki­fejezte függetlenedési szándé­kát. Gorbacsov, látva a fenye­gető veszélyt, ugyan ígéretet tett az össz-szövetségi állam- szervezet radikális megrefor­málására, és bejelentett javas­latában az egyes tagköztársa­ságok széles körű autonómiát kapnának. Sok megfigyelő azonban elkésettnek tartja a reformtervet, s egyúttal rá­mutat, hogy az elnök ellenzé­ke a parlamentben mindent megtesz, hogy akadályozza a javaslat törvényerőre emelke­dését. ISMÉT HOLTPONTON Bush elnök látványos for­mában jelentette be, hogy Washington felfüggesztette a Tuniszban zajló amerikai— palesztin párbeszédet. A Fe­hér Ház feje azzal indokolta lépését, hogy a PFSZ nem bé­lyegezte meg kellő határozott­sággal azt a május 30-i geril­latámadást, amelyet Tel Aviv környékén, a szervezetéhez tartozó aktivisták hajtottak végre. Arafat annak idején azzal védekezett, hogy bár a terroristákat olyan szélsősége­sek küldték ki, akik valóban a PFSZ-hez tartoznak, de nem engedelmeskednek a köz­ponti vezetők utasításainak. A PFSZ elhatárolta magát a ter­rorcselekménytől, de nem vál­lalt garanciát, hogy ilyen szél­sőségesek nem folyamodnak gerillaakciókhoz. Ami a 18 hónapos amerikai —izraeli párbeszédet illeti, ez nagyköveti szinten zajlott, és eddig semmi látható ered­ménnyel nem járt. Felfüggesz­tése mégis aggodalmat kelt, nemcsak arab fővárosokban. Londoni lapkommentárok megjegyzik, hogy Samir me­rev szembehelyezkedése a Washington által szorgalma­zott békefolyamattal amúgy is megnehezítette a mérsékletet hirdető Arafat helyzetét. Most viszont, hogy Bush megszakí­totta a palesztinokkal való párbeszéd egyetlen létező csa­tornáját is, ezzel a szélsősége­sek pozícióját erősítette, s nyilván a gerillatámadások sokasodásával keil majd a kö­zeljövőben számolni. S ha pedig ez így lesz, ak­kor ismét a katonai megoldá­sok kerülnek előtérbe a meg­szállt területeken, s a tárgya­lásos megoldás helyett a fegy­vereké lesz újra a szó. Arkus István A miniszterelnök párizsi tárgyalásai Sokoldalú gazdasági kontaktus Pénteken reggel kétnapos munkalátogatásra Párizsba érkezett Antall József minisz­terelnök. Párizsi munkaprogramjának eUő állomása a Francia Gyár­iparosok Szövetségének szék­háza volt. A magyar minisz­terelnököt Francois Perigot. a szövetség elnöke köszöntötte. Majd Antall József részletes áttekintést adott a kormány­zat rövid távú és hosszabb időszakra szóló elképzeléseiről, külön hangsúlyozva, hogy a külföldi tőkebefektetőknek nem kell tartaniuk a politikai stabilitás hiányától. A jelen levő francia üzlet­emberek elsősorban a Ma­gyarországgal már eddig is gazdasági kontaktusokat fenn­tartó cégeket képviselték. Be­számoltak legújabb üzletköté­seikről, magyarországi beru­házási programjaikról. Így a többi között arról, hogy a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó új metróvonal építésében tervez­nek francia részvételt — e tárgyban most írtak alá a Ganz-gyárral szerződést —, be kívánnak kapcsolódni a ma­gyarországi villamosenergia­termelés fejlesztésébe, és részt vesznek a Vámház körúti vá­sárcsarnok felújításában, il­letve egy luxusszállót, keres­kedelmi központot és Iroda­házat magában foglaló komp­lexum megteremtésében. Majd a francia miniszterel­nökkel megtartott rendkívül szívélyes légkörű találkozó és munkaebéd után Antall Jó­zsef felkereste a parlament két házának elnökét is. Péntek este az Elysée-palo- tában Francois Mitterrand._a Francia Köztársaság elnöke fogadta Antall Józsefet, a Magyar Köztársaság minisz­terelnökét. Francois Mitterrand szívé­lyesen üdvözölte -a magyar miniszterelnököt. Antall Jó­zsef azoknak a tapasztalatok­nak rövid összegzésével kezd­te a beszélgetést, amelyeke^ eddigi — mindössze háromhe­tes — miniszterelnöki tevé­kenysége során szerzett. Az újságíróknak engedélye­zett rövid idő alatt a beszélge­tő azzal folytatódott, hogy a magyar miniszterelnök képet adott az ország belpolitikai helyzetéről. Antall József előzőleg szál­láshelyén találkozott Jacques Chirackal, a Tömörülés a Köz­társaságért (RPR) elnökével. A Magyar Demokrata Fórum és a Tömörülés a Köztársa­ságért között már huzamosabb ideje szívélyes, baráti kapcso­lat áll fenn, az RPR egyik tá­mogatója volt az MDF felvé­telének az Európai Demokra­tikus Unióba. Jeszenszky Zágrábban Hivatalos megbeszélések A hivatalos jugoszláviai lá­togatáson tartózkodó Jeszensz­ky Géza külügyminiszter pén­teken a kora délelőtti órákban Zágrábba érkezett. A repülőté­ren Zdravko Mrsic, a horvát köztársasági kormány tagja és Bagi Gábor, a Magyar Köztár­saság zágrábi főkonzulja fo­gadta. A magyar külügyminiszter nyomban megérkezése után a parlament, a Sabor épületébe hajtatott, ahol dr. Franjo Tudjmannal, a horvát köztár­sasági elnökség elnökével ta­lálkozott. ezt követően pedig Stjepan Mesiccsel, a horvát kormány elnökével folytatott megbeszélést. Irán borzalmas katasztrófája Adományt fogad, orvosokat nem Űjabb erős földrengést ész­leltek pénteken Irán északi ré­szén. A szerda éjszakai termé­szeti csapás óta már másod­szor mozdult meg a föld a ka­tasztrófa sújtotta vidéken. Az ÍRNA hírügynökség azt közöl­te, hogy a Richter-skála sze­rint 6,5 fokos újabb rengés húsz további emberéletet kö­vetelt. Az első gyilkos föld­rengés áldozatainak mérlege még korántsem végleges: a számok szinte óráról■ órára ez­rekkel emelkednek. Az ÍRNA pénteken kora délután 28 950 halottról adott hírt, ám a te- heráni külügyminisztérium már 35 ezer halottról és több mint százezer sebesültről tájé­koztatta az ENSZ illetékes se­gélyszervezetét. New Yorkban a világszervezet apartheidel­lenes bizottságának elnöke Nelson Mandelát fogadva 36 ezer áldozatot említett. Szinte az egész világ össze- Jpgott azért,"hogy megsegítse iránt a borzalmas katasztrófa után. A nagy :peTr\z?tközi segí­tőkészséget azonban megzavar­ta a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetkö­zi Ligájának az a genfi beje­lentése, hogy Teherán nem hajlandó orvosokat és műsza­ki személyzetet, továbbá men­tőkutyákat beengedni, s nem hajlandó vérkészítményeket, ruhaneműt és műholdas vevő­berendezéseket fogadni. A liga főtitkára szerint a tilalmat azzal indokolták, hogy nyolc­éves háború után Irán megfe­lelő személyzettel és kellő mennyiségű vérrel is rendel­kezik. Teherán gyógyszert, élelmet, sátrakat és takarókat, továbbá kamionokat és romel­takarító nehézgépeket kér — mondotta a főtitkár, és hozzá­tette, hogy a segélyszállítmá­nyok kísérői legfeljebb 24 órás vízumot kapnak és nem utaz­hatnak a katasztrófa sújtotta területekre. Népi kamara — áj törvények Több egyházi ünnep Tavaly, még Erich Honecker országlása alatt, ünnepelték utoljára az NDK megalapítá­sának évfordulóját állami ese­ményként. A népi kamara pénteki határozata értelmében október hetedike ezentúl nem állami ünnep, sem törvényes munkaszüneti nap. A munka törv ' 'ykönyvét módosító határozó ' bizonyá­ra lelkesen fogadja majd a la­kosság. Ennek értelmében Már nem a Front elnöke Iliescu után Roman ? A romániai Nemzeti Meg- mentési Front igazgatótaná­csa pénteken közölte, hogy a törvények értelmében Ion Iliescu a továbbiakban nem töltheti be a Front elnöki tisz­tét. Ennek megfelelően a párt igazgatótanácsa a közeli na­pokban megválasztja a Front új elnökét. ugyanis az eddigi törvényes munkaszüneti napok száma az eddigi 7-ről 9-re emelkedik. A növekedés az egyházi jellegű ünnepek figyelembevételének köszönhető. Werner Schulz képviselő (szövetség, 90/zöldek) 203 ezer aláírással ellátott kérvényt terjesztett a parlament elé. A dokumentum aláírói felszólít­ják a honatyákat, hogy bo­csássák népszavazásra a nem­zeti kerekasztal által három hónappal ezelőtt kidolgozott új alkotmánytervezetet. Ennek célja megakadályozni, hogy az NDK automatikusan átvegye a nyugatnémet alaptörvényt, amelyet a keletnémet baloldal hónapok óta támad. // New York-i lista Nemkívánt személyek Az amerikai kormány ebben a hónapban közzétett egy lis­tát, s azon több mint 348 ezer olyan ember neve szerepel, akit „nemkívánatos személy­nek” nyilvánítottak az Egye­sült Államokban; ezek kéthar­mada még a nyolcvanas évti­zedben került fel a listára — közölte pénteken New York­ban egy ügyvéd. Eszerint az említett névsor 353 324 nevet tartalmaz, 146 ország állampolgárairól van szó. Az idők során egyébként olyan nevek kerültek fel a „szégyentáblára”, mint Gabriel Garcia Marquez kolumbiai íróé (a Száz év magány és "több más regény szerzője), Pabló Neruda volt chilei köl­tőé, Graham Greené, Doris Lessing és Carlos Fuentes re­gényíróké, Yves Montand francia színészé, vagy Ian Smith volt rhodesiai minisz­terelnöké. Külföldi események egy mondatban ■ ................... m ■ ■■■ x: ■ m "í A román belpolitikai életben nem hatott meglepetésként, hogy Ion Iliescu Románia el­nökévé történt megválasztását követően megválik a Nemze­ti Megmentést Front vezetői tisztétől. Már a választási kampány idején nyilvánosság­ra hozták, hogy a választójogi törvény alapján az államfő nem lehet egyetlen politikai pártnak vagy alakulatnak sem a tagja. Bukaresti politikai körök­ben már hosszabb ideje azt rebesgetik, hogy Petre Roman kormányfőt fogják megvá­lasztani a Front elnökévé. Er­re utal az a tény, hogy nem­régiben a miniszterelnököt be­választották a Front vezető testületébe, az igazgatóta­nácsba. Valamennyi lengyel szakszervezet együttes fellépését, így a Szolidaritásét is kérte az áremelések ellen Alfred Miodowicz, az OPZZ Szakszervezet elnöke. A Kirgizia Os városában és körzetében norma ízálódik a helyzet, de a nacionalista össze­tűzések halálos áldoza .ainak száma elérte a 193-at, több száz embert kórházban ápoli ak, s eltűntek után kutatnak. A Gaz­dasági együttműködési megállapodást kötött pénteken Rigá­ban Izrael és Lettország. A A kazahsztáni köztársasági elnök kezdeményezésére pénteken Alma-Atában megkezdődött az öt közép-ázsiai szovjet szövetséges köztársaság vezetőinek csúcstalálkozója a regionális együttműködés problémáiról. A Csehszlovákia, nogy több nyugati turista révén növekedjen keményvaluta-bevétele. július 1-től eltörli az NSZK-ból ér­kezők vízumkényszerét A A Német Szövetségi Köztársaság pénteken elutasította a Közös Piac ultimátumát a külföldi kamionokra kivetendő illeték tervének visszavonására. A A magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a teheráni magyar nagykövetségről kapott távirat arról ad hírt, a koló­nia minden tagja iől van, a nagykövetség, a kereskedelmi kirendeltség épületében nem keletkeztek károk. A Jugoszlá­via közel 23 millió (akosa^közül hivatalosan 1,6 milliónak van a birtokában tűzfegyver — közölte a jugoszláv belügyminisz­térium. A Az NSZK kormánya kezességet vállal egy olyan ötmilliárd márkás hiteiért, amelyet a Deutsche Bank és a Dresdner Bank vezetésévei egy nyugatnémet bankkonzorcium nyújt a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankjának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom