Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
2 1990. JÜNIUS 1., PÉNTEK Szó vjst—amerikai csúcstalálkozó Lehet, hogy Gorbacsovval mar nem lesz Szívélyes" hangú, az együttműködés szándékát hangsúlyozó beszédekkel nyílt meg csütörtökön a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. George Bush elnök köszöntötte a Fehér Ház kertjében Mihail Gor- bacsovot, akit — ezúttal először — államfőt megillető külsőségek között fogadtak. — A decemberi máltai csúcstalálkozó óta — bár nehézségek maradtak — bátorító haladás volt tapasztalható a két ország kapcsolataiban. Azt szeretném, ha a csúcstalálkozó tovább vezetne bennünket ezen az úton — mondotta szokatlanul hosz- szú üdvözlő beszédében az amerikai elnök. — Elnök úr, önnek nagy része van ezekben az átalakulásokban és üdvözlöm azokat a változásokat is, amelyeket országának hozott — hangoztatta Bush, majd rámutatott: a két országnak világszerte erősítenie kell együttműködését a regionális válságok megoldására. Bush méltatta az új szellem, a viták jelentőségét a szovjet parlamentben, a sajtóban, a lakosság körében, hangsúlyozva: az Egyesült Államok a peresztrojka sikerét akarja és „szilárdan hiszem, amit ön mondott, hogy nincs visszafordulás a választott útról”. — A decemberben tartott máltai találkozó óta elért eredmények mutatják, hogy a kölcsönös tisztelet alapján le- hqtséges a haladás. Ám az egyezmények nem feledtethetik a fennmaradó nézeteltéréseket, amelyek egyike Litvánia — mondotta az elnök. —. Látogatásom az Egyesült Vállaljuk: villanymotorok tekercselését (egyen- és váltóáramú), 0-400 kW-ig, önindítók, dinamók, hegesztőkészülékek, Schrage-motorok javítását, rövid határidőre, díjmentes szállítással. Cím: Gyömrő, Imre u. 88. Telefon: 220. Telex: 22-6675. Ügyintéző: Takács Viktor. Államokban megerősíti, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok szilárdabbá, áttekinthetőbbé és kiszámíthatóbbá válnak. Meggyőződésem, hogy a szovjet és az amerikai nép helyesli e változásokat s ezeket értékelik világszerte. Ezért elnök úr és jómagam nagy felelőssége, hogy az elmúlt években kialakult bizalom és együttműködés tőkéjét megvédjük és gyarapitsuk — kezdte válaszát Mihail Gorbacsov. Munkatársaimmal azért jöttünk — mondta —, hogy komoly munkával döntő lépést tehessünk a legveszélyesebb, politikai jelentőségüket növekvő mértékben elvesztő fegyverek csökkentése érdekében, s hogy további lendületet adhassunk a két ország kapcsolatainak. — Együttműködésre van szükség a nemzetközi problémák megoldásában, a kereskedelemben, a tudományos, technológiai és humanitárius területeken, a kulturális kapcsolatokban, a kölcsönös tájékoztatásban, az emberek közötti kapcsolatokban. Haladást akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában — hangoztatta beszédében Mihail Gorbacsov. Ezután megkezdődött az első tárgyalási forduló. ★ A The New York Times két cikkében vetette fel csütörtökön a kérdést: nem Mihail Gorbacsov utolsó csúcstalálkozója-e a mostani, s nem kel- lene-e az amerikai kormánynak a belpolitikailag kudarcot vallott elnök helyett a szovjet demokratikus ellenzékre orientálódnia? Gorbacsov öt éve folytatott középutas stratégiája kifulladt, reformprogramja értelmetlen. ha változatlanul nem hajlandó feladni a kommunista párt törvényeken felülálló, ellenőrző szerepét. A főtitkár immár nem hivatkozhat arra, hogy vezetésének nincs komoly alternatívája: a demokratikus ellenzék növekvő mértékben egységes, befolyását szavazások jelzik, vezetői országosan ismertek, s következő céljuk nem kommunista miniszterelnök kinevezése. A gazdasági reformokról rendezett népszavazás szinte bizonyosan nem adna bizalmat a jelenlegi vezetésnek — írta Stephen Sestanovich, a washingtoni szovjet és keiet- európai stratégiai kutatóközpont igazgatója. Mint Kelet-Európa példája mutatja, egy szovjet koalíciós kormány nagy népszerűséget élvezne, és széles körű lehetőségei lennének a cselekvésre. Gorbacsov a jelek szerint képtelen ilyen ideológiai kompromisszumra. így nemsokára másoknak nyílik esélyük a vezetésre — írta az ismert szakember. AZ ÁVÉHÁSOK BOSSZÚJA VOLT!' // Halálos áldozatok Újabb földrengések Üjabb, harminc másodperces földrengéshullám rázta meg csütörtök hajnalban Észak-Romániát és Bulgáriát. A szerda délutáni földlökéseket 14 órával később követő hullámok a Richter-skála szerint 5,8-es erösségűek voltak. Már kilenc halottja és 994 sebesültje van a földrengésnek Romániában. Félő, hogy közel kétszáz ember vesztette életét a szerdai perui földrengés következtében. A sebesültek és az eltűntek száma meghaladja a nyolcszáz főt. Csütörtök esti nem végleges adatok szerint Moldvában négy halálos áldozatot követelt a Kárpátokban történt keddi földrengés. A födsráűó érdekeit védi Jelcint részrehajlással vállalták Borisz Jelcin — napirenden kívüli — kérdőre vonásával folytatódott másfél napos szünet után csütörtökön az Orosz- országi Föderáció népi küldötteinek első kongresszusa. — Nem egyetlen csoport, párt vagy szervezet érdekeit kell védenem, hanem az egész Oroszországi Föderációét — mondta válaszul Jelcin. Ami a szovjet államfőhöz fűződő viszonyát illeti, annak .Jelcin szerint tárgyszerű alapokra kell épülnie. Mint mondta, Gorbacsov hazatérése után bizonyára sor kerül kettejük megbeszélésére, s a kérdéseket nem Oroszország szuverenitásának és feladatainak rovására fogják rendezni. Ezen intermezzo után vette kezdetét az igazi napirend, a parlament elnöke első helyettesének és három helyetteséinek megválasztására. Az első helyettesi tisztre három, az elnökhelyettesi helyekre kilenc jelölt indul. A jelöltállítási vitában egyes küldöttek Jelcint a Demokratikus Oroszország iránti részrehajlással vádolták, mondván, hogy gyorsan igyekszik törleszteni adósságát megválasztása fejében. ki utolsó koncepciós per? — Az ítéletet kihirdetem. Vádlott, álljon fel. Ezek a legszörnyűbb pillanatok. Szorító görcs a gyomorban. A szív százhúszat ver. Az idő szinte megáll. Ebbe a pár másodpercbe sűrűsödik az elmúlt évek minden kínja, keserve, a tárgyalások, a vádbeszédek, az álmatlan éjszakák emléke ,.. A vádlott, lvanics László az ikladi Ipari Műszergyár (IMI) vezérigazgatója volt 1985-től. Tanári katedráját hagyta ott, s nagy buzgalommal látott az IMI nyereségessé tételéhez. Hogyne: 40 milliós veszteséget kellett lefaragnia. Ambíciója, lendülete mellé sajátos vezetési stílusa is párosult. Határozottsága, szókimondása. • Így beszéltem, viselkedtem én Budapesten már évtizedekkel ezelőtt is, nem volt abból baj sohasem. Almomban sem hittem volna, hogy a fővárostól negyven kilométerre még másmilyen szóhasználat járja... Azóta már tudja, de még mennyire tudja lvanics László, milyen hangnem járja Ik- ladon. Ha bratyizik, eljár va- dászgatni, iszogatni, mulatozni a branccsal, a helyi nagyokkal, ha szolgálati palotát építtet magának, libériás sofőrrel furikázik, talán ma is boldog igazgató lenne. De nem vadászott, nem ivott, saját költségén kezdett házat építeni (feljelentették miatta), maga vezette a gyár bérelt autóját (ezért is feljelentették). No, és még tett valamit: lefaragta a vállalat adósságát, sőt, rövid idő alatt kétszázmilliós nyereséget varázsolt cégének. S ez súlyos hiba volt. Ugyanis az átszervezés során az egyik, öttagú csoport élén álló igazgatót visszaminősítette főosztályvezetővé. Ráadásul figyelmeztette: ha lehet, a jövőben ne délben, hanem reggel, s nem részegen, hanem józanul jelenjen meg munkahelyén. Az 1980-as évek második felében ilyet már meg szabad mondani. De nem Ikladon. A figyelmeztetésben részesülő illető ugyanis nem volt más, mint Cservenkáné kitüntetettje, a vezérigazgatói poszt várományosa. Ment is panaszra az újdonsült főosztályvezető, elkísérte néhány cimborája. Hiszen ekkor már sokan látták, veszélyben a bársonyszékük, hiszen ez az lvanics még képes, és szakemberekkel váltja fel a megbízható vezetői garnitúrát! Mert igaz, ami igaz, az aztán valóban megbízható egy társaság volt. Bizonyították is ezt közülük néhányan az 1956-os „ellenforradalom” során tanúsított „hősiességükkel”. Igaz, ezzel már akkor sem volt ildomos dicsekedni, de éltek még a régi fegyver- barátságok. No, és ami a megyében a legfontosabb: a kapcsolatok. Csak rövid idő kellett. s lvanics László máris ötkötetes, majd’ háromezer oldalas vádirattal állt szemben. Szó szerint a vádirattal állt szemben, mert a feljelentők. rágalmazók névtelenek maradtak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egyik főosztályának vizsgálata alapján a KNEB 1988 februárjában határozatot hozott lvanics László — szerencsére csak vezér- igazgatói állásából való — felfüggesztésére. • Kivágódott az ajtó. be rajta az egyik KNEB-es, és azt mondja: „Végre elkaptalak!”, mint később kiderült, azért mondta, merthogy édesapám régi szoedemes volt. ’56 után életfogytiglani büntetésre ítélték. s örült az ellenőr, hogy rács mögé dughatja az osztályellenség fiát. 1988-ban! Persze, az IMI vállalati tanácsa is kapva kapott az alkalmon, március 31-én vagy tizenhárom vádpontot vágtak volt vezérigazgatójuk fejéhez. Mik voltak ezek? Gyakorlatilag minden. Telekügy, lakásügy, pénzügy, kocsihasználat — hátha valami bejön közülük. lvanics László próbált ügyvédet fogadni, de sokáig nem tudott. „Sajnálom, nyomás van az ügyön felülről, nem vállalom” — ütközött a íejcsóválásba vagy hat alkalommal. S azután tárgyalások, kihallgatások, beidézések, perbeszédek végtelen sora. • Ha ez a tárgyalás két esztendővel ezelőtt lett volna, öt év börtön alatt nem úszom meg — mondja a vádlott. S most? Most vajon mit mond a bírónő? Mi az ítélet? Feszült csend a teremben, csak a papír zizeg, amiről olvas a bírónő. • Az ítéletet kihirdetem, lvanics László vádlott nem követett el bűncselekményt. Valamennyi vádpont alól felmentem. Téved, aki azt hiszi, hurrázás söpört végig a termen. Mindössze a feleség morzsolt szét egy könnycseppet. Iva- nics László szinte komor arccal állt fel a székből. • Ez az ávéhások bosszúja volt. Ez az ávéhások bosszúja volt — ismételgeti mindegyre. De minek is örülne a volt vezérigazgató? Anyagilag, erkölcsileg, idegileg kis híján a padlóra került. Volt vállalata, az IMI a szakadék szélén áll, megrendelés híján százával bocsátják el onnan az embereket. (lvanics Lászlótól éppen akkor vonták be útlevelét, mikor Kanadába utazott volna többmilliós üzletet kötni.) Ha megnyeri a pert a munkaügyi döntőbíróságon is. visszamehet az IMI-be, rendet csinálni, visszavágni. De lvanics László nem akar visszamenni, sem visszavágni. Nem is volna kin. Rágalmazói már régóta korengedményes és zsíros nyugdíjat élveznek. Politikailag is meg- újhodtak: a (volt) ellenzéki pártok véres szájú szószólói lettek. Mihez kezd most Iva- nics László? • Vállalkozásba fogok. A két fiammal. Bennük megbízom. Mi lesz velem? Nem érdekel. Édesapámat szeretném rehabilitáltatni, mert ártatlanul ítélték el. Azzal lvanics László beül Trabantjába, s elporzik a győztes csatatérről. Majd visz- szajön még úgyis. Az ügyész fellebbezett, az IMI-ügyet tovább tárgyalják a Legfelsőbb Bíróságon. A csatát megnyerte. A harc folyik tovább. Tóth Béla Endre Vállalkozik a belügy Jó üzletet lát a fegyverkereskedelemben a magyar belügyi tárca, s már éppen ideje volt, hogy valamivel pénzt keressenek. Hiszen ez a minisztérium is szegény, mint a sarki rendőr, de most megfogták az isten lábát. A Belügyminisztérium és a Magyar Acélárugyár ugyanis kft.-t alapított egymillió forintos alaptőkével, fegyverek importjára. Egyelőre csak vadász- fegyvereket akarnak behozni az országba, azok számára, akik már rendelkeznek fegyverviselési engedéllyel. de puskát eddig nem kaptak hozzá. Ez ugyan nem lehet valami nagy biznisz, hiszen nemrégiben fölfüggesztették a fegyverviselési engedélyek kiadását. Am a kft. fényes karrier elé néz, amennyiben az új ország- gyűlés elfogadia a 1 ífegvverer tartásáról szóló törvénytervezetet. Talán mondanunk sem kell, hogy a tervezetet a belügyminiszter terjeszti elő. Arról nincs inform hogy az alaptőke mellett a belügy milyen társ a társaságban. de talán nem alaptalan r föltételezésünk, hogy főként szellemi tőkéjükkel vesznek benne részi. Jelen esetben a szellemi tőke a minisztérium hatáskörébe tartozó fegyverviselési engedélyek. S ebből m: nél többet adnak ki, az annál jobb üzlet — nekik. A kor’átolt felelősség ugyanis csak a dolog üzleti részét érinti, S amennyiben nyereséges lesz a vállalkozás, akkor a rendőrök is jól járnak. A tervek szerint éppen a belügye- sek munkakörülményeit kí- »•énjál; Va vit a ni, az ü’iet •u»-'- ból. S erre annál nagyobb szükség lesz, minél jobban megy a fegyverkereskcdeJcm. — jakubovits — Nyugafnémet-magyar k&s&s váiiatat megyeszékhelyen létesítendő dsszkontáruháxáhox tőkeerős magán- és közületi vállalkozókat keres A forgalmazandó termékek: ajándéktárgyak, illatszerek, mosószerek, divatcikkek, élelmiszerek és déligyümölcs. Jelentkezési feltétel: min. 150 m2-es raktárhelyiség, 3 millió forint tőke, jó szervezőkészség. A jelentkezéseket, írásban, a következő címre küldjék el: Felföldi Kft., Debrecen, István u. 147. 4031, Nagymarosi állóvíz A rendszerváltás folyik, a Duna még nem Komoly leckét kapott az új rendszer a máig húzódó nagymarosi beruházás sorsával. Igaz, még a múltkori kormány állította le a vízlépcső építését, de az elcsúfított, megrongált Dunakanyar helyreállítási munkái teljes egészében az utódra várnak. Több tárca ösz- szefogott munkájára lesz szükség ahhoz, hogy valamennyire rendet tegyenek a környéken, hát még ha a környék lakóinak beígért ellenszolgáltatásokat szintén — úgymint iható ivóvíz, járható utak — örökségük részének tekintik. Erőpróbának is tekinthető a föladat: képes-e az új kormány megbirkózni azzal, amit ő harcolt ki magának. A helyzet csöppet sem irigylésre méltó, hiszen amióta leállt az építkezés, szinte semmi nem történt. Dr. Udvari László, a térség kormánybiztosa a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy az új kormány is az ő munkájára tart igényt, s ennek megfelelően várhatóan októberben terjeszti a Parlament elé a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményeinek elhagyásából származó tennivalók halmazát, az államközi szerződések módosítására vonatkozó elképzeléseit, s a bősi beruházással kapcsolatos állásfoglalását. Ismeretes, hogy a csehszlovákiai rendszerváltás mit sem változtatott a Duna másik partján folyó építkezésen, s a tárgyalási készsége sem más az új cseh vezetésnek. Így aztán ők az egyetlenek, akik kártérítést sem követelnek hazánktól, hiszen még érvényesnek tekintik a múlt rezsimek által kötött szerződéseket. Komolyabban veszik a magyarok' szándékait az osztrák és jugoszláv cégek, s máris jócskán fölsrófolt kártérítési igénnyel jelentkeztek. Az osztrák Donaukraftwerke cég' például néhány hete 3,8 millió schillinges számlát nyújtott be, a kormánybiztos most azt készül bizonygatni, hogy ez túlzott igény. A jugoszláv Brodoimpex 18 millió dollárt szeretne látni a költségvetésünkből, de a minisztériumban ezt is soknak ítélik meg. A kártérítésekkel kapcsolatos állásfoglalás az, hogy mielőbb megegyezésre kell jutni a szerződött felekkel, hiszen egv esetleges per évekig elhúzódhat, s ennek végén ráadásként kamatok terhelnék az adósságot. Pedig kiadásunk így is van bőven. Az árvízvédelem és a már meglévő létesítmények karbantartása az idén 2,1 milliárd forint — igaz, tavaly még több mint a háromszorosa volt. A térség rehabilitációja viszont ennek a sokszorosa lesz, már csak azért is, mert a helyreállítás közben nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Dunán hajók járnának, ha járhatnának. S ha már hajózható, akkor újból idegen- forgalmi központ lehetne, esetleg vonzóbb, szebb, mint annak előtte volt. S mint ilyen, akár részese vagy folytatása lehetne a Duna osztrák, cseh, magyar szakaszán — éppen az új Parlament környezetvédelmi bizottsága által javasolt — Dunai Nemzetközi Természetvédelmi Parknak. Ehhez már csak a természet és a pénz hiányzik. A jóakarathoz nem férhet kétség. j. a.