Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
1990. MÄJXJS 22., KEDD a fóti idősek khsbjáimn Vészjelző a kisöreg nyakában A fóti idősek klubjának jó híre eljutott messzi földre. A napokban Ursula Schölten vezetésével Düsseldorfból érkeztek idős vendégek, csaknem félszázan. A kondérban főtt a hamisítatlan gulyásleves, az udvaron gyönyörűen megterítve az asztalok. Heté- nyi Kornél hetvenéves fóti klubtag tangóharmonikán játszott. Emelkedett volt a hangulat. A fóti és a düsseldorfi idősek táncoltak, ismerkedtek, beszélgettek is. Jochen Köhnkével, a düsseldorfi szociális szolgálat fiatal és., lelkes, vezetőjével beszélgetek. Kertai Adrienn tolmácsol. 9 Milyen az NSZK-ban az idősek szociális helyzete? — Több a jövedelem, de a kiadásuk is több. Huszonöt deka kenyér például három márka. Általában van saját lakásuk. Kint is érezni az elidegenedést. A generációk külön élnek.• ezert sok a szociális intézmény. Az idősek hetven százaléka igénybe veszi, harminc százalék nem szorul semmilyen támogatásra. Nem divat a szomszédolás, s a munkahelyi közösségek nyugdíj után nem jönnek össze. Lehetőség van bedolgozásra, és sokféle programot biztosítanak a szociális hálózatok. Budatej ismét kitalált valamit Jégkrémtorta a vendégnek Nincs új a nap alatt — mondják az édességet kedvelők, akik naponta vadásznak él termékekre az édességboltokban és az ABC-k pultjain. Ki hinné, hogy a nyár csemegéje, a kalóriadús fagylalt és jégkrém biológiailag értékes és fontos tápanyagokat tartalmaz, melyekre a szervezetnek szüksége van. Elég csak egy üzlet hűtőpultjához lépni, s tiem győzünk válogatni a szebbnél szebben csomagolt termékek között. A törökbálinti Budatej szinte havonta jelentkezik új ízekkel a piacon. Csokoládé, vanília, kávé, puncs, rumos dió, hazai és egzotikus gyümölcs ízű hab- és jégkrémeiket országszerte 'Isménk és kedvelik. Á csomagolás nemcsak mutatós és vonzó, hanem praktikus is. A gazdasági társaság még a nyár előtt három új termékkel mutatkozik be. Váratlan vendégek érkezésekor a háziasz- szonyoknak csak elég kinyitni a hűtőszekrényt és elővenni a fagyottan is kitűnően szeletelhető jégkrémtortát. Ki-ki ízlés szerint díszítheti friss gyümölccsel, megszórhatja csokoládéreszelékkel vagy mazsolával, meglocsolhatja tejszínnel, esetleg likőrrel. Szavatossági ideje másfél esztendő. Főként vendéglátóegységeknek ajánlják a habkrém- roládot, melyekből parfé készíthető. A gyerekek legnagyobb örömére egy vastag, csokoládéval bevont édesség, az Amerikai szelet is a boltokba kerül. Bármilyen hihetetlen, a legnagyobb melegben a hűtőszekrények és hűtőládák is leizzadhatnak. Amíg a szerelők megérkeznek, minden fagyasztott áru tönkremehet. Dr. Fodor Béla né piackutató elmondta, ha a partnerek igényt tarfának rá) megfelelő meny-! nyiségű forgalmazás esetén hűtőpultot js biztosítanak. A törökbálinti üzem édességeit a vásárlók igénye szerint 12 raktárból szállítják ki az ország területére. M. I. Augusztusban üzembe helyezik Bővülő termálstrand Több mint öt éve fogadja a fürdőzőket Gödön a termál- strand. Két évvel ezelőtt a tanmedence mellé egy gyermekmedencét is építettek a beruházók — a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság, a nagyközségi tanács és a Duna Menti Regionális Vízművek. Tavaly egy vízforgató berendezést is üzembe helyeztek. Az építtetők úgy döntöttek, hogy az idén tovább bővítik a sokak által kedvelt strandot. Az újabb medence, a hozzá tartozó kiszolgáló berendezésék, a gépészeti és yilla- mosenergia-elláíási költségek több mint 37 millió forintra rúgnak. Az új létesítményeket várhatóan már augusztusban üzembe helyezik. H. É. 9 Hogyan becsüli meg a társadalom az időseket? — Egyre nagyobb tisztelet övezi őket. Például a hatvan éven felüliek szeniorok. Ez nálunk azt jelenti, hogy új cégek indításánál hasznos tanáccsal, ötletekkel segítenek. Üjabban hatékonyan beleszólnak a politikába is. 9 Miként alakul az egészségügyi ellátottságuk? — Hogy az idős ember jól érezze magát, ahhoz viszonylag jó egészségi állapot kell. Ha ez megromlik, akkor jön a segítség. Az idősek nyakukban hordanak egy elektromos szerkezetet. Vészhelyzet esetén megnyomják annak gombját, s az éles hangon jelez a környezetüknek. Ha nagyobb a baj, kórházba szállítják a beteget. Vannak otthonok, ahol kérésre elhelyezik a rászorulókat, Akik otthon vannak, de egészségük már megromlott, gondozónők szállítják nekik az ételt, s kijárnak hozzájuk gondozásra is. 9 Mi a véleményük a düsseldorfi időseknek Magyarországról? — Szépnek tartják az országot, s most a fótiak felejthetetlen magyaros vendégszeretete révén érzelmileg is kötődni fognak. Reméljük, hogy ez a barátságmag idővel barátságfává fejlődik. Meghívtuk városunkba a fótiakat. Bízunk abban, hogy viszonozzák majd látogatásunkat. Az a nap megint szép lesz majd, beara nyozza az élet alkonyát. Panyi Mária Medicinák gyógynövényből Alig egy évvel ezelőtt határozták el a Diósdi Tanácsnál, hogy az intézménnyel szemben építenek egy gyógyszertárat. A község lakóinak régi gondja volt, hogy nincsen patikájuk, s nem volt ritka, hogy orvosságért Érdre, Nagytéténybe vagy éppen Pestre kellett utazniuk. Az elhatározást tett követte, s most arról adhatunk hírt, hogy a 240 négyzetméteres gyógyszertár a hozzá tartozó szolgálati lakással együtt elkészült. Nagy István tanácselnök elmondta, saját maguk finanszírozták a 11 milliós beruházást. Mivel a tanács önerőből építtette a patikát, úgy gondolták, nem a Pest Megyei Gyógyszertári Központ, hanem egy kft. lesz az üzemeltető. A korlátolt felelősségű társaság tőkéjéből 50 százalékkal a tanács, harminccal a bécsi Egyetemi Patika, tizeneggyel a megyei Gyógyszertári Központ, míg kilenc százalékkal a vezető gyógyszerész részesedett. A gyógyszertár a falu védőszentjéről, Szent Gellértről kapta nevét. A tanácsiak szeretnék, ha az idők folyamán jó értelemben vett falusi patikaként működne. Az orvosságokon kívül gyógynövényekből készült medicinákat, gyógykozmetikumokat is árusítanak. Az alapító okiratot ma, kedden írják alá. Ezt követően még a cégbírósági bejegyzést, a bútorok beépítését s a rak tár feltöltését kell megvárni — legkésőbb egy hónap múlva nyithat a Szent Gel- lért gyógyszertár. (— hargitai —) Hem győzik pénzzel az ingyenes oktatást Áz a döntő, hol született Gyerek és gyerek között sok a különbség, de ki gondolná, aszerint is különböznek, hogy melyik tanács irányítási körzetében élnek. Iskolába járni kötelező, ennek megfelelően a tanulást ingyenesnek minősítik, holott a valóságban dehogyis az. A családokat egyre jobban sújtja az iskoláztatás sokféle költsége. Viszont ami az elmúlt évtizedekben járt a diáknak, az egyformán járt mindegyiknek. Vagyis a sokat szidott központosított rendszernek egynémely dologban volt azért előnye is. Most, hogy önkormányzati rendszer kezd kiépülni, semmit sem tudunk biztosan, ám a pozitív és negatív kontúrok halványan előrajzolódnak. Itt van például a tanszersegély. A fővárosi általános iskolások vásárlási csekket kaptak, amelyet a nyár közepétől beválthatnak. Ennyivel is csökkennek a kiadások a következő tanév előtti beszerzéseknél. Csakhogy ez a fővárosi tanács támogatása, fővárosi gyerekeknek. A vidékiek szülei pedig nem győzik pénzzel az ingyenes oktatást. Amikor még minden abból a bizonyos közös kalapból került elő, mint például tavaly, az állami költségvetésből kaptak a tanácsok annyit, hogy az általános iskolák első osztályosai térítés- mentesen juthattak a könyves füzetcsomaghoz. Ezután minden vidéki gyermek csak akkor kap tanszertámogatást, ha a helyi tanácsnak van erre pénze, vagy legalább ötlete ahhoz, miként segítsen. Meg kell hagyni, sok dologban helytálló a megállapítás, hogy az eddigi konformizmus helyett a színes skála, a differenciáltság ad megoldást a bajokra. Bizonyos kérdésekben azonban — és ilyen a tanulók állami támogatása is — úgy gondolom, embertelenség a diákok mesterséges megosztása aszerint, hogy melyik városban, községben volt „szerencséje” megszületni. Épp elég igazságtalanság volt a felnőtt emberek bérezésének differenciája; alig lehet behozni a vidékiek hátrányát, most pedig kezdődik ugyanez már a bölcsőnél? —horv— Hatezer lakat alatt Hamis Pumák Hatezer darab hamis Puma márkajelű szabadidőruhát foglalt le a rendőrség az utóbbi hetekben. A vizsgálat még nem zárult le, de az máris bizonyos, hogy a termékeket két magyar vállalat importálta a dél-koreai Kolon, illetőleg az indonéziai Nuage cégtől. A Pumának nevezett termékeket 81 magyar boltban foglalták le. E cikkeket a már említett két távol-keleti cég gyártotta. A hamis Puma rendkívüli hasonlóságot mutat az eredetivel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a dél-koreai és az indonéziai cég valóban szállít a Pumának alapanyagot és készterméket. ÉSSZERŰ ÉS KÉNYSZERŰ BELENYUGVÁS EB lesz, ha kitépik a töveket? A Tanár Ürral meglehetősen szokatlan körülmények között ismerkedtem meg. Mindketten a nád között kotoitunk és tártuk a kapást. Én ezen az oldalon, ö szemközt, s mivel a potykáknak épp nem volt étvágyuk, unalmunkban megtárgyaltuk a világ dolgait. A Tanár tir (a volt tanítványok hangjából kicsendülö szeretet és tisztelet jogosít, hogy e két szót nagybetűvel írjam), valójában mérnök, műszaki tantárgyakat oktatott a dabasi szakmunkásképzőben. Kétszer volt a klinikai halál állapotában, kétszer támadt fel. hogy tovább éljen. Ez a két találkozás a Mors Imperatorral kialakított benne egy sajátos életfilozófiát, amelynek egyik megnyilvánulása a felfokozott toleráns szemlélet s a nagyfokú emberség. Egy súlyos agyműtét leparancsolta a katedráról, s a vakációk tüdőtágító biciklizései is véget értek. Amikor nem Ohm, törvényére és nem a menetvágás tudnivalóira okítgat- ta az osztályt, hanem arra: a világ szép, és ezen belül a szülőföld a legszebb. — Kinek előbb, kinek utóbb, végleg kicsengetnek — mondja csöpp iróniával. — Minden Sorházak Budaörsön. zül az első nyolc lakást már átadták, tűzhetnek a lakók. s a Negyvenkilenc családi házat épített az Épinvest Kft. Budaörsön. A tizemelr tes panelházak tövében álló sorházak kö- tervek szerint az év végéig az összes épületbe beköltanárnak eljön az a nap, amikor utoljára ír be jegyet egy osztálykönyvbe. Nálam előbb jött el. Komisz, rossz érzés az ilyesmi. Én akkor azzal vigasztaltam magam: no, Feri, mostantól kezdve kertészkedhetsz, nem sürget az iskolacsengő. Ha majd egyszer arra jár, látogasson meg. Nem azért mondom, de olyan epret nem mindenki termel a környéken. Szóval, nem lehet akkora kár, amiben haszon ne volna — vonja le a következtetést, amelyről csak ő tudja, menynyi benne az ésszerű, és menynyi a kényszerű, mit a bölcs belenyugvás diktál. A meghívásoknak illik eleget tenni. A minap bekopogtam Gyóllai Ferenc gyóni „bu- doárjába”. (A budoár szó meghitt, meleg, illatos asszonyfészket jelent.) Az ötven-hat- van négyzetméteres üvegház meleg Is, illatos is, több száz hollandi petúnia ontja az édes- kés-bódító illatot. Minden kehely egy-egy csoda, „lila színű álom”. Az igazi kuriózum mégsem ez, hanem az egyik szögletben zöldellő futó Csabagyöngye, melynek érett szemein átsüt a fény. 9 Olyan minden szem, mint egy-egy karbunkulus. — A hasonlat szép, bár sántít. A karbunkulus piros, vörös. a szőlő meg zöld — jegyzi meg tanáros precizitással. ® Ezek a petúniák már kertre értek. Nincs rájuk piac? — Figyelje meg a levelüket, sok köztük a sárga. Ez azt jelzi, a talajt túlvegyszerezték, illetve a vegyszerek visszafogják a fotoszintézist. Most kezelem őket egy ellenszerrel, néhány nap múlva már piacképesek lesznek. O Szerintem így is el lehetne adni.., — Szerintem viszont nem. Az a termelő, aki ad magára, nem visz beteg árut a piacra. Még virágot sem! Az üvegházból átmegyünk a fóliaházba. Kettő is van belőle, egyikben az eper, másikban a paprika érik. — Na, erről már nyugodtan mondhatja, hogy karbunkulus — mutat az epertáblára. Százhatvan négyzetméteren 2500 epertő, egy-egy tőről 6,5 —7 kiló epret szednek egyetlen idényben. A trópusi melegben Gyóllainé görnyed, szedi az érett szemeket. — Én inkább térden kúszom — mondja a gazda, s mutatja a térdét. — Ilyentájra mindig kisebzik. Gyóllainé közgazdász, egy pénzügyi tanácsadó kft. vezetője. — Azt a munkát majd éjjel csinálom. Az érett epret naponta le kell szedni és naponta ki kell vinni a piacra. Különben ránk rohad, s az egész évi munkánk kárba vész. A piac tág fogalom. Egyik nap a Bosnyákra viszik, máskor a csepeli piacra, azelőtt meg a bugyi Telefongyár előtt rakta ki Gyóllai Ferenc a portékát. — A Bosnyák a legrosszabb. A viszonteladók legjobb esetben is csak 130-at fizetnek. Pedig ahhoz, hogy minden befektetés megtérüljön, s valamit nyerjünk is, 160 forintot kellene kapnunk kilónként. 9 Nem zavarj«, ha olyan helyen árul. ahol sokan ismerik? — Miért, zavarna? Tegnap egy volt tanítványom vásárolt tőlem, s közben arról beszélt, azóta sem volt olyan szép túrákon, mint annak idején velem. A munka nem szégyen. Pont én tanítottam nekik „melléktantárgyként”, hogy az értelmes lény nem tud meglenni munka nélkül. Ettől függetlenül, az eperrel felhagyok, nem éri meg. — Minden évben ezt mondja — súgja az asszony —, s hogy bizonyítsa a szándék „komolyságát”, megkérdi: — Feri, jövőre melyik fóliát hagyod az epernek ? — Mintha nem tudnád!? Az epernek évente váltjuk a helyét, jövőre a paprikát tesszük ide, az epret oda —, int át a szomszédos fóliaházra. Ma hazánkban egy bérből és fizetésből élő átlag állampolgár nettó órabére 50 forint. Egy kiló eperért minimum három órát kell dolgoznia. Egy négytagú családnak, egy kiló epret elfogyasztani — semmi. Kiszorítani az amúgy is szoros kosztpénzből — szinte lehetetlen. Persze úgy is fogalmazhatunk, nincs sehol előírva, hogy májusban kötelező epret enni. Együnk majd akkor, ha olcsóbb lesz. De mikor olcsó a gyümölcs vagy mikor lesz olcsóbb? — kérdezi velem együtt még ötmillió ember Magyarországon. Azok, akiknek nincs udvaruk, kertjük, hétvégi telkük, akik a keresetüket egy az egyben a piacra hordják, akiknek fizikailag fáj gyermekük csalódott arcát látni, ha a kosárban nincs gyümölcs — nemcsak eper, de más sem. — A vegyszerek ára rohamosan ugrik, egy liter Uniíax ma már 780 forint, és ez csak egy a 15-féle szerből. Télen — még ha enyhe is — 12-15 kilowatt áramot fűtünk el egyetlen éjszaka. Nappal a propánbután ég, de az sem olcsóbb. A benzin majd 30 forint. Eperéréskor — egész májusban — naponta lefutok 80—10.0 kilométert. Egy hónap alatt 7 ezer 500—8 ezer forint csak a benzin, 50 kiló eper árába kerül csupán a fuvar. Nincs adatom — nyilván másnak sincs —, hányán termelnek epret Magyarországon, mennyi az egy főre jutó eperter- melésünk, s mennyi megy exportra. Szerintem eddig ez nem is érdekelt senkit, kivéve az üzéreket, a piaci kufárokat. És az sem volt probléma „odafent”, hányán fáztak rá. hányán tépték ki az epertöveket, mint azt a gyóni Tanár Ür tervezi. A Tanár Ür — szerencsére — csak tervezi. De mi lesz a gyerekeinkkel, ha egyszer ő és a többiek valóban megteszik? Matuia Gy. Oszkár
