Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-08 / 106. szám

1990. MÁJUS 8.. KEDD Kiugró teljesítmény nem volt A minőséggel adósak M Jogi tanácsok — Üzemanyag-utalvány • Mikor kell bevonni A megyében, az elmúlt he­tekben több helyen rendeztek színjátszó szakmai napokat. A sorozaton bemutatkoztak az általános iskolákban működő színjátszó csoportok, mindig részt vettek a drámapedagó­gusok és a csoportvezetők. Mód nyílt a kapcsolatterem­tésre, megismerhették egy­más munkáját, átadhatták a tudást és gyakorolhattak kriti­kát. A sorozat befejezésekép­pen szombaton Vácott volt az igazi megmérettetés. A majdnem egész napos program nem kis megpróbál­tatás volt a gyerekeknek, pe­dagógusoknak és a drukkoló szülőknek. Valamennyi cso­port végignézte az előadáso­kat. Láthattunk mesejátéko­kat mai szerzők műveiből és pedagógusok által írt darabo­kat is. Jelmezzel vagy anélkül Á versenyen bemutatkoztak a budakesziek, a ceglédiek, a fóti gyermekváros, Gyomra, Gödöllő, Galgahévíz, Inárcs, Nagykőrös és Vácszentlászló diákszínészei. A bemutatók után, de még az eredményhirdetést megelő­zően beszélgettünk csoportve­zető pedagógusokkal. — Fan­tasztikus, mire képesek a gye­rekek. Nekem nagyon tetszett a gyerekek játéka a gödöllői csoportnál és van gyerek, akit ha lehetne, becsomagolnám és elvinném, például a gyömrői- ek Texasz Péterét. Több cso­port kiválóan oldotta meg a jelmez nélküli szerepeltetést, de ha egy szót kér, fantaszti­kus jók voltak — mondta Pa­latínus Andorné ceglédi ta­nárnő. Kolléganője éppen azt kifo­gásolta, hogy volt csoport, ahol jó volt a darabválasztás, de valami jelmez, vagy jelzés azért kellett volna, hogy a gyerekek gyorsabban rájöjje­nek, ki milyen állatot játszik például a Mici Mackó című darab részletében. A zsűri tagjai neves szak­emberek. foglaltak helyet: Kalin Péter író dramaturg a Néoszínházból, Vas-Zoltin Iván főrendező színész a Pé­csi Nemzeti Színház színeiben és a rendező Nagy András László, ök hosszasan tanács­koztak döntésük előtt, míg­nem kisütötték, nem adnrk ki első díjat, mivel az első díjra érdemes produkció és csoport szerintük nincs jelen. Érveik között felsorakoztat­ták, hogy a színész élménye, a felszabadult gyerekjáték, és az irodalmi érték egy darabon belül nem jelent meg, vagy legalábbis nem olyan mérték­ben, mint azt ők elvárták vol­na. / "* At lehet írni Két második helyezettet dí­jaztak a budakeszi színját­szók csoportját, akik, A sün, aki nem akart sün lenni cí­mű mesét adták elő. Róluk el­mondták, hogy életkorukhoz, habitusukhoz jól illett a da­rab. Hangsúlyozták, hogy ahol a mese csúcspontja és a for­dulat van, azon a részen még akad javítani való. Játékukat egyébként felszabadultnak és jónak tartották. A másik legjobb csoport a Táncsics Mihály Általános Is­kola bábszakköre, Cegléd. Ök Hárs László: Buci királyfi cí­mű meséjét mutatták be. A jó ízlésű szellemes darabról a szakértő zsűri elmondta, hogy úgy vélik, felhasználták az összes hatáslehetőséget, sok direkt gesztusa volt a gyere­keknek, szépen énekeltek és a bábkészítést is magas fokon művelik, jó anyagokat hasz­náltak fel. Kifogásként azt hallhattuk, a darabot még élőbbé kell tenni és nem kel] félni attól, hogy az eredeti művet kicsit átírják. A ceglé­di csoportnak két vezetője volt, Farkas Pálné és Palatínus Andorné, aki mint azt a gye­rekek elmondták, a bábok ké­szítésénél oroszlánrészt vál- lált, de sok ceglédi szülő ke­ze munkáját is dicsérik díszle­teik és bábjaik. A megosztott harmadik dí­jat a fótiak, akik Ébert Tibor: Játék című művét mutatták be, és a nagykörösiek Kék madár együttese, akik Vásári játék című előadásukkal emel­kedtek ki, kapták. A gyerekek a legnagyobb kritikusok, szerintük a Miét Mackó részlet volt a legjobb, amit az inárcsi Galagonya együttes játszott. Tóth Kata 5. osztályos ceglédi kislány el­mondta, hogy jelmez nélkül kiváló alakítást nyújtottak a gyerekek. Sok, mások számá­ra nehezen megoldható kér­dést, például, hogy hogyan es­senek a tengerbe, nagyon öt­letesen rendezték. A gyerek­zsűri különdíját tehát Inárcs kapta. Igazi minőséget A megyei verseny zársza­vában Nagy András László elmondta, sajnálják, hogy nem volt igazán kiugró teljesít­mény, de ez már dicsőség, hogy a megyei megmérette­tésen részt vehettek a csopor­tok. A gyerekek és a pedagó­gusok az igazi minőséggel még adósak, bár a tendenciák elismerést érdemelnek. A Gö­döllőn tartandó országos ver­senyen tehát a két második helyezett képviseli Pest me­gyét. —Árvái— Elhunyt Gombó Pál Gombó Pál letette a fegy­vert. Azt, amely hűséges tár­sa volt a küzdelemben. Möst már örökre megpihen. Az új­ságírót, a szerkesztőt hetven­egy éves korában tegnap — hosszas betegség után — le­győzte a halál. A Pest Megyei Hírlap olva­sói évtizedeken át élvezhet­ték maró gúnnyal írt fricskáit, melyekkel életünk oly sok fo­nákságáról fogalmazta meg kíméletlen mondandóját. Mindig volt közölnivalója. Még nyugdíjba vonulása után sem tette félre a tollái. A be­tegség ágynak döntötte, de változatlanul fegyelmezetten, a megszokott időben érkezett a várt humoreszk a szerkesz­tő asztalára. Azok is tiszte­lettel figyeltek a fáradhatat­lan újságíróra, akik nem ér­tették vagy nem kedvelték szarkasztikus humorát, s ne­tán — ami még elviselhetetle­nebb — magukra ismertek az iróniával átitatott szavakban. Gombé Pál hetvenegy évet élt meg. Megadatott neki, hogy tehetségét 1945 óta busásan kamatoztassa. Azok közé tar­tozott, akik leírt soraik elis­meréseként szerezték meg a Rózsa Ferenc-díjat, valamint a Munka ErdemrenCd arany fo­kozatát. Dolgozott a Szabad Népnél a Magyar Távirati Irodánál, felelős szerkesztője volt a Hétfői Híreknek, s nyugdíjazásáig szerkesztette az újságírók szakmai lapját, a Magyar Sajtót. Utána is tagja maradt a szerkesztőségnek. Sok újságíró emlékezik reá hálával, azok is, akiket mű­fajismeretre tanított az újság­író iskolán. Több tankönyv szerzője. Tisztes korban ra­gadta el a halál, de akik is­merték — kollégái, barátai olvasói voltak —, mégis perbe szállnak a sorssal. Nehezen fogadható el. hogy ismét ki­hullott valaki a sorból, aki ér­tékes volt a társadalom szá­mára. Külső tagokat is választanak Közgyűlésre készülve — Mit vár az új Parlament­től, az új kormánytól a Ma­gyar Tudományos Akadémia, és miként segítheti elő az or­szág gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, megújítva önmagát is — a kérdés címzettje Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, abból az al­kalomból, hogy az Akadémia május 21-e és 27-e köpött tart­ja tisztújító közgyűlését. — A tudomány szabadságá­nak elengedhetetlen feltétele a tudományos központok — az egyetemek és az Akadémia — 1949-ben megszüntetett, illet­ve megnyirbált autonóm ön­igazgatásának a helyreállítása — mondta Berend T. Iván akadémikus. — A Magyar Tu­dományos Akadémia már két évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. Remélhető, hogy az új Parlament — a parlamenti de­mokrácia és helyi-intézményi önigazgatás vallott elveinek megfelelően — mielőbb sza­vatolja az Akadémiáról szóló új törvény elfogadásával. A tervezett és megindított tulaj- donreform keretében az autonómia anyagi megalapo­zásához igényt tartanak az akadémiai tulajdon helyreállí­tására is. Nem a régi föld- és házbirtokoikat igénylik visz- sza, hanem a kezelésükben lévő épületeket, intézeteket, kísérleti gazdaságokat és — a privatizáció során — eset­leg a részvénybirtoklást is. Az új kormány — mint mondotta — remélhetően nem kíván felesleges átszervezések pótcselekvésébe bonyolódni, és épít a meglévő adottságok­ra. Remélhetően a köztestüle­ti autonómia alapján műkö­dő Akadémia — miként a múltban is mindig — nem nyereségorientált nemzeti te­vékenységének ellátásához a továbbiakban is élvezi a költ­ségvetés támogatását. Az MTA érdemi megújítá­sának a folyamata megkezdő­dött — mondta Berend T. Iván. — Megítélésem szerint lényeges tudománypolitikai változásokra is szükség van. A kutatásfinanszírozás egész rendjét döntően versenypá­lyázati alapokra kellene he­lyezni. Az egyetemi posztgra­duális képzés kiépítésével egy időben — az egyetemek meg­határozó szerepének biztosí­tásával —, hagyományaink­nak megfelelően kell átalakí­tani a tudományos minősítés egész rendjét. Az európai tudományos in­tegrációról szólva hangsúlyoz­ta, hogy a tudomány — lénye­géből eredően — nemzetközi művelése — néhány speciális ágazat kivételével — kizáró­lag nemzeti keretek között megoldhatatlan. A fokozatos­részleges „visszaintegrálódás” és jelenlét a nemzetközi tu­dományosságban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a fo­lyamat a legutóbbi időben fel­gyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Iz­raellel kötött fontos egyezmé­nyek jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban ki­teljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk — első­ként e térségben — az ed­dig 14 nyugat-európai orszá­got tömörítő European Ex- hange Programnak. Hamaro­san aláírjuk az európai fizi­kai kutatás központjával, a CERN-nel a teljes jogú tag­gá válás előzetes egyezmé­nyét. Tavaly — ugyancsak elsőként a közép- és kelet­európai országok közül — Strassbourgban elvi befoga­dást nyertünk .az Európai Kö­zösségek legfőbb tudományos integrációs szervezetébe, az Eurapean Science Foundba. A most folyó technikai előké­szítés után tagságunk ez év őszétől valósul meg. A Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak a Royal Societyval alá­írt megáliapodása értelmé­ben évente 20-25 fiatal kuta­a Jogosítványt • Ráépítés és a tulajdon A szabadság idejét a munkahely dönti el • Mozgássérült az egyik kis faluban élő olvasónk. Munka­helyére férje viszi be a közös tulajdonukat képező gépkocsi­val amelyet azonban ő nem tud vezetni. Azt szeretné meg­tudni, hogy ilyen esetekben jogosult-e üzemanyagköltség­hozzájárulásra. Üzemanyagköltség-hozzájá­rulást kétezer köbcentiméter­nél nem nagyobb személygép­kocsi tulajdonosa igényelhet, amennyiben mozgáskorláto­zott. A hozzájárulás azt a sze­mélyt is megilleti, aki a sze­mélygépjárművét a vele ál­landó jelleggel együttélő moz­gáskorlátozott szülője, házas- társa, testvére szállítása ér­dekében (munkába járás, gyógykezelés, oktatás céljára) rendszeresen használja. A hozzájárulás megadásá­nak további feltétele, hogy a jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem ne halad­ja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét. Kivé­telesen indokolt esetben az ezt 25 százalékkal meghaladó jövedelemmel rendelkező sze­mély is jogosult a hozzájáru­lásra. Olvasónknak tehát e két fel­tétel figyelembevételével ma­gának kell eldöntenie, hogy igényelheti-e a támogatást. Amennyiben a jogosultság fennáll, kérelmét a megfelelő igazolásokkal együtt a helyi tanácsnál kell benyújtani. A hozzájárulást a helyi tanács legfeljebb egy évre állapítja meg és mértéke 100—420 li­ter normál benzin mindenko­ri árával azonos. A kérelme­ket minden év január 31-ig kell benyújtani, ezért előfor­dulhat, hogy a keret kimerü­lése miatt a kérelmet nem tudják teljesíteni. • M. V. törökbálinti ren- dész nem adott elsőbbségei egy személygépkocsinak és balesetet okozott. Tudomásul vette, hogy megbírságolták, de azt már nem tudja elfogadni, hogy két hónapi időtartamra bevonták a jogosítványát. Ügy vélem — írja —. hogy több mint 30 évi vezetés után ez a büntetés túl súlyos. A jogosítvány visszavoná­sának szabályait az 1/1976. (I. 10.) BM-rendelet tartalmazza. A jogszabály a vezetői enge­dély visszavonásának kétféle formáját ismerheti. Az egyik szerint a rendőrség bizonyos tót küldhetünk angol kutató- központokba egy-egy évre. A japán Sasakawa-alapítvány- nyal megkötött egyezményünk értelmében pedig évi 20-25 fiatal társadalomkutató nyer­het legfeljebb hároméves ha­zai kutatási ösztöndíjat és a külföldi konferenciákon való részvétel költségeit. A ciklust záró közgyűlésen megválasztják az Akadémia új levelező és rendes tagjait. Az Akadémia módosított alap­szabálya szerint az Akadémia 200-as taglétszámának korha­tára az eddigi 75 év helyett 70 év, következésképpen mint­egy 30 új hely üresedett meg. Ezek szerint összesen mint­egy 50 új levelező tagot vá­laszthat a közgyűlés. Ezzel a korábbi rehabilitációs folya­matokat kívánják kiteljesíte­ni, azok számára, akik rész­ben politikai beavatkozások nyomán nem kerülhettek az őket megillető akadémiai helyre. Az osztályokon már megszavazott javaslatok kö­zött olyan személyek is szere­pelnek. akiket a 70-es évek politikai boszorkányüldözései nyomán akadémiai kutatóinté­zetekből távolítottak el. Most első ízben úgynevezett külső tagokat is választanak. Eddig csak külső tiszteleti tagság lé­tezett a világ legjelesebb tu­dósai részére. A „külső tagság” a külföldön élő, akár nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak tekintő legkiválóbb kutatókat kívánja szorosan akadémiánkhoz kap­csolva bevonni a hazai tudo­mányos életbe — mondta végezetül Berend T. Iván. cselekmények észlelése esetén köteles a jogosítványt vissza­vonni. Ezekre a szabályokra akkor kerül sor, ha igen sú­lyos mértékben elmarasztal­ható a cselekmény (például egészségügyi vagy pályaalkal­massági alkalmatlanság, se­gítségnyújtás elmulasztása vagy közúti ittas járműveze­tés, veszélyeztetés, járműve­zetés tiltott átengedése) mi­att büntetőeljárás indult. Ak­kor is erre az intézkedésre ke­rül sor, ha mondjuk a jogo­sítvány hamis adatokat tar­talmaz. Az eljárások másik csoportját azokban az ese­tekben kell alkalmazni, ami­kor a vezető kisebb súlyú sza­bálysértést követett el, de ez önmagában is alkalmas arra, hogy a közlekedés rendjét sú­lyosan megzavarja (például üzemképtelen fék-, vagy kor­mányberendezés, a jobb olda­li közlekedés szabályainak, az elsőbbségadás előírásainak megszegése stb.). Ilyen ese­tekben az eljáró hatóság mér­legelésére van bízva, hogy él-e ezzel a jogával vagy sem. Ol­vasónk tehát az eset összes körülményeinek ismeretében a szabálysértési eljárás során észrevételezheti a rendőrsé­gen, milyen indokai szólnak amellett, hogy a járműveze­téstől ne tiltsák el. • OTP-támogatással egy fia­tal házaspár a szülei családi házában beépítette a tetőteret. Szeretnék, ha az építkezés be­fejezése után a tulajdoni vi­szonyok változása az ingatlan­nyilvántartásba kerülne. Ilyen­kor mi az eljárás? — kérdezik. Az ingatlan tulajdona ez esetek nagy többségében meg­egyezik a telken lévő felépít­mény tulajdonával. Az egész vagyon értéke tehát a föld és az arra épített ház összességé­ből adódik. Amikor ráépítés­sel ez a tulajdoni arány mó­dosul, mindenkinek az az ér­deke hogy a valós helyzetet tükrözze az ingatlan-nyilván­tartás. A feleknek tehát meg kall állapítani, hogy mennyi vo.t az építkezés megkezdése előtt a régi ingatlan értéke és ez mennyiben növekedett az építkezés következtében. A forintban megállapított értéket ez után tulajdoni hányad sze­rint kell felosztani. A tulaj­doni arányok változásáról va­lamennyi tulajdonostársnak írásbeli okiratot kell kiállíta­ni és azt a területileg illeté­kes földhivatalhoz be kell nyújtani. Jelen esetben szük­séges a kölcsönt folyósító hi­telintézet hozzájárulása is, mivel annak javára terhelési és elidegenítési tilalmat ve­zettek be. • Felmondták a munkavi­szonyát S. I. budapesti beta­nított munkásnak. A kilépés­kor vitája volt a munkáltató­jával. mert béréből levonták a szabadságtöbbletet. Az a gond­ja ugyanis, hogy nem ő akart szabadságra menni. A munka­hely küldte el majdnem egy hónapra, mert nem tudott számára elfoglaltságot biztosí­tani. A munkahely eljárása meg­felel a jelenlegi rendelkezé­seknek, ugyanis a szabadság kiadásának időpontját a mun­kahely határozza meg. Van azonban egy olyan rendelke­zés is, amely előírja, hogy a szabadság kiadásának idő­pontját— amennyiben a mun­kahelyi kollektív szerződés másként nem rendelkezik — egy hónappal a kiadás előtt közölni kell a dolgozóval. Ezt az időpontot csak közös meg­állapodással, vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg a munkahely. Amennyiben eze­ket a szabályokat olvasónk munkahelye betartotta, az in­tézkedés a dolgozó száma; » nem lehet sérelmes. Az adott munkahelynél le­dolgozott, időre járónál- több szabadság kivétele esetén úgy rendelkezik a jogszabály, hogy a különbözetre járó átlagke­resetet a munkabéréből le kell vonni, illetve tartozását a munkavállalói igazolólapra rá kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgo­zót sorkatonai szolgálatra hív­ták be és akkor sem. ha nyug­díjazták. A dolgozó halála esetén az örökösöket megil'e- tő munkabérből ugyancsak nem lehet a többletszabadsá­got levonni. Az új munkahelytől azon­ban a szabadság természete­sen megilleti olvasónkat. Dr. Sinka Imre A Ráckeve Városi Tanács V. B. árverés útján bérleti szerződést kőt a ráckevei városközpontban, az István téren és a környékén a Hősök terén, az Alkotás közben levő személy iß ópk öcsi - parkolóinak (összesen 117) íizetóparkolók ón t töri ónó ni ük öillclósórc9 1991-ben május 1-jéig. Pályázati feltételek:- parkolási díj személygépkocsik részére 1 órára 10 Ft (áfával), ( 1/2 órára 5 Ft (áfával)- üzemeltetési idő hétfőtől péntekig 7-től 17 óráig, szombaton 7-től 14 óráig. Jogi és magánszemélyek egyaránt pályázhatnak. A pályázattal kapcsolatban bővebb tájékoztatást nyújtanak a tanács hatósági osztályán, cím: Ráckeve, István tér 4. 2300, telefon: 85-033. A pályázatok benyújtásának határideje: május 25-e. A versenytárgyalás idejéről külön értesítik a pályázókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom