Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-08 / 106. szám
1999. MÁJUS 8., KEDD 3 *È$£iEÏ€Bm Ő mondta Szemfényvesztés Igazán illetékes beszél a szociálaemokrácia jelenéről és holnapjáról: a kor elnök Révész András fia, Révész T. Mihály. A Világban megjelent interjúban 130/ 18.) R. T. M. olyan, nyer- sen hangzó megállapításoktól sem tartózkodik, mint például az: „Jól ismertein a nyugati szociáldemokrácia szándékait és lehetőségeit Magyarország felvirágoztatásában. Egyszerűen szemfényvesztés arra hivatkozni, hogy milliárdokat küldenek nekünk. Velünk vannak, de nem küldenek milliárdokat." Az ELTE magyar allumés jogtörténeti tanszékének a vezetője akkor sem jön zavarba, amikor az újságíró azt tudakolja, ha másoknál is megvannak a szociáldemokratáknak tulajdonított emberi értékek, akkor azok is szocdemek? A válasz: „Nem. Az lehet kereszténydemokrata is, de liberális például nem, radikális sem, kommunista sem, nyilas sem." Imponáló osztályozás! Kissé szokatlan persze ez a liberálisoktól nyilasokig terjidő egy akolba zárás, de manapság már nem szabad semmin sem meglepődni. R. T. M.-nek mégis sikerült bennünket meghökkenteni. Egy költői hasonlattal. Az előbbieket ugyanis így folytatta: „A gomba akkor hiteles, ha nemcsak a formája gomba, de belül is az. Ez a nép felnőtt már annyira, hogy meg tudja különböztetni a csiperkét a galócától." Tehát csiperke szocdemek (és esetleg kereszténydemokraták), s galóca (de melyik a lemezes gombák családjába tartozó növénynemzetség tagjai közül? a gyilkos...?) liberálisok, radikálisok, kommunisták, nyilasok... Éppen itt van már az ideje egy ilyen, megbízható növény ( gomba)-meghatározó közzétételének! Nagy szüksége van ilyenre annak, aki a demokrácia és a szólásszabadság sűrűjébe igyekszik, azaz mindannyí- unknak. A félelem azért belénk nyilallt. Vajon nincs szemfényvesztés, mint a milliárdok esetében is, az ilyen gombameghatározásban? Mert ha már bolond- gombát ettünk, aligha lesz időnk reklamálni... KLIENS Megyei KDNP nagygyűlés Gödöllőn " ' V választásra készülve A gödöllői szervezet rendezte meg a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei nagygyűlését a városi egészségház tanácstermében. A szép számban összegyűlt párttagok és érdeklődők — saját újság híján — itt és közvetlenül a KDNP vezetőitől tájékozódhattak időszerű politikai kérdésekről. Küldötteket választottak az országos választmányba és elnökséget Pest megyében, valamint megyei szervezőtitkárt a gödöllői dr. Mészáros Gyula agrármérnök személyében. Mire voltak kíváncsiak a résztvevők? Miért kötöttek választási szövetséget a második fordulóban? Mi indokolja a kormánykoalícióban való részvételt? Hogyan működik majd a párt, amikor jelenlegi vezetői a Parlament munkájában vesznek részt? Hogyan szervezzék tovább a pártot? A válaszadás előtt Keresztes Sándor pártelnök kifejtette, hogy elérték céljukat, országos párt lettek. Ez nagy eredmény annak árnyékában, hogy az elmúlt évtizedekben a keresztény gondolkodást és etikát háttérbe szorították, az egyházak működését a templomokra korlátozták, csak a kultuszt engedélyezték. A KDNP a második fordulóban azért lépett koalícióra az MDF-fel és a Kisgazda- párttal, mert úgy vélték, ezzel elősegítik a kialakuló demokráciában a keresztény nemzeti irányvonal vezető szerephez jutását. A későbbiekben ez a párt integrálhatja a kereszténydemokrata gondolkodású rétegeket. A koalíció választási sikerében a KDNP-nek is szerepe van, hangoztatta Keresztes Sándor, de hozzátette, mintha kezdenék elfelejteni ezt a hozzájárulást. Nem kívánnak statisztálni az MDF-nek, önállóságukat, függetlenségüket megőrzik. Amennyiben a politikai döntésekért vállalják a felelősséget, a döntésben is felelősséget kérnek! A kereszténydemokratáknak felnőttként kell részt venniük a politikában. Ezért újra kell szervezniük a pártot, ahogy tavaly ősszel meg is ígérték, hiszen azóta a pár száz tagú mozgalom több mint hétezer fős szervezetté változott. Máris folytatni kell a párt szerA Vöröskereszt boltot nyit Étkezési igazolványra ebéd A vöröskeresztes világnapon a hazai szegénység megsegítésére kívánja irányítani a figyelmet, s akcióival is a rászorulókat támogatja a Magyar Vöröskereszt, május 8-án induló rendezvénysorozatával. A magyar segélyszervezet változatlanul 146 millió forint költségvetési támogatást kap a kormánytól, így a segélyező tevékenységéhez szükséges növekvő anyagi alapot részben saját magának kell előteremtenie. Ezért számítanak a társadalom segítségére; a világnapra például 30 ezer nyereménysorsjegyet bocsátott ki. A 30 forintos sorsjegyek eladásából befolyt összegből a rászorulókat segítő akciót támogatják. Ugyancsak az anyagi alap gyarapítását célozza a Segíts, hogy segíthessünk a rászorulókon elnevezésű alapítvány. Az OTP félmillió, és a Vöröskereszt használt ruha eladásából származó 100 ezer forintjából induló alapítvány nyitott; az MNB-219-98007- 760-1721 csekkszámra bárki adományozhat. Az Orvosok Világszövetsége máris 7500 francia frankkal csatlakozott. E szervezet magyarországi képviselete segít a június elején induló — egyelőre száz személyt ellátó — ingyenkonyha felállításában is. A kísérlet egy hónapja alatt szeretnék eldönteni o segélykonyha működési formáját — közös ebédlő, az ágyhoz kötötteknél az étel házhoz vitele —, s felmérni az igényeket. A rászorultság eldöntésében a helyi szociálpolitikai szervezetek segítségére számítanak, a jogosultak étkezési igazolványra kapják meg az ételt. A kispénzű öregekért kívánnak tenni ajándékcsomag-akciójukkal, amely során lö tonna élelmiszert — az NSZK Vöröskereszt ajándéka — osztanak szét az országban. A segíteni kívánók adományaikat elhelyezhetik az OTP-fiókok- ban található műanyag perselyekbe. A világnapon nyílik meg a székház melletti Vöröskereszt-bolt, amely egyelőre gyógyhatású szereket kínál. Május 10—11—12-én olcsó áruk vásárát tartják a székházban, 11—12-én pedig úgynevezett szociális nap lesz a budapesti Asztalos János parkban, egyebek mellett ingyenes meleg étellel és egészségügyi felvilágosítással. vezését, a fehér foltokban is, mivel közeledik a hely hatósági választás, ami szinte fontosabb a parlamenti választásnál, mert az csak a jéghegy csúcsa volt. Űj szervezeti szabályzatot kell alkotni és új vezetést választani, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet az elnök, hogy a képviselő vezetőkre is számítani kell, ez a gyakorlat Nyugaton is. Kamarás Ferenc intéző bizottsági tag a mondat első felével kapcsolatban kifejezte, hogy olyan alapszabályt kell alkotni, amely megengedi, amit a többség akar. A megyei nagygyűlés végül úgy döntött, hogy az országos választmányban Pest megyét a párt kerületi képviselőjelöltjei, valamint a 20 főt elérő szervezetek 1-1 tagja képviselje. Ezek után Pest megyei elnökséget választottak, és döntöttek a szervezőtitkár személyéről. Két jelölt volt, dr. Mészáros Gyula, a gödöllői és Szurdi Gábor, a kerepestarcsai szervezet tagja. A nagyobb tapasztalatokkal rendelkező dr. Mészáros Gyula javára' lemondott a fiatalabb kereszténydemokrata. A megválasztott szervezőtitkár a Pest megyei 1. számú választókerületben a képviselőválasztáson a második helyezést érte el, s véleménye szerint, ha erős megyei szervezete lett volna a KDNP-nek, akkor szűkebb pátriánkban másfélszer annyi szavazatot gyűlhettek volna. A nagygyűlés további részében érdekes tapasztalatokat cseréltek a résztvevők a választási küzdelem és a helyi politizálás tanulságaiból. Arról is szó esett, hogy Gödöllő tipikusan olyan hely, ahol a KDNP szervezete többször ellentétes véleményen áll az MDF-fel, meg kívánják tehát őrizni helyi döntési, cselekvési önállóságukat. B. G. A DUNAKANYAR NEM CSAK AUTÓVAL JÁRHATÓ Keskeny úton, két keréken Valószínűleg nem csak az egészséges életmódra töres- szenek azok, akik most előveszik, leporolják, megzsírozzák régi kerékpárjaikat. Mi tagadás. megyeszerte ismét dívik a biciklizés. Drága a benzin. A buszok meg zsúfoltak és ritkán járnak. Pest megyében félmillió kerékpárról tanúskodnak a statisztikák. Mindehhez a meglévő kerékpárutak hossza mindössze 25 kilométer, főként emiatt van, hogy a me-, gyében évente két tucat biciklista veszti életét. A közlekedési tárca illetékesei 1933- ban el is határozták, hogy nyugati mintára nálunk is felfuttatják a kerékpárutak építését. Ehhez azonban a tanácsok együttműködését és anyagi hozzájárulását kérték. A helyi megállapodások értelmében, amennyiben a kerékpárutak építése beleillik a kialakuló országos hálózatba, akkor finanszírozzák az építést a helyi hatóságok. Ezek a keskeny, de nagy biztonsággal használható utacskák eddig az úgynevezett hivatásforgalmat, azaz a munkába járást szolgáltál:. Manapság azonban egyre nagyobb az idegenforgalmi jelentőségük is. A Dunakanyar egy jelentős része már nemcsak gépkocsival, hanem kétkerekűvel is jól bejárható. A legújabb tervek szerint az Alpok—Adria Bizottság foglalkozik a Bodeni-tótól a Fertőtóig készülő kerékpárutak építésével, amelyen a tervek szerint a világkiállítás évében az Adriáig lehet majd eljutni. —r. s.— À vagyonmegosztáson még vitatkoznak KIOSZ helyett IPOSZ Heves szócsaták, szenvedélyes hangú felszólalások jellemezték a KIOSZ kongresszusának második napját is. A tanácskozás szünetében sikerült szót váltanom a Pest megyei elnökkel, Szikriszt Jóépítési vállal&ekege&ÿ, s m&£égsesst feff&ontSK Tengeralattjáró a Dunán Igazság szerint nem is „vízre”, hanem víz alá bocsátásnak kellene titulálni a tegnapi ceremóniát, hiszen az ország egyetlen maszek tengeralattjárója ért révbe azzal, hogy a flottilla a vízbe eresztette. Persze tegnap még nem voltak látványos merülések és felbukkanások, egyszerűen csak a víz színén lebegett a tengeralattjáró, melyet Forintos Gyula, a Dunakeszin élő taxisofőr barkácsolt. Néhány napja volt a „vízpróba”, akkor hamar partra húzták a járgányt, mert több tömítésnél eresztett. Azokat a leendő parancsnok, a tengeralattjáró építője kijavította, s most jöhetett a „tűzpróba”. Fotósok kameráinak „kereszttüzében” vizsgázott a cápaszájúra festett allcalmatosság. Vizsga volt ez, és nem is akármilyen. Három év rengeteg munkájáról dőlt el, hogy hiábavaló volt, vagy sem. A pezsgősüveggel Forintos Gyula felesége keresztelte meg a tengeralattjárót. Róla két dolgot lehet biztosan tudni. Nagyon türelmes — már ami a férje hobbiját illeti —-, s Ilonának hívják, hiszen tőle nyerte a tengeralattjáró a nevét: Helen’s Heart, vagyis Ilona szíve. A flottilla szállító járműve lassan eresztette a vízbe a szerkezetet. A fotósok fényképeztek, s találgattak, vajon milyen mélyre merül, egyáltalán felbukkan-e még egyszer a víz alatti alkalmatosság. Nem merült el, lebegett, majd lassan megdőlt, s egyre inkább az oldalára fordult. A rohamcsónakban ülő kiskatonák tartották, amennyire lehetett, Forintos Gyula pedig bemászott a fülkébe és — mint utóbb elmondta — vizet eresztett a merülőtartályokba. Ezek hivatottak biztosítani a merülést és a víz kipumpálásakor az emelkedést. Ezúttal nem töltötte fel teljesen vízzel a tartályokat, csak annyira, hogy stabilizálódjon a víz alatti hajó. Ezzel vége is volt a látványosságnak, a tengeralattjárót „kipányvázták”. Hogy mikor lesz az első merülés? Azt még maga a parancsnok sem tudja. Mindenekelőtt rendesen ki kell balanszírozni a járgányt, s fel kell szerelni a hiányzó új hajócsavart. A régi csavarnak története van: A műszaki iskolával nem rendelkező fiatalember maga „búvárkodta” össze a tengeralattjáró-építéshez szükséges ismereteket. A hajócsavarnál azonban megtorpant, úgy gondolta, jobb, ha azt szakember választja ki. A megbízott szakértőnek két dologban kellett döntenie. Hány szárnya legyen a csavarnak és milyen forgásirányhoz passzoljon. Kétszárnyút választolt a szükséges három helyett, a forgásirányt sem találta el, a régi csavarral legfeljebb hátrafelé tehette volna meg az utat a tengeralattjáró építője. A „balanszírozást” az is segíthetné, ha Forintos Gyula élelemmel, üzemanyaggal és az úthoz szükséges más kellékekkel tölthetné fel a tengeralattjáróját. Ahhoz azonban még most is hiányzik a pénz. Nem akad szponzor, a vállalatok nem bíznak az őrült vállalkozásban. Nem hiszik, hogy a maszek tengeralattjáró a fél világ megkerülésével, az északi sarkkör érintésével visszatérhet Magyarországra. A flottilla tisztjei viszont optimistábbak. Pénzt ugyan nem adhatnak, annál többet segítenek. A jelen levő őrnagyot faggatták az újságírók: szakértőként, a vízi járművek is- merőjeként, szerinte működhet-e a tengeralattjáró? Azt válaszolta; azt nem tudja, de mindenképpen becsületre méltó, ha valaki ennyi munkát és energiát fordít az álma megvalósítására. — M. T. — zsef visegrádi kozóval. — Voltak vitáink, de abban mindenki egyetértett, hogy a KlOSZ-t meg kell szüntetni, s létre kell hozni az iparostestületek országos szövetségét. 1948-ban alakították meg a KIOSZ-t, s az akkori politikai rendszernek megfelelően formálták meg a felépítését is. Tudomásul kell venni, hogy erre a felülről szervezett, hierarchikus testületre nincs szükség. A tagság megunta, hogy „az alapszervezeteknek mindig az országos döntéseket kellett végrehajtaniuk. Az IPOSZ alulról építkező szervezetekből áll majd, akik maguk döntik el, hogy a megyékben úgynevezett területi szövetséget, vagy koordinációs központokat hoznak létre. Jó néhány helyen már — önkéntes alapon — alakultak iparostestületek. — Ügy hallottam, az átalakulás nem megy majd egykönnyen, a vagyonfelosztás nem lesz egy sima ügy... — 1943-ban a KIOSZ-é lett a háború előtt működő ipa- rostestületek vagyona, s természetesen a 42 év alatt épületeket, üdülőket, szociális otthonokat vásároltak, s készpénzzel is rendelkeznek, amelyet! bankba tettek, vagy befektettek. A kongi-esszus határozatot hozott, hogy alakítani kell egy vagyonfelmérő- és kezelő bizottságot. A vagyon nagyságának megállapítása után döntünk majd a felosztásról. A Pest megyei küldöttek egy interpellációt nyújtottak be, melynek az a lényege, hogy az IPOSZ megalakulásáig a KIOSZ vagyonára elidegenítési tilalmat kell elrendelni. A vagyonkezelői bizottságba javaslatunk szerint minden megye egy küldöttet delegálhat, s az értékelésbe igazságügyi szakértőket is szeretnének bevonni. A határidőben egyelőre nem tudtunk megegyezni. Mi úgy gondoltuk, hogy a felmérést, értékelést, s az átalakulást szeptember 30-ig le kellene bonyolítani. A küldöttek többsége — az idő rövidsége miatt — december 31-ét javasolta. Azt fontosnak tartjuk, hogy a vagyont ne kótyavetyéljék el, s a kívánt átalakulást még az idén hajtsák végre. Szeretnénk, ha az újonnan alakuló kormány állás- foglalása segítene abban, hogy a régi iparostestületek vagyonát — amelyet jogtalanul államosítottak — most visz- szakapjuk. A küldöttek abban megegyeztek, hogy az alakuló IPOSZ-tól várják, hogy valós érdekvédelmet nyújtson tagjainak, s megfelelően képviselje őket a kormány, a parlament előtt is. Hargitai Éva
