Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

Herr ,un. if: 1990. MÁJUS 2., SZERDA Vajúdik az agráregyetem Kit miért jelöljenek rektornak ? Az idei baüagóhét eltért a hagyományostól a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen, legalábbis az oktatók és kutatók kö­rében. A kollégium aulájában a gazdászhallgatók ötödik évüket kijárva elhelyezték a Jelképes, de anyagában nagyon is való­ságos koporsójukat, s gyertyákat gyújtottak rajta, ölt hamaro­san újjászületnek mint ifjú szakemberek — akikre valamilyen másféle mezőgazdaság vár majd. De hogyan születik újjá az egyetem vezetése a jelenlegi mandátumának lejárta után? Az elmúlt heti események alapján úgy tűnik: nagy vajú­dással, s talán nem egeret szülnek a hegyek. MEMORANDUM Mint arról már hírt adtunk, az egyetemi tanács a széle­sebb közvéleményre bízta a rektorjelölt állításának felada­tát, vagy nevezzük másként: jogát. A választást kétfordu­lósra tervezték, hogy utána az egyetem jelöltjét MÉM-jóvá- hagyással a köztársasági el­nök a nyáron kinevezhesse. Április 23-án a karok oktatói­kutatói értekezleteinek kellett volna dönteniük arról, kiket támogatnak a listáról, amelyre minden egyetemi tanár felke­rülhetett, aki nem mondott le arról. Négyen voltak ilyenek. A névsorban az első dr. Do­bos Károly, aki visszalépett a választás előtt. Az ezután is kitartó hármas: dr. Dohy Já­nos rektorhelyettes, dr. Lőkös László rektorhelyettes és dr. Szendrő Péter dékán. Nagy vita alakult ki a gé­pészkari értekezleten. Ha vala­ki azt gondolná, hogy ez a vá­lasztás demokratikus, téved. A felelős döntés rendszerét ala­posabban ki kellett volna dol­gozni, ez így nem méltó az in­tézményhez, hangoztatta dr. Gyürk István tanszékvezető. Kollégája, dr. Husti István szerint új és nem ügyvivő ve­zetést kell választani, amely a bizonytalan helyzetben is ké­pes az egyetem érdekeit kellő erővel, súllyal képviselni. A jelölteket ismerik, s lehet dön­teni róluk. Más arról szólt, hogy az, ér­tekezlet elvárta volna, jelöl­hessen is, de csak szavazni van módja. Felvetődött, hogy amikor autonómiára törekszik az egyetem, a halogatás a káoszt tartósítja — és erősíti a függőséget a külső körül­ményektől. A vita után megejtett sza­vazás eredménye: 89 voksból 77 támogatta a kar vezetőjét, dr. Szendrő Pétert. Csütörtökön az egyetem fo­lyosóin megjelent a GATE TDDSZ-választmányának me­moranduma, amely szerint a választás eredménye érvényte­len, mivel a mezőgazdaság-tu­dományi karon az előzetes szavazás alapján olyan hatá­rozat született, hogy az érte­kezlet nem választ a jelenlegi feltételek mellett. A levezető elnök rendelkezése alapján mégis szavaztak! Agrár-felsőoktatásunk hazai fellegvárában a harmadik karon történtek a legizgalma­sabbak, amelyek talán kiutat is mutathatnak a jelen hely­zetből. A gazdaság- és társa­dalomtudományi kari értekez­let elfogadta dr. Dobos Károly professzor előterjesztését, amely feladatokat határozott meg a rektornak. Tették ezt azért, mert nem fogadható el olyan jelölés, amely nem tá­maszt követelményeket! Sze­mélyről csak ezután lehet dönteni! MENEDZSELJEN Mit akarnak tehát a kar ok­tatói és kutatói? A rektort fel­adatra és legfeljebb két évre válasszák ki. Ez a feladat az egyetem képviselete a külvi­lág előtt; az oktatók, kutatók, dolgozók érdekét vitában is vállalva. A rektor menedzsel­je intézményét, segítse elő a karok önállóságát és autonó­miáját. Az autonómia és a de­mokratizmus érvényesítésére törekedve szorgalmazza az új szervezeti és működési sza­bályzat megalkotását. Segítse elő a szakszerűség és a huma­nitás érvényesülését. E filozó­fia szerint a rektor első az egyenlők között, s mivel a ka­rok önállóak, nem tehető egy személyben felelőssé sem. Megbízása ideje alatt egyéb egyetemi funkciót nem visel­het, de nem menthető fel az oktatási tevékenység alól. Emellett személyes kapcsolato­kat kell tartania az oktatók­kal, kutatókkal, dolgozókkal. Jelölésével ne a tudományos címei számítsanak, hanem tu­dományos életteljesítménye. Ügy határoztak, hogy nem fogadják el az előzetes jelö­lőlistát, és ma, szerdán a/va­lamennyi egyetemi tanár nevét tartalmazó listáról választa­nak. A legtöbb szavazatot szerzett tíz professzortól ez­utánmegkérdezik, vállalja-e a meghatározott feladatokra a rektori megbízást, vagy nem, abban az esetben, ha a máso­dik fordulóban rá szavazná­nak a legtöbben. MEGISMÉTLIK Ezt figyelembe véve az egyetemi TDDSZ választmá­nyának memoranduma azt ja­vasolja, hogy május 2-án az első fordulót ismételjék meg a gödöllői karok összegyetemi oktatói-kutatói értekezlete ke­retében, a fent leírtak szerint. A második körben is nyilvá­nítson véleményt voksával az egyetem minden oktatója és kutatója, ne csak az eredetileg felhatalmazott vezető oktatói­kutatói kör. Ma délután mindenképpen okosabbak leszünk, s talán csökkeni fog a GATE-n az érezhető közöny. Balázs Gusztáv Egy, írásunk nyomdába adá­sa után érkezett hír szerint rendkívüli rektori értekezleten elfogadták a TDDSZ memo­randumában megfogalmazotta­kat és az egyetemi tanács so­ron kívüli ülésének összehívá­sa mellett döntöttek. A testü­let ismét áttekinti a felvetett kérdéseket. A gazdaság- . és társadalomtudományi karon mindenesetre ma megtartják, a rektorjelölő szavazást — az egyetem valamennyi egyetemi tanárát tartalmazó lista alap­ján. VÁRJ 1,1 K LEVELEIKET, CÍMÜNK: Bli^ÄPiaST, PF.: 31T -1446 a buszok Csornád falu és a magam ne­vében őszinte szívvel köszö­nöm meg ügyünk felkarolását. Segítőkészségüknek is köszön­hetően a Volánbusz gödöllői kirendeltsége elállt eredeti ter­vétől, és buszaival nem vonult ki a falunkból; megmaradt ki­mozdulásunk lehetősége — a helyi közlekedésünk. Hálás vagyok Mészáros Ot­tónak cikkéért, s külön köszö­nöm, hogy válaszolhattam rá és leközölték. Isten áldja meg további munkájukat, életüket! Eszlcnyi László lelkész Csornád Eltévedt pesic&s Április 10-én kaptam egy táviratot Nagyváradról (Ora­dea). De hogyan?! Délután 4 óra körül átszólt a szomszédasszony, hogy nem várunk-e táviratot? De igen — mondtam. Étment érte a fiam, néztem a sorokat, hát nekünk szólt. Ugyan Ácsai helyett Ko­csi István volt a címzett, de a Zója út 8. stimmelt. Akkor va­jon miért vitte a postás a Zója út 7. szám alá a sürgönyt? Nyugdíjasok vagyunk, itthon voltunk. A késedelem miatt nem tudtam elutazni. Nagyon kérem a felelősség- teljes munka betartását, sőt fe­lelősségre vonást, hogy a jövő­ben ilyen ne fordulhasson elő! Ácsai István 'Sülysáp bizottság ! Ezt majd a történelem eldönti. A Petőfi út legyen Híd utca? De hová lettek a több száz éves, szépen ívelő téglahidak? Egy bizottság tollvonásával eltün­tette azokat a mai betonlefedő érdekében... A Kossuth La­jos út Vasút utca legyen? Űj kultuszát éli a vasút? Tisztelt bizottság! A mai ut­caneveket is egy bizottság ja­vasolta Önök közül- nem volt ott valaki? Vagy más fontos beosztásban? Ha igen, tett vol­na akkor valamit! Vagy most máshonnan fúj a szél? Dolgoz­ni mikor akarunk? A közösség pénzének herdálásából azt hi­szem. elég, még ha bizottság teszi is Ha valakinek nem tet­szik az utcája neve, beszélje meg az ott lakókkal; nyúljanak a zsebükbe és válasszanak má­sik nevet. Ehhez bizottság nem kell, sőt, így demokratikus. A városközpontban nem mű­ködnek a közúti lámpák, út­jainkon csapadékvíz áll, a Ta­bánban nyakig járunk a sár­ban — ezek megoldására kel­lene bizottság. Krivosej Mihály Nagykörös Egeszfo Eoesoikedás Negyven évig demokrácia és változás ürügyén beszélték te­le a fejünket. Mikor lesz vég­re másképp? Akkor jut eszé­be egyes személyeknek, hogy egy utcanév nem aktuális, mi­kor az adósságunk nyakig ér. Sőt bizottságot is összehoztak, pedig az itt lakók nem kérték. Nem tudom, miért sért vala­kiket Sallai, Fürst, Németh Irén, Absolon Sarolta emléke. Űk a legtöbbet, az életüket ad­ták egy rossz vagy jó eszméért. Húsvéthétfőn olyan jelenet­nek voltam szemtanúja, amit úgy érzem, nyilvánosság elé kell tárnom. Délelőtt U.30-kor Isaszeg belterületén kerékpárral ha­zafelé tartottam, és szembe­jött velem kismotorján egy ta­nuló kinézetű gyerek. Ekkor őrült tempóban megelőzte őt egy Lada, amelynek a vezető melletti üléséből valaki szó­dásüvegből végigspriccelte a szabályosan közlekedő robo- góst. Mindez olyan gyorsan zajlott, hdgy a gépkocsi rend­számát sem tudtam leolvasni, csak annyit láttam, hogy a La­da cigányokkal volt teli. Meg­hűlt bennem a vár, mert át­gondoltam, hogy felelőtlen tet­tükkel akár tragikus baleset előidézői is lehettek volna. Napjainkban, amikor a kor­mány egyre több gondot fordít a cigány lakosság életkörülmé­nyeinek javítására, amikor a cigányság képviselői egyre na­gyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a cigányokkal szembeni előítélet megszűn­jön, ilyen cselekedetekkel eze­ket a törekvéseket ők maguk ássák alá. lejáratva ezzel a be­csületes életmódot folytató társaikat is. Nem vagyok híve a névtelen levélírásnak, de ez esetben jobbnak látom homályban ma­radni ... N. N. Isaszeg Ez Isisen y visszalépés Az önállósult távbeszélő- üzam az eddigi kézzel írt és részletezett telefonszámla he­lyett gyűjtött végösszegű szám­lát küld. A kódszámból köny- nyen megállapíthatom, hogy mennyi volt a távolsági beszél­getésem — összesen. De a rész­letezést csak akkor tudhatom meg, ha bemegyek a postahi­vatalba, és zavarom őket a munkájukban azzal, hogy megnézem a jegyeket: kivel mennyiért beszéltem. Ez csak egy hónapig lehetséges, mert a lista nem marad a postán. Otthon, önellenőrzése, meg a szívességi beszélgetések és a táviratok elszámolására fel­jegyzést vezetek. Ezt összeha­sonlíthattam a korábbi szám­lával, s megmutatva, elszámol­tam a tőlem segítséget kérők­kel. Ma ez nem megy, így min­den egyes hasonló esetben díj­közlést és külön jegyzéket ké­rek. Tehát nehezítem a hiva­talnokok munkáját. Emlékszem, aktív revizor koromban, ha egy egységet, vagy hivatali központot vizs­gáltam, a távbeszélőszámla mellett ott találtam a beszélge­téseket regisztráló szalagot, amit a beszélgetési könyvvel egyeztetni tudtam. Könnyű volt kiszűrni a túl hosszú és a kalózbeszélgetéseket. Ez vizs­gálati feladat volt! A szalagot hiányolom most; ami talán készül, csak nem mellékelik. Ha pedig ma nincs ilyen, akkor színvonalban visszaléptek. Fazekas Mátyás Veresegyház VctücssxeE az illetékes megoldás Igencsak kellemes meglepe­tés ért vasárnap este. Mind­össze egyetlen mondattal gaz­dag világ nyílt meg előttem. Szeretünk templomban éne­kelni a bensőséges hangulat miatt — fogalmazta meg Zo- ványi Erika, a solymári női kar egyik alapító tagja a kö- , zösség véleményét. Hinné az ember, hogy a szép, fiatal lányok számára vonzóbb a reflektorfény, a taps. De nem! Ezek a tizen­éves teremtések éppenhogy nem erre vágynak. Sokkal fontosabb számukra a muzsi­ka közelsége, s — mint ahogy többen kifejtették — a szép hangzás. Ezt a szellemiséget Szoko- lay Bálinttól örökíthették át, aki 1977-ben származott el Orosházáról Solymárra. El­ső ténykedései közé tartozott, hogy megalakította a gyerek­kórust, amely néhány éve megszűnt, de ha minden igaz, ősztől újraéled. A női énekegyüttesnek leg­alább a fele alapító tag, né- hányan a gyerekkórusból nőt­tek föl. Mint például Zoványi Erika, aki édesanyjával együtt dalol, Ám a Tauner család harmadmagával képviselteti magát: édesanyja mellett a két leánya — Andrea és Erika — is tagja a karnak, amely­nek a létszáma eléri a har­mincat. Nem jutott sok idő a be­szélgetésre, hiszen szereplés Solymáriak a Mátyás-templomban Lélekből fakadt a dal előtt még elpróbáltak néhány nehezebb taktust, kigömbölyí­tettek pár hangot, határozot­tabb' ívet alakítottak ki egy­két felmenetnél. Mindez ugyanúgy zajlott, mint más­kor: izgatottan és mégis ün­nepi fegyelmezettséggel. Odafönt, a kóruskarzat meghittségében nem volt ér­zékelhető a hatalmas műem­lék épület méltósága. Megtisz­teltetés minűen zenész, énekes számára e hely: a Mátyás­templom. Megnyugvást árasz­tó falai közé szinte kívánko­zik a muzsika. Április 29-i, vasárnap esti koncertjük alkalmával való­ban ideillö dalokat válogatott össze a solymáriak két kar­nagya. Mindketten a kezde­tektől — 1983 januárjától — állnak a kórus élén. Szokolay Bálint örömmel figyeli, ho­gyan viszi tovább nyolcvanöt esztendejének tapasztalatait fiatal karvezető társa, Blazsek Andrea. Közel húsz művet szólaltat­tak meg vasárnap este. Széles skálát ölel föl repertoárjuk, amelyet e hangverseny jó] ér­zékeltetett. Énekeltek Dufay-, Mengali-, Martini-, Händel-, Pergolesi-, Seiber Mátyás-, Schubert-, Mendelssohn-dalo- kat, s természetesen Bach-ko- rálokat. Tiszta hangzással, érthető szövegmondással — latin vagy német nyelven éppúgy, mint franciául. Pergolesi Stabat Materének utolsó három tételében, két kórustag énekelte a szólót. Az egészségügyi szakközépiskolás Fucskó Magdolna külön ta­nulmányokat is folytat, s már­is érződik hangján az iskolá­zottság Kár, hogy mindketten kissé bátortalanul szólaltak meg. Pedig ritkán hallani olyan csiszolt, szívmelengető szopránt, mint amilyen Mo- sóczkyné Sztreck Éváé. Jól megválasztották a köz­reműködőket is, akik közül Tarkó Magda énekművészt külön meg kell említeni. A befejező számban, Rossini Könyörület, irgalom című mű­vében szerepelt. Az együttes enné) a darabnál a megszo­kottnál gyorsabb tempót kö­vetett, s ő átvette ezt a rit­must. Ügyesen bánt kimun­kált szopránjával. E nehéz és hosszabb kórus­művet is Mózes Krisztina kí­sérte orgonán — mégpedig kotta nélkül. Amikor pedig nem volt szükség hangszerre, beállt és a szopránt segítette. De nem ez volt az igazi meg­lepetés. Az est folyamán két Bach-művet adott elő önál­lóan. A második a Dór tocca­ta volt. Elképesztő erejű ener­giát sugárzott e nádszálvé- kony harmadéves akadémista muzsikája! Biztos, hogy sokat hallunk még róla. 'A solymári női kar Má- tyás-templombeli hangverse­nye meggyőzött arról, hogy sok érték rejtőzik még ebben a kórusban. Alighanem Szo­kolay Bálint és Blazsek And­rea hite, szeretete révén ér­hettek el ilyen eredményeket. Mindezek segíthetik őket ab­ban, hogy az imitt-amott érez­hető kisebb hiányosságokon is túljussanak. Tapasztaltam: vezetői törekszenek — és si­keresen — a tiszta hangzásra. A kar rendelkezik azzal a képességgel, hogy szereplés­kor kétszer olyan jó teljesít­ményt tud nyújtani, mint a próbákon. Szép éneklésük adódik ab­ból is hogy szeretik az egy­házi zenét, amely közel áll a lélekhez. És ennek a kórusnak lelke van. Vennes Aranka A lapjuk 1990. április 3-i számában Tiltakoznak az ugyeriek címmel megjelent cikkben foglaltakra az alábbi tájékoztatást adjuk: Vállalatunk gazdálkodási helyzetéről Krízisterv a Vo­lánbusznál címmel részletes is­mertetést adtunk. Ez a cikk megelőzte és egyben magya­rázatát is adta a 2406. számú, Cegléd—Ugyeri szőlők autó­buszvonalra tervezett és meg­hirdetett forgalomszervezési intézkedéseinknek. Ezt azért kívánjuk hangsúlyozni, mert a hivatásforgalmat kiszolgáló reggeli és délutáni buszokat érintetlenül hagytuk. A leállításra kijelölt járatok — délelőtti és késő délutáni egy-egy járatpár — nem az utasforgalom nagysága miatt, hanem egy a néhány fős ré­teget érintő funkciójuk miatt váltak sérelmessé. Vállalatunk megvizsgálta a beérkezett panaszokat, kérése­ket, és további átszervezések árán részlegesen összevont megoldási javaslatokat talált. Ezt egyeztettük az érintett in­tézményekkel, majd megálla­podásunk alapján a ceglédi autóbusz-állomásról 17.20 óra­kor, Úgy érből pedig 17.50 óra­kor „új” járatpárt közlekedte­tünk. Már április 9-étőI. A délelőtti 10 órás járat ki­használtsága csak a keddi, pénteki piaci napokon érte el a kívánt szintet, a 11.50 órás járaté még ettől is elmaradt. Az utazási igények tömegsze­rűségét figyelembe véve e ket­tő összevonását, helyettük egy 11 órás busz beállítását az egyeztetéskor elfogadták. Mindezzel a cikkben felve­tett utazási problémák — úgy véljük — megnyugtatóan ren­deződtek. Bogát! Zoltán a forgalomszervezési önálló osztály vezetője, Volánbusz A közelmúltban rejtélyes levelet kaptunk : „Felháborodva olvastam az ápri­lis 5-i számban a szlovákiai atom­erőműről szóló képes tudósítást (És a Börzsöny vidékén élők? Kép és szöveg: Vimola Károly). Súlyosan vétettek az újságíró­etika ellen, mivel primitív rajzocs­kával olyan helyen ábrázoltak hű­tőtornyokat, ahol azok nem létez­nek. A sajtószabad :ág nem egyenlő a szabad hazudozással !” Hűséges olvasónk — mert ezt az egyetlen „adatát” ismerteti a le­vélíró — eszerint csalódott ben­nünk. Pedig igazán kár, hogy név­telen maradt, meri fotós kollégánk készségesen elküldte volna címére a Mohovce község határában ké­szült kép eredeti nagyítását. . . A közölt fotón ugyan valóban látható néhány utólagos tollvonás, amit lapunk nyomdatechnikáig ;'*- dokolt, magyarul: ha munkatár­sunk nem rajzolja k "rbe a hűtő­tornyokat, ‘ akkor azok talán nem is látszanak az újságban. A kon­túrozás ugyan nem sikerült töké­letesen, de jó szándék vezette a rajzoló kezet, Hazudozásról pedig szó sincs. Olvasónk azért elárulhatná, hogy a bíráló levelét miért személytele­nül postázta. Mert névtelen leve­let akkor szokás írni, ha valaki retorzióktól tart. De hogy tőlünk — ilyen még nem volt. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom