Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
M5W . mev y Et 1999. M l JUS ?... SZETÎDA síp ri I Ujj S2ii®& mpopMill, o támogatás is repült Űj szelek fújdogálnak Budaörsön is a MÉM Repülőgépes Szolgálatánál. A cég az idén januártól költségvetési intézményből állami irányítású vállalattá alakult. Az új vezetőség már olyan szellemben kezdte meg munkáját, hogy tudják, állami támogatásokra többé nem számíthatnak. Olyan tevékenységekbe kell kezdeniük, amelyek bevételt, nyereséget hoznak a konyhára. Dr. Bajcsy László termelési főmérnök elmondta, ezt tartották szem előtt, amikor arról döntöttek, hogy több új szolgáltatást vezetnek be. Az eddigi fő profiljuk, a mezőgazdasági repülés mellett, személyszállítást. az idegenforgalmi szezonban turisták légi utaztatását is vállalják. Ezenkívül belföldön is szeretnék meghonosítani a légiposta- és csomagszállítást. A Repülőgépes Szolgálatnál tudják, hogy a meglevő hatalmas ipari kapacitásaikat sem használták ki eddig. Szeretnék az ipari tevékenységüket is fellendíteni, s ezért repülőgép-ipari közös gyártásról, fejlesztésről tárgyalnak külföldi partnerekkel. Ezenkívül gondolkodnak azon is, hogy az autó- és mezőgazda- sági gépgyártásba is bekapcsolódhatnának. Az elsődleges cél, hogy gazdaságosan tevékenykedjenek. Ennek érdekében kisebb szervezeti egységeket — kft.-t, közös vállala tot — is létrehoztak a szolgálaton belül. Gépparkjuk növelésére az idén nem gondolnak, de minőségi cserét szeretnének végrehajtani. Olyan gépeket Üzembe állítani, amelyeknek olcsóbb a fenntartásuk, kevesebbet fogyasztanak. H. É. M remény még me&mmrtzdi' Akciók a sínek mentén Elképesztő esetről számoltunk be néhány napja: eltorla- szolták a síneket a HÉV ráckevei vonalán Szigetszentmár- ton határában! A vonatvezető éberségének köszönhetően baleset ugyan nem történt, azonban forgalomkiesést, s az utazóközönségnek riadalmat okozott. A szerencsére egyedülálló esetet követően, megkerestük a pályások felelős vonalgazdáját, Ráhel Attila vonalmérnököt a BKV Gyorsvasúti Igazgatósága HÉV-üzeménél. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire gyakoriak a hasonlóan kirívó cselekmények a Ráckeve— Csepel vonalmérnökség HÉV- vonalain és egyáltalán, milyen megelőző intézkedéseket tettek a hasonló esetek elkerülésére, továbbá érdekelt volna bennünket az is, hogy a HÉV-pá- lyák mentén, a fellelhető építési anyagokat milyen módon kívánják tárolni a továbbiakban. A vonalmérnöktől megtudtuk, hogy nagyszabású vágányfelújítási munkálatok folytak a térségben, már az esetet megelőző időszakban is, hiszen a pálya állapota ezt indokolttá tette, mivel elmondása szerint jogos volt az utazóközönség elmarasztaló kritikája. Találóan „vesekőrázónak” minősítette egyik korábbi számában a Pest Megyei Hírlap is. Kétségkívül ez jellemezte a vaspálya korábbi állapotát... Kiderült, hogy voltak, úgymond „előjelei” az április 11-i ominózus esetnek, hiszen megszaporodott a kábellopások száma, a kábelek levágása a sínekről, s egyre gyakrabban eltünedeztek a sínszereléshez szükséges kapcsolószerek és vasanyagok a munkahely területéről. Azonban a szakember véleménye szerint a vasútépítés és pályafenntartás munkálatait nem lehet zárt kapuk mögött végezni, így aztán óhatatlanul ki vannak téve a hívatlan látogatóknak. Főleg munkaidő után, a sötétedés beálltával könnyű a tolvajok dolga ... A BKV szakembere megnyugtatásunkra elmondotta, hogy április 20-ig bezárólag minden fellelhető és nélkülözhető anyagot a telephelyekre szállítottak a kritikus térségből! Kihasználva a nappali vágányzár biztosította lehetőségeket, vasúti kocsikra rakták a síndarabokat és a talpfákat, illetve gépjárművekkel vitték el a kapcsolószereket és a fellelhető sínszerelési anyagokat a biztonságosabb helyekre. Egyébként a vasbetonaljak egyenként is több mint két mázsát nyomnak, így azokat nemigen tudták megmozdítani a torlaszokat emelő, még ismeretlen tettesek. Eddig legalábbis szerencsére nem bírtak velük! A vasúti pálya felügyeletével kapcsolatosan úgy világosítottak fel bennünket, hogy a HÉV-vonal pályaőre naponta gyalogosan végigjárja a vonalat. Amennyiben rendellenességet tapasztal, azonnal intézkedik. Kisebb hiba esetén nyomban elhárítja az akadályt! Természetesen a szóban forgó esetet követően, ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a rendőri szerveknél — fejezte be a tájékoztatást Rábel Attila vonalmérnök. Azért nem árt megemlíteni, hogy a pályaőr napközben teljesíti szolgálatát, tehát a szürkület beálltával, sötétedés után szinte szabad a pálya a bűnelkövetők előtt... A minapi szigetszentmártoni eset kapcsán óhatatlanul is a második világháborús idők jutnak az ember eszébe, amikor a partizánakciók a sínek mentén sok esetben eredménynyel jártak, dacára annak, hogy fegyveresek őrködték a vonatok haladását... Ezzel szemben, napjaink békésnek mondható körülményei között csupán reménykedhetünk abban, hogy a magukról megfeledkezett emberek tette elszigetelt, és soha meg nem ismétlődő jelenség marad. Mindemellett bízunk a hatóságok eredményes , nyomozó munkájában, abban, hogy végül is nyakon csípik őket és az utazóközönség biztonsága érdekében megérdemelt büntetésük sem marad el! Bozó Emil Jresgédiák ferhéi cipeíik Ki védi meg a jobbágyokat? Az alább leírt eset, a törvénytelenségek és lelketlenségek Ilyen láncolata nagyon ritka. Legalábbis a Pelt Megyei Társadalomba ,u:masi Tanács illetékesei nem találkoztak hasonlóval. Jó lenne hinni, hogy Cs. D. esete Valiiban egyedi, az a kivétel, amely ciosíli a , szabályt, s ilyen hűbéres—hübérúr viszonyra emlékeztető helyzetben nincs része másnak. Remélhetőleg mindez a múlté, hiszen azok, akik Cs. D. több évtizedes kálváriájának közvetlen okozói, már nincsenek a helyükön. Am az esetnek vannak nyilvánosság elé kívánkozó tanulságai. A huszonéves Cs. D. élete 1961 novemberében egy pillanat alatt gyökeresen megváltozott Súlyos üzemi balesetet szenvedett: a silózógép, amelyen dolgozott, levágta az egyik lábát. A fiatalember — aki a baleset következtében ötvenszázalékos munkaképességű lett —, annak ellenére, hogy bíróság mondta ki a munkáltató felelősségét a balesétben, semmilyen kártérítést nem kapott. Az egyezkedés a munkáltató — a piliscsaba—jászfalui Pilishegyi Állami Gazdaság jogelődje — és Cs. D. között úgy történhetett, mint hajdan a földesúr intézte a jobbágy- gyal. Az előbbi kegyet gyakorolva megígérte, hogy ezentúl is foglalkoztatja, keres olyan könnyű munkát a most már műlá'obal élő fiatalembernek, amelyet képes ellátni. Sőt, még a korábbival azonos keresetet is ígért. A férfi talán örült, hogy fele értékű munkaerőként dolgozhat tovább a takarmányosi munkakörben, hiszen így keresete is megmaradt. Senki nem világosította fel arról, hogy — miután a bíróság első és másodfokon egyaránt megállapította az üzemi balesetben a munkáltató felelősségét — járt volna neki a gazdaságtól kártérítés — és fizetésének változatlanul hagyása mellett — a könnyebb munkakör. Hogy mi mindent mondhattak ehelyett Cs. D.-nek, arra már ő maga sem igen emlékszik. Ám az jellemző lehet a helyzetre, hogy ezt is nagy kegynek tekinthette: a gazdaság kifizette az amputált lábán viselt úgynevezett csonkaharis- nya árát. Jogairól húsz esztendő múltán a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa világosította fel Cs. D.-t, s közbenjárásukra a férfi kártérítést kapott, és a gazdaság végre teljesítette rehabilitációs kötelezettségét. Hamarosan újra a szakszervezet „ügyfele” lett Cs. D. Az történt vele, ami 1981 körül sokakkal, akik a társadalombiztosítás folyósította pénzt is kaptak. Tudtán kívül néhány évig két helyről is felvette a ma már elfeledett húspénzt. De míg a legtöbb munkáltató ilyenkor méltányolta, hogy a dolgozó jóhiszeműen cselekedett, mert nem tudta, a társadalombiztosítás szintén folyósítja a havi összeget, részlet- fizetéssel is beérte, vagy elengedte a jogtalanul felvett pótlék visszafizetését. Nem így a Pilishegyi Állami Gazdaság munkaügyi döntőbizottsága. Ők, anélkül, hogy vizsgálták volna, tudott-e Cs. D. arról, hogy két helyről kapja a pótlékot, kötelezték: fizesse vissza. Az SZMT közbenjárására ügyészségi óvás született, amely után a rokkant ember legalább nem érezte magát bércsalónak, a munkáltató jóságával visszaélőnek. Egyébként a munkáltató és a munkavállaló viszonyáról mindennél többet árul el egy levél, amelyet az állami gazdaság akkori igazgatója írt Cs. D.-nek válaszolva. Történt ugyanis, hogy a férfi 1986-ban munkahelyet változtatott. Ekkor már néhány esztendeje kapta a kártérítést, évente egyszer, egy összegben. Amikor bejelentette a Pilishegyi Állami Gazdaságnál, hogy munkahelyet változtat, aláírattak vele egy papírt, hogy föld járandóságáról lemond. Ugyancsak meglepődött, amikor kiderült, hogy ezen írás alapján a gazdaság ezentúl a kártérítést sem adja. Cs. D. feleségével íratott a gazdaság akkori igazgatójának, dr. Bó- dis Józsefnek, aki rövid levélben válaszolt: „Felhívom figyelmét arra, hogy kárigénybejelentése nem megalapozott ... tekintettel hozzánk intézett levelére, amelyben munkaviszonyának megszüntetését kérte, és bejelentette, hogy gazdaságunkkal szemben követelése nincsen. Kérem, ha közölnivalója van a gazdaságunkkal, azt ön írja meg, az elkövetkezőkben házastársának az ön nevében írt levelét nem vesszük figyelembe. Az értesítéssel egy időben intézkedem, hogy a pénzügyi előadó az ön részére 221, azaz kettőszázhuszonegy forintot postán küldjön meg.” Ez az összeg ama bizonyos csonkharisnya ára. A mára már jócskán középkorú, fiatalon megrokkant férfi ismét a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanácshoz fordult. — Természetesen újra segítünk neki — mondja dr. Got- zinger István, a tanács elnöke. — Hiszen újfent jogtalanság történt. Azt tudnia kellett a munkáltatónak, hogy ilyenformán a kártérítésről nem lehet lemondani. Nem is a jogi része izgat, hanem az emberi oldala. Az ilyen kirívó igazságtalanság ritka, de kisebbekkel sajnos gyakorta találkozunk. Szenvedői jogban járatlan, nagyon egyszerű emberek, akik képtelenek segítség nélkül fellépni a saját ügyükben. Cs. D. dolgát bizonyosan sikerül megoldani, s megkapja majd a kártérítést, hiszen a munkáltató felelősségén mit sem változtat, hogy a hibájából üzemi balesetet szenvedett férfi már nem ott dolgozik. Cs. D. örül majd a segítségnek. Nyilván naavon jól jöp az egy összegben fizetett kártérítés, meg a keresetkülönbözet. Mert, akármilyen szerény az ember, rokkantnak lenni nem olcsó dolog. Azzal, hogy megírtam az esetet, nem az állami gazdaságot akartam a vádlottak padjára ültetni. A mostani vezetés már nem ismerte Cs. D. ügyét, a jogtanácsos maga is állította, miután előkereste a régi iratokat: Cs. D.-vel sok jogtalanság esett meg, s a gazdaság megadja majd, ami jár. Mégsem vagyok nyugodt, mert sejtem, hogy Cs. D. nincs egyedül. Sok sorstársa él közöttünk. Talán nem ekkora tragédia terhét cipelik, talán nem esett velük ennyi és ilyen égbekiáltó igazságtalanság. S ezért hallgatnak. Őket ki segíti majd? Móza Katalin Vízügy isek versenye Gödön Felvételi nélkül Mindenki máshogy élte át az izgalmakat. Volt, aki csak akkor nyugodott meg, amikor becsukta maga mögött az ajtót, akadt, aki már a bizottság elé állva levetkőzte a lámpalázát. A tét óriási: a verseny első öt helyezettje felvételi nélkül juthat be az általa választott szakirányú főiskolára vagy egyetemre. A vízügyisek országos szakmai tanulmányi verseAz alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Fémmunkás Vállalat ferencvárosi gyára azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel felvesz pénzügyi előadót vagy számlalikvidátort. A PEVDI központjának főkönyvelésére keresünk .kontírozási tudással érettségizett munkaerőt folyószámla-ellenőri munkakörbe. A MÁV Körzeti Üzemfőnöksége Rákosrendező (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21.. tel.: 140-2943) felvesz: 18. életévüket betöltött, általános iskolát végzett, orvosilag alkalmas férfiakat az alábbi munkakörökre: kocsirendező, fizetése nettó: 15-16 000 Ft hó: sarus, fizetése nettó: 16-18 000 Ft/hó. A kiképzési idő 6 hét, melynek idejére 7500 forint/hó alapbért (átképzési támogatást) biztosítunk. Munkarend: 12/24, illetve 12/48 folytonos. 174 óra havi kötelező munkaidő mellett, vezénylés alapján. Túlórázási lehetőség. Szociális juttatások: kulturált munkás- szálló, a dolgozóknak és családtagjaiknak díjmentes utazás, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség. Magas színvonalú orvosi ellátás. A Penomali ceglédi gyára felvételt hirdet az alábbi szakmákban: gépszerelő, géplakatos, villanyszerelő, villamosberendezés- szerelő, húsipari szak- és betanított munkás, hűtőgépkezelő, kazánfűtő. Ezenkívül szakmunkás- tanfolyamot indít a nyolc osztályt végzett és 16. életévét betöltött férfi és női munkavállalók ‘részére. Cím: Cegléd, Dohány u. 14. Országos Szakipari Vállalat szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező munkatársakat keres az alább: szakmákban : ács-állványozó, üveges és díszítőfestő. Kereseti lehetőség a teljesítménytől függően. Munkásszállást biztosítanak. I (átyúzók Pest Megyei Közúti Igazgatóság Bár már javában tavasz van, s a nyarat várjuk, az utak karbantartásával megbízott vállalatok még a téli fagyok 1 miatti kátyúk eltüntetésével vannak elfoglalva. Képünkön a szakemberei a Pécelre vezető utat kátyúzzák. (Győri András felvétele) nyét az idén Gödön a Duna Menti Regionális Vízművek rendezte meg. A verseny első napja igazi megmérettetés volt nemcsak a versenyzőknek, hanem a vízművek dolgozóinak is. A gyakorlati vizsgák különböző helyszíneken zajlottak. A vízművek jól megszervezték a dolgot, nem úgy a vizsgáztatók, hiszen az első versenynapon még este 9 órakor is folyt a kérdez-getés. Az éjszaka sem volt igazán csendes. A fiúk — merthogy e szakmában egyelőre nem kell félni az elnőiesedéstől — nem sokat aludtak. Az élménybeszámoló után előkerültek a tankönyvek, készültek a másnapi szóbelire. Ha ott sikerül bizonyítani, akkor sima az út az egyetemi padba. A győri Mayer Lajos Szak- középiskola hallgatói azt mondják, a verseny eredményétől függetlenül mindenki megpróbálkozik felvételt nyerni szakirányú felsőoktatási intézménybe. Kovács Károly éppen tíz évvel ezelőtt, egy ugyanilyen „viadal” negyedik helyezettjeként jutott be az egyetemre. Ö a Szovjetunióban végzett, ma a KVM-ben főosztályvezető, a verseny zsűrijének tagja: — Komplex megmérettetést biztosító versenyekre mindig szükség lesz. Visszajelzés a tanulónak és az iskoláknak is — magyarázta. Az eredményhirdetés után a győriek örülhettek, öten felvételi nélkül kerülnek a BME- re, illetve a bajai vízügyi főiskolára. A megyeiek — a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola növendékei — a középmezőnyben végeztek. M. I.
