Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

PEST MEG YES XXXIV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Ára: 5,S0 forint 1990. JÜNIUS 1., PÉNTEK AZ EXPO GAZDASÁGOS LESZ Budapest-Bécs világkiállítás A Budapest—Becs világki­állítás megvalósítható, az előkészületi munkák gyorsí­tásával még lehetőség van zavartalan megrendezésére és színvonalas lebonyolításá­ra — ebben összegezhető an­nak az országos konferenciá­nak a mondanivalója, ame­lyet a világkiállítás megren­dezésében érdekelt és érin­tett több mint száz hazai és külföldi szakember részvéte­lével rendezett csütörtökön Miskolcon a Consulting— Szenzor Marketing- és Pénz­ügyi Tanácsadó Kft. Az eszmecserén Szabó Iván országgyűlési képvise­lő pártja, az MDF világkiállí­tással kapcsolatos állásfog­lalását ismertette, Baráth Etele kormánybiztos az elő­készületekről számolt be, Ottó Leissinger, a bécsi Con­sulting Ag. vezérigazgatója pedig az osztrák partnerek eddigi és tervezett tevékeny­ségét vázolta. Szabó Iván, a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak kérdéseire válaszolva emlékeztetett arra, hogy a világkiállítás megrendezése része a kormányprogram­nak. Az ezzel kapcsolatos döntés egyik fontos szem­pontja, hogy nem koncent­rálódhat csak a fővárosra, az ország egész területére ki­terjedő programsorozatnak kell lennie. Folyamatban van az anya­gi feltételek felderítése, biz­tosítása. Jelenleg ez a legfon­tosabb teendő, és a tapaszta­latok szerint nem is ered­ménytelen: az utóbbi,időben rendkívüli módon megnöve­kedett a külföldi töke érdek­lődése. így már nem túlzott az az optimizmus, hogy a vi­lágkiállítás megrendezése nem igényel a már elhatáro­zottnál nagyobb költségveté­si támogatást. Arra a kérdésre, hogy nem vagyunk-e máris késésben, Szabó Iván igennel válaszolt, de nyomban hozzátette: a késésünk nem nagy, mind osztrák partnereinkhez ké­pest, mind pedig abszolút mértékben behozható. Baráth Etele annak hang- súlyozásával kapcsolódott a beszélgetésbe, hogy a rendel­kezésünkre álló legfrissebb számítások szerint az Expo gazdaságosan valósítható meg, noha az természetesen nem várható, hogy az infra­struktúrában meglévő lema­radásunkat a világkiállítás révén pótoljuk. Óriási jelen­tősége van annak — mon­dotta —, hogy a világkiállí­tás megrendezése rengeteg új munkahelyet teremt az iparban, az infrastruktúrá­ban és az idegenforgalom területén egyaránt. Embe­rek tízezrei juthatnak biztos kereseti lehetőséghez, a la­kosság egészének együttesen több tízmilliárd forint több­letjövedelmet jelenthet az Expo. Fontos követelmény vi­szont — hangsúlyozta —, hogy ne kirakatot, ne kiállí­tási tárgyakat hozzunk lét­re, minden, amit csak meg­építünk, legyen maradandó, népünkhöz méltó, hosszú időre szóló alkotás. A tanácskozáson részt ve­vő magyar és osztrák szak­emberek kölcsönösen na­gyon korrektnek ítélték az együttműködésüket; mint mondották: jelenleg egyet­len olyan problematikus és nyitott kérdés sincs, amely­ben az osztrákok és a ma­gyarok ne tudnának meg­egyezni és továbblépni. Dollármilliókat hozó karbantartás Tökölön Jumbo-bázis a szovjet zónában Még az elmúlt évben, a Technika Külkereskedelmi Vállalat révén, a Pest Vidé­ki Gépgyár kapcsolatba ke­rült egy angol céggel. Ennek fő profilja a Jumbo repülő­gépek szervízhálózatának kiépítése a világ számos or­szágában. Az angolok tetszé­sét — ahogy erről nemrég lapunk is beszámolt — messzemenően elnyerte az, hogy a Pest Vidéki Gép­gyárnak — amelynek eddigi profilja volt a hadiipari megrendelések teljesítése — olyan . felkészült műszaki szakembergárdája van, amelynek révén elvégezhet­te a szovjet repülőgépek, he­likopterek karbantartását is. Ezek az adottságok jelentet­ték a két cég egymásra talá­lására az alapot, s azt az el­határozást, hogy az egykori tököli szovjet légi bázis terü­letén, stílszerűen szólva a szovjet zónában, a Jumbo Jet 747-es típusú repülőgé­pek szervizére alkalmas te­rületet alakítsanak ki. Vajon hol tart most ez a kétségtelenül figyelemfelkel­tő vállalkozás? A témával kapcsolatban dr. Kovács Gé­za, a Pest Vidéki Gépgyár vezérigazgatója adott felvi­lágosítást. Egyebek között elmondta, hogy korábban, éppen profiljukból eredően, nem volt módjuk arra, hogy nyugati cégekkel együttmű­ködjenek. Számukra a válto­zóban lévő társadalmi és gazdasági körülmények, a gomba módra szaporodó új vállalkozási formák adtak kecsegtető lehetőséget a kí­nálkozó üzlet megkötéséhez, amely sajnos, mind ez ideig várat magára. Azon egysze­rű oknál fogva, mert a ma­gyar kormányzati szervek közül hivatalosan még senki sem ült le tárgyalni a Jum­bo szervízbázis létesítésének kérdéséről. Pedig az üzlet Ajánlótól kopott az Ikarus Vásári mérleg Negyedmillió vásárlátoga­tó, szerényebb közületi for­galom, külsőségeiben is vál­tozó vásárkép, a magánszek­tor erőteljesebb jelenléte — ezek jellemezték a csütörtö­kön zárult tavaszi BNV-t, a beruházási javak szakvásá­rát. A BNV-n ezúttal 28 or­szág, továbbá Nyugat-Ber- lin, Hongkong és hazánk 1800 kiállítója mutatkozott be. Szembetűnő volt, hogy a kelet-európai standokról el­tűntek az évtizedeken át megszokott, vezetőket és jel­mondatokat ábrázoló óriás tablók, viszont ezeken a ki­állításokon nagy számban jelentek meg a szövetkeze­tek és a vállalkozások. Elma­radtak az általában erre az időpontra időzített milliár­dos üzletkötések is, ami köt­tetett, az is jórészt konverti­bilis valutában. Így Ganz- darukat vettek dollárért a szovjet üzletkötők, és kiállí­tott szerszámgépeikből ad­tak el néhányat a magyar felhasználóknak. A lengye­lek malom- és sütőipari gé­peket szállítanak még az idén hozzánk, ugyanakkor vásároltak is magyar vegy­ipari berendezéseket — szin­tén konvertibilis valutáért. Az Ikarusnak pedig sikerült 3000 iskolabusz exportjára ígéretet kapnia tengerentúl­ról. haszna dollármilliókban je­lentkezhet. A kiszemelt területen, i közös angol—magyar vállal­kozás mielőbbi elindítása ér­dekében szükség van mint­egy 140-160 millió dolláros beruházásra. Ennek kereté­ben olyan hangárokat építe­nének, amelyekben az emlí­tett repülőgépcsalád masinái elférnének. Az éves haszon­ból a leendő cég húszszáza lékos részesedést ajánlana fel a magyar államnak, s ez 4-5 millió dollárt jelentene. Ebben a devizaszűke világ­ban ez a vállalkozás min­denképpen megérdemelné mielőbb a zöld utat. A Pest Vidéki Gépgyár a leendő üzletbe, amely remél hetően a közeli hetekben hi­vatalos szerződésben ölt tes­tet, apportot visz be. Vállalja a műszaki gárda, köztük a mérnökök, technikusok, sze­relők nyelvi képzését, nyu­gati sztenderek szerinti fel­készítését. Mindezek mellett a gépgyár megőrzi alaptevé kenységét, sajátos profilját Vagyis eleget tesz a Magyar Honvédségtől, a honvédelrtii tárcától kapott megbízatá­soknak. Továbbra is gyárta­ni fogja a kalorikus és egyéb berendezéseket, s ez is jelzi, hogy megőrzik polgári jelle­güket is. Az egykori Horthy-ligeti repülőtéren alapított Dunai Repülőgépgyár e hajdani neve nagy valószínűséggel részben visszakerült a leen­dő cég fantázianevébe, mint Danube Air karban­tartó bázis javítja a Jumbo gépeket. (gyócsi) A címben foglalt kérdést a vasút esetében feltenni — lé­vén kötött pályáról, precíz menetrendről szó —, balga­ság lenne. A vasút természe­tesen településeket köt össze, árukat és embereket szállít. Csak Pest megyében napon­ta százezreket visz munkába, iskolába, bevásárolni, kirán­dulni. A vasút tömegközle­kedési eszköz, amelynek leg­alábbis elvben a lehető leg­gyorsabban és legolcsóbban kellene ellátnia ezt a felada­tot. Részben vagy egészben meg is tette a magáét a MÁV évtizedeken, sőt több, majd­nem egy évszázadon át. A magyar vasút képviselte ná­lunk az európai színvonalú technikát, a kultúrnépekre jellemző szakértelmet és pre­cizitást. S amikor a dicsőség egyre inkább fogyatkozott, legalább olcsó volt. Mindez azonban már a múlt. A Magyar Államvas­utak katasztrofális állapot­ban van. A vonatok még aZ Hová vezet? oly rövid távolságokat, mint például az alig negyven ki­lométeres Vác és Budapest közötti, már eleve lassan, gyakran félórát, esetleg még többet is késve teszik meg, s a helyzet más vonalakon se sokkal jobb. A tájékoztatás megkönnyítésére felszerelt megafonok kritikus esetek­ben is hallgatnak. A régi, sokszor felújított mozdonyok és kocsik nemcsak elavul­tak, de néha az is csoda, hogy egyáltalán mennek. A milliárdos, össznépi ál­dozattal kikísérletezett új motorvonatok nem is a sokat emlegetett állatorvosi lóhoz, hanem egy beteg szamárhoz hasonlatosak. Az istennek se akarnak elindulni — kipörög a kerekük —, de ha mégis megteszik, akkor sokszor menet közben mondanak csődöt. S a technikai állapo­toknál már csak a vasutasok morális helyzete a rosszabb. Vajon mindez hová vezet? Minden gazdasági törvény­nek ellentmondva, ma már többe kerül vonatozni, mint autózni. A méregdrága ben­zinárak ellenére négy-öt ember egy kocsiba ülve ol­csóbban ússza meg az utat, s ráadásul akkor indul, amikor akar. S nemcsak a menet- rendszerű vonatkésések miatt járnak jobban, hanem mert a vasút, követve a Vo­lán példáját, minden évben újabb és újabb járatokat szüntet meg, egyre ritkábban járnak a vonatok. Törvény- szerű tehát, hogy mind ke­vesebben és egyre ritkábban utaznak, alapot szolgáltatva arra, hogy a MÁV, ez a ha­talmas szervezet, ismét leál­lítson vonatokat. Ez vajon hová vezet? A választ ez esetben tudjuk. Átlagosan tízévesnél öregebb autókba ülünk, százezertonnaszám- ra pocsékoljuk a drága, s egyre nehezebben beszerez­hető benzint, gyarapítjuk a szintén leromlott állapotban lévő, túlzsúfolt utakon ara­szolok számát. Már aki per­sze autózhat. Autója nincs mindenkinek, s ha van is, nem győzi pénzzel és benzin­nel kocsin a munkába' járást. Ha pedig vonaton utazik, nem tudja, mikor ér célhoz. Ilyen a választék. Pedig nagyon szeretnénk felülni egy kényelmes euró­pai vonatra. Arra, amelyik olyan világba visz, ahol tel­jes a szabadság, ahol jó dol­gában már azt se tudja, mit csináljon az ember. Olyanra, ahol nincsenek határok, nin­csenek távolságok. Nálunk sajnos még nincs jólét, a tá­volságot is nehezen tudjuk legyőzni. Különösen vasúton. Ezek a vonatok, ez a vasút egyelőre nem visz Európába. Cs. A. Egészségi állapotára, élet­korára hivatkozva Mészáros $ István, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium politi­kai államtitkára — alig egy héttel kinevezését követően — lemondott funkciójáról. A Kereszténydemokrata Népi­párt képviselője elhatározá­sát az Antall József minisz­terelnöknek — illetve egyes információk szerint az ideig­lenes köztársasági elnöknek is — eljuttatott levelében je­lentette be. Indoklásában ki­tér arra is, hogy felelőtlenség lenne részéről, ha elvállalná a tisztséget. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Surján László az MTI munkatársá­nak elmondta: ismeretei sze­rint Mészáros István nehe­zen szánta rá magát, hogy igent mondjon jelölésekor. Tisztességes, felelős maga­tartásnak tartja, hogy elha­tározását most, és nem beik­tatása után, hivatalának el­foglalásakor jelentette be. Kérését méltányolni kell, az már más kérdés, hogy jobb lett volna, ha nem így törté­nik. Surján László közölte azt is, hogy a KDNP elnök­sége és parlamenti csoportja Lukáts Miklóst javasolja a minisztérium politikai ál­lamtitkárává megválasztani. Az új jelölt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­gának elnöke, így e funk­cióba is mást kell választani. államtitkárok kinevezése Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Morvay Istvánt (Független Kisgaz­dapárt) 1990. május 30-i hatállyal kinevezte a Bel­ügyminisztérium politikai államtitkárává. Most került sor három közigazgatási államtitkár ki­nevezésére is: dr. Kiss Ele­mér a Környezetvédelmi Minisztérium, dr. Verebélyi Imre a Belügyminisztérium, dr. Jávor András a Népjó­léti Minisztérium közigazga­tási államtitkára lett. A négy új államtitkár letette a hivatali esküt. A Veszprém megyei Gyulafirátót térségében a Magyar Honvédség átalakulását demonstráló harcászati gyakorlat volt, ahol jelen volt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, a magyar fegyveres erők főparancsnoka, Balogh György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnö­ke, Raffay Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár és Mécs Imre, a bizottság alelnökei és a Magyar Honvéd­ség csaknem teljes vezető állománya, valamint két oszt­rák vendég: Rudolf Striedinger dandártábornok, Auszt­ria budapesti nagykövetségének katonai és légügyi at­taséja és Hubertus Trauttenberg vezérkari ezredes. © A Demokrata Fórum hétvégi országos gyűlésén megvi­tatják a parlamenti képviselőcsoport beszámolóját, majd újraválasztják az MDF tisztségviselőit. © A Fidesz is har­madik kongresszusára készül, a hétvégi tanácskozásukon tisztújítás lesz, s újrafogalmazzák a párt politikai arcula­tát. © A Parlament külügyi bizottsága tegnap úgy dön­tött, hogy a következő ülésén előterjesztik azt a javas­latukat, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó tes­tületében a magyar delegációt ne a köztársasági elnök, hanem a miniszterelnök vezesse. © Négy magyarországi szlovák szervezet képviselői tárgyaltak tegnap az Ország­házban. A megbeszélésre a szintén meghívott szlovákiai magyar szervezetek nem delegálták magukat. © Az MSZOSZ bizottságot hozott létre, hogy az tárgyaljon a munkáltatókkal és a kormánnyal az üdülők sorsáról, mű­ködtetésükről, a beutalók elosztásáról és finanszírozásá­ról. ® Milyen hatással lesz az Európa-ház a vállalkozások­ra, a kereskedelemre, az idegenforgalomra, a nemzetközi együttműködésekre — erről tárgyalnak Győrött az Al­pok—Adria munkaközösség gazdasági és kereskedelmi kamaráinak elnökei. © A magyaroknak minél előbb föl kell mondaniuk Jugoszláviával azt a szerződést, amely szerint a Dráván négy vízlépcső épülne föl — ezt javasol­ta tegnap az új kormány környezetvédelmi politikai ál­lamtitkára, Tarján Lászlóné. © À Magyar Néppárt fegyel­mi figyelmeztetésben részesítette Varga Csaba volt vá­lasztási titkárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom