Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
4 ^ßrriop 1990. MÁJUS 22., KEDD Társadalmi munkában temetik önmagukat? Nyugat-eur ópai magyar öszvér A Magyar Rádió Napközben című műsora május 11-én foglalkozott az önkormányzatok jelenével. A beszélgetést Stef- ka István vezette; a kormányzó koalíció két pártja képviseletében dr. Horváth Balázs (Magyar Demokrata Fórum), a Parlament önkormányzati bizottságának alelnöke és Tor- gyán József, a Független Kisgazdapárt főügyésze, a frakció vezetője vett részt. vényjavaslatot a Parlament elfogadta.) S. I.: Az elkövetkezendő hónapokban hogyan készülnek a helyhatósági választásokra? Mit jelent mtojd a települési önkormányzat? Miért lesz más, mint a tanácsi rendszer, és mennyiben követel új szemléletet az ott dolgozóktól? T. J.: Ezzel kapcsolatban hadd legyen szabad mindenekelőtt visszatérnem Horváth Balázsnak arra a megjegyzésére, hogy a tanácsi rendszer egy bolsevista konstrukció volt — amivel tökéletesen egyetértek. Ez a magyar néptől teljesen idegen, sztálinista konstrukcióba illő államigazgatási megoldás volt. Ehelyett mi egy nyugat-európai olyan önkormányzati rendszert kívánunk bevezetni, amely a magyar sajátosságokat is figyelembe veszi. Na most nem árulok én sem el titkot, ha azt mondom, hogy tulajdonképpen az önkormányzati törvényen mi már hónapok óta keményen dolgozunk. Sőt, bevontuk ebbe a nyugat-európai szakembereket is. Ez a törvénytervezet több variációban rendelkezésre áll, tehát a Parlament elé volna vihető. S. I.: Tellát gyakorlatilag az FKgP-nak is van egy törvény- tervezete. A Magyar Demokrata Fórumnak szintén. Gondolom. egyeztetik majd elképzeléseiket. T. J.: Máris van egyeztetett álláspontunk. Tehát a jogszabálytervezet tulajdonképpen készen áll. Több dolog viszont nem. Például az önkormányzati választásokra vonatkozó jogszabály, ami.még rengeteg gondot fog jelenteni a parlamenti előterjesztés előtt. Mert hadd hivatkozzam arra, hogy olyan kérdésekben kell dönteni, hogy most listás rendszer alapján történjék-e a helyhatósági választás, vagy pedig az egyéni választókerületi rendszer domináljon. A polgármestert, illetve a bírót közvetlenül válassza meg a nép, vagy a testület a saját tagjai sorából válassza meg ezt az elöljárót? S. I.: Most nézzük a lényegi kérdést. Mitől változik meg alapvetően a jelenlegi közgazdasági rendszer? H. B.: Ki kell dolgoznunk azokat a kapcsolódó jogszabályokat, amelyek az önkormányzatokat működőképessé teszik. Alapvetően a tulajdon, a tulajdonlás, az önkormányzatok vállalkozási szabadságának kérdése, az önkormányzatok adókivetési joga, lehetősége, illetve a központi büdzsébe befolyó adókból való részesedés. S. 1.: Eddig általában elvitték a tanácsoktól a pénzt. T. J.: A tanácsi rendszerben az történt, hogy megtermelték, létrehozták az értéket. A pénz felkerült Budapestre, és lényegében a fővárosban döntötték el, hogy mi legyen vele. Ez okozta azt a lehetetlen helyzetet, hogy minél kisebb volt egy település, annál kevésbé kapott ebből a pénzből. Ennek következtében a falvak elmaradottá váltak, s óriási szakadék keletkezett a főváros és a vidék között. S. I. : A lényeg tehát az, hogy legyen tulajdona az ön- kormányzatoknak. S hogy lesz tulajdonuk? H. B.: Tökéletesen egyetértek azzal, amit Torgyán úr mondott az imént. Biztosítani kell a vagyont az önkormányzatoknak. Ezzel kapcsolatban a jogszabály és amögött az MDF elképzelése a következő: vissza kívánjuk adni az ön- kormányzatoknak az ingatlan- és földtulajdont. Azt a íöld- és ingatlantulajdont, amely igazolhatóan és bizonyíthatóan az övék volt. S. 1.: De ez már más tulajdonában van. H. B.: Ez azt jelenti, hogy a kezelői jogot megszüntettük, tulajdonjogot adunk helyette. Ott, ahol erre lehetőség van. Ahol másodlagos, harmadlagos tulajdonos van, ott értelemszerű, hogy ehhez a kérdéshez hozzányúlni jóval nehezebb. Ezen a körön belül — az én elképzelésem szerint — bírói utat kell megnyitni az önkormányzatoknak. Ez az ingatlan tulajdonlásával kapcsolatos elképzelésünk. Óhatatlanul ön- kormányzati tulajdonba kell adni az olyan alapellátást szolgáló és nem természetes személy tulajdonában lévő vállalkozásokat, üzemeket (a Patyolattól elkezdve bárn.i másra gondolhatok), amelyek a polgárokat szolgálják ki. Ugyanakkor meg kell nyitni a szabad utat a privatizáció felé. Ez még mindig az önkormányzat. A harmadik a vállalkozás szabadságának kérdése. Mi szeretnénk megadni a vállalkozás jogát az. önkormányzatoknak, de megfelelő kemény és komoly törvényi garanciák mellett. Ez azt jelenti, nem kívánunk utat adni annak, hogy egy felelőtlenül dolgozó önkormányzati vezető az ön- kormányzatok esetleg évszázadok során összegyűjtött vagyonát egy kétséges eredményű, nagy kockázatú vállalkozásba belevigye. S. I.: Ha röviden összefoglaljuk ezt az önkormányzatról szóló beszélgetésünket, akkor végül is a koncepció lényege az, hogy a legkisebb települések Is maguk dönthessenek a saját legfontosabb ügyeikben, ezt nyújtják az önkormányzatok először. Másodszor pedig biztosítani kell a gazdasági alapokat, a pénzösszegeket, amivel maid rendelkezik az önkormányzat. Mikorra várhatóak majd ezek a döntések? H. B.: Célszerű lenne az ön- kormányzati és a helyhatósági választásokról szóló törvénnyel egy időben a földtörvény megtárgyalása és elfogadása. Ügy vélem, hogy június elején a Parlament elé kerül az önkormányzati törvény, és a helyhatósági választások rendjéről szóló, és idén nyáron a Parlament elfogadja a földtörvényt is. A tervek szerint hazánkban mintegy 3000 települési önkormányzat jönne létre nem minden gond nélkül. A szakhivatalnokok sorra hagyják el a tanácsi apparátust. Azt is mondják, hogy a rendszerváltás után miért mi kezdjük el — mármint tanácsiak — társadalmi munkában a saját temetésünket. Nos, így véleke- dig az aggódó apparátus. Mi a tényleges helyzet valójában? DR. HORVATH BALÁZS: Én a magam részéről nem látom olyan vészesnek a helyzetet. Nem vitás és nem kétséges, hogy a szakapparátus egy része elmegy, de én azt hiszem, hogy a közigazgatási munka elhivatottságot tételez föl. Ez pedig azt jelenti, hogy akik elmennek, és szó nélkül otthagyják most, a rendszer- változás idején választott életpályájukat, eddig sem tehették és csinálták olyan elhivatottsággal, olyan szükségszerű elkötelezettséggel, mint ahogy kellett volna. Ez nem azt jelenti, hogy nem sajnáljuk, hogyha egy jól képzett szakember elmegy, de a magam részéről nem látom tragikusnak a helyzetet. TORGYÄN JÓZSEF: Én azért ezzel vitába szállnék. Ugyanis, ha az állampolgár szemszögéből nézzük a fejleményeket, akkor azt kell hogy megmondjam, hogy tragikus a jelenlegi helyzet. Hónapok óta ezekben az apparátusokban munka csak visszafogott mértékben folyik, igen sokan elhagyták ezt a szakapparátust, ezen túlmenően hadd hivatkozzam arra is, hogy feszültség tapasztalható a tanácsi apparátusban. Nem tudják a tanácsi dolgozók, hogy mi lesz a sorsuk, ennek következtében ügyintézés alig folyik a tanácsoknál... STEFKA ISTVÁN: Olyannyira, hogy 30 napos ügyintézési határidőt már régen nem lehet betartani... T. Gy.: Nemhogy a 30 napos határidő, sajnos azt kell mondjam, hogy a 90 napos sem létezik. Egyszerűen az ügyintézés csődjével állunk szemben. Rendkívül kiélezettnek, mondhatni tragikusnak tartom a jelenlegi helyzetet. S. I.: Éppen ezért én gondolom, hogy miután a helyhatósági választások — ahogy így hallottuk, és tudjuk — körülbelül augusztus-szeptemberben, 3 hónap múlva lesznek. Sürgős beavatkozásra van szükség. Tisztázni kell, mit is akar a kormány, s mit akarnak a pártok? DR. H. B.: Én azt hiszem, hogy nem a rendszerváltozás következménye, hogy megroggyant és szétesőfélben van a tanácsi rendszer. Ez a szervezet a reá rótt feladatokat soha nem volt képes elvégezni. A tanácsi rendszer a bolsevikok által kitalált politizáló államigazgatási rendszer volt, hogy az igazgatás vetületében összekötő kapocs legyen az állampolgár és az elintézendő ügy között. Betölteni, elérni ezt a szerepet soha nem tudta. S. I.: S főleg személyi kapcsolatokra épített. Ami másik nagy problémája volt ennek a közigazgatásnak: akinek jó kapcsolata volt a tanácsi emberrel, annak bizonyos dolgokat sikerült gyorsan elintézni. H. B.: Azzal egyetértek, hogy a kitűzendő választások előtt valamit mindenféleképpen és sürgősen tenni kell. A helyhatósági választásokat szeptember 27-re tartjuk célszerűnek kitűzni. Ez azt jelenti, hogy az MDF a tanácsok mandátumát 3 hónappal meg kívánja hosszabbítani. Ez megnyugvást adna a közigazgatásban dolgozóknak. (A tör? Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tisztelettel és meleg barátsággal köszöntötte a közgyűlést. Tudom — mondotta —, hogy az a teljesítmény, amit a Tudományos Akadémia tagjai, az Akadémia intézetei nyújtanak, örök értéket képviselnek, de eltékozolhatók. Kívánom, hogy ezeket az értékeket soha ne tékozolják el — mondotta többek között. Történelmi időpontban ült össze 150. közgyűlésünk: az 1988 tavaszán kezdődött békés forradalom — amely deklarálta a rendszer modellváltást célzó radikális átalakítási elveit — 1990 tavaszára, az általános, titkos is, szabad választások lebonyolításával, a népképviseleti parlament ösz- szehívásával és a többségi pártkoalícióból formált kormány megalakításával, a rendszerváltás jegyében, napjainkban fejeződik be — ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Berend T. Iván, az Akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlésének megnyitásakor hétfőn, az Akadémia kongresszusi termében. Emlékeztetett arra az akadémiai tevékenységre, amely az 1980-as évek második felében elmélyülő, átfogó válságban és kiútkeresést törekvésekben a kormányzati politika nemegyszer igen éles kritikájának hangot adva szolgálta az átalakulást. A Magyar Tudományos Akadémia is kiveszi részét a nemzet előtt álló feladatok megoldásából — mondotta a továbbiakban. — Tudatában vagyunk, hogy ehhez akadémiánknak is változnia kell. A közéleti pluralizmust pótló kormányzati döntés-előkészítésben játszott szerep — amelynek formalitása ellenére is tisztességgel igyekezett eleget tenni — a parlamenti demokráciában feleslegessé válik. Az Akadémia megújulásához az alapszabály változtatásával, a demokratikus működés új belső rendjének kialakításával megtettük az első lépéseket — folytatta az elnök —, de nélkülözhetetlen, hogy az immár két éve kezdeményezett új törvény visszaadja az Akadémiának 1949- ben megnyirbált, teljes autonómiáját, amely < a tudomány szabad művelésének létfeltétele. Egy erősebb, függetlenebb, semmiféle állami hivatalnak, bürokráciának alá nem rendelt, demokratikus önkormányzatú Akadémia szolgálhatja majd a tudomány és ezáltal a nemzet ügyét — hangsúlyozta Berend í. Iván. Ezután átadta az akadémiai aranyérmet Horn Artúrnak, Keller-kvartett Szinte minden elképzelhető díjat elnyert a Keller vonósnégyes a kvartettek legrangosabb nemzetközi versenyén, a franciaországi Evianban. A négy fiatal magyar művész: Keller András, Pilz János, Gál Zoltán és ifj. Kertész Ottó megkapta a nagydíjat, a zenekritikusok díját, a francia kulturális minisztérium díját és Evian városának különdíját. A vonósnégyesek versenye része az eviani zenei fesztivál Msztyiszlav Rosztropovics művészeti irányításával megvalósult program iának, s az idén kilenc kvartett versengett a 450 ezer frankot jelentő díjakért. Megnyílt a Zsolnay- mauzóleum Megnyitották a nagyközönség előtt a pécsi Zsolnay-mauzó- leumot, mely nemcsak a kilencven éve elhunyt gyáralapító, Zsolnay Vilmos földi maradványait őrzi, hanem a világhírű találmány — az eozin — titkát is. A Zsolnay-gyár mögötti dombon álló, neoromán stílusú épületet május 16-ikától múzeumként is megtekinthetik az érdeklődök Púp a helyi tanácsok hátán Szemet vetettek rá Pest megye a huszonkilenc táborozási lehetőségével mesz- sze első a megyék között; az itt élő fiatalok 30 százalékának juthat hely. De ki tudja, meddig? Ugyanis a nagyobbrészt társadalmi munkával és hozzájárulással megteremtett létesítményekre szemet vetettek az idegenforgalmi vállalkozók. — A táborok állami tulajdonban vannak, kezelőjük, fenntartójuk a helyi közigazgatás — mondja Nemoda István, a Pest Megyei Tanács társadalompolitikai titkára. Nemrég felvetődött a probléma megyei tanácsülésen, és állásfoglalás született: az államigazgatás maximálisan támogatja, hogy ezen létesítmények gyermekek kiszolgálását szolgálják továbbra is. Az járható út, hogy a nyári szezon kivételével vállalkozzanak mindenhol a helyiek, de teljes eladásról hallani sem akarunk. Még nem is történt ilyen. — Annak idején talán az összes tanáccsal kötöttünk együttműködési szerzâdçst — meséli Bárdos István, 4 Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnökségének titkára —, miszerint üzemeltető a szakigazgatás, a szervezést pedig valamelyik ifjúsági szövetség intézi. Ki tudja, hova lettek az okmányok, vagy miként kezelik ma ezeket? Tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, nincs pénz karbantartásra, felújításra, és ennék a fiatalok isszák meg a levét, — Ma nincs senki, aki generációs érdekeket megfogalmazni. azokat vezetni képes — fűzi hozzá Nemoda István. De nem csak ez a gond. A táborok valaha regionális — járási, körzeti — feladatokat láttak el, a pénz is több helyről érkezett. Néhány éve azonban átalakították a köz- igazgatást, a létesítmények mindegyike púp a helyi tanácsok hátán. — Az úttörőszövetség most nyugodtan nevezhető a volt pártállam tevékeny részének, utálni is lehet — szól ismét a megye egyetlen függetlenített úttörőtitkára. — De nem volt profitérdekeit, kialakult hálózattal rendelkezett, és elvitat- hatatlanul a gyermekek érdekében működött. Ma ki csinálja ezt ilyen szinten? Mindegy, milyen néven, de kell valaki koordináló, akinek az a legfontosabb, hogy a gyerekek jussanak be a táborokba. De ne a kiváltságosak, hanem a rászorulók és egyetlen csemetét se zárjanak ki eleve! — A táborok kihasználtságát eddig is sokan bírálták, ma jobban, mint bármikor — közli a társadalompolitikai titkár. — Az egykori lelkes építők mindig értetlenül fogadták a támadásokat, mostanában azonban kifejezetten érzékenyek. Pedig a mai feladat sem kisebb, mint az akkori téglacipelés. Ma a téglák széthordása ellen kell hadakozni. —kántor-^ Zsivkov, a milliomos író Todor Zsivkov másfél millió leva honoráriumot kapott sok-sok kötetből álló Válogatott műveiért. (Egy leva 16,70 forintot ér — a szerk.) De ebből 600 ezer leva adót kellett fizetnie, így „mindössze” 800- 900 ezer levája maradt. A Művek felelős szerkesztője, egyébként volt KB-titkár, az adó levonása után körülbelül 600 000 levât kapott. Bulgáriában vannak más többkötetes kiadványok, s ezeknek is vannak szerzőik, ők azonban jóval kevesebbért dolgoznak. Az ok: a különleges szerzői díjszabás, de minden erre vonatkozó dokumentumon ott a jelzés: „Bizalmas!” Kezdjük az elején! Valamikor 1981 táján a politikai műveket megjelentető Partiz- datban (Pártkiadó — a ford.) különleges szerkesztőség alakult, amely „A vezetők művei’’ elnevezést kapta, és nem tartozott a kiadó vezetőségének hatáskörébe. (Mellesleg ez a különleges szerkesztőség ma is létezik.) Ide érkezik minden zseniális mű, amelyért külön titkos díjtételek alapján fizetik a tiszteletdíjakat. A volt főtitkárnak egy szerzői ívért 600 leva járt, a politikai bizottság tagjai és a volt központi bizottság titkárai 250 levât kaptak. Van még egy plusz díjtétel: „különleges eredményekért”. Ez 400 leva ívenként, de ezzel csak Ljud- milla Zsivkova Írásait honorálták. A főtitkári művek kötetein kívül azonban van még egy mű, amelynek a szerzőit annak idején szintén úgy értékelték, mintha főtitkárok lennének. Ez a könyv nem más, mint a Todor Zsivkov. Életrajzi vázlat címet viselő dolgozat. Magát a könyvet szerzőként a Bolgár Kommunista Párt Párttörténeti Intézete jegyzi. Az intézet egyik szigorúan titkos levele, melyet a Partizdat akkori vezérigazgatójához intézett, fellebbenti a névtelenség fátylát. A levélből megtudhatjuk, ki írta az egyes fejezeteket, ki állította össze a kötetet, és ki a felelős szerkesztő. S azt is megtudhatjuk, ki és mennyit kapott az összesen 16 ezer leva összegű honoráriumból, amelyet 1981. december 1-jén engedélyezett a KB illetékes titkára. Egyszerű számolás, s nyomban kitűnik, hogy a honorárium kifizetésének alapja a „főtitkári” rubrika, minthogy az ívenkénti összeg 600 leva körül jár. A Partizdat régi iratai között található a Népének fia, korának fia című album pénzügyi dokumentációja. Ebben a luxuskivitelű albumban, amely a volt főtitkár születésnapjára jelént meg, színes és fekete-fehér fotók találhatók, alattuk szöveg helyett idézetek Todor Zsivkov műveiből. A kiadvány egyik szerzője tehát maga az ünnepelt. A kötetet egy ismert költő, Dlmitar Metodiev állította össze, Q írta az életrajzi vázlatot is. A tiszteletdíjak: Todor Zsivkov 2184 levét, Di- mitar Metoriev 1481 levât kapott. Ne folytassuk. Így is világos, hogy az elv, amelyet Todor Zsivkov dolgozott ki, a következő: „Sok kötetből lesz a millió.” Végre valamit tőlünk is tanulhatnak az amerikaiak. Danka Vaszileva A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Teljes autonómiát az MTA rendes tagjának, az Álla tor vostudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke nyugalmazott egyetemi tanárának, akinek tudományos közéleti és több mint négy évtizedes oktatói tevékenységét ismerték el. Az elnök akadémiai díjat adott át a tudomány 22 képviselőjének kimagasló tudományos munkásságuk elismeréseként. Ugyancsak ez alkalommal nyújtott át két akadémiai újságírói díjat is.
