Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
Nagy tavaszi politikai vakáció? Állítják: a nép lesz az alany Gödöllőn töltve a nappalokat, a pártokon kívüli szerzőnek az az érzése, hogy április 8. után politikai vakáció kezdődött a városban. Furcsa a csend. A pártok ideiglenes irodáiban ritkábban van valaki, mint a választások előtt. Igaz, nincs is sok teendő. A Parlamentben eldöntik, milyen lesz az önkormányzati és a választójogi törvény, utána kezdődhet a kampány. A kifakuló plakátokra majd ráragasztják az éppen a nyomdából érkezőket. A városházán a bérből és fizetésből élő dolgozók végzik feladataikat. A társadalmi munkások, a nép képviselői inkább hűtlenek az épülethez. Először végrehajtó bizottsági ülés, majd tanácsülés maradt el határozatképtelenség miatt. A vb-t megismételték, a tanácstestületet e hét csütörtökjére hívták újra össze. Meg kell jegyezni, a vendégek között a pártok már-már megszokott képviselői sem voltak jelen a május 10-i ülésen. A tanácstagok — hogy minél nagyobb számban szánjanak időt a 17-i összejövetelen való részvételre — külön levelet is kaptak Vass István tanácselnök-helyettestől, önként vállalt kötelességünk, hogy a ránk háruló feladatokat ellássuk, meghozzuk a település érdekeinek megfelelő testületi döntéseket — írta. Hangsúlyozta: felelősségünk különösen nagy, hiszen az ön- kormányzati rendszerbe való átmenet időszakát éljük, feladatunk a leendő önkormányzat eredményes működésének lelkiismeretes és alapos előkészítése. A városatyák egy részének passzivitása — saját szemszögükből — érthető. Posztjuk egykoron rangot jelentett, de azóta már sok támadás érte őket. A rendszerváltozástól függetlenül is, a mandátum lejárta felé haladva, megszokott jelenség az érdeklődés csökkenése a közügyek iránt. Az apparátusban némiképp másként látják a tanács helyzetét. A testületek és a szak- alkalmazottak munkája megfelel annak a feladatnak — és hatásköri rendszernek, melyet az érvényes jogszabályok a tanácsnak és szerveinek előírtak. A tanács februárban elfogadta a költségvetési tervet, amely tartalmazza a működési kiadásokat, a lehetséges fejlesztési célokat, s az ezek megvalósításához felhasználható forrásokat. A városházán akkor is tudnak dolgozni, s az intézmények képesek munkájukat végezni, ha a tanácstestület a jövőben már nem ülésezik. A vb közben eleget tesz ellenőrző szerepének, beszámoltatja a szakosztályokat, Akadnak sebezhető pontok Nem elég a régi vagyon Ahogyan az várható volt, az országgyűlési képviselő-választások után a belpolitikai vita a helyhatósági önkormányzati szervek választására irányul. Az önkormányzat szót ma szélesebb körben használjuk. Korábban csak a közigazgatási önkormányzat merítette ki e fogalmat, bár ismertek voltak az állami szervektől függetlenül ' működő önkormányzatok, például a kamarák. Az önkormányzat nem más, mint a helyi szerveknek biztosított azon jog, hogy meghatározott feladatokat önállóan, a központi kormányzati szervektől függetlenül látnak el. Ha a települések önkormányzatáról beszélünk, célszerű helyhatósági önkormányzati szerveket említeni, mert ezzel egyértelmű lesz, hogy olyan önkormányzatról lesz szó, amely hatósági jogkört is ellát. Az önkormányzati szervek hatékonysága nagymértékben függ a jogszabályozástól, vagyis, hogy a helyhatósági önkormányzatokat milyen döntési joggal ruházzák fel, mely kérdések eldöntését utalják hatáskörükbe, milyen körű helyi szabályrendeletek (tanácsrendeletek) alkotására kapnak feljogosítást. Ez utóbbi kérdésben alapvető változás indokolt! A jelenleg hatályban lévő helyi tanácsi rendeletek nem töltik be céljukat, azok az esetek többségében a központi jogi szabályozásokat ismétlik. Ettől még durvább eset, amikor felülről irányították, hogy helyileg mit és hogyan szabályozzanak, például adókivetéseknél. Ügy gondolom, hogy a helyhatósági önkormányzati szervek hatósági, önkormányzati jogosultsága egy jogi aktussal nehezen oldható meg. A rendszerváltozást kövesse a jogrendszer változása is! Átolvasva mintegy negyven év képviselő-testületi jegyzőkönyveit, egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő anyagi háttér nélkül nincs hatékony önkormányzat. Ez az önkormányzati szervek legérzékenyebb része. Az önkormányzatok hatékonyságát elősegítő jogi szabályozást lehet alkotni, de az annak működéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtése nehezebb feladat. A központi hatalom éppen ennél a pontnál tudja legjobban befolyásolni a helyi döntéseket! Itt szenvedheti o legnagyobb csorbát az ön- kormányzat. Sokféle javaslat hangzott már el, mint például a községek korábbi vagyonának visszaállítása. Ezek a vagyonok tartósan csak úgy segíthetik a helyi igények kielégítését, ha azok visszatérő jövedelmet hoznak. Bagón az idősebb korosztályhoz tartozók tudják, hogy az Aszódra vezető salakos út mellett bal oldalon elterülő 34 hold jó minőségű föld Bag község tulajdona volt, melyet bérlet útján hasznosított. Másik ilyen jelentősebb bevétel volt a vadászati díj. Ma, ha akármilyen vastagon is számolnánk e díjakat — persze ha lenne bérlő —, csak jelentéktelen fedezetet jelentene napjaink községi költségvetésében! Nemcsak lehet, de kell is ésszerűsíteni, egyszerűsíteni az igazgatási munkát. Mindig hangoztattam és ma is vallom viszont, hogy a közigazgatási munka élethivatás, melyet csak magas szintű képzettséggel lehet eredményesen folytatni. Aggódom viszont akkor, amikor mérlegelés nélkül tesznek összehasonlítást a mai tanácsi feladatok és a negyven évvel ezelőtti elöljárósági munka között. A mai feladatokhoz a községi bevétel, ha mindent beszednek is, kevés. Lehet és kell is újabb bevételi forrásokat felkutatni úgy, hogy az a lakossági terheket ne növelje. A kistelepülések többsége költségvetési támogatás nélkül akkor sem tud megbirkózni a felgyülemlett gondokkal. A bagi képviselő-testületi jegyzőkönyvek alapján nem kívánom és nem is lehet minősíteni az elöljáróságok munkáját. Még akkor sem, ha a döntések alapján nyomon követhető a község fejlődése. Beleértve azt is, hogy Bagón a legelőn előbb készítettek mélyfúrású kutat az állatoknak, mint a község belterületén a lakosságnak. Egyértelműen megállapítható viszont, hogy a képviselő-testületi tagoknak volt véleményük, pedig a század elején a jegyzőkönyvek hitelesítői az esetek többségében a teljes név aláírása helyett, csak kézjegyükkel látták el a papírosokat. Hallom, hogy a társadalmi vitát megszüntették. Az igaz, hogy ez az intézmény formális volt. Formális azért, mert a téma tervezetéhez csak igen szűk kör jutott hozzá (de akkor miért volt társadalmi vita?). Ám azoknak is leszóltak fölülről, hogy milyen észrevételeket tegyenek. Én nem töröltem volna el a társadalmi vitát, hanem alapvetően más formában tettem volna a nép véleményének megnyilvánulási fórumává. Dr. Balázs József iránymutatást ad egy-egy feladat végrehajtásához. • A rendszerváltozástól független és folyamatos a hatósági munka. Az építési engedélyeket jogszabályi előírások szerint lehet kiadni, hasonlóképpen a nevelési segélyt megállapítani, a hagyatéki eljárást lefolytatni. Szakmai feladat a köztisztaság szervezése, a forgalomszabályozás, a rendezési tervek felülvizsgálata. Ám ezekben a testületeknek kell dönteniük és ez az a terület, amelyre talán nem egyedül Gödöllőn jellemző az államigazgatás hallgatása. Ezekben döntsön már a leendő önkormányzat! Csak hát idő közben múlik, s jó lenne tudni, valóban étterem lesz-e a tervezett új temetőből. Vannak kijelölt iparterületei Gödöllőnek, de lehet-e felelősen, illetve köny- nyű szívvel dönteni arról, hogy eladják-e azokat, vagy megőrizzék az önkormányzat vagyonának. Van-e kettős hatalom Gödöllőn? A tanács már nem nevezi magát hatalmi központnak. És más? Kialakulnak ki- sebb-nagyobb hatóerejű társaságok, de egy politikai párt sem gyakorol hatalmat, lényegesen nem befolyásolják a városlakók életkörülményeit. Ma a jelenleg ismert önkormányzati elképzelés szerint az önkormányzat alanya a település lakossága lesz, akkor a hatalmat is a lakosság gyakorolja majd. Az lenne a szerencsés, hallom, ha a településen létező nem hat — ennyi párt működik az országházban —, hanem akár százhatvanhat érdekből alakulna ki a többség által elfogadható, az önkormányzat döntését meghatározó érdek. A városban működő pártok alkotta egyeztető fórum sem hatalmi pólus. Egyfajta megítélés szerint eddig segítette a tanács működőképességének fennmaradását, de a hátralevő időben már aligha lesz eredményes a léte, hiszen a hely- hatósági választásra készülve, háttérbe szorulhatnak a város napi ügyei. . B. G. HÜLLŐI íiiqp Férjek, feleségek ötlete volt A Falukör a gyermekekért Galgamácsán néhány fiatal — 30—40 év közöttiek, férjek és feleségek — kezdeményezésére Falukör alakult. Éppen az a korosztály alkotott egy eleven közösséget, amelyet legtöbbször illet joggal vagy jogtalanul az elmarasztaló ítélet: bezárkóznak, csak önmaguknak élnek, saját egzisztenciájuk megteremtése önzővé teszi őket. — Március elején jelentkezett egy baráti társaság azzal az elképzeléssel, hogy szívesen segítenek a művelődési háznak különböző programok szervezésében. Olyan elképzelésük fogalmazódott meg, hogy elsősorban családi programokat szerveznek, amelyeken gyerekek és szülők — szinte valamennyien ifjú házasok, fiatal anyukák és apukák — együtt tölthetnék el a szabadidejüket. A nyilvánosság elé március 15-én léptek, amikor magukra vállalták az emlékünnepség megszervezésének nagyobbik részét. — Most éppen a május 20-i gyereknapra készülődünk — újságolta a Falukör vezetője, dr. Márton János állatorvos, aki egyben bemutatta társait is: Takács Istvánnét, Fekécs Rét emberöltő Gödöllő legidősebb asszonya, Molnár Imréné május 26-án tölti be életének százharmadik esztendejét. Fiával és egyik lányával lakik együtt a Bethlen Gábor utcában. Másik lánya Belgiumban, a harmadik az Egyesült Államokban él. Mivel a születésnap szombatra esik, Molnár nénit pénteken köszöntik a városi tanács illetékesei. Valóságos művészeti csoport kívánja üdvözölni az ünnepeltet, aki évtizedeken át bábaasszony volt, s mellesleg lapunknak alapításától kezdve olvasója. Új Mária az oszlopon Gödöllő értékes közterületi szobrai közé tartozik a Szabadság téri Mária-oszlop, amely az útleírások szerint teljesen azonos az ausztriai hamburgi Mária-oszloppal. Mindkettőt Martin Vögerl alkotta 1749-ben. Valószínűleg a pestisjárvány elleni védelemként állították fel. Az idő vasfoga ezt az emléket sem kímélte. Tavaly tavasszal levettél: az oszlopról a mészkőből készült Mária- szobrot. Kiderült, hogy sajnor nem restaurálható. Újat kellett faragni — természetesen az eredeti mintájára speciális műkőből. Néhány napja csendben az oszlop tetejére helyezték az új szobrot. (A 420 ezer forintot .igénylő munkát a szentendrei Honéder Kft. végezte el.) Az eredeti a múzeumban vagy a kastélyban fog pihenni. Az emlékmű alsóbb régióit is restaurálni szeretnék, ám ennek várható költsége hihetetlenül magas, egymillió forint körüli. (Balázs Gusztáv felvétele) Lászlót, Buth Józsefet, Cziko- ra Gábort. — Vasárnapra gazdag programot állítottunk össze, s azt reméljük, hogy gyerekek és szülők egyaránt jól érzik majd magukat. A napot családi sportvetélkedőkkel kezdjük, lesznek egyéni versenyek is, és természetesen a labdarúgás sem marad el. Focizhatnak a csapatokba tömörült gyerekek. A sport mellett szervezünk rajzversenyt, a táncos lábúaknak pedig aprók táncházát, amelyben a régi táncok mellett újakat is tanulhatnak. A délutáni gyermekbált — amit. a parkolóban rendezünk — este a szülők utcabálja zárja. Egész nap lesz zsákbamacska, játékbörze, mindenki fagylaltozhat, és az étteremben ebédelhet is. — A rendezők legalább annyira szurkolnak a nap sikeréért, akár a gyerekek — mondta Márton János. — Mi felnőttek abban is reménykedünk, hogy az 1990-es galga- mácsai gyereknap erősíti munkakedvünket, s képesek leszünk hónapról hónapra többet tenni lakóhelyünkért, az itt élő emberekért. F. M. Mit vegyek f A tinédzserlány félig még alva támolygott be a szobába és megkérdezte; — Mit vegyek fel, anya? Jól akarok ma kinézni. A válasz sem volt kész, a ruha sem volt előkészítve, de a mama még a száját sem tudta kinyitni, amikor a kisöcs bekiabált a szobába: — Kölcsönadjam talán az úttörőingem? Megfagyott a levegő. Csend honolt a reggeli félhomályban. Aztán megoldódott a dolog, a gyerekek elmentek. A téma csak a munkahelyen, az irodában került elő. A kolléganők először csak mosolyogtak, aztán szomorúan és máris anyagi oldaláról értékelték a dolgot. Bizony ki lehet dobni a két-háromszáz forintos fehér inget, az amúgy jó bőrből készült egyenövet, mert az egyik gyerek sem hajlandó felvenni. — Az olyan cikis, no meg „lekommunistáznak". A, még farmerhoz, köpeny alá sem! Minek nézel, anyukám! — Ezek az érvek. A gond pedig az, hogy egy gyerek olyan érzések közepette nő fel, hogy egy ruhadarab is kompromit tálhatja és megsértheti a társa, ha ilyet lát rajta. Ebben a felnőttek is hibásak azt hiszem. Mert, mivel kompromittálóbb egy hófehér, tisztára mosott, csak éppen zászlós gombú ing, mint egy kilós, mosott külföldi segélyként érkezett lila vagy zöld trikó?! —i —a Zeneiskolával gazdagodik Pécel önállósodik Július elsejétől a péceli zeneiskola önállóvá válik a gödöllői anyaiskolától. Pécelen 1968 szeptemberétől oktatnak zenét. A környékbeliek, a szülők és a gyerekek a megmondhatói, hogy sokszor igen mostoha körülmények között. Hosszú időn keresztül csak zongorázni tanulhattak a kisiskolások, aztán 1982-től megkezdődhetett a hegedűn való játék is. A körülmények azonban csak időnként javultak, de voltak időszakok, amikor a gyerekeket a kultúrház pincéjében helyezték el. Ez nem éppen ideális környezet. No de hála a természetes erőknek, a kitartásnak, a péceli szülők fáradhatatlanságának, a zeneiskola növendékeinek híre országosra nőtt. A gyerekek több helyen szerepeltek, és mostoha körülményeiket meghazudtolva léptek fel például Finnországban. Ma a tanulók létszáma nyolcvan feletti, és a kezdeti időszakok zongora- és hegedűoktatása mellé komoly szolfézsképzésre, valamint furulya és fuvola tanulására is nyílt lehetőségük. A tanulók és a szülők elbúcsúztatták a volt igazgatót, és hangsúlyozták a köszönő szavak között az igazgató kitartását, segítségét és mindenkori támogatását. Pálfalvi Ferenc Pécelen tehát átadja a stafétabotot az új igazgatónak. Ugyanakkor lezárul egy olyan korszak, amikor a zene ifjú mestereinek nincs igazi otthonuk. A volt MSZMP-székház épülete Pécelen tágas és szép, ráadásul a falu központ! részén helyezkedik el. Megkapták a gyerekek, a falu. örülnek, hogy sikerült ezt a jórészt kihasználatlanul tátongó házat betölteni majdan olyasmivel, ami lelket építő, mostani rohanó világunkban a múltat, a jelent és jövőt átfogóan. A szülők összefogása páratlan. Szinte mindenki kötelességének érzi Pécelen, hogy kivegye részét az új zeneiskola létrehozásában. Sok társadalmi munkával átalakítják az épületet. Lesz mit csinálni, hiszen vannak olyan helyiségek, ahol rohad a parketta, másutt köves a burkolat, és ez hideg lenne a gyerekeknek. A település kisiparosai felajánlották segítségüket, ki-ki a maga szakterületén vállal munkát. Elkezdődött Pécelen egy gyűjtés, számlát nyitottak az adományoknak, bárki, aki zenekedvelő, támogathatja ily módon is az új iskola ügyét. A tanácsnak 1,4 millió forintja van e célra. A munkák koordinálására, a pénz kezelésére bizottság alakult, melynek aktív tagjai Márkus János, Brányán Ilona, Fábián Lászióné, Bobály Vil- mosné. A falu vb-titkára és a tanácstagság, valamint mások is kiveszik részüket e munkából. A péceli zeneiskolának öt tanára lesz, és a tanulók létszámát csaknem százra tervezik. Megvan már az új igazgató, nevezetesen Bálint József, aki a szomszédos fővárosi kerületből vállalja a kijárást és az iskola vezetését. A. M. Nyári tábor a városban Tűzzománcok készítése Ismét bentlakásos tábort szervez a gödöllői művelődési központ. A június 11-től 22-ig tartó tűzzománctáborba mindenki jelentkezhet, aki a 14. életévét betöltötte és május 25-ig bejelenti részvételi szándékát. A tábor résztvevői megismerkedhetnek a tűzzománckészítés alapjaival elméletben és gyakorlatban. A tábor végén látogatási bizonyítványt kapnak. A művelődési központ szervezi a résztvevőknek a szakmai irányítást, adja a nyersanyagokat és igény szerint a szállást is. Étkezésről mindenki maga gondoskodik. Minden jelentkezőnek vinnie kell különböző vastagságú ecseteket, kúposfogót, csípő- és laposfogót, festékek tárolására 12 darab záródó bébi- ételes üvegecskét és tíz darab orvosságosüveget. A részvételi díj szállással ötezer, anélkül háromezer-négyszáz forint. Az anyagköltség várhatóan másfélezerre rúg majd. A tábor vezetője Sika József iparművész lesz. Jelentkezni Vértes Istvánné népművelőnél lehet személyesen, vagy a 2/28/20-977-es telefonszámon.
