Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám

1990. JÚNIUS 20., SZERDA 3 «ST' Puccsveszély a Parlamentben? • Szeptember 23.: hely- hatósági választások • Döntsön a nép októberben is Félszáz alkotmánymódosítás • Vita a vitáért Zászló van, címer nincs, választott elnök pedig lesz Aki lemondott a jelöltségről: f * V Pozsgay Imre Az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslat részletes vitájával folytatta munká­ját a Parlament. A felszólalók többsége a nép­szavazással kapcsolatban fejtette ki vélemé­nyét. Időnként úgy tűnt, mintha csak a vita kedvéért vitatkoznának. Tekintettel arra, hogy csaknem kétszázezer aláírás gyűlt össze, Alii meglepte a T. Házat: Tölgyessy Pj"|T Akiről végig szó volt: Göncz Árpád a népszavazást ki kell írni. A képviselők egyenként szavaztak mintegy félszáz módosító javaslatról, hozzávetőlegesen 15-öt fogadtak el. Nem sikerült dönteni a címer kérdésében, ezt a Parlament a későbbiekben ismét napirend­jére tűzi. Meglepetéssel kezdődött a T. Ház tegnapi munkája, a napirend előtt Tölgyessy Pé­ter az SZDSZ frakcióvezető­je bejelentette, törvényesnek ismerik el az MSZP, az MSZMP, Király Zoltán kép­viselő, valamint a DEMISZ által kezdeményezett népsza­vazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ennél nagyobb meglepetést csak Király Zoltán felszólalá­sa okozott, értesülései szerint — jelentette ki — a Parla­mentben „puccsot” készítettek elő, a referendum megelőzé­sére. Szerinte a Parlament az alkotmánymódosítás vitáját hétfőn le akarta zárni, s berendelték a Magyar Köz­löny szerkesztőit, s így a köz­társasági elnök megválasztá­sának módja akár keddre hatályossá válhatott volna. A „puccskísérletet” az üléssel egy időben, hétfőn benyújtott népszavazási ívek hiúsították meg. Szabad György megbí­zott házelnök képviselői mi­nőségében cáfolt, szerinte egy technikai felkészülés lehet­séges mozzanatát minősítette képviselőtársa „puccskísérlet­nek”. Pozsgay Imre üdvözölte az SZDSZ népszavazással kapcso­latos álláspontját, egyúttal ki­jelentette, rég lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon a köztársasági elnöki méltóság­ra. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Ki­rály Zoltán és Németh Miklós áthidaló indítványát bírálta. Szerinte az összegyűjtött alá­írások kötelezik a Parlamen­tet arra, hogy írja ki a népsza­vazást. ANTALI JÓZSEf: A legkisebb faluban is menjenek végbe a szükséges személycserék Szavazott a távollévő Az OrsZáegyfllés rendkívüli ülésszakának második napja Sém múlt el kisebb botrány nélkül: Eörsi Mátyás (SZDSZ) az alkotmánymódosításról fo­lyó szavazási procedúra közben felhívta az elnök figyelmét ar­ra, hogy olyan szavazógép is működött, amelynél nem ült képviselő. Az elnök viszgálatot rendelt el, atnelvnek alapián kiderült: a távollévő Demény Pál (MSZP) gépe is jelzett. Eszerint az első szavazás rög­zítette, hogy a Kossuth-címer- re igennel, a koronás kiscímer- re nemmel szavazott. A vizsgá­lat ugyancsak kimutatta, hogy a Demény Pál melletti széken helyet foglaló Hámori Csaba (MSZP) ugyanígy voksolt. Az ügyet a Házbizott’ág csütörtö­ki ülése megvitatja, s a Parla­mentet a kővetkező ülésen tá­jékoztatták a vizsgálatuk ered­ményéről. Soron kívül kért szót Antall József miniszterelnök. Kijelen­tette, bármilyen rossznak is tartja a népszavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgal­mazó több mint százezer alá­írást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, ha arra a helyhatósá­gi választások előtt kerülne sor. Szorgalmazta, hogy októ­ber 14-e helyett szeptember 23-ára hozzák előre a helyha­tósági választásokat, hiszen ad­dig hosszabbították meg a ta­nácsok megbízatását. Ami en­nél is fontosabb, az ország alapvető érdeke a rendszervál­tás lezárása, hogy a legkisebb faluban is végbemenjenek a szükséges személycserék. Hosszas vita alakult ki a népszavazás és a helyhatósá­gi választások idejéről. Ebben még anyagi érv is elhangzott: Horváth Balázs belügyminisz­ter szerint a népszavazás egy hónapon belüli megtartásának költségei elérnék az 500 mil­lió forintot. A vitára Orbán Viktor (Fidesz) tett pontot, az­zal, hogy felhívta a figyelmet, hogy ezek ugyan fontos kér­dések, de nincs közük az al­kotmánymódosításhoz. A címerkérdéssel kapcso­latban Inotai Ferenc (KDNP) fejtette ki véleményét, szerin­te ebben is népszavazást kell tartani, mert bárhogyan is döntenek, a vesztes tábor va­lószínűleg aláírás-gyűjtési ak­ciót szervez. Az alkotmánymódosítás fe­letti részletes vita kora dél­után fejeződött be. A napirend előadója, Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az el­hangzottakra. Részletesen szólt a bizalmatlansági indítvány­ról, konstrukciójáról, melynek három eleme: abszolút több­séghez van kötve, benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt, miniszte­rekkel szemben nem lehet bi­zalmatlansági indítványt be­nyújtani. Az örökölt gazdasá­gi csőd indokolja — hangoz­tatta, hogy a Parlament csak akkor buktathatja meg a kor­mányt, ha tud helyette job­bat. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak mintegy félszáz módosító javaslatról. Közülük hozzávetőlegesen ti­zenötöt fogadtak el. Az elfo­gadott javaslatok közé tarto­zik az alkotmány szövegének módosítása: a Magyar Köz­társaság biztosítja a tulajdon­hoz való jogot. Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló javaslat megszavazásának. Az első kísérlet után Eörsi Má­tyás bejelentette, hogy infor­mációi szerint több képviselő a hiányzó társa helyett is sza­vazott. A számítógép vizsgá­latának eredményét a hétfői ülésnapon ismertetik. A meg­ismételt szavazás alkalmával sem kapta meg sem a Kos­suth-, sem a koronás címer a szükséges kétharmados több­séget. Marad tehát az eddigi, amíg az Országgyűlés ismét napirendjére nem tűzi a cí­merkérdést. A megszavazott módosítá­sokkal együtt az Országgyűlés elfogadta az Alkotmány módo­sításáról szóló törvényes ja­vaslatot. A Parlament hétfőn folytatja munkáját. Az IDF szervezte Tüntetés a román nagykövetség előtt A június 13—14-i bukaresti események ellen tiltakoztak kedden a késő esti órákban Ro­mánia budapesti nagykövetsé­ge előtt az Ifjúsági Demokrata Fórum által szervezett tüntetés résztvevői. Átadták Simion Pop nagykövetnek az IDF le­velét, amelyben kifejezték együttérzésüket és szolidaritá­sukat a bukaresti Egyetem téri tüntetőkkel, letartóztatottakkal és a halálos áldozatok hozzá­tartozóival. Leszögezték továb­bá, hogy felháborítónak és el­fogadhatatlannak tartják a bu­karesti kormányzat fellépését az egyetemistákkal és az ellen­zékiekkel szemben. A Buka­restben történt eseményeket a marosvásárhelyi pogromhoz hasonlították abban a vonatko­zásban, hogy ezúttal is az or­szág egy népcsoportját hasz nálták fel egy másik népcso­port ellen. A fiatalok levélben felszólították a nagykövetet, hogy ő is határolja el magát a jelenlegi bukaresti kormány­zat tetteitől, mint azt Románia kormányának kulturális és ok­tatási minisztériuma már meg tette. Négyszáznál többen Önkéntesek A Közgazdaságtudományi Egyetemen — ahol George Bush amerikai elnök egy éve beje­lentette a program indulását — kedden köszöntötték az ame­rikai Békeszolgálat hazánkba érkezett első csoportját. A 60 amerikai fiatalt Andrásfalvy Bertalan művelődési és közok­tatási miniszter, valamint Do­nald Kursch, az USA budapes­ti nagykövetségének ügyvivője üdvözölte. A Békeszolgálatot 1961-ben John F. Kennedy elnök alapí­totta, a kormányintézmény ed­dig zömmel fejlődő országok­ban fejtette ki segítő tevékeny­ségét. George Bush tavalyi be­jelentését követően az idén kormányközi egyezményt írtak alá' a szervezet magyarországi munkájáról, megkezdődött an­nak előkészítése. Az amerikai önkéntesek a hazai angol nyelvoktatást segítik majd. Nem a fo&yassfók eSien szó vetkeztek/ Az már biztos: drágább lesz Bárhogyan is próbálja az ember elhessegetni a gondo­latot, nem megy. Februárban megalakult a Magyar Cement­ipari Szövetség, s attól kezd­ve „megbolandultak” az árak. A cementért és cementből ké­szült termékekért fizetendő összeg már-már a csillagos egekig rugaszkodott. Lphet, hogy ebben része van annak, hogy a tizennégy ilyen profilú vállalat összefogott? Annál is inkább elképzelhető ez, mert éledező piacunkat még nem védi a Nyugaton jól bevált kartelleile,nes vagy verseny- törvény. Nincs tehát olyan gát, amely megakadályozná a kö­zös árak kialakítását — ver­seny helyett. Koltai Imre, a Váci Cément­és Mészművek vezérigazgató­ja, egyben a szövetség el­nöke bizonyára nem először hallja ezeket a vádakat. Kész a válasszal, mely szerint a „versenytörvény” nem min­denható. Ausztriában például nem egészen szabad a ce­mentár. Az NSZK-ban szigo­rú törvények gátolják a ká­rosnak vélt összefonódásokat. Ugyanakkor Svájcban nin­csenek ilyen paragrafusok, mégsem mondható, hogy az ország elmaradott lenne. A cementgyártásban amúgy sem lehetséges a teljes körű verseny. Gondoljuk csak el, az ország déli részén egyet­len ilyen gyár létezik, a be- remendi. A távolabbról szál­lított cement a fuvarköltsé­gek miatt nem lehetne ver­senyképes. Az pedig szintén elképzelhetetlen, hogy pusz­tán a versengés megteremté­sének okán még egy gyárat építsenek oda, sok milliárdért. Viszont ha a monopolhely­zet kihasználására nincs szük­ség a szövetségre, miért hoz­ták létre? A válaszból kitű­nik, ezúttal nem a fogyasz­tók ellen „szövetkeztek”. A jövő héten lesz az első nagy erőpróbájuk. Megpróbálnak a „cementesek” egyezséget köt­ni a szakszervezettel. Mivel a szövetség valamennyi tagja önálló jogi személyiség, nincs közös kollektív szerződésük. Egyezségre törekednek tehát, azzal helyettesítenék a jogi szabályozást. Téved, aki azt hiszi, valamiféle szigorítá­sokat akarnak bevezetni a munkásaik ellen. Fppen el­lenkezőleg. Szeretnék rögzí­teni a minimális bért és mi­nimális bérnövekedést, ami nem lenne kevesebb, mint az infláció. Sőt két-három év alatt megpróbálják az infláció felett az eddigi elmaradásu­kat is behozni. S ami szintén nem túl gyakori manapság: a szociális juttatások körét is szeretnék bővíteni, így az üdülési lehetőségeket, az ebéd- és egyéb járulékokat, stb. Ennyi „jó” mellett az ember törvényszerűnek tart valami „rosszat”. Azzal is folytatja az elnök: Termé­szetesen létszámcsökkentés lesz. Nehogy a cementgyá­riak a szívükhöz kapjanak, siet kiegészíteni; nem lesz­nek tömeges elbocsátások, in­kább a nyugdíjba menők és az önként kilépők helyett nem vesznek fel másokat. Az építés előtt állók mind­ebből valószínűleg azt szűrik le, emelkedni fog a cement ára. Könnyen elképzelhető, hogy valóban úgy lesz, de nem a béremelés miatt. A cement árának száz forintjából ed­dig is csak hatot tett ki a bér, s jelentősen ez a jövőben sem változik. Ugyanakkor az anyag és energia ára meg­haladja a hatvan százalékot. Vagyis az energiaköltségek legkisebb emelkedése is a cement árának növelését von­ja magával. Az egyéb kiadá­sokat pedig jól érzékelteti, hogy csak karbantartásra évente kétmilliárd forintot adnak ki. A helyzetet talán úgy lehetne summázni: akár van szövetség, akár nincs, a cement valószínűleg drágább lesz. — Mátrai — Újjáépítik az Esztergám—Párkány közötti hidat? A véleményekre alapoznak Nemcsak előnyökkel, átme­neti ideig hátrányokkal is jár­na az Esztergom—Párkány közötti dunai híd újjáépítése — erről tájékoztatták a lakossá­got kedden az esztergomi sza­badidőközpontban. Simon HÚS HELYETT MAGYARÁZATOT BCAPUMK? Negatív tsáts születik A néhány évvel ezelőtt még figyelemre méltó teljesítményű termelőszövetkezeti állatte­nyésztés hanyatlása folytató­dik: mind több olyan negatív csúcs születik, amely figyel­meztető lehet a belföldi ellátás, illetve az export szempontjá­ból. A termelőszövetkezeti szarvasmarha-állomány pél­dául először csökkent 1,6 mil­lió alá, és 15 év óta először, 1989-ben a sertések száma nem érte el a 8 milliót. Az állatállomány tartós csök­kenését a termelőszövetkezeti szakemberek főként az ágazat rossz jövedelmezőségével ma­gyarázzák. Az állatok száma évek óta főként a kistermelés­ben mérséklődik, újabban azonban ez a tendencia mind erőteljesebben mutatkozik meg a szövetkezeti nagyüzemi te­lepeken is. A legújabb adatok szerint 22 termelőszövetkezet­ben megszüntették a közös szarvasmarhatartást, a telepek számának ilyen mértékű csök­kenésére az elmúlt tíz évben nem volt példa. Figyelmeztető továbbá: az úgynevezett elő­írási üszőkből is kevesebb van, jeléül annak, hogy a gazdasá­gokban nemigen számolnak utánpótlással. A szövetkezeti adatok sze­rint nem sok jóval biztat a sertésállomány alakulása sem. A termelők folyamatosan sür­getik az átvételi árak emelését, erre azonban csak korlátozot­tan nyílt lehetőség, így lanyhul a tenyésztői kedv. Ebben az ágazatban is egyre több az üz­leti praktika. Mind gyakrab­ban fordul elő az úgynevezett keresztbe szállítás, ami azt je­lenti : az ország távolabbi pont­ján vásárolnak hízott sertést a feldolgozó üzemek. Ez rendjén is lenne, azt azonban már a tsz-ek főállattenyésztői kifo­gásolják: egyes vágóhidak a körzetükbe tartozó termelők­nek kevesebbet fizetnek a ser­tésekért. Távolabbi helyeken, magasabb áron szívesen vásá­rolnak „alapanyagot”, hogy újabb partnerekre leljenek, míg a környékben lévő mező gazdasági nagyüzemeknek meg kell elégedniük alacsonyabb árakkal, ellenkező esetben nem tudják eladni a sertéseket A baromfiágazat tavalyi erő­teljes — nyolcszázalékos — visszaesését főként azzal ma­gyarázzák, hogy szűkült a ha­zai piac. és a KGST-orszígok ban is nehezebb az értékesítés mivel életbe léplek az értéke­sítési korlátozások. Tibor megbízott tanácselnök elmondotta, hogy miután Esztergom polgárai, a helyi mozgalmak képviselői szor­galmazzák a híd újjáépítését, szakértőket kertek föl a meg­maradt hídpillérek és a vas­szerkezet átvizsgálására. A híd megmaradt részeit a szakemberek jó állapotban ta­lálták, és úgy ítélték meg: érdemes eredeti formájában helyreállítani az 1895-ben épített Mária Valéria hidat, amely Erzsébet királyné leá­nyáról kapta nevét. Az újjáépítéssel együtljárá előnyök mellett azonban szá­molni kell a várható gondok­kal is — hangsúlyozta a fó­rum előadóia. Alaposan mes- nőhet ugyanis az egyébként már túlterhelt Esztergomban a személygépkocsi-forgalom, mert nem nyílik a híd újjá­építésével egy időben lehetőség a várost elkerülő közlekedési útvonal kialakítására; erre csak később lesz anyagi fe­dezet. Emiatt a lakosság köré­ben máris véleménykülönbség és aggodn'om alakult ki. Az esetleges későbbi tiltakozá­sok megelőzése érdekében vál­tanak már most szót a helyi polaárok képviselőivé' ilyen szándékkal ebben a hónap­ban még több fórumot rendez­nek a település kerületeiben. A lakossági vélemények, a pártok, egyesületek javasla­tainak összegzése után ala­kítja ki állásfoglalását, a vá­rosi tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom