Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
Tölgyessy Péter többször is , szót kért (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselők végül is 98 százalékos arányban úgy döntöttek, hogy a már elfogadott módosításokkal együtt az előterjesztésnek megfelelően állítják fel a parlamenti bizottságokat, s azok tagjait, tisztségviselőit az előzetes javaslat alapján megválasztottnak tekintik. Az Országyűlés állandó bizottságai a következők: Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság (26 fő). Elnök: dr. Salamon László (MDF), önkormányzati. közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság (25 fő). Elnök: dr. Wekler Ferenc (SZDSZ). Külügyi bizottság (23 fő). Elnök: Horn Gyula (MSZP). Honvédelmi bizottság (24 fő). Elnök: dr. Balogh György (FKgP). Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő). Elnök: Soós Károly Attila (SZDSZ). Gazdasági bizottság (26 fő). Elnök: Bőd Péter Ákos (MDF). Szociális, családvédelmi'és egészségüggyé bizottság (26 fő). Elnök: dr. Kiss Gyula (MDF). Környezetvédelmi bizottság (23 fő). Elnök: Lu- káts Miklós (KDNP). Kulturális, oktatási, tudományos, Narancs Az új Parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában több mint húszán — néhányan többször is — mondtak véleményt. Mindeközben többen figyelmeztettek arra, hogy ez a vita méltatlan a Parlamenthez — jó néhány honatya el is hagyta az üléstermet —, mások a témában a hozzászólások berekesztését kérték, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelentkezőnek szót adjon. A számítógép nyilvántartása szerint a ténylegesnél is többen kértek volna szót, ám kiderült, hogy néhány esetben azok a narancsok adtak téves jelzést a technikának, amelyeket a munka - nan kezdete előtt a fideszesek helyeztek el képviselőtársaik padjain, esetenként a szavazógombokon. lyosókon. Az interjú azonban nagyon rövidre sikerült. — El kell kapnom Antall Józsefet. — Mit akar tenni vele? — Azt én tudom. — És ő? — Még nem is sejti. Antall József mégis sejthet valamit, mert hosszas, négy- szemközti beszélgetésbe keveredett elődjével. Eszmecsere közben a két képviselő eljutott a hajdani alsóház ajtajáig. Ez az ajtó vezet a rendszeres MDF-frakcióülések termébe, s a Minisztertanács irodáihoz. Sokáig vitatkoztak, mielőtt beléptek volna ezen az ajtón. Vajon melyikük merre ment? Yissiï® Bevegűf! Szegény környezet. Emberi — a választópolgárok milliói — s tárgyi — kamerák, mikrofonok, s az egyre ártalmasabb budapesti levegő — tűrte, hogy a képviselők ügynek vagy védelemnek titulálják az érette életre hívott bizottságot. Olyan buzgalommal vitatkoztak a honatyák erről — az egyébként frakcióüléseken már eldöntött — kérdésről, Gyanakvás nélkül, a kölcsönös megbecsülés platformján sport-, televízió- és sajtóbizottság (25 fő). Elnök: Dr. Kulin Ferenc (MDF). Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (25 fő). Elnök: dr. Fodor Gábor (Fidesz). Az Országgyűlés különbizottságai a következők: Ügyrendi bizottság (14 fő). Elnök: dr. Kónya Imre (MDF). Választási és mandátumvizsgáló bizottság (12 fő). Elnök: Nyers Rezső (MSZP). Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság (12 fő). Elnök: Oláh Sándor (FKgP). Az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot. Később a Parlamentnek alkotmányerejű törvényben kell rendeznie ezt a kérdéskört. A képviselők — vita nélkül A Fidesz kivonni! A bizottságok elnevezése körül folyó hosszas vita közben a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége kivonult az ülésteremből. A fideszesek távozásának okát Ader János a következőképpen magyarázta : — A bizottságok elnevezése köt üli vitát kicsinyesnek, komolytalannak, az alakuló üléshez méltatlannak érezzük. Ügy gondoljuk, a szakértői tárgyalások három hete alatt volt elegendő idő arra, hogy a frakciók egymás között tisztázzák: milyen bizottságokat, milyen elnevezéssel kívánnak alakítani. — 308 egyetértő szavazattal elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdíjuk a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő ösz- szeg, azaz bruttó 32 500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Országgyűlés elnöke, alelnöke jegyzője, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott határozat szerint a képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösszegének 30 százalékáig költségtérítési átalányra, valamint szállásköltség megtérítésére jogosultak. A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a Parlament május 9-én, szerdán ismét összeül. Hozzátette: ez azért szükséges, hogy még a kormányalakítást megelőzően — egyúttal azt segítendő — az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány rendelkezésének felülvizsgálatát, valamint a minisztériumok felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket. „A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos amennyiből fele is elég volna az érdemi munkára a környe- zet-védelem-ügyi-baráti bizottság munkájához. Amelynek valószínűleg első ténykedése lesz megvitatni, hogy a T. Ház nyilvános termeiben megtiltsák a dohányzást. Hogy legalább ott legyen tiszta a levegő. Haipáríi im® A Pest megyei listás képviselők véleménye megoszlik. Abban a kérdésben mindenképpen, hogy akarják-e képviselni a megyét vagy lakóhelyük érdekeit a törvénykezésben. s abban is, hogy akar- nak-e. van-e miről beszélniük egymással. Az MDF egyik képviselője szerint az országos érdek az elsődleges, s ezt inkább a párt tagjai beszéljék meg egymással. Körösfői László, az MSZP tagja úgy vélekedik, hogy nem lenne baj, ha a gödöllői képviselők olykor szóba állnának egymással. Roszik Gáborra gondolt elsősorban, de a lelkész még nem gondolta ezt. Mármint hogy földijeivel államügyekben konzultáljon. Talán úgy véli, helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja, kényszerítő. eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését.” Magyarország minden eddig megkötött nemzetközi szerződését megtartja — jelentette ki a Parlamentben tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antall József, akit az ideiglenes köztársasági elnök kormányalakítással bízott meg. Hozzátette: ez politikai értelemben hazánk hitelképességének az alapja, de ez természetesen nem zárja ki egyes nemzetközi különböző pártok képviselőinek nincs miről. Amire szükségük van, az a közös, hatpárti ima. Roszik Gábor evangélikus lekész ugyanis erre szólította föl a hívő képviselőket, a közös hitre, a testvéri szeretetre, amely összekovácsolhatja az egyébként makacsul önálló pártokat. Ezt azon az ökumenikus sajtótájékoztatón mondta, amelyen pártsemleges csoportot alakítottak a lelkészek. Ebbe a csoportba bármely párt képviselője beléphet, a belépő a testvéri szeretet. Lehet, hogy Körösfői Lászlónak szeretnie kell Roszik Gábort ahhoz, hogy egyetértsenek valamiben ? BEem árthat Közös imádkozásra egyébként nagy szüksége lesz a T. Háznak, nemkülönben az igék fölötti áhítatos elmélkedésre. Hívő és nem hívő képviselőknek, hittel és hitetlenül figyelő választóknak egyaránt. Ártani nem árthat, és lehet, hogy éppen ez használ. Jakubovits Anna Ezt az állásfoglalást hosz-' szas vita után, csekély többséggel fogadta el a Parlament. A Fidesz ragaszkodott hozzá, hogy tervezetüket osszák szét a képviselők között. Az SZDSZ és a Kisgazdapárt együttes módosító javaslatát a Parlament elvetette, s végül a Külügyi Bizottság állásfoglalási tevezetét szövegmódosítás nélkül fogadták el. Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, a tegnapi ülés zárszavában szólt arról, hogy számos üdvözlő távirat, jókívánság érkezett az Országgyűléshez, s ezek értékes jelei annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést' kísérte. szerződések kölcsönös megegyezés alapján történő felülvizsgálatát. Mint mondta: átalakulásunk kulcskérdése a külföld bizalmának megnyerése, az eddigi jó pozíciók további javítása. L" r ancsak a legfőbb feladatok közé tartozik a nemzetközi pénzvilág bizalmának megnyerése. Magyarország a jövőben is eleget kíván tenni adósságszolgálati és más pénzügyi kötelezettségeinek. Az új kormány korrekt kapcsolatot óhajt fenntartani a Szovjetunióval, s elő kívánja segíteni a csapatkivonás folytatását is. A politikus hangsúlyozta : semmiképpen sem kerül sor május közepe előtt az új kormány megalakítására, de lehet, hogy a koalíciós tárgyalások május 20-ig is eltartanak. Az új kormány megalakulása előtt még több alkotmánymódosításra is szükség van, egyebek közt' a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása várható, mert ez előfeltétele a kormányalakításnak. Véleménye szerint az állam- igazgatásból a jó szakemberek, amelyekre az új kormánynak is igen nagy szüksége van, nemcsak bizonytalansági érzetük miatt távoznak el, hanem azért is, mert az örvendetesen beindult privatizáció következtében másutt jóval nagyobb jövedelemhez jutnak. Szólt arról is: ma már bizonyosnak látszik, hogy az Országos Tervhivatal jelenlegi funkciójában nem működik tovább, de a hivatal szakembereire az új kormány más területeken igényt tart. Kié a föld? Ki így látja, ki úgy „Kezdetben” volt a Kisgazdapárt, mármint néhányan alig másfél esztendeje újjászervezték a történelmi pártot, aztán a választásokra megszületett a híres földprogramjuk is. E program kezdetben majd minden politikai szervezetből ellenérzéseket váltott ki, de mára úgy tűnik, hogy az 1947-es földtulajdon-viszonyokat alapul vevő koncepció elfogadható a koalíciós tárgyalásokon is. Az elképzelésről, annak megvalósíthatóságáról kérdeztük Ben- ke Attilát, a Kisgazdapárt szaktitkárát és Izsó Mihályt, a párt Pest megyei szervezetének alelnökét. — A mi elképzelésünk, az 1947-es földtulajdon-viszonyok visszaállítása nem különíthető el az általános tulajdonreformtól — mondja Benke Attila. — Abban egyedi viszont a föld, hogy sajátos, különleges termelési eszköz, s épp ezért a hozzá fűződő tulajdonosi jogosítványokat, kötelmeket külön törvényben kell megalkotni. A törvény végrehajtását a tulajdonképpeni új-régi földtulajdon-viszonyok helyreállítását széles társadalmi közreműködéssel, a földhasznosító bizottságok révén kell megvalósítani. Ehhez szorosan kapcsolódik az új önkormányzati törvény megalkotása, amelyet jelenleg — éppen meghatározó elsődlegessége miatt — fontosabbnak tartunk a földtörvénynél is. Egy esetleges fordított sorrend a jó elképzelések megvalósítását is kérdésessé teheti. □ Pontosan hogyan kell a 47-es tulajdonviszonyok visszaállítását érteni? S ha az egykori földek „elvesztek”: út épült rajtuk, iskola, lakóház áll a régi szántókon? Hogyan lehel ezt megvalósítani? — Természetesen az 1945/ 600-as rendeletre épített földreform alapján kialakult birtokviszonyok és az 1947-es decemberi telekkönyvek alapján kell visszaadni a tulajdonjogot az egykori gazdáknak — mondja Izsó Mihály. — Attól függetlenül, hogy az érintett kéri-e a tulajdonjogon kívül a használati jogot is. Tehát mindazok, akik önállóan kívánnak gazdálkodni kérhetik az adott föld használati jogát is. Ebben a formában olyan birtoknagyságokat ázeretné- nek megvalósítani, amilyenek ma Hollandiában, Dániában léteznek: 25-30 hektáros birtokok. Visszatérve a kérdés másik részére, ha ezek a régi földterületek már beépültek, akkor ugyanolyan aranykorona értékű földdel kell kárpótolni az adott gazdát, ha kéri a használati jogot. Ha nem, akkor a föld után járó haszonbért kell megkapnia a tulajdonosnak. □ Kitől? — A föld használójától. □ És ha ő nem hajlandó erre? — Miért ne lenne, régen is a földek nagy részét haszonbérbe vették a gazdálkodók. Mi mindenről az MDF véleménye? Erről kérdeztük Bogárdi Zoltánt, a Fórum elnökségi tagját. — A földkérdésben az 1945-ös földreform utáni állapotokból kell kiindulni. Mint az MDF és a Kisgazdapárt április 18-án kiadott közös nyilatkozata is kimondja: az 1947-es földtulajdoni állapotokat alapul véve kell gondoskodni a tulajdoni viszonyok orvoslásáról. Itt természetesen nem arról van szó, hogy a 47-es földtulajdoni állapotokat kell visszaállítani, hiszen az megvalósithatatlan. S megvalósíthatatlan elméletek kormányprogramba emeléséről nem lehet szó. Az orvoslás egyes köröknél a földtulajdon visszaadását, másoknál kártérítést jelentene, és mindenképpen a föld magántulajdonának a visszaadását. Természetesen az új földtörvénynek elsősorban a jelenleg is falun élők érdekeit kell szolgálnia. Nem volt tréfa a humor A közelmúltban az egyik vicclapban megjelent hirdetés komolynak bizonyult: a Fer- rofém magyar—osztrák vegyes vállalat hatósági hulladékfémáron felvásárolja a hivatalosan eltávolított köztéri szobrokat. A hulladékszínesfém felvásárlásával és értékesítésével foglalkozó kft. még tavaly alakult meg 5 millió forintos alaptőkével, amiből a grazi Otto Mahler magánvállalkozó 40 százalékkal részesedik. Az első év zárása Után a napokban 25 millió forintra emelték az alaptőkét. Mint Varga Sándor, a kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, az Űj Ludasban megjelent hirdetést eredetileg áprilisi tréfának szánták. Az önkényes rongálok elriasztására hozzátette: a szoborroncsok eredetét — a többi színes fémhez hasonlóan — a felkínálónak igazolnia kell. Arra a kérdésre, mi módon sikerül a cég alaptőkéjét egy év alatt megötszörözni, elárulta, hogy magas nyereséget értek el, s azt visszaforgatták az alaptőkébe. Ő ÍRTA Harangoztak Találó hasonlattal élt Csurka István. Azt írta a Magyar Fórum (április 28.) vezércikkében, „A modern társadalom harangjai a tömegtájékoztatási eszközök”. A hasonlat arra szolgál, számonkérhető legyen, miért marad el a — harangzúgás? ! A választások kimenetelét ünneplő harangzúgás. Cs. 1. szerint ugyanis a „harangok”, bár „Az eredményeket ugyan közölték, a győztes párt öröméről is hírt adtak, de az eredmény történelmi jelentőségéhez méltó harangzúgás elmaradt”. Mint tisztelt kollégánk szavaiból kitűnik, a harangok tették a dolgukat. Közölték az eredményt (az eseményt), hírt adtak (informáltak) az eredmény fogadtatásáról, benne a győztes párt öröméről, de ... de nem kongatták meg ünneplésre szánt (liarang)nyel- veiket a (harang)paláston. Lapunk akkori címei, anyagai bármikor elolvashatok újra: nem érint bennünket a bírálat. Ami a feladat tisztességes ellátása volt, azt megtettük. De vajon illendő lett volna-e a ha-- rangzúgás akkor, amikor a választók nagyobb része vagy nem ment el szavazni, vagy más pártra adta a voksát? Nem lett volna velük szemben tiszteletlenség, ha a pontos és részletes beszámolókon túl a harang ünnepelni kezdi a győztest? A harangnak ugyanis nem dolga ez! Éppen elég ideig tartott az, amikor megrendelésre zúgtak a harangok. A „győztest” ünnepelve. Ennek a harangzúgásnak: harangoztak. Hála az Istennek. S íme: itt az új kívánság. Az új győztestől. Nem értjük az összefüggést a győztes (jogos) öröme és a harangzúgás (jogtalan) igénylése között. Feltételezve persze, hogy nem automatikus vezérlésű, óramű irányította, hanem szabad harangokról van szó. Az persze más, ha (ismét) van egy központi vezérlésű óramű-irányítás ... Reméljük nincsen. Azaz tökéletesen igaza van Cs. 1.-nek abban, hogy „Nem élhetünk tiszta harangszó nélkül.” Mi sem. KLIENS Antall József és Roszik Gábor a szünetben (Hancsovszki János felvételei) Â miniszterelnök tervei
