Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

Vadcseresznyët magoznak Megkezdődött a munka a Gyümölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató és Fejlesztő Vállalat ceglédi magüzemében. Kor­szerűsítették a technológiát, a korábbinál higiénikusabb mó­don állítják elő a faiskoláknak a magot. Jelenleg vadcseresz­nyét magoznak­(Apáti-Tóth Sándor felvétele) Telefon(tor)túra Hétköznapi méregnyilak \ égtelenül boldog vagyok. ~ A héten érettségiztem. Bánk bánból — jelesre. Örö­mömet megosztottam szüleim­mel, rokonaimmal, ismerő­seimmel. Miskolcra, a barát- nőmhöz is szerettem volna el­juttatni a hírt. Telefonunk nem lévén, egy ceglédi utcai fülkéből próbáltam telefonál­ni. Én naiv! Tulajdonképpen itt kezdődik a történet. A te­lefoni tor) túra. Első felvonás. A Béke térre érkezek. Már máskor is in­nen telefonáltam. Lezárom a versenykerékpárom, el ne lop­ják. A fülkébe lépve veszem csak észre, hogy nincs benne telefon. Nem baj, mondom, ha már ennyi utat megtettem, csak nem adom fel. Lakat, ke­rékpár, el. Második felvonás. Rákóczi út. Fék, kerékpárról le, lakat. Üjabb telefonfülke. Ojra üres. Benne felhívás: „Ne tedd tönkre a készüléket, életet menthet!” Rendben. Nem ne­héz ellenállni. Lakat, kerék­pár, el. Vérnyomás fel. Harmadik felvonás. Vasút­állomás. Végre egy fülke tele­fonnal. Még fölismerem a ké­szüléket, annak ellenére, hogy már régen láttam. Kagyló le, húszas be, hang sehol. Azért tárcsázok. Semmi. Kagyló A nagytemplomban Amerikaiak hangversenye Június 22-én, pénteken 19 órakor a ceglédi református nagytemplomban az amerikai Southminster kézi-harangjáté- kosok együttese ad várhatóan nem mindennapi hangver­senyt. Cclladam-tcszt Szeptember 12-én 9.30—tói 13.30-ig a Kossuth Művelődé­si Központ az immunrendszer ellenőrzésére Celladam szűrő- vizsgálatot szervez. A részvé­teli díjat — amely háromszáz forint — a jelentkezéskor keli befizetni. A határidő augusz­tus 31. Érdeklődni lehet a mű­velődési központban Matetits Lajosnénál. vissza, húszas sehol. Mérgem­ben csak azért nem rúgok a fülkébe, nehogy meglássanak. A fülke előtt telefonálásra vá­rók. Lakat, kerékpár, el. Negyedik felvonás. Hazafelé menet. Köztársaság út. Végre egy csendes utca, ahol nem hallják a dühöngésem. És egy csendes telefonfülke. Nagy a kísértés, és nem tudok ellen­állni. Kerékpárról le, lakat, fülkébe be. Kagyló le, vonal, húszas be. Örökre. Sejthettem volna. Most már teljesen ma­gam alatt vagyok. Nem marad más lehetőségem, csak az, hogy levélben értesítem a ba­rátnőmet. De ezek után bíz­zam a levelem a postára??? 1/ épzeletbeli felvonás. „Nyugodj meg, kisfiam” — mondja anya az ágyam fölé hajolva —, „az orvosok azt re­mélik, hogy egy hét múlva ha­zajöhetsz”. Azt még értem, hogyan kerültem az elmeosz­tályra, csak azt nem értem, ki telefonált a mentőknek... (mácza—mozó) Nem a havi fizetésből jön össze Van. aki mindig útra ke) L Itt a nyár. Akik tehetik, kiveszik a szabadságot, és családostól rövidebb-hosszabb időre üdülni mennek. Milyen lehetőségeik vannak a ceglédieknek és a város környékén élőknek? Hová mennek nyaralni? Ezekről beszélgettem Fodorné Mészáros Piroskával, az IBUSZ ceglédi irodája vezetőjével és két ügyfelükkel, akik azt kérték, hogy csak nevük kezdőbetűjét írjam le. — A nyári utazásokat vizs­gálva, milyen a pillanatnyi helyzetkép? — kérdezem az iroda vezetőjét. — Teljesen felkészültünk. Mivel az idei szezonra vonat­kozó programfüzetek még ta­valy decemberben megjelen­tek, az utasok egy része ak­kor és az idén januárban biz­tosíthatták maguknak a nya­ralási helyeket. Ársávjaink 800 forinttól 50 ezer, 60 ezer, sőt 100 ezer forintig terjednek. Az eddigi helyfoglalások alap­ján el lehet mondani, hogy az idén nyáron a „slágerutak”: Görögország, Olaszország, a bolgár és a jugoszáv tenger­part. Ezek — viszonylag — nem túl drágák. Az ottani szállások kategóriájától füg­gően, 8 napra — személyen­ként — minimum 3000, maxi­mum 8000 forintba kerülnek. Az elmúlt néhány napban át­lagosan 40-50 érdeklődő kere­sett fel bennünket. Jellemző, hogy általában saját gépkocsi­jukon utaznak. Nálunk fize­tik be forintban az összes költ­séget, melyet mi valutában adunk ki. Foglaltak, de... — Az olcsóbb, vagy a drá­gább utak iránt volt-e na­gyobb az érdeklődés? — Természetesen az arány­lag olcsóbb, úgynevezett kö­zépfekvésű nyaralási lehető­ségeket vették igénybe a leg­többen. Az imént felsoroltak is ebbe a kategóriába tartoz­nak. El kell mondanom, hogy az idei nyáron valamivel ke­vesebb az úgynevezett kiuta­zó forgalmunk aránya, mint tavaly. Ennek fő oka az elmúlt év novemberében hozott, 50 dolláros, valutára vonatkozó központi rendelet. Meg keve­sebb az emberek pénze is, mint 1989-ben... Mi úgy próbá­lunk segíteni, hogy utasainkat ellátjuk valutával. Itt, az iro­dában fizetik be ezt forint­ban, s a valutát költőpénz­ként kapják. — Volt-e visszalépés? Ha igen, általában mivel indokol­ták, akik meggondolták ma­gukat? — Sajnos, nem kevés ügy­felünk mondta le a nyári út­ját. Mint már mondtam, ta­valy decemberben és idén ja­nuárban volt az útfoglalási idő. Akadtak olyan ügyfeleink, akik Japánba, földközi-tenge­ri hajóútra, a Slkandináv-fél- szigetre akartak menni. Mivel nem jött össze az erre szánt pénz, kénytelenek voltak visz- szalépni. A jelentkezők mint­egy 8 százaléka mondta le a külföldi nyaralást, az utazás előtt 35 nappal. Ez ugyanis előírás. — Az utóbbi napokban — például június 1-jétől — meny­nyi érdeklődő volt naponta? — Ez változó. A mostani tanév befejezése után jóval többen kerestek meg bennün­ket, mint korábban. Meglepő — de az egyre szűkösebb anya­gi lehetőségekkel magyaráz­ható —, hogy az idén nyáron jóval több a belföldi nyara­lások száma, mint tavaly. És elsősorban az olcsóbb, fizető­vendégszolgálatos, víkend- házakban történő szállásokat kérték. A ceglédiek az egyéni utazások hívei egyébként. En nek előnye, hogy maguk dön­tenek — anyagi lehetőségeik­től függően —, hová és hány napra utaznak. A labdarúgó­világbajnokság kezdete óta nőtt a forgalmunk. Ugyanis az Amondó elnevezésű fogadási játékot mi bonyolítjuk. Akik nyernek, utazási utalványt kaphatnak. Ezt bármilyen kül­földi útra beválthatják. Fa házromantika Sz. M. 45 éves, egy Cegléd melletti faluban élő férfi, így beszélt : — Idén nyáron Görögország­ba megyünk a feleségemmel és 17 éves fiammal. Az úti cé­lunk: Szaloniki. Augusztus kö­zepén utazunk, 8 napot töltünk el ott. Eddig minden nyáron elmentünk külföldre. Persze, a nyaralásra szánt pénz nem a havi fizetésből jön össze ... Mivel családi házban lakunk, s jókora kertünk van, gyü­mölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozunk. Ennek a bevé­teléből sikerül nyaranta kül­földre menni, saját gépkocsi­val. Hogy jövőre mi lesz? Le­het, hogy le kell mondanunk a külföldi nyaralásról... A. L. 36 éves ceglédi férfi: — Helyi viszonylatban a jól keresők közé számítunk a fe­A kápolna új t 3 leségemmel, hiszen a havi bruttó jövedelmünk 50 ezer forint. Két gyerekünk van. Egy fiú és egy lány. Ikrek. Külföl­dön utoljára 5 éve voltunk üdülni, a születésük előtt. Most még kicsik a gyerekek, négy évesek múltak. Ezért idén nyá­ron Szegedre megyünk. Au­gusztusban. Egy hétre bére­lünk ott — az IBUSZ-iroda segítségével — két faházat, egy háromgyermekes, ismerős csa­láddal. Összesen 22 ezer forin­tot kellett befizetnünk. Nem éppen olcsó... Az étkezés és a költőpénz még külön költ­séget jelent. Persze, az öt gye­rek lesz a „fő fogyasztó ...” Saját kocsival — Jövőre valamelyik szom­szédos országban szeretnénk nyaralni. Bulgáriában vagy Jugoszláviában. Saját gépko­csival menpénk. Igaz, így va­lamivel drágább lesz az út. De oda utazunk, ahová akarunk. Magunk állítjuk majd össze programjainkat. x Molnár Lóránt Cegléden, a Széchenyi úti Magyarok Nagyasszonya-kápolna gyönyörű pelikánkúttal gaz­dagodott, amelyet Stremeny Géza szobrászművész készített (Apáti-Tótk Sándor felvétele) Üzleti szellem ? Meleg van. Majdnem nyári hőség. Delet harangoznak. Bandukolok a ceglédi Alszegi ütőn. Szomjas vagyok. Egyszer csak meglátom a kis bisztrót. Éhes is vagyok. Be­megyek. Néhány asztal szé­kekkel a berendezés. Nem jön pincér. A pulthoz megyek. Megtudom, nincs is pincérjük. Meleg ételek iránt érdeklő­döm. Egy gulyásleves például. Kiderül, hogy nincs. Már hó­napok óta nem főznek. Es szendvicsük sincs. Megadó só­haj után egy üveg hideg kő­bányait kérek. Kiöntöm a pohárba a sört. Meleg és savanyú. Mivel nem pasztőrözött, a szavatossági ideje nyolc nap. Hideg helyen tárolva. De az én söröm me­leg. Es buggyant. Mintha a na­pon lett volna. Nézem a cím­kéjét. Már egy hónapja lejárt. Tudomására hozom : szeret­ném, ha kicserélné a sörömet. Súgva mondja; a lakása hátul az udvarban van. Ott tart a hűtőszekrényében néhány üveg Dréhert. Csakhogy az jóval drágább . . . Kérdem, ha már egyszer rossz a bisztró hűtőlá­dája, miért nem tesz a lakásán lévő hűtőbe egy-két üveg kő­bányait is. Megtudom, hogy ez nem kifizetődő, hiszen a szom­jas vendég megissza a drága Dréher sört is. Mert az leg­alább hideg .. . Érdeklődöm, mi van, ha egyszer egy vendég rosszul lesz a lejárt szavatos­sági idejű, romlott kőbányai­tól? — Ugyan, uram, ilyesmi nem hiszem hogy előfordulna. Ma­ga peches volt. Nem én tehe­tek róla. De egy hét múlva már biztosan jó lesz a hűtőlá­da. Jöjjön vissza akkor, és kap hideg kőbányait is! M. L. Két újabb terület védettség előtt A pókbangós értékes rétek Ma már nyugodtan állítha­tó, hogy Cegléd környéke so­kat megőrzött a régi flórájá­nak társulásaiból és növény­fajaiból. A modem gazdasági fejlődés leginkább a réteknek kedvezett, mert nem csak a gyeptörés és a legelők kaszá­lása képes tartós kárt okozni, nyilvánvalóan a trágyaleves öntözés és a gyepnevelő mű­trágyázás sem jelent kisebb veszélyt. Mindezeket azért kellett elő­re bocsátani, mert a most be­mutatandó területeken „csak” az előbbieket szükséges kerül­ni, s akkor a gyeptársulás fa­jai dacolni tudnak a gazdasági, ökológiai változásokkal. A Kö­rösi út mellett az áilatvásár tér mögött, a Gerjével párhu­zamosan található egy homo­ki talajarculatú, sziklagyep­társulás, amelynek gyéres fa­jú társulásában 2800 tő körü­li poloskaszagú kosbor dísz­ük, a tápanyagban gazdagabb pádon 740 tő pókbangó és a mély lapályban legalább 3000 tő mocsári kosbor virágzott 1990-ben. A fekete föld és a homok kontakt zónájában ala­kult ki az értékes természet- védelmi terület, s szerencsére káros behatások nem érték az elmúlt évtizedekben. Szépen szaporodnak a populációk, a virágzásuk idején az állatok nem járják le, s ha pedig a virágzást követően visszahú­zódtak, az orchideák magot érlelnek. Eddigi kutatásaink szerint két mikroszkópi gombafaj él a Csíkos-szélen és az állatvásár tér mögött, ezek micéliumai átszövik a felső 12-14 cm-es réteget, s így az orchideák szárgumói és az utódmagon- cok kifejlődése biztosított. Nem érdemes keresni sem ezeket a fajokat, mert már el­tűntek, s kiásni legalább eny- nyire balgaság, hisz a megfe­lelő körülményeket nem tud­ják még a botanikus kertek­ben sem megteremteni. Mi is adtunk engedélyt, hogy vigye­nek belőlük két-két tövet, s a szakértő kezek sem tudták ezeket a példányokat életben tartani. Ügy jártak, mint a Csíkos-szél gyeptégláiból meg­rakott közúti felüljáró rézsű­je, ahol a sok pókbangó hagy­ma odakerülve sosem bújt már elő barna virágzatával. A kenyérgyár mögötti ré­ten pedig több mint 3000 tő mocsári kosbor virágzott. Soó Rezső akadémikus több szín­változatát írta le, s itt négy alakját találtuk meg, s borvö­rösből pedig az egészen hosz- szú virágzatát. A Kernács-te- lep rétje kiszáradóban van, mert a vadrózsatövek szép száma meg a csenkesz erre utal. Ha a feltételek így ala­kulnak, könnyen lehetséges, hogy a környék legnagyobb ritkasága, a pókbangó vagy netán a méhbangó errefelé is felüti a fejét. A vizenyős tocsogókban, il­letőleg a G er je-öntésekben, ahol szinte állóvíz csillog, a sárga liliom szép csoportjai színesítik a vízivilágot. Ennél azonban ritkább a szibériai nőszirom, amely a jégkorszaki reliktumfajok megmenekült egyike vidékünkön. Nem nagy tőszámmal képviselteti magát, de a puszta léte már önmagában is botanikai szen­záció. A Kiskunsági Nemzeti Park, a Közép-tiszai Tájvé­delmi Körzet és a KÖTI-KÖ- VIZIG botanikusai is szemléz­ték az új természeti értékeket. További kutatások várhatóak, mert újabb eredményes expe­díciókra van kilátás. A kö­zeljövőben az MTA angol nyel­vű folyóirata, majd a Termé­szetbúvár c. lap mutatja be a ceglédi orchideavadászatok eredményeit. A közeljövőben a városi ta­nács vb-je elé kerül a védett­ségi javaslat, mert minden bizonnyal magasabb fokoza­tú elismerést is kap a két te­rület. Eszmei értékük megha­ladja a húszmillió forintot, vagyis nem libalegeiő vagy egy zsíros füvű kaszáló sorsá­ról van szó. A virágzási idő után nemhogy káros, hanem épp előnyös a terület legelte­tése és járatása állatokkal. Surányi Dezső Vendégségben a bácskaiak Többéves kapcsolat A városi sportcsarnok — a „Hullámfürdő” Kft. segítségé­vel — a sporttábor keretében úszás sportágban is indít cso­portot már úszni tudó általá­nos iskolás fiúk és lányok ré­szére. A részvétellel kapcso­latban érdeklődni, valamint a táborra jelentkezni a helyszí­nen, a sportcsarnokban (Rá­kóczi u. 33.) lehet. ★ Több éves kapcsolat folyta­tásaként vendégek érkeztek a jugoszláviai Bácska Mólról, s a sportcsarnokban, teremlab­darúgásban összemérték ere­jüket az alkalmakra össze­verbuválódó „Bocskai” csapa­tával. A bácskaiak együttesé­ben több NB I-et is megjárt focista szerepelt. Az idő múlá­sával gyorsaságuk már meg­kopott, de technikailag még csaknem mindenre képesek. Az első félidőben 4-1-re el­húztak, a ceglédieknek — akik csapatában Dengi, Szabó, Lip­tai, Halmi, Kistamás, Pataki, Sipos, Keresztúri és Rimóczi játszott — a második játék­részben sikerült a felzárkózás A végeredmény 4-3 lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom