Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

2 1990. JÜNIUS 1., PÉNTEK Szó vjst—amerikai csúcstalálkozó Lehet, hogy Gorbacsovval mar nem lesz Szívélyes" hangú, az együtt­működés szándékát hangsú­lyozó beszédekkel nyílt meg csütörtökön a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó. George Bush elnök köszöntötte a Fe­hér Ház kertjében Mihail Gor- bacsovot, akit — ezúttal elő­ször — államfőt megillető kül­sőségek között fogadtak. — A decemberi máltai csúcstalálkozó óta — bár ne­hézségek maradtak — báto­rító haladás volt tapasztal­ható a két ország kapcsolatai­ban. Azt szeretném, ha a csúcstalálkozó tovább vezetne bennünket ezen az úton — mondotta szokatlanul hosz- szú üdvözlő beszédében az amerikai elnök. — Elnök úr, önnek nagy része van ezekben az átalaku­lásokban és üdvözlöm azokat a változásokat is, amelyeket országának hozott — hangoz­tatta Bush, majd rámutatott: a két országnak világszerte erősítenie kell együttműködé­sét a regionális válságok meg­oldására. Bush méltatta az új szellem, a viták jelentősé­gét a szovjet parlamentben, a sajtóban, a lakosság körében, hangsúlyozva: az Egyesült Államok a peresztrojka si­kerét akarja és „szilárdan hi­szem, amit ön mondott, hogy nincs visszafordulás a válasz­tott útról”. — A decemberben tartott máltai találkozó óta elért eredmények mutatják, hogy a kölcsönös tisztelet alapján le- hqtséges a haladás. Ám az egyezmények nem feledtethe­tik a fennmaradó nézeteltéré­seket, amelyek egyike Litvá­nia — mondotta az elnök. —. Látogatásom az Egyesült Vállaljuk: villanymotorok tekercselését (egyen- és váltóáramú), 0-400 kW-ig, önindítók, dinamók, hegesztőkészülékek, Schrage-motorok javítását, rövid határidőre, díjmentes szállítással. Cím: Gyömrő, Imre u. 88. Telefon: 220. Telex: 22-6675. Ügyintéző: Takács Viktor. Államokban megerősíti, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok szilárdabbá, áttekinthe­tőbbé és kiszámíthatóbbá vál­nak. Meggyőződésem, hogy a szovjet és az amerikai nép helyesli e változásokat s eze­ket értékelik világszerte. Ezért elnök úr és jómagam nagy felelőssége, hogy az elmúlt években kialakult bizalom és együttműködés tőkéjét megvédjük és gyarapitsuk — kezdte válaszát Mihail Gor­bacsov. Munkatársaimmal azért jöt­tünk — mondta —, hogy ko­moly munkával döntő lépést tehessünk a legveszélyesebb, politikai jelentőségüket növek­vő mértékben elvesztő fegy­verek csökkentése érdekében, s hogy további lendületet ad­hassunk a két ország kapcso­latainak. — Együttműködésre van szükség a nemzetközi problé­mák megoldásában, a keres­kedelemben, a tudományos, technológiai és humanitárius területeken, a kulturális kap­csolatokban, a kölcsönös tá­jékoztatásban, az emberek kö­zötti kapcsolatokban. Hala­dást akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok vi­szonyában — hangoztatta be­szédében Mihail Gorbacsov. Ezután megkezdődött az el­ső tárgyalási forduló. ★ A The New York Times két cikkében vetette fel csütörtö­kön a kérdést: nem Mihail Gorbacsov utolsó csúcstalál­kozója-e a mostani, s nem kel- lene-e az amerikai kormány­nak a belpolitikailag kudar­cot vallott elnök helyett a szovjet demokratikus ellenzék­re orientálódnia? Gorbacsov öt éve folytatott középutas stratégiája kiful­ladt, reformprogramja értel­metlen. ha változatlanul nem hajlandó feladni a kommunis­ta párt törvényeken felülálló, ellenőrző szerepét. A főtitkár immár nem hivatkozhat arra, hogy vezetésének nincs ko­moly alternatívája: a demok­ratikus ellenzék növekvő mér­tékben egységes, befolyását szavazások jelzik, vezetői or­szágosan ismertek, s követke­ző céljuk nem kommunista miniszterelnök kinevezése. A gazdasági reformokról rende­zett népszavazás szinte bizo­nyosan nem adna bizalmat a jelenlegi vezetésnek — írta Stephen Sestanovich, a wa­shingtoni szovjet és keiet- európai stratégiai kutatóköz­pont igazgatója. Mint Kelet-Európa példája mutatja, egy szovjet koalíciós kormány nagy népszerűséget élvezne, és széles körű lehető­ségei lennének a cselekvésre. Gorbacsov a jelek szerint kép­telen ilyen ideológiai kompro­misszumra. így nemsokára má­soknak nyílik esélyük a veze­tésre — írta az ismert szak­ember. AZ ÁVÉHÁSOK BOSSZÚJA VOLT!' // Halálos áldozatok Újabb földrengések Üjabb, harminc másodper­ces földrengéshullám rázta meg csütörtök hajnalban Észak-Romániát és Bulgáriát. A szerda délutáni földlökése­ket 14 órával később követő hullámok a Richter-skála sze­rint 5,8-es erösségűek voltak. Már kilenc halottja és 994 sebesültje van a földrengésnek Romániában. Félő, hogy közel kétszáz ember vesztette életét a szer­dai perui földrengés következ­tében. A sebesültek és az el­tűntek száma meghaladja a nyolcszáz főt. Csütörtök esti nem végleges adatok szerint Moldvában négy halálos áldozatot köve­telt a Kárpátokban történt keddi földrengés. A födsráűó érdekeit védi Jelcint részrehajlással vállalták Borisz Jelcin — napirenden kívüli — kérdőre vonásával folytatódott másfél napos szü­net után csütörtökön az Orosz- országi Föderáció népi küldöt­teinek első kongresszusa. — Nem egyetlen csoport, párt vagy szervezet érdekeit kell védenem, hanem az egész Oroszországi Föderációét — mondta válaszul Jelcin. Ami a szovjet államfőhöz fűződő vi­szonyát illeti, annak .Jelcin szerint tárgyszerű alapokra kell épülnie. Mint mondta, Gorbacsov hazatérése után bi­zonyára sor kerül kettejük megbeszélésére, s a kérdéseket nem Oroszország szuverenitá­sának és feladatainak rovásá­ra fogják rendezni. Ezen intermezzo után vette kezdetét az igazi napirend, a parlament elnöke első helyet­tesének és három helyettesé­inek megválasztására. Az első helyettesi tisztre három, az elnökhelyettesi helyekre ki­lenc jelölt indul. A jelöltállí­tási vitában egyes küldöttek Jelcint a Demokratikus Orosz­ország iránti részrehajlással vádolták, mondván, hogy gyorsan igyekszik törleszteni adósságát megválasztása fejé­ben. ki utolsó koncepciós per? — Az ítéletet kihirdetem. Vádlott, álljon fel. Ezek a legszörnyűbb pillanatok. Szorító görcs a gyomor­ban. A szív százhúszat ver. Az idő szinte megáll. Ebbe a pár másodpercbe sűrűsödik az elmúlt évek minden kínja, keserve, a tárgyalások, a vádbeszédek, az álmatlan éjszakák emléke ,.. A vádlott, lvanics László az ikladi Ipari Műszergyár (IMI) vezérigazgatója volt 1985-től. Tanári katedráját hagyta ott, s nagy buzgalommal látott az IMI nyereségessé tételéhez. Hogyne: 40 milliós veszteséget kellett lefaragnia. Ambíciója, lendülete mellé sajátos veze­tési stílusa is párosult. Hatá­rozottsága, szókimondása. • Így beszéltem, viselkedtem én Budapesten már évtizedek­kel ezelőtt is, nem volt abból baj sohasem. Almomban sem hittem volna, hogy a főváros­tól negyven kilométerre még másmilyen szóhasználat jár­ja... Azóta már tudja, de még mennyire tudja lvanics Lász­ló, milyen hangnem járja Ik- ladon. Ha bratyizik, eljár va- dászgatni, iszogatni, mulatozni a branccsal, a helyi nagyok­kal, ha szolgálati palotát épít­tet magának, libériás sofőrrel furikázik, talán ma is boldog igazgató lenne. De nem vadá­szott, nem ivott, saját költsé­gén kezdett házat építeni (fel­jelentették miatta), maga ve­zette a gyár bérelt autóját (ezért is feljelentették). No, és még tett valamit: lefaragta a vállalat adósságát, sőt, rövid idő alatt kétszázmilliós nyere­séget varázsolt cégének. S ez súlyos hiba volt. Ugyan­is az átszervezés során az egyik, öttagú csoport élén álló igazgatót visszaminősítet­te főosztályvezetővé. Ráadá­sul figyelmeztette: ha lehet, a jövőben ne délben, hanem reggel, s nem részegen, hanem józanul jelenjen meg munka­helyén. Az 1980-as évek má­sodik felében ilyet már meg szabad mondani. De nem Ikladon. A figyel­meztetésben részesülő illető ugyanis nem volt más, mint Cservenkáné kitüntetettje, a vezérigazgatói poszt váromá­nyosa. Ment is panaszra az új­donsült főosztályvezető, elkí­sérte néhány cimborája. Hi­szen ekkor már sokan látták, veszélyben a bársonyszékük, hiszen ez az lvanics még ké­pes, és szakemberekkel váltja fel a megbízható vezetői gar­nitúrát! Mert igaz, ami igaz, az aztán valóban megbízható egy társaság volt. Bizonyítot­ták is ezt közülük néhányan az 1956-os „ellenforradalom” során tanúsított „hősiességük­kel”. Igaz, ezzel már akkor sem volt ildomos dicsekedni, de éltek még a régi fegyver- barátságok. No, és ami a me­gyében a legfontosabb: a kap­csolatok. Csak rövid idő kel­lett. s lvanics László máris ötkötetes, majd’ háromezer oldalas vádirattal állt szem­ben. Szó szerint a vádirattal állt szemben, mert a feljelen­tők. rágalmazók névtelenek maradtak. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság egyik főosztályá­nak vizsgálata alapján a KNEB 1988 februárjában ha­tározatot hozott lvanics Lász­ló — szerencsére csak vezér- igazgatói állásából való — felfüggesztésére. • Kivágódott az ajtó. be raj­ta az egyik KNEB-es, és azt mondja: „Végre elkaptalak!”, mint később kiderült, azért mondta, merthogy édesapám régi szoedemes volt. ’56 után életfogytiglani büntetésre ítél­ték. s örült az ellenőr, hogy rács mögé dughatja az osztály­ellenség fiát. 1988-ban! Persze, az IMI vállalati ta­nácsa is kapva kapott az al­kalmon, március 31-én vagy tizenhárom vádpontot vágtak volt vezérigazgatójuk fejéhez. Mik voltak ezek? Gyakorlati­lag minden. Telekügy, lakás­ügy, pénzügy, kocsihasználat — hátha valami bejön közü­lük. lvanics László próbált ügyvédet fogadni, de sokáig nem tudott. „Sajnálom, nyo­más van az ügyön felülről, nem vállalom” — ütközött a íejcsóválásba vagy hat alka­lommal. S azután tárgyalások, ki­hallgatások, beidézések, per­beszédek végtelen sora. • Ha ez a tárgyalás két esz­tendővel ezelőtt lett volna, öt év börtön alatt nem úszom meg — mondja a vádlott. S most? Most vajon mit mond a bírónő? Mi az ítélet? Feszült csend a teremben, csak a papír zizeg, amiről ol­vas a bírónő. • Az ítéletet kihirdetem, lvanics László vádlott nem kö­vetett el bűncselekményt. Va­lamennyi vádpont alól felmen­tem. Téved, aki azt hiszi, hurrá­zás söpört végig a termen. Mindössze a feleség morzsolt szét egy könnycseppet. Iva- nics László szinte komor arc­cal állt fel a székből. • Ez az ávéhások bosszúja volt. Ez az ávéhások bosszúja volt — ismételgeti mindegyre. De minek is örülne a volt vezérigazgató? Anyagilag, er­kölcsileg, idegileg kis híján a padlóra került. Volt vállalata, az IMI a szakadék szélén áll, megrendelés híján százával bocsátják el onnan az embe­reket. (lvanics Lászlótól éppen akkor vonták be útlevelét, mikor Kanadába utazott volna többmilliós üzletet kötni.) Ha megnyeri a pert a munkaügyi döntőbíróságon is. visszamehet az IMI-be, rendet csinálni, visszavágni. De lvanics László nem akar visszamenni, sem visszavág­ni. Nem is volna kin. Rágal­mazói már régóta korenged­ményes és zsíros nyugdíjat élveznek. Politikailag is meg- újhodtak: a (volt) ellenzéki pártok véres szájú szószólói lettek. Mihez kezd most Iva- nics László? • Vállalkozásba fogok. A két fiammal. Bennük megbí­zom. Mi lesz velem? Nem ér­dekel. Édesapámat szeretném rehabilitáltatni, mert ártatlanul ítélték el. Azzal lvanics László beül Trabantjába, s elporzik a győztes csatatérről. Majd visz- szajön még úgyis. Az ügyész fellebbezett, az IMI-ügyet to­vább tárgyalják a Legfelsőbb Bíróságon. A csatát megnyerte. A harc folyik tovább. Tóth Béla Endre Vállalkozik a belügy Jó üzletet lát a fegyverkeres­kedelemben a magyar belügyi tárca, s már éppen ideje volt, hogy valamivel pénzt keresse­nek. Hiszen ez a minisztérium is szegény, mint a sarki rend­őr, de most megfogták az isten lábát. A Belügyminisztérium és a Magyar Acélárugyár ugyanis kft.-t alapított egymillió forin­tos alaptőkével, fegyverek im­portjára. Egyelőre csak vadász- fegyvereket akarnak behozni az országba, azok számára, akik már rendelkeznek fegy­verviselési engedéllyel. de puskát eddig nem kaptak hoz­zá. Ez ugyan nem lehet valami nagy biznisz, hiszen nemrégi­ben fölfüggesztették a fegyver­viselési engedélyek kiadását. Am a kft. fényes karrier elé néz, amennyiben az új ország- gyűlés elfogadia a 1 ífegvverer tartásáról szóló törvényterveze­tet. Talán mondanunk sem kell, hogy a tervezetet a bel­ügyminiszter terjeszti elő. Arról nincs inform hogy az alaptőke mellett a belügy milyen társ a társaság­ban. de talán nem alaptalan r föltételezésünk, hogy főként szellemi tőkéjükkel vesznek benne részi. Jelen esetben a szellemi tőke a minisztérium hatáskörébe tartozó fegyvervi­selési engedélyek. S ebből m: nél többet adnak ki, az annál jobb üzlet — nekik. A kor’átolt felelősség ugyanis csak a dolog üzleti részét érinti, S amennyiben nyereséges lesz a vállalkozás, akkor a rendőrök is jól járnak. A ter­vek szerint éppen a belügye- sek munkakörülményeit kí- »•énjál; Va vit a ni, az ü’iet •u»-'- ból. S erre annál nagyobb szükség lesz, minél jobban megy a fegyverkereskcdeJcm. — jakubovits — Nyugafnémet-magyar k&s&s váiiatat megyeszékhelyen létesítendő dsszkontáruháxáhox tőkeerős magán- és közületi vállalkozókat keres A forgalmazandó termékek: ajándéktárgyak, illatszerek, mosószerek, divatcikkek, élelmiszerek és déligyümölcs. Jelentkezési feltétel: min. 150 m2-es raktárhelyiség, 3 millió forint tőke, jó szervezőkészség. A jelentkezéseket, írásban, a következő címre küldjék el: Felföldi Kft., Debrecen, István u. 147. 4031, Nagymarosi állóvíz A rendszerváltás folyik, a Duna még nem Komoly leckét kapott az új rendszer a máig hú­zódó nagymarosi beruházás sorsával. Igaz, még a múlt­kori kormány állította le a vízlépcső építését, de az el­csúfított, megrongált Dunakanyar helyreállítási mun­kái teljes egészében az utódra várnak. Több tárca ösz- szefogott munkájára lesz szükség ahhoz, hogy vala­mennyire rendet tegyenek a környéken, hát még ha a környék lakóinak beígért ellenszolgáltatásokat szintén — úgymint iható ivóvíz, járható utak — örökségük ré­szének tekintik. Erőpróbának is tekinthető a föladat: képes-e az új kormány megbirkózni azzal, amit ő harcolt ki magának. A helyzet csöppet sem irigy­lésre méltó, hiszen amióta le­állt az építkezés, szinte sem­mi nem történt. Dr. Udvari László, a térség kormánybiz­tosa a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy az új kormány is az ő munká­jára tart igényt, s ennek meg­felelően várhatóan október­ben terjeszti a Parlament elé a vízlépcsőrendszer nagyma­rosi létesítményeinek elhagyá­sából származó tennivalók halmazát, az államközi szer­ződések módosítására vonat­kozó elképzeléseit, s a bősi beruházással kapcsolatos ál­lásfoglalását. Ismeretes, hogy a csehszlovákiai rendszervál­tás mit sem változtatott a Duna másik partján folyó építkezésen, s a tárgyalási készsége sem más az új cseh vezetésnek. Így aztán ők az egyetlenek, akik kártérítést sem követelnek hazánktól, hi­szen még érvényesnek tekin­tik a múlt rezsimek által kö­tött szerződéseket. Komolyabban veszik a ma­gyarok' szándékait az osztrák és jugoszláv cégek, s máris jócskán fölsrófolt kártérítési igénnyel jelentkeztek. Az oszt­rák Donaukraftwerke cég' pél­dául néhány hete 3,8 millió schillinges számlát nyújtott be, a kormánybiztos most azt ké­szül bizonygatni, hogy ez túlzott igény. A jugoszláv Brodoimpex 18 millió dollárt szeretne látni a költségveté­sünkből, de a minisztérium­ban ezt is soknak ítélik meg. A kártérítésekkel kapcsola­tos állásfoglalás az, hogy mielőbb megegyezésre kell jutni a szerződött felekkel, hiszen egv esetleges per éve­kig elhúzódhat, s ennek vé­gén ráadásként kamatok ter­helnék az adósságot. Pedig kiadásunk így is van bőven. Az árvízvédelem és a már meglévő létesítmények karbantartása az idén 2,1 mil­liárd forint — igaz, tavaly még több mint a háromszorosa volt. A térség rehabilitációja viszont ennek a sokszorosa lesz, már csak azért is, mert a helyreállítás közben nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Dunán hajók járnának, ha járhatnának. S ha már ha­józható, akkor újból idegen- forgalmi központ lehetne, esetleg vonzóbb, szebb, mint annak előtte volt. S mint ilyen, akár részese vagy foly­tatása lehetne a Duna osztrák, cseh, magyar szakaszán — ép­pen az új Parlament környe­zetvédelmi bizottsága által javasolt — Dunai Nemzetkö­zi Természetvédelmi Parknak. Ehhez már csak a természet és a pénz hiányzik. A jó­akarathoz nem férhet kétség. j. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom