Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-11 / 109. szám
out mut 1990. MÄJUS 11., PÉNTEK Ha este megkopasztják, reggelre kilollasodik Jászkarajenő szökni készül — Ne mentegessék magukat a késésért, tudjuk, hogy Pesttől a világ végén vagyunk — hárítja el elnézést kérésünket Heimann Gyula, Jászkarajenő és Kőröstetétlen Közös Tanácsának elnöke. — Az a fontos, hogy eljöttek. Bizony ritkán kapunk vendégeket, nem is egy megyei funkcionáriust említhetnénk, aki azt sem tudta, hogy mi Pest megyéhez tartozunk. Ez a törődésben is érződött, holott éppolyan bánásmódot vártunk volna, mint bármelyik agglomerációs település. Jászkarajenő nevében is a Szolnok megyéhez tartozást sugallja, de a látszat néha csal. A végekre nem csak látogató érkezik ritkán. Pestről másként látszanak a dolgok, így eshetett meg, hogy a közös tanács egyik települését hátrányos helyzetűnek minősítették, a másikat viszont nem. Elképzelhető, miféle hangulat volt, amikor ebből az alapállásból szavaztak a testület tagjai mondjuk egy pályázatról. Sok víz lefolyt a Dunán, mire sikerült visszaadni az emberek hitét abban; ez a köz- igazgatási forma nem elvetendő, ha a képviselőtestület korrekt. A közös tanács minden évben előre kiszámolta, melyik településnek mennyi pénz jár, és azt oda is adta. Mire másutt épp ennek hiányából adódóan felbomlott a frigy, itt rendeződtek a dolgok, mostanában már senki sem beszél a válásról. Eltűnt a tanya világ Hosszú évtizedek településpolitikájának köszönhetően., eltűnt a környék tanyaviíága, az emberek Szolnokon, Cegléden helyezkedtek el az iparban. — Hogyan maradtunk mégis talpon? A karai embert ha este megkopasztják, reggelre kitollasodi'k, így járja felénk a mondás, sommáz a tanácselnök. — Aki azt akarta, hogy a gyereke vigye valamire, kitaníttatta, de ezzel egyben útilaput is kötött a talpára. Magunk is meglepődtünk, amikor egy találkozón kiderült: az innen rövid idő alatt elszármazottak közül huszonnyolcán lettek orvosok, s feltehetően ennél jóval magasabb a pedagógusók, agrár szakemberek, mérnökök száma. Ugyanakkor a település értelmiségigárdája ma idegen, csak mostanában tudtunk visszacsalogatni, letelepíteni helybeli pedagógust. Könnyű annak, aki a szíve egy darabját Kőröstetétlenben hagyta, hivatala viszont Jászkaraj enőhöz köti. Merthogy a nagykőrösi születésű Heimann Gyula pedagógusként Tetét- lenben kapott állást lakással, s tíz éve, amikor tanácselnök lett, már Karán állították meg az utcán, lévén, hogy közben odaköltözött családjával. És abban is felfedezek némi kötődést egykori hivatásához, ahogyan most az épülő iskola fölött bábáskodik. — Összefogott a lakosság, néhány nap alatt eltüntettük, az öreg, életveszélyessé vált vályogiskola nyomait, helyette küllemében a szomszédos templomhoz igazodó négy tantermes iskolát építünk, ami az őszi becsengetésre elkészül. Van ott még egy kisebb helyiség, s a tetőtér bármikor beépíthető — mondja az elnök. — Négy esztendeig gyűjtögettük rá a pénzt, a beruházás összege 18,5 millió forint, amiben benne van a helyi gazdálkodók támogatása és a tószegi tanács egymilliója is, hiszen a Szolnok megyei községből 38 gyerek jár hozzánk iskolába. Oda, ahonnan még az előző tanácsi vezetés idején öt esztendő alatt 28 pedagógus szökött meg, s ahol szinte félévenként új vezetője volt a művelődési háznak. Most az intézményrendszer tisztességesen működik, minden területen szakemberek dolgoznak. Az elnök sem volt rest: elvégezte az Államigazgatási Főiskolát. Ügy tűnik, nagyjából fej fej mellett haladva fejlődött a két község. Tetétlenben 81- ben, Karán a következő évben vezették be a vizet. Az előbbi helyen a művelődési házat újították fel, korszerűsítették az intézmények fűtési rendszerét, utat szélesítettek, ABC-t építettek, míg Karán négy pedagóguslakás, fogorvosi rendelő, óvoda, öregek napközije ké-, szült, no és a két ikerház, amelyben négy cigánycsaládot helyeztek el. Senki sem fizet — Hagytak volna inkább a putriban! A villanyt a saját költségünkön vezettük be, a vizet ma is hordjuk, mesz- szebbről, mint annak előtte — méltatlankodik a Kanalasok egyike, merthogy itt mindenki ezt a nevet viseli, vagy rokon. Maguk se tudják pontosan, hányán élnek a két lepusztult épületben. Ki-ki vér- mérséklete szerint követeli a segélyt Murányi Istvánné szociálpolitikai előadón, akit kísérőül mellénk rendelt a tanácsi vezetés. Ordít a szegénység, kiabálnak, egymás szavába vágnak ők is. A sok apró gyerek közül előrántják a legkisebbet, aki bár nyolcesztendős, kétévesnyi termetű. Beteg itt mindenki, azért nem dolgozhatnak ... Szidják a hivatalt, az előadót, mindenki sorolja a maga baját. Sem a hely, sem a körülmények nem alkalmasak az értelmes párbeszédre. — A lakosság céltáblájává váltam, cigányvajdának tituláltak, amikor felszámoltuk a telepet — mondja a tanácselnök. — Láthatta, tapasztalhatta, nem oldottuk meg a gondot. Mégis állítom, hogy aki akart, az boldogult. Telket vett, önálló házat épített, most is dolgozik. Abban a két épületben viszont senki sem fizeti a lakbért, követhetetlen, kik és milyen minőségben élnek ott. Az volt az egyezség, hogyha fizetnek, vizet is kapnak, s csak a pontosítás kedvéért jegyzem meg, hogy nem ők állták a villany bevezetésének költségeit, csak az addig elmaradt lakbért térítették meg. — A gyerekek ingyen étkeznek az iskolában, óvodában, nem kell fizetni a taneszközökért — állítja Murá- nyiné. — A nevelési segély döntő többségét ők kapják, a szociális keretből érdem szerint juttatunk, de élnek a településen önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek, rájuk is gondolnunk kell... A visszasírt telep földbe vájt kunyhókból állt, a hajlékokra nem jutott cseréptető. Bizonyíthatóan innen indult ki egy komoly járványfertőzés még a 80-as évek elején, ezután költöztek el a cigánytelepről a családok a jobb napokat látott kockaépületbe. Ismeri a problémát Jászkarajenő plébánosa, Szentirmay Endre is, aki mindig juttat pár falatot a betérőknek, s a maga szerény eszközeivel most is azon fáradozik, hogy valamit lendítsen az ügyön. A jó szándék, az ima és az alamizsna azonban még a tanácsi segélyekkel együtt is kevés a cigányság életfeltételeinek javításához, ha ezért maguk nem tesznek, nem fogadják el a társadalmi lét alapvető normáit. Jászkarajenőn tekintélye van a papnak. Hívó szavára, példájára a község lakossága ösz- szesen 4 millió forintot adott a szép neogót templom tatarozására. Többek között így kerülhettek a helyükre a festett üvegablakok, amelyekből egy- egy darab 32 ezer forintba keHelybe jön a riporter Az újságíró számára megtiszteltetés, hogy egy-egy meghirdetett találkozón sokan a bizalmukba fogadják. Így volt ez legutóbb Jászka- rajenőn is, amikor a helyieken kívül Törteiről és Nagykőrösről is felkerestek. Ezúttal egy kivétellel személyes problémáikkal, szakállas bírósági ügyeikkel, az idegen számára tyúkpernek mondható, ám elszenvedőjének igen fontos birtokvitákkal. A hozzám bizalommal, reménnyel forduló apának és nagyapának például borzasztó volt azt mondanom, hogy tehetetlen vagyok, mert pusztán attól, hogy írok, az anya bizonyára tovább köti az ebet a karóhoz, s nem biztosítja az apa számára gyermekei láthatását bírósági végzés birtokában sem. Siposné Szóláth Irén közérdekű témákkal keresett meg, hogy tudniillik Jászkarajenön is probléma van a buszjáratokkal, s az emberek azt szeretnék, ha a Volán hajlandó lenne a járatcserére. Elvették ugyanis a Ceglédről 20.40-kor induló buszt, ezt szeretnék visszakapni, valamelyik másik járat helyett, amelyik tényleg kihasználatlan. Ugyanő elmondta azt is, hogy sem Törteinek, sem Köröstetétlen- nek, sem pedig Jászkarajenő- nek nincs körzeti megbízottja, s hová, kihez fussanak, ha rendőr kell? A tanácselnöktől ez ügy kancsán azt tudtuk meg, hogy hiába írt levelet a megyei rendőrkapitánynak, még szolgálati lakás és egy gépkocsi árának fele részben történő vállalásáért cserébe sem tud rendőrt munkába állítani a területen. Pedig valóban jogos a falvak ez irányú igénve. F. E. rült, s az összeg helyi családok adománya volt. Nem hagy nyugodni a bölcs mondás, amit a tanácselnök a karai emberekről mondott. Márpedig a kopasztás utáni tollasodáshoz most az kell, hogy megtalálják végre helyüket a régióban. Nos, Heimann Gyula nem rejti véka alá, hogy a megyehatár létből származó eddigi hátrányukat előnyre akarják váltani. Régi vágyuk — A Szolnok megyei Tószeg ide hat kilométer, s régi vágya az embereknek, hogy az odavezető utat tisztességes módon járhatóvá tegyük. Ha ez megvalósul, onnan már csak újabb hat kilométer Szolnok. Tószegen jövőre lesz gáz, Cegléd felől erre, ki tudja, meddig kell várjunk. Ha a megye fogad bennünket, s a település a szomszédvár mellett dönt, azt hiszem, mi megszökünk Pest megyéből. Fazekas Eszter Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell Hosszú évek óta megszoktuk, hogy ilyenkor a nyári szünet előtt már gyérül a kultúrházak programkínálata. Most változott a helyzet. Ezen a héten nyoma sincs ennek. Megyeszerte mindenütt gazdag és változatos az ajánlat. A négy fal között, — az előadótermekben, a kiállítóhelyiségekben — mindenütt sok vonzó eseményt találnak az érdeklődők, éppen úgy, mint azok, akik már'inkább a szabadtéri programokat választják. A válogatást kezdjük Nagykőrössel, ahol május 14-én este 7 órai kezdettel igazán különleges zenei eseménynek ígérkezik Dávid István orgonaművész orgonahangversenye. A programot gaz- . dagítja a kecskeméti GAMF Kamarazenekarának közreműködése. 1 A megyeszerte folyó nemzetiségi napok legrangosabb e heti eseményeire Pomázon kerül sor. Május 12-én délelőtt 10 órakor szerbhorvát nyelvű szavalóversennyel kezdődik a program. Itt az általános iskolások mutatják be tudományukat. Délután 3 órakor — ugyancsak a művelődési házban — a szerbhor- vát tánccsoportok, zenekarok és kórusok tartanak bemutatót. A nap fénypontjának ígérkezik az este 8 órakor kezdődő záróbál, amelynek keretében fellép az újvidéki Sonja Marinkovic tánccsoport és zenekar is. Szentendrén a helyi nyugdíjasklub megalakulásának 20. évfordulóját május 12-én a délután 5 órakor kezdődő mulatsággal ünnepelik meg. A Duna parti művelődési házban vacsorával egybekötött műsor fogadja itt az érdeklődőket. Vác is érdekes programokat ígér ezen a héten. 11-én, pénteken délután 5 órakor kezdődik a színházteremben a pedaMit kell tudni a szép terítésről? Terüij, asztalkám A szép terítéshez hozzátartozik a szép tálalás is. Néhány gyakorlati ötlettel szeretnénk segíteni, hogy kevés eszközzel miként tehetjük ét- vágygerjesztőbbé az ünnepi asztal kínálatát. A hangsúly nem a díszítésen, hanem az összhatáson van. Legfontosabb az egyszerű abrosz, melynek színe, mintája összhangban van az asztalra kerülő edénnyel. A tányérok legyenek egi'öntetűek, a csésze és a csészealj azonos, egymással összetartozó. Repedezett edénynek nincs helye az asztalon. A pohár is valamennyi lehetőleg egyforma. Az evőeszköz is legyen egyöntetű. A hő- és vízálló asztallapon feleslegessé válik az abrosz. Ez esetben elegendő étkezés után az asztalt folyékony mosogatószeres ruhával letörölni. A hétköznapi terítésnél a tányér lehet egyszerű kőedény. Hideg vacsorához az egyszerű teríték illik. A műanyag edények leginkább kiegészítőként jöhetnek számításba. A kis tálkák, vaj-, só- és borstartók, salátáska- nalak a modern háztartásban igen jól beváltak. A korszerű terítéssel csökken a háziasszony munkája, mert feleslegessé válik a mosás, vasalás. Egyszerűbb a mosogatás is. Napjaink háziasszonyának bizony aligha jut ideje arra, hogy nagyanyáink terítési mintáit kövesse. A jó gazd- asszony címre azonban méltán tarthat igényt az, aki ötletesen, élve a korszerű, eszkö- : zökkel megteremti a kulturált ■ feltételeket a család közös , étkezéseihez. gógusklub és Madách Imre Művelődési Központ közös rendezésében az a műsoros est, amit a fiatalok az idősekért rendeznek. A műsorban — egyebek között — fellépnek a sződi, a vácrátóti általános iskolák tanulói, a Bartók Béla Zeneiskola növendékei, és a pedagógusklub tagjai. A rendezvény bevételét a nyugdíjas pedagógusok klubjának támogatására fordítják. Ugyancsak vonzó programot jelent 15-én. kedden este 7 órakor kezdődő Beatles-kon- cert, amelynek szereplői Között ott találjuk Mikó Istvánt, Forgács Pétert és Incze Józsefet, valamint Győri Pétert. Cegléden két érdekes kiállítás is ígér látványosságot. A városi könyvtárban május 12- én délután fél 3-kor nyílik az az érdekes kamarakiállítás, ahol Markovics Ferenc mutatja be különlegesen szép fényképeit. Ezen a héten még megtekinthető mindennap 10 és 18 óra között a Kossuth Múzeumban Prohászka József festőművész tárlata is. A fővárosban a Néprajzi Múzeumban május 13-án délelőtt 11 órakor az Egri Csillagok Mgtsz népdalköre tartja meg hagyományos vasárnapi hangversenyét, a múzeum dísztermében. A vásárnaptárban a május 13- i a dabasi országos állat- és kirakodóvásárról olvastunk. Ugyancsak országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek május 12-én Nagybörzsönyben is. Akik autót kívánnak vásárolni, május 13-án látogassanak Nagykőrösre. Ugyanezen a napon érdemes elmenni Sülysápra is, ahol országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek. A próhatúrák Vízen és szárazon A budapesti természetbarátok minden korosztálynak rendeznek különböző túrákat a hét végén. Az úgynevezett Aprókatúra azoknak a szülőknek okoz örömet, akik 4—9 év közötti gyerekekkel indulnak útnak a természet megismerésére. A budai hegyekbe vezetett kirándulás résztvevői május 12-én reggel 9.30-kor az 56-os villamos hűvösvölgyi megállójánál találkoznak. Másnap — vasárnap — ugyancsak a budai hegyekbe tinitúrát vezetnek. Ennek útvonala: Virágosnyereg, Fagyöngye, Bánki-szikla, az út végcélja a 11-es busz végállomása. A résztvevők reggel 9 órakor az 56-os busz hűvösvölgyi végállomásánál találkoznak. A nyugdíjasok ugyancsak 13-án a pomáz—szentendrei útvonalra indulnak. A résztvevők reggel 8.50-kor a Batthyány téri HÉV pénztáránál találkoznak. Érdekes eseménynek ígérkezik a vízi túrázók évadnyitó találkozója és versenye az Óbudai (Hajógyári)-szigetnél Mindkét napon délelőtt 10 órától délután 2-ig evezős szigetkerülő versenyt rendeznek. Motoros túrázók nemzetközi pontszerző versenyét rendezik meg május 11-én, 12-én és 13-án az Esztergom feletti Vaskapunál. A résztvevőket az esztergomi Gyopár Természetbarát kemping fogadja. Budai 50 címmel teljesítménytúrát rendeznek a hétvégén, május 12-én. A budai hegyek legszebb útvonalán vezető 50 kilométeres út résztvevőinek célpontja a budakeszi tanácsháza. A rajt reggel 6 és 8 óra között a gyermekvasút Ságvári-ligeti megállójánál lesz. Kasznár Zoltán ÜaE~Á'pfo F T G Y E i. Ofe-, CITERAZENEKAROK. Az írott források szerint Ázsiából származó, nálunk leginkább a stájerországi formájú citera az elmúlt évtizedekben ismét reneszánszát élte. A fúró-faragó emberek által könnyen elkészíthet«» zeneszer- szám, legtöbbször a szegény nép vigasságain szólalt meg. A lúdtollal pengetett rezgő húrokon zenei anyanyelvűnk sok, egyszerű szépségű értéke született meg, A Kossuth rádióban szerdán megyénk hagyományőrző együttesei közül először a szadai asszonykórus énekelte citeraszó mellett: „(A szadai kis templom tetejére,/ rászállott egy holló feketében.)” Az ócsai citerazenekar éneklő zenészeinek erőteljes férfihangja, a műsort lírai szépséggel színező furulya, az asszonyok felcsendülő nótája, szinte kedvet csinált a hallgatónak, hogy velük dúdoljon. (kti) Kevés a segély, sok az apró, beteg gyerek. Maguk éljenek ennyiből, ilyen körülmények között, reprikáznak Kanalasék (Vimola Károly felvétele)
