Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-26 / 122. szám

Thália szekerén Mister X.-től Higgins professzorig Kisszövetkezet nagy gondjai A túlélésért is küzdenek Kisgyermek korától a Bá- thori utcában lakott. A közeli Erzsébet téri (ma Martino­vics tér) zárdaiskolába járt, majd a távolabbi polgári fiú­iskolába. Közben szorgalma­san látogatta Murányi Matild zongoraóráit, aminek később igen nagy hasznát vette. 1941/ 42-ben a FILTEX-Fonó Válla­latnál dolgozott, de szíve, hi­vatástudata a színpad felé vonzotta. Beiratkozott az Országos Színészegyesület Színészkép- zőjébe, ahol 1946-ban végzett, Apáthy Imre, a zseniális szí­nészpedagógus osztályában, így lett színész Simor Ottó. Nehéz idők voltak, diploma volt, állás nem. Horváth Fe­renc, a neves szavalóművész Gyermeknapra Ma és holnap Május utolsó vasárnapja ha­gyományosan a gyermekeké. A körzet településein lázasan ké­szülnek a gyermeknapi rendez­vényekre, amelyekre ma és holnap kerül sor. Gazdagnak ígérkezik a gyömrőlek vasár­napi egész napos rendezvénye. A kora reggeli órákban hor­gászversenyt tartanak a gyere­keknek a strandon, maid iáté- kos és ügyességi versenyeket a sportpályán. Indián tábor, lo­vagi torna, játékcserebere, le­gek versenye is lesz az ifjak­nak. leányoknak, fiúknak. Tour de Gyömrő elnevezéssel gyere­kek és felnőttek is indulhatnak a délutáni kerékpárversenyen, amelyre bármilyen márkával lehet nevezni — személyeinkéi" 30 forintért. Kismotoros rali, ünnepi könyvvásár és még szá­mos program várja a gyereke­ket. Este a „nagyoknak” utca­bál lesz, amelyen Kamarás Gé­za és Szappanos Zoltán szol­gáltatják a talpalávalót. Tisz­tele tdíjukat felajánlották a gyerekeknek. (*) akkoriban a Bányász Színház igazgatója (ez ma a Józsefvá­rosi Színház) karolta fel az ifjút, és mindjárt a mélyvízbe vetve, főszerepeket bízott rá. Ez a színház azonban nemso­kára megszűnt, és elkezdőd­tek a vándorévek: Kecske­méten, Szolnokon, Szombat­helyen, majd a Fővárosi Va­rietében lett tag. 1952 és 58 között a miskolci színházban játszott, ahol egy új operett, Farkas Ferenc: Zeng az erdő főszerepét alakította nagy si­kerrel. Innen a debreceni Csoko­nai Színházhoz hívták, ahol 17 évadon át játszott kirob­banó sikerrel. A Bástyasétány 77. című operettben mutat­kozott be, meghódítva a deb­receni közönséget, aki szívébe zárta és évekig kedvenc szí­nészének tekintette. Daliás János vitéz volt abban az elő­adásban, amelyben Hofi Géza volt a francia király. De egy­más után játszotta el a külön­féle prózai művek és operet­tek főszerepeit. Volt Pet- rucchio, Mister X. a Cirkusz­hercegnőben, II. Endre a Bánk bánban, Az öreg hölgy látogatásában a férj, Higgins professzor a My Fair Ladyben, Volpone Jonson darabjában, melyet a televízióban is lát­hattunk. Csurka Házmester- siratójában Polgárt, Németh Villámfénynél című darabjá­ban Bakost alakította. Nagy­szerű művészi teljesítmé­nyeiért 1965-ben Jászai Mari­díjat kapott. Ezután kis kitérő követke­zett. Az 1975/76-os évadot a győri Kisfaludy Színházban töltötte. 1976—78-ig a kecske­méti Katona József Színház­ban játszott, majd visszatért Debrecenbe egy pár évadra, ahonnan a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz szerző­dött és jelenleg is ott játszik. Azt beszélik... Azt beszélik Monoron, az SZDSZ helyi szervezete két héttel ezelőtt a szom­bati piacon két forintért árulta szamizdatkiadvá- nyát. A stencilezett formá­ban megjelentetett négy­oldalas „újságot” később már ingyen adták, mert nem volt keletje a piacra kilátogatok körében. Azt is beszélik, hogy néhány élelmes gyerek pár méter­rel arrább már öt forintért kínálta a Kiteregető című SZDSZ-próbaszámot. Azt beszélik Gyömrőn, hogy a baráti kör fárado­zásai egyelőre hiábava- lóak a II. világháború ál­dozatainak emlékműállí­tása ügyében. Ennek oka, hogy az illetékesek túlzott, úgynevezett „művészi” igé­nyeket támasztanak a hely­kijelölésben, az emlékmű anyagának meghatározásá­ban. s egyáltalán minden­be belekötnek. Mindez hát­ráltatja a folyamatos elő­készítő munkát, pedig már harminchárom elhunyt hozzátartozója jelentkezett, akik anyagilag is támogat­ják az emlékmű elkészíté­sét. A baráti kör szeretné minél előbb megvalósítani tervét, hiszen ez már a két évvel ezelőtti alakuló köz­gyűlésen is kiemelt fel­adatként lett célul tűzve. Jó lenne, ha végre szabad utat kapnának, s nem ap­ró-cseprő megkötésekkel gátolnák elképzeléseik megvalósítását, mert aka­ratuk máris kivívta a szé­les közvélemény szimpátiá­ját. Azt beszélik, hogy az év elején megalakult rendőr- állomások szétcincáiásál máris kezdeményezi né­hány tanácsi vezető. Mag­lódon n“idául a legutóbbi tanácsü'ésen jelentették be, hogy igénvt tartanak a kÖ7sénhen lakó két rendőr­tiszt helvbeni feelnlknzts- tására. Autót Is biztosíta­nának számukra, minden segítsezpf megadnának monVátuk 7aT7z«.jglan vé'v- ^ócélipz. Kérdés. m*t szól­nak m!nd"bhez az ill'féVp. sek, h-’azen az önkor­mánvzrti rendőrséno'rrő! valóban útón-útfélen be­szélnek. Azt beszélik, hogy az or­szágban először Monoron tartanak diszkót az autós­moziban a Volán-telepen. A nyitó bulira június 6-án szerdán kerül sor, ahol erotikus lányokat láthat­nak a nézők. Havonta egyszer szombaton — úgy­nevezett Index-buli lesz — sztárvendégekkel. Még majd Monorra is eljön Cicciolina. Nem lennénk meglepve, ha „élőben” lát­hatnánk fedetlen kebleit a monori autósmoziban .. Azt beszélik, egyre több településen jelenik meg helyi újság. Maglódon a Hunga-print Kisszövetke­zet nyomdája készíti a Maglód című havilapot, amely eddig kétszer jelent meg. Ott nyomták a Gyöm- rői Visszhangot is, amely a múlt vasárnapi gróf Te­leki-emléknapra jelent meg szép kivitelben. Üllő és Ecser szeretne helyi újsá­got indítani — amint hal­lottuk, akárcsak Monor, ahol három lap indítását is tervezik. Azt beszélik, hogy a ma éjfél után életbe lépő új MÁV- és Volán-menetren­dekkel sokan elégedetlenek lesznek. Ügv hírlik például, hogy a MÁV megszünteti a Budapestről közvetlenül éifél előtt induló színházi járatot. Ez nem csak a színházba járókat, de a BKV-nál dolgozó ecseri, maglódi és gvömrői lako­sokat is hátrányosan érin­ti. hiszen a délutános mű­szakból ezután nem fognak tudni csak reggel fél ötkor hazaindulni. A Volánbusz is radikálisan csökkenti a járatokat egves vonalakon, ma. éjfél után. Az utasok ezek után valóban kiszol­gáltatottakká válnak. Azt beszélik, hogy el­aludt a gyömrői szálloda- építési iigy. Azt is beszélik — s szemmel is látható —, hogy a Cs'llag Kft. viszont már hozzákezdett a Imlvl strandon a panzió éoitésé- bez. Arról is sokan tudnak Gyömrőn. hogy a kft. bc- nyú'totta igénvpt a strand Tgész területének ötéves bárbevételére a helyi ta­nácshoz. Simor Ottó gazdag és szép évtizedeket töltött a színpa­don, sikert sikerre halmozva, de mindig nyugtalanul, újabb és újabb csúcsok felé tört. Ve­zető művészként mindenhol megtalálta a kontaktust a közönséggel. Művészetét elis­merték, számon tartották. Er­re bizonyíték, hogy szerepel a Színházi Kislexikonban (1969. 395. oldal), a Ki kicsoda? cí­mű Kossuthrkiadványban (1981). Legutóbb egy nagy fényképes riportot olvashat­tunk róla a Film—Színház— Muzsika 1986. március 15-iki számában. Ez utóbbiban olvastuk, hogy Vecsésen járván, nem volt ki­vel feleleveníteni a gyerekko­ri emlékeket. Pedig sokan va­gyunk régi barátai, ismerő­sei, akik figyelemmel kísértük pályafutását és szívünk mé­lyén büszkék voltunk hangos sikereire, nagyszerű alakítá­saira és mindig megnéztük, ha a képernyőn feltűnt. Ne­künk továbbra is az a göndör fekete hajú, kreol bőrű, ked­ves vecsési fiú maradt, aki volt, és reméljük, szívében ő is még mindig vecsési. Leg­alább egy kicsit. Somogyi Lajos Mindennap együtt utazunk a buszon a kétgyermekes fiatalemberrel. Az utóbbi hónapokban némi szomorúsá­got véltem felfedezni az arcán. Kíváncsiságomra elmond­ta, hogy munkahelyén — egy ipari üzemről van szó — nagy a bizonytalanság. Mindennap úgy mennek be, hogy nem tudják, mi lesz holnap. Lesz-e elég munkájuk, kap­nak-e fizetést, egyáltalán mikor fognak útilaput kötni a talpuk alá? A héten megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár a kőbányai központban, amely­nek érdekessége, hogy sokkal nagyobb a külhoniak érdeklő­dése, mint a hazai iparválla­latoké. Ezen ugyan — a ma­gyar ipar siralmas helyzetét ismerve — nem nagyon lehet csodálkoznunk, de azért mégis meglepő az éles kontraszt. Hónapok óta Ott van a BNV-n a monori Szervomechanika Kisszövetke­zet is, amelynek hatvan tagú kis csapata szintén az életbe maradásért vív heroikus küz­delmet immáron hónapok óta. Bokros Károly, a kisszövet­kezet elnöke nap mint nap idegesen lép be az üzem kapu­MQ^IORI Mozgáskorlátozottaknak Élesben megy a verseny ján. A bizonytalanság ugyanis nagyon rossz érzés egy vezető számára. — Űj hajtóműcsaláddal ve­szünk részt a mostani BNV-n — mondja az elnök. — öt tí­pus kifejlesztésén fáradoztunk az elmúlt hónapokban, az E I- töl az E V-ig. Ezek a hajtómű­vek már igazodnak az európai (Sí) szabványhoz. Mindez azért vált fontossá, mert ma már nem lehet másképp eladni eze­ket a gyártmányokat. Saját műszaki csoportunk­nak sikerült a régi típusok gyerekbetegségeit kiküszöböl­nie, a hibákat kijavítania, a korszerűsítést végrehajtania. Azért is volt ez fontos szá­munkra, mert ily módon lehe­tőségünk nyílik majd esetleg a nyugati (NSZK) import kivál­tására. A C Il-es pavilon 14-es standján a gyömrői Vas- és Fémipari Kisszövetkezettel kö­zösen állítunk ki, akik jelenleg is kooperációs partnereink. A gyömrőiek vontatványcsatlako- zókat mutatnak be a vásárban. Van egy közösen kifejlesztett, kooperációban készülő termé­künk is a robbanómotoros csörlő, amit szintén bemuta­tunk a BNV-n. Ez az elektro­mos távvezeték merevítésére szolgál. Az Elektromos Művek és a posta próbálta, s jók a ta­pasztalataik. Bízunk abban, hogy e két cégen kívül mások is érdeklődnek majd a csörlő iránt. A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének körzeti csoportja június 2-án, szom­baton egész napos közlekedés- biztonsági napot rendez Mono­ron Pest megyei tagjai ré­szére. A program délelőtt 10 órakor kezdődik a művelődési központban, megnyitóbeszé­det mond Kovács Benő, a vá­rosi tanács elnöke. Ezután a Péteriek szlovák nemzetiségi gyermek-néptánccsoportja szó­rakoztatja a jelenlévőket. Ti­zenegy órakor már „élesben” megy minden, ekkor töltik ki a tesztlapokat a jelentkezők. A Vigadó étteremben elfogyasz­tott ebéd után 13 órától autós ügyeségi versennyel folytató­dik a mozgáskorlátozottak egész napos programja Mono­ron mához egy hétre. Ezt a városi rutinpályán tartják a Monori Városi Rendőrkapi­tányság közlekedési szakem­bereinek közreműködése mel­lett. Délután négy órakor lesz az ünnepélyes eredményhirde­tés. A díjakat dr. Török Gá­bor, a 7. számú választókerü­let MDF-es országgyűlési kép­viselője adja át. A fődíj mel­lé most első alkalommal ad­nak vándorserleget, amit min­den év tavaszán — más-más városban — kap az a telepü­lés, amely a legeredménye­sebben szerepel. G. J. Nehéz behajtani Bokros Károly nem rejtette véka alá gondjaikat: a Szervo­mechanika (is) borotvaélen táncolva küzd az életben ma­radásért. Csaknem ötmillió fo­rint az úgynevezett kintlévősé­gük, ennyivel tartoznak nekik a vásárló partnerek. Az orszá­gos „sorban állás” miatt kerül­tek majdnem padlóra, mert ha ez az összeg most a számláju­kon lenne, a fejük se fájna. Ezt a tartozást azonban nehéz behajtani, mert olyan cégek tartoznak nekik, amelyek egyelőre fizetésképtelenek. Nyomja a vállukat a megcsap­pant érdeklődés is termékeik iránt. Két tucatnyi céggel van kapcsolatuk, de egyelőre csak egy-két hónapra van elegendő megrendelésük. Jelenleg visz- szafogott a termelés a rende­léshiány miatt, következésképp a Szervomechanikában dolgo­zók jóval kevesebbet keresnek, mint például tavaly ilyenkor Márpedig a mai világban ner# lehet megszokni, hogy az egyi* hónapban tizenkétezret, a má­sikban ennek csak a felét vW szik haza az emberek. Nem változtatnak Törekednek kapcsolatai* szélesítésére. A világhírű Ya­maha szintetizátorok országo# szervizelése továbbra is kizá» rólagosan az ő dolguk — a( Triál megbízásából. Tárgyalás sokat folytatnak a nyugatnéJ metekkel több ezer elektromot orgonaállvány gyártására, amely legalább rövid távon enyhítene gondjaikon. Fő profiljukon — a hajtóműi gyártáson — azonban egyelőn nem kívánnak változtatni. Bíznak abban, hogy a most bei szűkült piaci lehetőségek egyi szer majd csak változnak, « akkor még jobb eredményeket tudnak felmutatni. Erre azon­ban — úgy véljük — elég so­káig kell még várniuk a szer- yomechanikabeliekne'k, s más ipari vállalatoknak egyaránt. Hogy meddig? Jó lenne tud­nunk mindnyájunknak. Gér József Nyitás előtt Piac - magánvállalkozásban Születőben van Monoron egy újabb lengyel és „bátyus” piac. Színhelye a tervek sze­rint az Újtelepen lesz, s meg­valósítása, azaz működése elől úgymond elhárultak az aka­dályok. Segítséget várnak Emlékszoba a temetőben .5 Hangosan gondolkodunk ^ beszélgetőpartnereimmel: diplomatikusan kell majd ^ megfogalmaznom az írást, ^ mert a szándék esetleg a ^ visszájára fordulhat. Hiszen § Üllőn is ott van már a fel- í irat: „cigány mentes Mo- $ nort!” És ott is, másutt is látni ho­rogkeresztet, zsidócsillaqot. Primitívség s az emberi ter­mészet legostobább, legron­dább részei ötvöződnek és öl­tenek formát ezekben a fal­firkákban. De mégis ... Vajon szerencsés-e épp ezekben a pillanatokban szól­ni a monori zsidótemető sorsáról? Most, amikor az antiszemitizmusról megint, mint létezőről hallani innen is, onnan is? Igen, szólni kell. Igen, mert a monori zsidó­temető a város történelméhez tartozik. S mert a város pol­gárai — ha valamelyest is ko­molyan vehetjük a demokrá­ciát és az európaiságot — egyenlöek. Arról van szó, hogy két mo­nori polgár magánszemély­ként kezdeményezte — mint­hogy izraelita hitközségről városunkban a haláltáborok óta nem beszélhetünk —, mi­szerint rendezni kellene a zsidótemető sorsát. Más fele­kezeti temetőink egyházi ke- zelésűek, ez az egy azonban Monor izraelita lakóinak szo­morú megfogyatkozása okán a magyar állam tulajdona, ta­nácsi kezelésben. A tanácsi kezelés ez esetben azt jelenti (ma már nyilván anyagi okok­nál fogva, korábbi időkbe most ne menjünk bele), hogy a zsidótemető pusztul, érté­kesebb sírköveire még ma is fenik a fogukat egyesek, pedig a márvány emlékoszlopok a szabad rablás okán jócskán megfogyatkoztak. A ravatalozóba kétes ele­mek járnak be, hol a lakatot verik le, hol a tetőcserepeket szedik szét, s természetesen — mondhatnám: természetüknél fogva — rombolnak. Egyéb­ként pedig gaz, burjánzó cser­jék, akácsuhángok uralkodnak a kegyelet helyén. Kerítése sincs. Ajtay György és Kugel György kezdeményezték: a pusztulásnak és a pusztításnak útját kellene állni, mégpedig nem a hivatal mozgására vá­rakozva — amely hivatalnak ugyan jogilag a kötelezettsé­ge lenne erről gondoskodni —, hanem elébe menve a jó, a segítő, de egyelőre tehetetle­nül toporgó szándéknak. Meg kell menteni a jobb sorsra ér­demes ravatalozót, amely egyébként legutolsó épület­emléke a helyi zsidóságnak, s ilyen formában magának a városnak is. Emlékszobát kívánnak be­rendezni benne. Kerítést állí­tanak a temető köré. Rende­zik a terepet, járhatóvá téve a sírok közötti utakat. Mind­ehhez persze pénz kell. A ta­nács, mint ígérte, ha pénzzel nem is, mindenesetre kézzel­fogható támogatással segít, összejött már némi anyagi eszköz is, de mindez még nem elég. S minthogy a városoan zsidó közösség nincs, a szán­dékról közvetlenül nem sokan értesülhetnek. Ezért (is) közöl­jük most a számla számát, amelyekre mindazok, akik ügyüknek tekintik a zsidóte­mető sorsát, befizethetik nél­külözhető forintjaikat a helyi takarékszövetkezetben: 217­98 498-01 199. Mielőtt ezeket a sorokat ír­tam, magam is kint jártam a temetőben, amelynek közepén az akkor még község egyszerű szürke oszlopot állított elhur­colt és meggyilkolt mártírjai emlékének. S más oszlopokon is — amelyeket nem torzított még el véglegesen az enyé­szet — ott sorakoznak az el­pusztítottak nevei, azokéi, akik közül még sokat őriz az emlékezet. Csakhogy van már olyan generáció, amelynek tagjai közül jó néhánynak fogalma sincs arról, hogy a zsidótemető — történelmi okoknál fogva — más, mint a többi. Csak azt látja: pusztul­ni hagyjuk, gazba és feledés­be fullasztjuk még ezt a leg­utolsó emlékeztetőt is. A szándékot, amely ezt meggátolni kívánja, ezért ér­zem időszerűnek. Akármilyen időket élünk. És emberinek. Akármennyire is fogyatkozni látszik körülöttünk az embe­riség. Aki ezt megérti, aki így érez: segítsen. K, Zs. Minderről Bognár János tá-i jékoztatta lapunkat, aki el« mondta: a Luxemburg Róza utcában, a tulajdonában lév<J körülbelül 800 négyszögölnyi területét használja fel erre a célra — magánvállalkozásban! —, s elsősorban az újtelepi él Rákóczi-telepi lakosok számá« ra teremt kedvező vásárlási lehetőséget. Megkönnyíti ezzel a vasadi, csévharaszti kisáru« sok és háztáji-tulajdonosok fel« hozatalát, a közelebbi kiárusí­tást. Az engedélyezést (működési, egészségügyi stb.) már besze­rezte, a kijelölt területen van­nak méj kialakítási, rendezési (standok, utak stb.) feladatok, amelyeket folyamatosan meg­oldanak. A terv szerint pár nap múl­va „nyitni” szeretnének! Erre mondják, hogy dicsé­retes kezdeményezés, de majd a „valóságban” — meglátjuk. (Hörömpő) Hiányzanak Ma reggel 8 órakor a monori sporttelepen több mint két tu­catnyi csapat részvételével — négy kispályán labdarúgó-vil- lámtorna kezdődik, amelyet a tragikusan fiatalon elhunyt két egykori kiváló monori labdarú­gó, Dvorákovics László és ifj. Szabó Sándor emlékére szer­veztek. Két jó barátra emlékez­nek a résztvevők, ök is bará­tok voltak, de a kegyetlen ha­lál túl korán elszólította őket közülünk. Harmincon túl. de még negyvenen jóval innen. Szinte máig sem hiszi az em­ber, hogy a kis Bamba (ifj. Szabó Sándor) és Dvorákovics László már örök álmát alussza a monori temetőben. Szép és nemes a szervezők szándéka : a csapatonként! ezer- forintos nevezési díjakból a két elhunyt futballista családját kí­vánják segíteni. Szeretettel várják nemcsak a benevezett csapatokat, hanem a nézőket is a mai rendezvényre. (Gér)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom