Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

1990. MÁJUS 12., SZOMBAT « _L.Ï WOB HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITíKINTÉSwm Csúcsszintű döntésekre várnak Tanácstalanság a katonai szövetségek jövőbeni szerepét illetően Miért hívták haza konzultációra az USA bukaresti nagykövetéi? Nyitás kezdete lehet az ENSI-főtiikár albániai látogatása Általános PILLANATKÉP A külügyek irányítói az idén aligha mehetnek nyári szabadságra. A május végi Gorbacsov—Bush találkozó csak nyitánya lesz a magas szintű tanácskozások egész so­rának. A második világhábo­rúban győztes négy nagyhata­lom és a két Németország kül­ügyminiszterei júniusban Bér­űben, júliusban Párizsban és szeptemberben Moszkvában tartanak megbeszéléseket, azokról a problémákról, ame­lyeket a német egyesülés vet fel. Július első napjaiban NATO-csúcsértekezlet kezdő­dik. Ezt megelőzően az Észak- atlanti Szervezet külügymi­niszterei és védelmi miniszte­rei többször a tárgyalóasztal­hoz ülnek, hogy megkísérel­jék meghatározni a katonai szövetség stratégiáját a kilenc­venes évekre. A tervek szerint júliusra a Gorbacsovval való tárgyalás eredményeinek isme­retében a nyugati szövetség vezető politikusai javaslatokat tehetnek majd a NATO leg­magasabb szintű értekezleté­nek arra, hogyan módosítsák katonai költségvetéseiket, mi­lyen csökkentéseket határoz­zanak el a fegyverkezésben a megváltozott kelet-eunópai helyzet nyomán. A most befejeződött kana­dai NATO-megbeszélésen ugyanis a védelmi miniszterek nem tudtak megállapodni a közös irányelvekben. Abban egyetértés volt, hogy a harcá­szati atomrobbanófejjel fel- - szerelt rakéták, amelyek, ha­tótávolsága alatta marad az 500 kilométernek, és a nukleá­ris tüzérség állomásoztatása a Varsói Szerződés államaival határos területeken, hovato­vább értelmét veszti. Hiszen az NDK egyesülésre készül az NSZK-val, a nyugati remé­nyek szerint a jövendő Német­ország a NATO tagja lesz, Csehszlovákiában és Lengyel- országban, amelyeket ezek a nukleáris eszközök elérhetné­nek, olyan változások zajlottak le, amelyek nyomán Nyugat nem érezheti magát tovább a fenyegetettség helyzetében. így általános helyeslésre talált a kanadai tanácskozáson az az elgondolás, hogy az eddigi föl­di telepítésű nukleáris eszkö­zöket a jövőben harci repülő­gépeken kellene elhelyezni, hiszen csakis légi indítású mó­don érhetnék el ezután már a szovjet területeket, amelyeket a miniszterek továbbra is egy esetleges támadás kiinduló- ponjául tekintenek. Bár a kanadai értekezleten több miniszter arról beszélt, hogy felül kellene vizsgálni az úgynevezett „alapfenyegetés”, a „szovjet veszély” katonai doktrínáját is, s ennek fényé­ben arra van szükség, hogy csökkentsék a katonai prog­ramokat. Sőt felvetődött az is, hogy az atomtüzérséget egyol­dalúan ki is lehetne vonni Nyugat-Európából, és a NATO még mindig szükséges elret­tentő erejét a földrészközi amerikai nukleáris eszközök­re kellene összpontosítani. lesztésekhez, mert ezzel „ve­szélyeztetnék” a Nyugat nuk­leáris ütőképességét, elriasztó erejét. A Times pénteki ve­zércikke szerint a kanadai ta­nácskozáson azért óvakodtak attól, hogy bármiféle csökken­tést felvessenek még javaslat formájában is, mert el akar­ták kerülni a nézeteltérések felszínre való nyílt kirobba­nását. Ehelyett jött létre az a megállapodás, hogy a szovjet— amerikai csúcs eredményeitől, illetve a további védelmi mi­niszteri tanácskozásoktól te­szik függővé a nyugati kato­nai szövetség jövőbeni stra­tégiáját. szasan szót, amelyek a bizton­ságosabb világ megteremtése irányába mutatnak. A VISSZARENDEZÉS ÉS A BÍRÁLOK MÉG NEM „NYITOTT” AZ ÉGBOLT KELLENEK-E A „LOPAKODÓK”? Washingtonban még ennél is továbbmennek, s befolyásos katonapolitikusok megkérdője­lezik olyan új rendkívül költ­séges fegyverrendszerek ki- fejlesztését és tömeges rend­szerbe állítását, mint az MX rakéták, vagy a B—2-es, úgy­nevezett „lopakodó bombázó­gépek”, amelyeket a radarké­szülékek képtelenek észlelni. Az Anglia által vezetett cso­port a NATO-n belül viszont szenvedélyes hangnemben int mindenféle „idő előtti csök­kentéstől”, főleg attól, hogy hozzányúljanak a korábban el­határozott atomíegyver-fej­Baker amerikai külügymi­niszter hétfőn Moszkvába utazik, hogy még egy utolsó megbeszéléssorozaton végle­gesítse szovjet kollégájával a washingtoni Bush—Gorbacsov találkozó programját. Kemény párbeszédekre lehet számíta­ni, mert a jelek szerint a szovjet vezetés korábbi ru­galmassága a külpolitikai kérdésekben fokozatosan el­tűnőben van. Nyugati kom­mentátorok a Kreml állás­pontjának megkeményedésé- röl írnak. Ez volt tapasztal­ható a budapesti „Nyitott ég- bolt”-tárgyaláson is. Ezen a konferencia 23 résztvevője kö­zül csak a Szovjetunió tartott ki amellett, hogy a felderítő repülésekhez ne az ellenőrző .fél, hanem az ellenőrzött adja a repülőgépeket, s egyebek között főleg ezzel hiúsította meg azt, hogy a korábbi vá­rakozással ellentétben május 10-én aláírhassák a szerző­dést. Ez a vitás kérdés való­színűleg a Gorbacsov—Bush találkozó napirendjére kerül. Ugyanígy a két elnök való­színűleg a német egyesülés biztonságpolitikai vonatkozá­sait is megvitatja. Szovjet részről ugyanis elképzelhetet­lennek tartják, hogy az egye­sült Németország a NATO tagja legyen, hiszen ez felbo­rítaná szerintük az európai erőegyensúlyt. A győzelem napján elhangzott beszédek­ben ismét nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a máso­dik világháború nyomán ki­alakult realitásokat tisztelet­ben kell tartani. Miután ki­tűnt, hogy az egyesített Né­metország semleges helyzete, amelyet Moszkva eredetileg javasolt, nem kívánatos egyet­len NATO-állam számára sem, a szovjet vezetés post a biztonságpolitikai kérdések végleges rendezését a német egyesülés utáni időkre kíván­ja elnapolni, s egy „átmeneti szakaszt” kíván beiktatni, amelyet azonban pontosan nem körvonalaztak. Sevard- nadze arról beszélt, hogy bé­keszerződést kell kötni Né­metországgal, s erről tárgya­lásokat kell folytatni. Kohl kancellár azonban kormány- nyilatkozatában világossá tet­te: az egyesülés utáni időkre sem Bonn, sem Berlin nem kíván nyitott kérdéseket hagyni, hiszen a cél az, hogy pontot tegyenek egy hosszú korszakra, amelyet a rende­zetlenség jellemzett. A londoni rádió hírmagya­rázói úgy vélik, hogy Gorba- csovra a hadsereg mind erő­teljesebb nyomást gyakorol. Egyes tábornokok szerint az elnök-főtitkár már eddig is túl sok engedményt tett, s ha ez folytatódik, veszélybe ke­rülnek a Szovjetunió bizton­sági érdekei. Ezzel magyaráz­zák, hogy egy nap leforgása alatt Jazov egymással ellen­tétes hangnemű nyilatkozatot tett. Vörös téri beszédében a védelmi miniszter olyan kité­telt tett, amely szerint „még nem visszafordíthatatlan a háborús veszély”. Később vi­szont egy nyilatkozatában po­zitív változásokról ejtett hosz­Ebben a helyzetben az Iz­vesztyija egyik e heti számá­ban éles hangú cikk jelent meg, amely a mind jobban élénkülő liberális és szociál­demokrata csoportok szemére veti, hogy a reform ellenfelei­nek, a visszarendezésre törek­vőknek a malmára hajtják a vizet azzal, hogy támadásokat intéznek Gorbacsov ellen, amiért nem folytat radikáli­sabb politikát. Az elnök-fő­titkárt bírálni — mutat rá a lap — egyet jelent azzal, hogy lovat adnak a konzervatív elemek alá, amelyek minden eszközzel meg akarják buk­tatni a peresztrojkát. A visszarendezés híveinek kedvez, hogy a gazdasági helyzet mind súlyosabbá vá­lik, s emiatt nő az elégedet­lenség. Jellemző erre, hogy ezer fontos közszükségleti cikk közül 990-h(fz immár csak súlyos nehézségek árán lehet hozzájutni, s hogy a hi­vatalosan soha el nem ismert negyvenszázalékos infláció mellett az úgynevezett „ár­nyékgazdaság” mintegy más­fél-kétszeres áron kínálja a hiánycikkeket. BONYOLULT HELYZET ROMÁNIÁBAN Nyolc, nap múlva Romániái­ban választások lesznek. Több mint 100 párt és szövetség 5716 jelöltje pályázik á 387 képviselői helyre. Május 20-án szenátorokat és köztársasági elnököt is választanak. Az el­nökválasztásra a kilenc bene­vezett közül, mivel legalább százezer aláírásra volt szükség a jelöltséghez, csak hárman maradtak a „szorítóban”: a Nemzeti Megmentést Front színeiben induló Ion Iliescu, a nemzeti liberális Radu Cim- peanu és a Keresztény és De­mokrata Nemzeti Parasztpárt listáján lona Ratiu. E két utóbbi jelölt visszalé­pését helyezte kilátásba, ha a többiek is ugyanezt teszik, más ellenzéki erők pedig az egész választás elhalasztását sürgették, mivel a kampány tisztaságát, állításuk szerint, nem lehet biztosítani. A pa­rasztpártiak és liberálisak, akiket pedig a legerősebbek­nek tartanak az ellenzékiek közül, egyes előrejelzések sze­rint sem számíthatnak többre, mint a voksok 10 százalékára. Arra hivatkoznak, hogy Ceau- sescu hívei uralják még min­dig helyi szinten a terepet. Washington, mivel a kam­pányt, információ szerint, nem tartja szabadnak és tisztessé­gesnek, konzultációra haza­hívta nagykövetét, de jelezte, a választás előtt néhány nap­pal visszaküldi állomáshe­lyére. Amerikai szóvivők fi­gyelmeztettek: ha a választás nem lesz tiszta, Bukarest ne számítson a legnagyobb ked­vezmény megadására... ÜJ SZELEK TIRANÁBAN? Negyvenéves elzárkózás után úgy tűnik, rés nyílik az al­bán vasfüggönyön. A parla­ment emberi jogi törvények egész sorát fogadta el, s meg­szavazta, hogy az albánoknak ezentúl legyen joguk útleve­let kapni. Carcani miniszter- elnök bejelentette: országa, amely nem vett részt az 1975-ös tanácskozáson sem, most kész csatlakozni a hel­sinki folyamathoz. Mindezeket a lépéseket Pé­rez de Cuellar tiranai látoga­tása elé időzítették. A főtit­kár útja szintén fordulatot jelent, hiszen Albánia eddig távol tartotta magát az ENSZ munkájától. Árkus István Kiárusítás a tőzsdéit Osztják a lapot Négy szakaszban magánkéz­be adják a legjelentősebb, ez ideig állami tulajdonban lévő portugál napilapot, a Jornal Da Noticiast. A lap részvényei­nek kiárusítására a lisszaboni kormányzat reprivatizálási in­tézkedéseinek részeként kerül sor. Hasonló sorsra jut még az idén az utolsó állami kézben lévő lap is, a tekintélyes fővá­rosi Diario Da Noticias. A Jornal dolgozói a részvé­nyek első vevői már péntek­től a portói tőzsdén.'A lap ál­taluk fel nem vásárolt érték­papírjaira az újságírók szö­vetkezeti tömörülései jelent­hetik be vásárlási igényüket, már valamivel magasabb áron. Velük együtt várható egyéb­ként a külföldiek, a hírek sze­rint francia befektetők jelent­kezése is tőkerészesedés meg­szerzéséért. Franciaországi sírgyáláiás Tüntetések ez entiszemiizmus eiien A francia törvényhozás mindkét házában negyedórás gyászszünetet tartottak pén­teken, hogy kifejezésre jutas­sák a törvényhozók megdöb­benését és felháborodását a carpentrasi zsidótemetőben történt brutális sírgyalázás miatt. Mindkét házban több felszólaló követelte, hogy a hatóságok tegyenek meg min­dent a bűnösök felkutatásá­ra és példás megbüntetésére. A francia közvélemény to­vábbra is hangot ad tiltakozá­sának a vandál akció miatt: ezúttal nemcsak egyszerűen sírokat törtek össze, hanem egy holttestet is meggyaláz­tún és a korszerű technika Mire jó a számítógép? Iránban számítógépen őrzik azoknak az „erkölcstelen” nőknek az adatait, akiknek ru­házatát túl kihívónak találják a szigorú ellenőrző őrjáratok. A hölgyek igencsak sokat koc­káztatnak, ha arcukon és kéz­fejükön kívül testük más ré­szeit is „közszemlére bocsát­ják”: a visszaesők büntetése akár 74 korbácsütés is lehet. Az iszlám viselkedésmód el­len vétőkkel szemben újabb kampány indult, s az első nap húszán találtattak bűnösnek. Az ellenük hozott ítélet egye­lőre nem ismert, a teheráni rádió pénteken csak annyit közölt, hogy őrizetbe ‘ vették őket.' Nem üzennek hadai Kioktatták Walesát Kissé lekezelő, kioktató stí­lusú volt, ahogy a kormány- szóvivő, Malgorzata Niezabi- towska válaszolt pénteki saj­tóértekezletén Lech Walesa legutóbbi kormányellenes ki­rohanására. A szóvivő kije­lentette: „Mi nem üzenünk hadat Lech Walesának. Az el­múlt nyolc hónapban—-már nemegyszer volt véleménykü­lönbség a kormány, a kor­mányfő, valamint Lech Wa­lesa között, ami az eltérő funkciókból és az állammal, illetve a nemzettel szembeni felelősség különböző mértéké­ből ered.” Az ügy előzménye az, hogy Walesa az utóbbi napokban több alkalommal is elégedet­lenségét hangoztatta a kor­mány és annak vezetői tevé­kenysége miatt. Egy munkás­gyűlésen felolvasott nyilatko­zatában a „permanens politi­kai harc” szükségességét hir­dette meg az eddigi békés át­alakítás koncepciójával szem­ben. Walesa odáig ment, hogy egykori munkahelye, a gdans­ki hajógyár dolgozóihoz inté­zett nyílt levélben egyenesen szégyenkezésének adott han­got a kormány miatt, amely­nek vezetői „becsapták”, ami­kor politikai fegyverszünetet kértek a reformok megvaló­sításához. A gdanskiak nagy­gyűlésén amiatt tiltakoztak, hogy a permanens csődben és folyamatos felszámolás alatt álló hajógyárban a munkabé­rek az országos átlag felét sem érik el. Mongol párttörvény Tiltott név A mongol parlament pén­teken elfogadta a politikai pártok tevékenységéről szóló törvényt, s ezzel legalizálta a többpártrendszert az or­szágban. A nagy népi hurál döntése után két órával Gom- bodzsavin Ocsirbat, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB el­nöke hivatalosan kérte pártja bejegyeztetését. A Mongol Legfelső Bíróság­hoz írott beadványában Ocsir­bat az MNFP bejegyeztetését visszamenőleg, 1921. március elsejétől — a párt megalapí­tásának napjától — kérte. Az okmányban hangsúlyoz­ta, hogy bár pártja megalaku­lásakor a Mongol Néppárt el­nevezést vette fel, célszerű lenne a jelenlegi nevet beje­gyezni. Egyben hangoztatta : az MNFP megtiltja, hogy más pártot ezzel vagy a Mongol Néppárt elnevezéssel jegyez­zenek be. tak, s erre eddig még nem volt példa. Pénteken több városban voltak kisebb tün­tetések, tiltakozó gyűlések a fajüldözés és az antiszemitiz­mus propagandája elleni lé­pések megszigorítását köve­telve. A szocialista párt arra szólította fel az ország lakos­ságát, hogy csendes megmoz­dulásokon tiltakozzék a szél­sőséges elemek akcióinak el­szaporodása s különösen a carpentrasi akció ellen. A meggyalázott temetőben pénteken a helyi zsidó közös­ség tartott gyászistentisztele­tet, vasárnap Franciaország főrabbija látogat a helyszínre. Pénteken felkereste a temetőt Jack Lang francia kulturális minisztér és a Nobel-békedí- jas, kárpátaljai származású író, Elie Weisel is. Mindket­ten kifejezésre juttatták együttérzésüket és aggodal­mukat a szélsőséges akciók elszaporodása miatt. „BOSZORKÁNYOK" FÖLKONCOLÁSA Egyre több megdöbbentő tény lát napvilágot a japán—koreai kapcsolatokat beárnyékoló múltról Ko Te Vu dél-koreai államfő május 24-én esedékes japáni látogatásának közeled­tével. A legújabb adalékkal pénteken a Yonhap hírügynök­ség szolgált. Eszerint az 1923- as pusztító kantói földrengés után kilenc nappal a jajlán he­lyi lakosok húsz koreai kény­szermunkást felkoncoltak, mi­vel az a hiedelem terjedt el a japánok körében, hogy a ko­reaiak ördögi hatalommal bír­nak, és ők hozták a több mint százezer áldozatot követelő földrengést a szigetországra. Iliescu nyílt levele A nép politikailag éretlen? Ion Iliescu, Románia ideig­lenes elnöke pénteken a nem­zethez intézett nyílt levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte destabilizáló erők jelentek meg a közélet­ben. Egyszersmind úgy ítélte meg: az a tény, hogy a viták szabadon folynak, ékesen bi­zonyítja a lelkiismereti és szólásszabadság meglétét. A politikus szerint a Nem­zeti Megmentési Front mindig is elutasította a hatalom mo­nopóliumát. „Egyesek bírál­ják a választási törvényt, éspe­dig olyanok, akik megszavaz­ták a forradalom utáni idő­szaknak ezt a fontos jogsza­bályát. Azt mondják — töb- bé-kevésbé finoman —, hogy a nép, amely a forradalmat végrehajtotta, politikailag éretlen. A Ths Times kommentárba Politikus és politikam vizit „A királyi látogatásokon megszokottnál sokkal inkább politikai jellegű volt a trón­örökös magyarországi vizitje: az alaphangot akkor adta meg, amikor beszédében egyértel­műen megbélyegezte a kom­munizmus hét évtizedét, és nyíltan sürgette, hogy Magyar- ország térjen vissza Nyugat- Európa nagyobb családjába” — állapította meg pénteki buda­pesti tudósításában a The Times. Vezércikkében a lap felveti: „a trónörököspár tel­jesítménye esetleg elgondol­kodtatja a magyarokat azon, hogy ne állítsa,nak-e új köz­társaságuk csúcsára örökletes uralkodót”. „A walesi hercegi pár fel­adata nem volt könnyű, úgy kellett lebonyolítani az egyko­ri vasfüggöny mögött tett első hivatalos királyi látogatást, hogy ne szítsanak vitákat, és egyúttal demonstrálják ven­déglátóik totalitárius tapaszta­latai iránti megértésüket. Tel­jesítményük az alkotmányos monarchia erényeinek figye­lemre méltó népszerűsítése' volt. Ennek titka az, hogy egy­szerre volt a vizit politikus és politikamentes” — hangoztatja a vezércikk. Kiemeli, hogy Károly herceg távol tartotta magát a magyar belpolitiká­tól. ; JHHföldi események egy 8Si@IS«Í$8fhmm Az IMF vezetőjének reményei szerint Bulgária és Csehszlo­vákia szeptemberre már felvételt nyer a nemzetközi pénzügyi szervezetbe. A A Bécs—Budapest világkiállítást az osztrák előkészítő szervek oly módon is országos üggyé kívánják ten­ni, hogy a tartományok kiállításait, fesztiváljait a jövő évtől besorolják az Expo előzetes rendezvényei közé. A Jang Sang- kun kínai államelnök pénteken délután találkozott Hoszni Mu­barak egyiptomi elnökkel, aki a nap folyamán érkezett Pe- kingbe háromnapos hivatalos, baráti látogatásra. A Nemzet­közi és regionális kérdések széles körét vitatták meg a Tehe­ránban befejeződött szovjet—iráni tárgyalásokon. A Moszkva Seremetyevo—2 nemzetközi repülőterén a vámvizsgálat során tegnap több mint öt kilogramm heroint találtak egy tranzit­utasnál, akinek végső úti célja egy kelet-európai állam lett volna. A Bulgáriában a hiánycikkek listáján szerepel a cu­kor, az édesipari termék, a rizs. a bab, a hal, a tej, a tojás, a konzervek, s az ecet is a gazdaság teljesítményének csökkené­se miatt. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom