Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

1990. MÁJUS 15., KEDD Tudományos tanácshozás Mátyás emlékére Bécsben is tananyag A régészek és művészettörténészek feltételezése szerint így né' zett ki Mátyás korában a királyi palota (Búzás Gergely régész művészettörténész rajza) Bármilyen meglepő is szá­munkra, mégis igaz: Ausztriá­ban úgy oktatják a leendő épí­tészeket, hogy tananyag a ma­gyar műemlékvédelem. A ki­jelentést tegnap délelőtt Franz Neuwirth, az ICOMOS Oszt­rák Nemzeti Bizottságának tit­kára tette. Éppen Visegrádion hangzott ez el, ahol két évti­zeddel ezelőtt egyetemi hallga­tóként tanulmányozta a mű­emlékegyüttest. Az osztrák Szövetségi Mű­emlékvédelmi Hivatal egyik vezető munkatársa szintén részt vett azon az egynapos tu­dományos ülésen, amelyet Má­tyás király halálának 500. év­fordulójára szervezett az ICO­MOS Magyar Nemzeti Bizott­sága. A nagyszámú vendégse­reg először a visegrádi vár- és palotaegyüttessel ismerke­dett. A hazai és a külföldi szakemberek igen nagy érdek­lődéssel figyelték a, változáso­kat. Amióta a Pilisi Parker­dőgazdaság átvette az Idegen- forgalmi Hivataltól a felleg­vár kezelését, napról napra gazdagodik ez az építészeti­történelmi örökség. Ebben az esztendőben és az elmúlt év­ben összesen 60 millió forin­tot fordítanak helyreállításá­ra. A királyi palota megtekin­tése még a gyakori látogatók számára is élményt jelentett. A Mátyás Király Múzeum romterülete gondozott, szépen parkosított. Ugyanakkor a res­taurátorműhely alatti pincé­ben rendszerezve tárolják a kiásott köveket. Milyen kár, hogy nincs mód itt egy állan­dóan megtekinthető kőtér ki­alakítására! A fogadóépületben kiállítás nyílt a nemzetközi tanácsko­zás tiszteletére. Búzás Ger­gely, a visegrádi múzeum ré­gész művészettörténésze a cí­merdíszes Mátyás korabeli zárt erkély különböző töredé­keiből rendezett tárlatot, amely egy hónapig tart nyitva. Jól összerakható a kettőskeresz­tes, vágásos magyar és a hol­lós Hunyadi-címer is. S, mind­ezt olyan szemléltetően’ sike­rült megoldani, hogy a részt­vevők jóval több időt töltöt­tek tanulmányozásukkal, mint amennyit eredetileg terveztek. Délutánra maradt az elem­ző, tudományos előadások megtartása, amelyre szintén a fogadóépületben került sor. Két témakört ölelt fel a viseg­rádi műemlékegyüttes, a má­sik kettőt pedig a Bécsbői ér­kezett vendégek tartották. Mindamellett, hogy a szak­emberek számára sok hasz­nos, új ismeretet adott a teg­napi tanácskozás, jól szolgál­ta a nemzetközi kapcsolatok erősítését is. Mint ahogy Vu- kov Konstantin, az ICOMOS Magyar Bizottságának titkára elmondta, az Ausztriával ki­alakítandó kétoldalú új kultu­rális kormányközi megállapo­dásban több helyet szánnak a műemlékvédelemnek. Kezde­ményezésük meghallgatásra talált a szomszédos országban, sőt, úgy tűnik, hosszú évekre szóló szoros kapcsolat alakul­hat ki. Annál is inkább, hiszen a régi építészeti értékek meg­óvása mindkét országban ha­sonló gondokat vet fel: a kéz­művesmunka minősége, a mo­dern anyagok alkalmazása és a mai építészet kapcsolata a műemlékvédelemmel éppen olyan figyelmet igényel, mint nálunk. Jóleső érzés volt hallani, hogy osztrák szomszédaink tisz­telettel tekintenek ránk, még­pedig azért, mert az úgyne­vezett velencei kartán belül a történeti városok kategóriáját Magyarország alakította ki és terjesztette elő a nemzetközi szervezetben. Mindehhez még hozzátették azt is, hogy tulajdonképpen a jövő útját olyan szoros együtt­működésben látják, amely már műhelymunkának tekint­hető. Megtisztelő ez a bizalom számunkra. Ismereteim és ta­pasztalataim szerint azonban közel sem ilyen egyszerű a helyzet. Ahogy átgondolom Pest megye építészeti értékei­nek állapotát, s fölidézek né­hány emlékképet odaátról, azt hiszem: nekünk van több ta- nulnivalónk... Vennes Aranka A megméretés első napja Lázas munkában (Erdősi Ágnes felvételei) v —. Na. mi van? S — Hogy sikerült? S — Tudtad? S — Mit választottál? Ilyen és hasonló kérdések­kel árasztották el egymást azok a szerencsések, akik már kiszabadultak a „kínzókam­rából”. A gyors kérdéseket és válaszokat később nyugodtabb beszélgetés, majd nevetgélés váltotta fel. Ránk is szóltak hamarosan, hogy legyünk csön­desebben, a többiek még ír­nak a teremben. Ma reggel kezdődtek meg az érettségi vizsgák, s a budaör­si gimnázium 68 végzős tanu­lója — hasonlóan az ország többi negyedikes diákjához — szorongva ült be a jól ismert termekbe. Talán a tanáraik­tól sem féltek még soha eny- nyire. A hagyományoknak megfelelően, az első napon a magyar nyelv és irodalom írásbeli tételei közül kellett választaniuk. Némi derültsé­get keltett ugyan, hogy a .te­levízió mai adását a Tévétor­na nyugdíjasoknak című mű­sorral kezdte, de valójában csak akkor nyugodott meg mindenki, amikor beolvasták a három választható témát. Tóth Bela, a gimnázium igazgatója szerint a tételek könnyebbek a tavalyiaknál, bár természetes, hogy min­denkinek az a nehéz, amivel neki kell megbirkóznia. A két gimnáziumi osztály mellett idén első alkalommal érettségiznek az iskolában „szakközepesek”. A IV. C-sek- nek — a közgazdasági szak­középiskolásoknak — nem könnyű a dolguk, hiszen ők nem okulhattak az előző év­folyam tapasztalataiból. A magyar írásbelire az érett­ségizők — mint mindig, úgy most is — négy órát kaptak. Persze sokan előbb készen lettek, 11 óra után már egyre többen jöttek ki a termekből. Ekkor kiderült az is, hogy Nagy László József Attila cí­mű versének, illetve Koszto­lányi Dezső: A kulcs című no­vellájának elemzésére alig- alig vállalkozott valaki. A leg­többen a Múlt, jelen, jövő Köl­csey Ferenc műveiben című tétel mellett döntöttek. Kölcsey népszerűsége persze nem véletlen — avattak be a választás okaiba a gyerekek. Idén ünnepeljük a költő szü­letésének kétszázadik évfordu­lóját, tehát szinte teljesen biz­tosra vehető volt egy vele kapcsolatos feladat. Ez a tény még a leglustábbakat is arra ösztönözte, hogy ha mást nem, de legalább Kölcseyt jól meg­tanulják. Az érettségi első napja el­telt, a kedd azonban — ha le­het — még rázósabb lesz. A vizsgázók többsége jobban fél a matektól, mint az összes többi tárgytól együttvéve. Az írásbeliket ezen a héten lete­szik a diákok, a szóbelire pe­dig június második hetében kerül sor. Magyarból minden­képpen kell szóbelizni is, de matekból már csak azt nyag- gatják júniusban, aki az írás­belin nem érte el a ketteshez szükséges minimális pontszá­mot sem. S érettségi után? A végző­sök egyharmada megy tovább tanulni. Legnépszerűbbek a pedagógiai főiskolák, illetve az ELTE bölcsészkara, keve­sebben választják az orvosi, illetve a műszaki egyetemet. A gyerekek kétharmada dol­gozni megy. Legtöbbüknek van valami konkrét elképzelése a jövőjét illetően, csak néhá- nyan csellengenek cél és ötlet nélkül. A dolgozni szándéko­zók szeptembertől szeretné­nek munkába állni, ami ért­hető is, hiszen ez a vakáció talán az utolsó „hosszú, sza­bad” nyaruk... K. A. Jogi tanácsok A volt házastárs tartása • tient megy autó • Mennyit ér a foglalt tv? „Hűséges olvasó” jeligéjű monori előfizetőnk nyugdíj előtt áll, és sajnos házasságát fel kell bontania. Arra szeretne választ kapni, hogy háztartás­beli felesége milyen mértékű tartásra jogosult. A házasság felbontása ese­tén volt házastársától az köve­telhet tartást, aki arra saját hibáján kívül rászorul. Az a házastárs tehát, aki a közös háztartás ellátása miatt nem Végzett keresőfoglalkozást, nyilvánvalóan jogosult tartás­díjra. Van azonban egy olyan eset, amikor a volt házastársat akkor sem illeti meg a tartás­díj, ha erre egyébként nyilván­valóan jogosult lenne. Aki a házasság erkölcsi alapjait olyan súlyos mértékben meg­sértette, hogy az a társadalmi felfogás szerint elfogadhatat­lan, attól a tartást érdemtelen­ség miatt meg kell tagadni. A tartásdíjat — eltérően a gyermektartásdíjtól — egyéni mérlegelés alapján olyan mér­tékben állapítják meg, hogy az a voll* házastársnak és azok­nak a megélhetését, akikről még gondoskodnia kell, ne ve­szélyeztesse. A tartásdíjat mindaddig kell folyósítani, ameddig arra a volt házastárs rászorul vagy újabb házasságot nem köt. Meg kell vonni akkor is, ha utóbb válik érdemtelenné a volt há­zastárs. Az elvált általában a házasság felbontását követő öt éven belül kérhet tartásdíjat. Ezt követően csak különös méltá,nylást igénylő esetekben léphet fel követeléssel. Használt autót vásárolt Gy. L. szigetszentmiklósi tanuló. Az adásvételkor kipróbálták a gépkocsit, de 80 kilométer meg­tétele után olyan súlyos hibák mutatkoztak, amelyekből egy autószerelő megállapította, hogy olvasónkat becsapták. Az eladó a kipróbálásra hivatkoz­va nem veszi vissza a kocsit, de a pénzt egyébként is elköl­tötte. A használt dolog adásvétele során nem hasznavehetetlen tárgyak cserélnek gazdát, ezért a vevő jogosan igényelheti, hogy a kapott személygépko­csit még hosszú ideig használ­hassa. A természetes elhaszná­lódás miatt a vásárolt áru gyakrabban meghibásodhat, de az eladó az általa ismert hi­bákról köteles a vásárlót tájé­koztatni. Ezenkívül arról is in­formációt kell adnia, ha az autó például többször súlyosan karambolozott. Az eladó tehát csak akkor hivatkozhat jogszerűen a vevő felelősségére, ha a szerződés megkötésekor az új tulajdonos ismerte a gépkocsi hibáit, és azok ismeretében is aláírta a megállapodást. Ha tehát a szerződést hibásan teljesítet­ték, a vevő árleszállítást kér­het, vagy igényelheti a költsé­gei megtérítését és minden olyan kárát, amely az eladó magatartása miatt érte. Az autó visszavásárlását azonban csak kivételes esetben, akkor kérheti, ha már nem áll érde­kében a vásárlás. Például, ha a hiba nem javítható ki, vagy az rövid időn belül nem lehetsé­ges, és mindez a vásárlónál ér­deksérelmet és értékcsökkenést okoz. „Hosszú kálvária” jeligéjű olvasónk házastársa adósságot adósságra halmozott, és ennek következtében még végrehajtó is járt a lakásukban. A televí­zió értékét azonban olyan ala­csony értékben állapították meg, hogy az adósság szülte semmit sem csökkent. Az ügy előzményeit levél­írónk nem közölte, így csalk azt tudom mondani, hogy nagyobb biztonságot ad mindenki szá­mára a végrehajtó megjelené­se, mint az, hogy a jogerősen megítélt követelések behajt- hatatlanokká válnak. A konk­rét kérdésre persze egyértelmű a válasz, hogy a végrehajtó törvényesen járt el. « A foglaláskor ugyanis becs­léssel kell megállapítani a2 ér­téket. A becslés jellegénél fog­va tartalmaz bizonyos bizony­talanságot, amely azonban nagymértékben csökkenthető azzal, hogy a becsértéket a fe­lek megegyezése határozza meg. A becslést ennek alapján a végrehajtónak kell elvégez­ni. Az ingóságok becsértékének megállapításával a végrehajtó a hatósági fogyasztói árat (hi­vatalos árát vagy árfolyamot), ennek hiányában a forgalmi árat veszi alapul. Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szak­értő becsüst alkalmaz. A fog­lalás után a végrehajtó szak­értő becsüs közreműködésével módosíthatja a becsértéket, ha azt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérte. Dr. Sinka Imre Nem lehet koncepciós eljárás Ki ölte meg Labancz Annát? Huszonhárom éves volt, amik őr a Szentpéteri-kapui nővér­szállón egy vasárnap hajnalon brutális módon, tőrrel, több szú. rással gyilkolták meg a feltűnően csinos miskoci ápolónőt, La­bancz Annát. A nyomozás húsz éve tart, s most, röviddel az ügy elévülése előtt, röppent fel a hír: kihallgatlak egy sze­mélyt, aki azóta elkövetett egy gyilkosságot, amiért életfogy­tiglani fegyházra ítélték, s büntetését jelenleg is tölti. Tagad­ja, hogy köze lett volna Labancz Anna meggyilkolásához, mégis több olyan momentum szól ellene, amiért gyanúsított­ként szóba jött. Az ügy felderítésére az ORFK és a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság együt­tes irányításával külön cso­port alakult. Telefonon kér­tünk információt Tergalecz Ferenctől, a Borsod megyei kapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetőjétől, aki azonban a nyomozás érdekében egye­lőre nem kívánta megnevez­ni, ki a gyanúsított, de cáfolt több, a sajtóban mostanában napvilágot látott hírt. Például szó sincs arról, miszerint a nővérszálláson a tett elköve­tésének éjszakáján, 1970, jú­lius 19-én, olyan rettegés lett volna úrrá a nővéreken, hogy a kiáltások hallatán segítség- nyújtás helyett minden szoba ajtaja elé szekrényeket toltak volna. — Erre nincsenek adataink, sőt, az egykori aktákból tud­juk: Anna néhány perccel a támadás után már a szom­Túl a magyar írásbelin szád utcában levő kórház mű­tőjében volt, s a mikor lakó­társai avatott kézzel a segít­ségére siettek, az első pilla­natban maguk sem gondoltak bűncselekményre — állítja Tergalecz Ferenc. — Kizárha­tó továbbá az is, hogy a kór­házban Annára, illetve a mel­lette lévő nővérre bárki is rá­kiáltott volna: hallgasson. A sérült, önkívületben kérte; mentsék meg az életét, de a tanúk állítása szerint nem ne­vezte meg a tettest, hiszen akkor már réges-régen pontot tehettünk volna az ügyre. Nyilván fölkavarták a történ­tek a kórház személyzetét, s a műtétet végző orvos csendre intette őket, azzal, életet men­tünk. Sajnos, nem tudtak se­gíteni ... — Egyes hírforrások tudni vélik, hogy a szemközti elme­osztály ablakából valaki rálá­tott Labancz Anna nővérszál­láson lévő szobájának ablaká­ra. — Hajnal volt, ráadásul igen messze van az a bizonyos ab­lak. Természetesen, ha a bíró­ság fontosnak véli, kihallgatja majd azt az embert. — Akkoriban olyan mende­mondák is keringtek a város­ban. hogy némely helyi hatal­masságoknak köze lehetett a gyilkossághoz... ? — Effajta pletyka valóban szárnyra kapott, ám a nyo­mozás adatait, s a korábbi ak­tákat ismerve, biztosan mond­hatom: erről nincs szó. Sem az akkori, sem pedig a mos­tani tanúvallomásokban nem merült fel helyi vezető beosz­tású ember(ek) neve, hiszen Anna baráti köréhez ilyenek nem tartoztak. Annál Inkább szívesen ta­lálkozott Labancz Anna spor­tolókkal. Az áldozat igen mu­tatós, igényes fiatal lány volt, s a jól szituált emberek első­sorban a név, az anyagi biz­tonság miatt érdekelték. A mostani gyanúsított — akkor még fiatalkorú — szintén sportolgatott, s dolgozott is abban a kórházban, ahol An­na ápolónő volt. Az Országos Rendőr-főka­pitányság életvédelmi alosztá­lyának vezetőjétől, Kovács La­jos alezredestől — tekintettel arra, hogy a nyomozás még nem fejeződött be —, csak any- nyit sikerült megtudnunk, hogy a gyanúsítottat egy pszicho-fi- ziológiai vizsgálatnak vetették alá, s ő minden tesztcsoport­nál arra a kérdésre reagált — a „hazugságvizsgáló” gép sze­rint szaporább légzéssel, szív­működéssel és tenyérizzadás- sal —, amely a gyilkosság ügyében jelentős. — Húsz esztendő elmúltával elsősorban önmagunkat kell meggyőzni arról, hogy a gya­núsított valóban terhelhető-e a tett elkövetésével. Semmiképp sem célunk koncepciós eljárás lefolytatása, munkánkat a vizs­gálat kimenetele nem befolyá­solja, hiszen ha ennyi idő után valakire mégis rábizonyítjuk a tettet, azért nem kapunk fej- pénzt. Eredmény lenne szá­munkra az is, ha kizárhatnánk őt az elkövetők köréből — mondta Kovács Lajos. Még ma sem tudni tehát, hogy két évtizede ki ölte meg Labancz Annát. Az viszont feltételezhető, hogy a nyomo­zók nem véletlenül jutottak el ahhoz a bizonyos, börtönben ülő személyhez. A büntetés­végrehajtási intézetekben fog- vatartott emberek ugyanis bi­zonyos előnyökért, például a családtagjaikkal való gyako­ribb találkozási lehetőségért, soronkívüli csomagok kézhez­vételéért szolgáltatnak tár­saikról információkat. Ehhez pedig elegendő néhány, látszó­lag ártatlannak tűnő elszó­lás ... Fazekas Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom