Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-15 / 112. szám
1990. MÁJUS 15., KEDD Tudományos tanácshozás Mátyás emlékére Bécsben is tananyag A régészek és művészettörténészek feltételezése szerint így né' zett ki Mátyás korában a királyi palota (Búzás Gergely régész művészettörténész rajza) Bármilyen meglepő is számunkra, mégis igaz: Ausztriában úgy oktatják a leendő építészeket, hogy tananyag a magyar műemlékvédelem. A kijelentést tegnap délelőtt Franz Neuwirth, az ICOMOS Osztrák Nemzeti Bizottságának titkára tette. Éppen Visegrádion hangzott ez el, ahol két évtizeddel ezelőtt egyetemi hallgatóként tanulmányozta a műemlékegyüttest. Az osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal egyik vezető munkatársa szintén részt vett azon az egynapos tudományos ülésen, amelyet Mátyás király halálának 500. évfordulójára szervezett az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A nagyszámú vendégsereg először a visegrádi vár- és palotaegyüttessel ismerkedett. A hazai és a külföldi szakemberek igen nagy érdeklődéssel figyelték a, változásokat. Amióta a Pilisi Parkerdőgazdaság átvette az Idegen- forgalmi Hivataltól a fellegvár kezelését, napról napra gazdagodik ez az építészetitörténelmi örökség. Ebben az esztendőben és az elmúlt évben összesen 60 millió forintot fordítanak helyreállítására. A királyi palota megtekintése még a gyakori látogatók számára is élményt jelentett. A Mátyás Király Múzeum romterülete gondozott, szépen parkosított. Ugyanakkor a restaurátorműhely alatti pincében rendszerezve tárolják a kiásott köveket. Milyen kár, hogy nincs mód itt egy állandóan megtekinthető kőtér kialakítására! A fogadóépületben kiállítás nyílt a nemzetközi tanácskozás tiszteletére. Búzás Gergely, a visegrádi múzeum régész művészettörténésze a címerdíszes Mátyás korabeli zárt erkély különböző töredékeiből rendezett tárlatot, amely egy hónapig tart nyitva. Jól összerakható a kettőskeresztes, vágásos magyar és a hollós Hunyadi-címer is. S, mindezt olyan szemléltetően’ sikerült megoldani, hogy a résztvevők jóval több időt töltöttek tanulmányozásukkal, mint amennyit eredetileg terveztek. Délutánra maradt az elemző, tudományos előadások megtartása, amelyre szintén a fogadóépületben került sor. Két témakört ölelt fel a visegrádi műemlékegyüttes, a másik kettőt pedig a Bécsbői érkezett vendégek tartották. Mindamellett, hogy a szakemberek számára sok hasznos, új ismeretet adott a tegnapi tanácskozás, jól szolgálta a nemzetközi kapcsolatok erősítését is. Mint ahogy Vu- kov Konstantin, az ICOMOS Magyar Bizottságának titkára elmondta, az Ausztriával kialakítandó kétoldalú új kulturális kormányközi megállapodásban több helyet szánnak a műemlékvédelemnek. Kezdeményezésük meghallgatásra talált a szomszédos országban, sőt, úgy tűnik, hosszú évekre szóló szoros kapcsolat alakulhat ki. Annál is inkább, hiszen a régi építészeti értékek megóvása mindkét országban hasonló gondokat vet fel: a kézművesmunka minősége, a modern anyagok alkalmazása és a mai építészet kapcsolata a műemlékvédelemmel éppen olyan figyelmet igényel, mint nálunk. Jóleső érzés volt hallani, hogy osztrák szomszédaink tisztelettel tekintenek ránk, mégpedig azért, mert az úgynevezett velencei kartán belül a történeti városok kategóriáját Magyarország alakította ki és terjesztette elő a nemzetközi szervezetben. Mindehhez még hozzátették azt is, hogy tulajdonképpen a jövő útját olyan szoros együttműködésben látják, amely már műhelymunkának tekinthető. Megtisztelő ez a bizalom számunkra. Ismereteim és tapasztalataim szerint azonban közel sem ilyen egyszerű a helyzet. Ahogy átgondolom Pest megye építészeti értékeinek állapotát, s fölidézek néhány emlékképet odaátról, azt hiszem: nekünk van több ta- nulnivalónk... Vennes Aranka A megméretés első napja Lázas munkában (Erdősi Ágnes felvételei) v —. Na. mi van? S — Hogy sikerült? S — Tudtad? S — Mit választottál? Ilyen és hasonló kérdésekkel árasztották el egymást azok a szerencsések, akik már kiszabadultak a „kínzókamrából”. A gyors kérdéseket és válaszokat később nyugodtabb beszélgetés, majd nevetgélés váltotta fel. Ránk is szóltak hamarosan, hogy legyünk csöndesebben, a többiek még írnak a teremben. Ma reggel kezdődtek meg az érettségi vizsgák, s a budaörsi gimnázium 68 végzős tanulója — hasonlóan az ország többi negyedikes diákjához — szorongva ült be a jól ismert termekbe. Talán a tanáraiktól sem féltek még soha eny- nyire. A hagyományoknak megfelelően, az első napon a magyar nyelv és irodalom írásbeli tételei közül kellett választaniuk. Némi derültséget keltett ugyan, hogy a .televízió mai adását a Tévétorna nyugdíjasoknak című műsorral kezdte, de valójában csak akkor nyugodott meg mindenki, amikor beolvasták a három választható témát. Tóth Bela, a gimnázium igazgatója szerint a tételek könnyebbek a tavalyiaknál, bár természetes, hogy mindenkinek az a nehéz, amivel neki kell megbirkóznia. A két gimnáziumi osztály mellett idén első alkalommal érettségiznek az iskolában „szakközepesek”. A IV. C-sek- nek — a közgazdasági szakközépiskolásoknak — nem könnyű a dolguk, hiszen ők nem okulhattak az előző évfolyam tapasztalataiból. A magyar írásbelire az érettségizők — mint mindig, úgy most is — négy órát kaptak. Persze sokan előbb készen lettek, 11 óra után már egyre többen jöttek ki a termekből. Ekkor kiderült az is, hogy Nagy László József Attila című versének, illetve Kosztolányi Dezső: A kulcs című novellájának elemzésére alig- alig vállalkozott valaki. A legtöbben a Múlt, jelen, jövő Kölcsey Ferenc műveiben című tétel mellett döntöttek. Kölcsey népszerűsége persze nem véletlen — avattak be a választás okaiba a gyerekek. Idén ünnepeljük a költő születésének kétszázadik évfordulóját, tehát szinte teljesen biztosra vehető volt egy vele kapcsolatos feladat. Ez a tény még a leglustábbakat is arra ösztönözte, hogy ha mást nem, de legalább Kölcseyt jól megtanulják. Az érettségi első napja eltelt, a kedd azonban — ha lehet — még rázósabb lesz. A vizsgázók többsége jobban fél a matektól, mint az összes többi tárgytól együttvéve. Az írásbeliket ezen a héten leteszik a diákok, a szóbelire pedig június második hetében kerül sor. Magyarból mindenképpen kell szóbelizni is, de matekból már csak azt nyag- gatják júniusban, aki az írásbelin nem érte el a ketteshez szükséges minimális pontszámot sem. S érettségi után? A végzősök egyharmada megy tovább tanulni. Legnépszerűbbek a pedagógiai főiskolák, illetve az ELTE bölcsészkara, kevesebben választják az orvosi, illetve a műszaki egyetemet. A gyerekek kétharmada dolgozni megy. Legtöbbüknek van valami konkrét elképzelése a jövőjét illetően, csak néhá- nyan csellengenek cél és ötlet nélkül. A dolgozni szándékozók szeptembertől szeretnének munkába állni, ami érthető is, hiszen ez a vakáció talán az utolsó „hosszú, szabad” nyaruk... K. A. Jogi tanácsok A volt házastárs tartása • tient megy autó • Mennyit ér a foglalt tv? „Hűséges olvasó” jeligéjű monori előfizetőnk nyugdíj előtt áll, és sajnos házasságát fel kell bontania. Arra szeretne választ kapni, hogy háztartásbeli felesége milyen mértékű tartásra jogosult. A házasság felbontása esetén volt házastársától az követelhet tartást, aki arra saját hibáján kívül rászorul. Az a házastárs tehát, aki a közös háztartás ellátása miatt nem Végzett keresőfoglalkozást, nyilvánvalóan jogosult tartásdíjra. Van azonban egy olyan eset, amikor a volt házastársat akkor sem illeti meg a tartásdíj, ha erre egyébként nyilvánvalóan jogosult lenne. Aki a házasság erkölcsi alapjait olyan súlyos mértékben megsértette, hogy az a társadalmi felfogás szerint elfogadhatatlan, attól a tartást érdemtelenség miatt meg kell tagadni. A tartásdíjat — eltérően a gyermektartásdíjtól — egyéni mérlegelés alapján olyan mértékben állapítják meg, hogy az a voll* házastársnak és azoknak a megélhetését, akikről még gondoskodnia kell, ne veszélyeztesse. A tartásdíjat mindaddig kell folyósítani, ameddig arra a volt házastárs rászorul vagy újabb házasságot nem köt. Meg kell vonni akkor is, ha utóbb válik érdemtelenné a volt házastárs. Az elvált általában a házasság felbontását követő öt éven belül kérhet tartásdíjat. Ezt követően csak különös méltá,nylást igénylő esetekben léphet fel követeléssel. Használt autót vásárolt Gy. L. szigetszentmiklósi tanuló. Az adásvételkor kipróbálták a gépkocsit, de 80 kilométer megtétele után olyan súlyos hibák mutatkoztak, amelyekből egy autószerelő megállapította, hogy olvasónkat becsapták. Az eladó a kipróbálásra hivatkozva nem veszi vissza a kocsit, de a pénzt egyébként is elköltötte. A használt dolog adásvétele során nem hasznavehetetlen tárgyak cserélnek gazdát, ezért a vevő jogosan igényelheti, hogy a kapott személygépkocsit még hosszú ideig használhassa. A természetes elhasználódás miatt a vásárolt áru gyakrabban meghibásodhat, de az eladó az általa ismert hibákról köteles a vásárlót tájékoztatni. Ezenkívül arról is információt kell adnia, ha az autó például többször súlyosan karambolozott. Az eladó tehát csak akkor hivatkozhat jogszerűen a vevő felelősségére, ha a szerződés megkötésekor az új tulajdonos ismerte a gépkocsi hibáit, és azok ismeretében is aláírta a megállapodást. Ha tehát a szerződést hibásan teljesítették, a vevő árleszállítást kérhet, vagy igényelheti a költségei megtérítését és minden olyan kárát, amely az eladó magatartása miatt érte. Az autó visszavásárlását azonban csak kivételes esetben, akkor kérheti, ha már nem áll érdekében a vásárlás. Például, ha a hiba nem javítható ki, vagy az rövid időn belül nem lehetséges, és mindez a vásárlónál érdeksérelmet és értékcsökkenést okoz. „Hosszú kálvária” jeligéjű olvasónk házastársa adósságot adósságra halmozott, és ennek következtében még végrehajtó is járt a lakásukban. A televízió értékét azonban olyan alacsony értékben állapították meg, hogy az adósság szülte semmit sem csökkent. Az ügy előzményeit levélírónk nem közölte, így csalk azt tudom mondani, hogy nagyobb biztonságot ad mindenki számára a végrehajtó megjelenése, mint az, hogy a jogerősen megítélt követelések behajt- hatatlanokká válnak. A konkrét kérdésre persze egyértelmű a válasz, hogy a végrehajtó törvényesen járt el. « A foglaláskor ugyanis becsléssel kell megállapítani a2 értéket. A becslés jellegénél fogva tartalmaz bizonyos bizonytalanságot, amely azonban nagymértékben csökkenthető azzal, hogy a becsértéket a felek megegyezése határozza meg. A becslést ennek alapján a végrehajtónak kell elvégezni. Az ingóságok becsértékének megállapításával a végrehajtó a hatósági fogyasztói árat (hivatalos árát vagy árfolyamot), ennek hiányában a forgalmi árat veszi alapul. Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő becsüs közreműködésével módosíthatja a becsértéket, ha azt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérte. Dr. Sinka Imre Nem lehet koncepciós eljárás Ki ölte meg Labancz Annát? Huszonhárom éves volt, amik őr a Szentpéteri-kapui nővérszállón egy vasárnap hajnalon brutális módon, tőrrel, több szú. rással gyilkolták meg a feltűnően csinos miskoci ápolónőt, Labancz Annát. A nyomozás húsz éve tart, s most, röviddel az ügy elévülése előtt, röppent fel a hír: kihallgatlak egy személyt, aki azóta elkövetett egy gyilkosságot, amiért életfogytiglani fegyházra ítélték, s büntetését jelenleg is tölti. Tagadja, hogy köze lett volna Labancz Anna meggyilkolásához, mégis több olyan momentum szól ellene, amiért gyanúsítottként szóba jött. Az ügy felderítésére az ORFK és a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság együttes irányításával külön csoport alakult. Telefonon kértünk információt Tergalecz Ferenctől, a Borsod megyei kapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől, aki azonban a nyomozás érdekében egyelőre nem kívánta megnevezni, ki a gyanúsított, de cáfolt több, a sajtóban mostanában napvilágot látott hírt. Például szó sincs arról, miszerint a nővérszálláson a tett elkövetésének éjszakáján, 1970, július 19-én, olyan rettegés lett volna úrrá a nővéreken, hogy a kiáltások hallatán segítség- nyújtás helyett minden szoba ajtaja elé szekrényeket toltak volna. — Erre nincsenek adataink, sőt, az egykori aktákból tudjuk: Anna néhány perccel a támadás után már a szomTúl a magyar írásbelin szád utcában levő kórház műtőjében volt, s a mikor lakótársai avatott kézzel a segítségére siettek, az első pillanatban maguk sem gondoltak bűncselekményre — állítja Tergalecz Ferenc. — Kizárható továbbá az is, hogy a kórházban Annára, illetve a mellette lévő nővérre bárki is rákiáltott volna: hallgasson. A sérült, önkívületben kérte; mentsék meg az életét, de a tanúk állítása szerint nem nevezte meg a tettest, hiszen akkor már réges-régen pontot tehettünk volna az ügyre. Nyilván fölkavarták a történtek a kórház személyzetét, s a műtétet végző orvos csendre intette őket, azzal, életet mentünk. Sajnos, nem tudtak segíteni ... — Egyes hírforrások tudni vélik, hogy a szemközti elmeosztály ablakából valaki rálátott Labancz Anna nővérszálláson lévő szobájának ablakára. — Hajnal volt, ráadásul igen messze van az a bizonyos ablak. Természetesen, ha a bíróság fontosnak véli, kihallgatja majd azt az embert. — Akkoriban olyan mendemondák is keringtek a városban. hogy némely helyi hatalmasságoknak köze lehetett a gyilkossághoz... ? — Effajta pletyka valóban szárnyra kapott, ám a nyomozás adatait, s a korábbi aktákat ismerve, biztosan mondhatom: erről nincs szó. Sem az akkori, sem pedig a mostani tanúvallomásokban nem merült fel helyi vezető beosztású ember(ek) neve, hiszen Anna baráti köréhez ilyenek nem tartoztak. Annál Inkább szívesen találkozott Labancz Anna sportolókkal. Az áldozat igen mutatós, igényes fiatal lány volt, s a jól szituált emberek elsősorban a név, az anyagi biztonság miatt érdekelték. A mostani gyanúsított — akkor még fiatalkorú — szintén sportolgatott, s dolgozott is abban a kórházban, ahol Anna ápolónő volt. Az Országos Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjétől, Kovács Lajos alezredestől — tekintettel arra, hogy a nyomozás még nem fejeződött be —, csak any- nyit sikerült megtudnunk, hogy a gyanúsítottat egy pszicho-fi- ziológiai vizsgálatnak vetették alá, s ő minden tesztcsoportnál arra a kérdésre reagált — a „hazugságvizsgáló” gép szerint szaporább légzéssel, szívműködéssel és tenyérizzadás- sal —, amely a gyilkosság ügyében jelentős. — Húsz esztendő elmúltával elsősorban önmagunkat kell meggyőzni arról, hogy a gyanúsított valóban terhelhető-e a tett elkövetésével. Semmiképp sem célunk koncepciós eljárás lefolytatása, munkánkat a vizsgálat kimenetele nem befolyásolja, hiszen ha ennyi idő után valakire mégis rábizonyítjuk a tettet, azért nem kapunk fej- pénzt. Eredmény lenne számunkra az is, ha kizárhatnánk őt az elkövetők köréből — mondta Kovács Lajos. Még ma sem tudni tehát, hogy két évtizede ki ölte meg Labancz Annát. Az viszont feltételezhető, hogy a nyomozók nem véletlenül jutottak el ahhoz a bizonyos, börtönben ülő személyhez. A büntetésvégrehajtási intézetekben fog- vatartott emberek ugyanis bizonyos előnyökért, például a családtagjaikkal való gyakoribb találkozási lehetőségért, soronkívüli csomagok kézhezvételéért szolgáltatnak társaikról információkat. Ehhez pedig elegendő néhány, látszólag ártatlannak tűnő elszólás ... Fazekas Eszter
