Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
1990. MÁJUS 4., PÉNTEK Teljes jogegyenlőséget a nemzetiségieknek IHenforndalom ws Romániában? Bukarestben és több romániai városban tovább tartanak a kormányellenes tüntetések. A fővárosban a diákok és, a független szervezetek képviselői változatlanul megszállva tartják az egyetem előtti teret, s politikai változtatásokat sürgetnek. Politikai pártok és vezető politikusok is megnyilatkoztak a tüntetésekkel kapcsolatban. Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke változatlanul fenntartja véleményét, hogy a tüntetők huligánok és tulajdonképpen „éllenforradalmá- rok”. „Ami most az utcán történik, az magában foglalja a román társadalom ellentéteit, tükrözi a politikai zűrzavart, mindazt, ami felfedezhető a kormányon, a pártokon és a miniparlamenten belül is’’ — mondotta Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke a romániai Magyar Szónak adott interjúban. Szólt arról, hogy a román társadalomban bizalmatlanság lett úrrá, a front számos lépéssel megkésett és sok folyamatot lefékezett. Az NMF és szövetségesei a választási kampányban manipulációhoz folyamodtak. Igyekeztek választási tőkét kovácsolni az etnikai feszültségekből és konfliktusokból. Hibát követett el a front azzal is, hogy nem foglalkozott érdemben a gazdasági kérdésekkel, nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket az árualap megteremtésére, nem javította radikálisan az ellátás helyzetét. Király bírálta a többi párt tevékenységét is, hangoztatva, hogy a történelmi pártok elsősorban pozíciók megszerzésére törekednek. Emiatt a tömegek nem látnak megfelelő megoldásokat. Doina Cornea véleménye szerint mielőbb arra kell kényszeríteni a román kormányt, hogy hajtsa végre a tanügyi reformot. „TermészeA bolgárok sztrájkkal fenyegetőznek Törökök seám miseitek! Sztrájkkal fenyegetőzik a bolgár Nemzeti Radikális Párt, ha nem tiltják be Bulgáriában a török nyelven jS megjelenő „Muzulmánok” című lapot. Az újságot a bulgáriai muzulmánok főmuftijának hivatala adja ki. A lap első két száma április 26-án jelent meg bolgár és« -tőrök. ;üy«J#enj Bulgáriában 1985 elején ríiltöt-! ták be az utoj-só tögök nyelvű lapokat az akkpri ■ bolgárosí-j tási kampány keretében. A „Muzulmánod’ török nyelvű kiadása ellen tiltakozott a Bulgária nevű társaság értelmiségi kíubja, a nemzeti érdekek védelmének össznépi bizottsága is. A Narodna Ar- mija, a Bolgár Hadsereg lapja pedig „A legfőbb ügyészség figyelmébe” című cikkben foglalt állást a lap török nyelven történő kiadása ellen. A cikk szerint a bolgár nemzetgyűlés ez év január 15-én nyilatkozatot fogadott el a nemzetiségi kérdésről. Ebben egyebek között leszögezték, hogy a Bolgár Népköztársaságban a bolgár a hivatalos állami nyelv, amelynek használata kötelező minden oktatási intézményben, hivatalnál és szervezetnél, hivatalos dokumentumokban és nyilatkozatokban. A Bolgár Hadsereg lapjának véleménye szerint a török nyelvű lapkiadás alkotmányellenes, mert a bolgár alaptörvény első fejezetének 11. pontja szerint az ország hivatalos nyelve a bolgár. Felhívást terjeszt Bulgáriában a „Macedónia” elnevezésű összbolgár szövetség, amelynek álláspontja szerint Bulgáriában nincs macedón kisebbség. Eközben új vallási mozgalom bontott zászlót a Rodope vidékén élő pomakok (a fél évezredes török uralom alatt erőszakosan iszlamizált bolgárok leszármazottai) katolizálá- sára. A kereszténységért és a haladásért fellépő mozgalom központin .Kardzsaliban olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint közel félmillió bolgárt .sújtanak ..az erőszakos iszlami- zálás következményei. tesnek tartom, hogyha léteznek magyar nyelvű iskolák, akkor legyen magyar nyelvű egyetem is. Helyes az a törekvés, hogy Kolozsváron működjék majd magyar egyetem, amelynek az a feladata, hogy az oktatásra és a kutatómunkára képezzen szakembereket” — mondotta. A marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban véleménye szerint két-három oka is volt az összecsapásoknak. Azzal kapcsolatban, hogy állítólag egyesek Magyarországról röpcédulákat vittek Erdélybe, elmondta, a románok ezekből arra következtethettek: a magyarok igényt tartanak Erdélyre. A Nemzeti Megmentési Frontot bírálta halogató taktikája miatt. De elismerte, hogy a hodaki, li- bánfalvi és tekei román parasztok „nem saját ötletre indultak Marosvásárhelyre”. Elmarasztalta a román hivatalos szerveket a félretájékoztatás miatt, s hozzátette: „A románok és magyarok kezdenek rájönni, hogy ebben az ütközetben manipulálták őket.” A továbbiakban kijelentette: „A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét nem lehet csak a nemzetiségi kérdéshez kötni, mert itt sokkal többről van szó: gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális problémákról, beleértve nemzetiségi kérdést is. A sajtó, a rádió, a televízió torzít, hazudik, hamisít, elhallgat tényeket. Vajon megérdemeljük-e a kedvezményt és a tőkebefektetéseket mindaddig, amíg ezeket a hírközlő eszkö- ’zöket' manipulálják?” Végezetül kifejtette: a nemzetiségi kérdésben a teljes jogegyenlőséget kell megvalósítani. Forintos még tanít Lovas nemzet már nem vagyunk, de ha így megy tovább, hajós nép még lehetünk. Fa Nándor és Gál József körbeviíorlázta a Földet. Nemrég hallottam egy fiatalemberről, aki kenuval (vagy kajakkal) akarja megtenni ugyanezt az utat. Itt van aztán a dunakeszi Forintos Gyula, aki három éve építi saját tengeralattjáróját. A különös álom megvalósult, a tengeralattjáró elkészült. Budapesten, a Megyeri úti flot- tillakikötőben már vízre is bocsátották, s ez volt a furcsa jármű első találkozása — ha nem is a tengerrel, de — legalábbis a folyóval. A próba sikerült, a pillanatnyilag egyetlen magyar tengeralattjáró megállta a helyét. Néhány tömítés még korrekcióra szorul, de hétfőn délelőtt Forintos Gyula végrehajtja az első próbamerülést. S hogy milyen a magyar tengeralattjáró? összesen 7,5 méter hosszú, zöld színű alkotmány, melynek orrát fehér cápáfogak díszítik. Első pillantásra játékszernek tűnik, ám készítője szerint komoly teljesítményre képes. A tengerben 130 méter mélységig is le lehet vele merülni, s a belsejében lévő oxigén minimum 16 órás víz alatti tartózkodást tesz lehetővé. A tervek szerint Forintos Gyula az északi sarkkört is érintve jutna el Amerika partjaiig. Előtte azonban még van tennivalója bőven. Be kell szereznie különböző engedélyeket, s a Közlekedési Főfelügyelőségnek sem lesz könnyű dolga a papírok kiadásával, hiszen kis hazánk évtizedek óta nem rendelkezik tengeralattjáróval — még államival sem, nemhogy „maszekkal”. A kapitány tulajdonos, számításai szerint júniusban el kellene indulnia ahhoz, hogy meg tudja valósítani merész tervét. Az induláshoz a járI íj °ï Lengysl-MDK— NSZK tárgyalások Lengyel—NDK—NSZK háromoldalú szakértői tárgyalások folytak csütörtökön Varsóban. Lengyelország nyugati határainak kérdését vitatták meg a szerdán Varsóba érkezett Richard von Weitzsäcker nyugatnémet szövetségi elnök kíséretében lévő szakemberek, az NDK és Lengyelország megbízottai az egységes Németország létrejöttével összefüggésben. Lengyel részről ismertették a lengyel—német határt rögzítő lengyel szerződéstervezetet. A két német állam képviselői arról a nyilatkozatról tájékoztatták a lengyeleket, amelyet a bonni és a berlini parlament készül elfogadni az Odera—Neisse határ kérdésében. A tárgyalásokat rövidesen Bonnban folytatják. KüfëëMi ék Felszámolják a Nyugat harcászat! atomfegyvereit és NATO- csúcsértekezletet hívnak össze az új európai helyzet megvitatására. Amerika támogatja a helsinki országok csúcsértekezletét is, hogy megvitassák: hogyan kaphatnak a kelet-európai országok nagyobb szerepet a földrész jövőjének alakításában. Ezt jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén George Bush amerikai elnök. A Litvánia nemzetközi biztosítékokat vár s némtet—francia követítéstől függetlensége ügyében — jelentette ki csütörtökön Kazimiera Prunskiene. A Az ENSZ-közgyűiés tájékoztatási bizottsága szerdán egyhangúlag elfogadott határozatában lemondott a fejlődő országok által eddig javasolt „új tájékoztatási világrend” kialakításának szorgalmazásáról, s helyette a gazdag és szegény országok tömegtájékoztatási eszközeinek együttműködésére szólított fel. A Nincs perspektívája a hidegháború időszakában kialakult, a konfrontációra épült katonai tömböknek, azoknak szükségszerűen politikai szövetségekké kell válniuk — hangsúlyozta Georgij Arbatov akadémikus, népképviselő azon a csütörtöki moszkvai sajtó- értekezleten, amelyen neves népképviselők, a Legfelsőbb Tanács Külügyi Bizottságának tagjai vettek részt. Aggódó burát a rendërségon Feliér halál a kapszulában Kábítós^erpsempés,zé§re Készülő 7 tagú csoport; .működését hiúsította meg közbelépésével a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. Az erről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, hogy a főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya nyomozást rendelt el kábítószerrel való visszaélés, valamint devizagazdálkodás megsértésének alapos gyanúja miatt több pécsi lakos ellen. Mint kiderült, a felnőttkorú fiatal magyar állampolgárok — négy nő és három férfi — arra vállalkoztak, hogy Bangkokból Sydneybe csempésznek kábítószert tartalmazó kapszulákat. A részletekről a sajtótájékoztatón elmondták: április 26-án egy izgatott férfi kérte a rendőrséget, hogy akadályozza meg barátnőjének és barátnője társainak aznapra tervezett elutazását, mert, mint mondta, annak következményei jóvátehetetlenek lehetnek. Az epriek nyomán meginti iií.t. nyomozás felderítette, hogy ausztráliai állampolgárok -.kezdeményezésére i egy, még 1988-ban külföldre — Kölnbe — távozott személy szervezte meg a vele együtt 7 tagú csoportot. A feladat az volt, hogy a Bangkokban átveendő kábítószeres kapszulákat lenyeljék, s ilyen módon, azokkal együtt utazzanak tovább az ausztráliai Sydneybe. Az útiköltségen kívül fejenként tízezer ausztrál dollár lett volna a „munkabérük”. Kertész János rendőr őrnagy elmondta, hogy a csoportot azért „kapcsolták le” már Magyarországon, mert a résztvevők nagy tájékozatlansága miatt rendkívül kockázatos lett volna megkísérelni, hogy az ő révükön esetleg egy ki- terjedtebb kábítószer-maffia nyomára bukkanjanak. Kiderült például, hogy a hét fiatal ember még azzal sem volt tisztában, hogy Thaiföl- dön halállal büntetik a kábítószercsempészetet. mű és az elszántság már megvan, a pénz viszont hiányzik. Körülbelül 800-850 ezer forintra lenne szükség, útiköltség nélkül Forintos Gyula nem tud belevágni a vállalkozásba. Pedig már a családot is meggyőzte. Egyéves kislányukkal gyesen lévő felesége és hatéves kisfia szurkolnak neki a legjobban. Természetesen a hajót a feleségéről nevezte el, a magyar tengeralattjáró a hangzatos „Ilona szíve” nevet viseli, s az első merüléskor a fiatalasszony „szenteli” majd fel a pezsgősüveggel a legkülönösebb családi vagyontárgyat. Egyszóval minden készen áll, csak a pénz hiányzik. A magyar tengeralattjáró szponzorokat keres... K. Ä. A Dél-Pest Melyei ÁFÉSZ eladja vagy támsáli tulajdon részeként átadja Törteién, a Dózsa György út 34. sz. alatt levő, 1768. hrsz-ú, 1247 m2-es területét A telken vendéglőt kell építeni. Az ajánlatokat május 18-án 10 órakor lehet megtenni az áfész tárgyalótermében, Cegléden, az Alkotmány u. 7-11. sz. alatt. % Antall József nem szeret szerepelni. Legalábbis eddig a visszahúzódó, a háttérben bölcselkedő pártvezér képét alakította ki magáról. S ennek a számlájára íratta mindannyiszor azokat a politikusoktól szokatlan megnyilvánulásokat, amikor a kíváncsiskodó újságírók elől válasz nélkül tért ' ki. Ezért is volt szokatlan, hogy elfogadva a kormányalakítási megbízást, hosszas beszédet intézett az Országgyűléshez. S bár a föladat csöppet sem volt váratlan, az MDF elnöke meghatottságáról és jó szándékáról biztosította a képviselőket, ígérte, hogy az ország érdekét szem előtt tartva próbálja megbízatását végrehajtani, s kérte hozzá a törvénykező pártok bizalmát. Akár egy kormányfői szűzbeszéd — mondták többen is a folyosókon. Bizalmat már oly sok kormányfő és oly kevés pártelnök kért ebben a házban, s már oly sok jó szándékú nyilatkozat hangzott el ebben a teremben —, de mindig pozícióban levő, hatalommal rendelkező személyiségek szájából. Antall József egyelőre nem kormányfő. Már csak- azon praktikus okból sem, hogy még nincs is kormány. Kónya Imrétől, az MDF Pest megyei listavezetőjétől azt kérdeztük, hogy független jogászként mi a véleménye pártja elnökének beszédéről. — Én semmi furcsát nem találtam benne. Megtiszteltetés érte pártunk elnökét ezzel a megbízatással, s pusztán ennek adott hangot. Én is ezt tettem volna a helyében. A szünetben egymást követték a frakcióülések és sajtótájékoztatók. Az előbbiek zártkörűek, az utóbbiakon a kíváncsi újságírók csak kitérő válaszokat kaptak a kormány- alakításról. Talán Kónya Imre megtudott valamit az MDF frakcióülésén. — Erről semmit. De nem is tartozik ránk. Antall Józsefnek egyszemélyes felelőssége megalakítani a kormányt, s ezt nem kell megvitatnia pártjával. A parlamenti bizottságok hallgatják majd meg őt, s végül a testület. Megértem, hogy az újságíróknak sem mondott semmi konkrétumot. Amíg maga sem tud semmi biztosat, felelőtlenség lett volna találgatnia. Fis merre ? Szerettük volna Németh Miklóst, a még hivatalában levő miniszterelnököt megkérdezni arról, hogy irigyli-e utódát, s hogy miért látni mostanában oly ritkán a ior
