Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám

1990. MÁJUS 19., SZOMBAT 9 IIcl tart a törvény előkészítése? A S7.at>aa választások nyomán megalakult, és már a törvény­alkotó munkát is megkezdő új Parlament a rendszerváltozás jegyében látott hozzá a központi államhatalom alkotmányos alapjainak átrendezéséhez. A rendszerváltozás azonban nyil­vánvalóan csak akkor lehet teljes, ha a központi hatalom után a helyi hatalom is megmérettetik egy szabad választáson, ha kialakulnak a helyi önkormányzatok. De hol tart jelenleg az önkormányzati törvény előkészítése? — kérdeztük dr. Gál Zol­tán megbízott belügyminisztert, a Jogszabály előkészítéséért felelős tárca vezetőjét. . — Az önkormányzati tör­vény tervezete lényegében a Belügyminisztériumban ké­szült — válaszolt Gál Zoltán —, és azok között a törvény- tervezetek között szerepel, amelyeket a kormány, illető­leg személy szerint én fogok átadni az új kormánynak. A törvény előkészítése megítélé­sem szerint korrekten, jó ütemben s kellő szakmai megalapozottsággal folyt, ab­ban az értelemben is, hogy már az előkészítésében részt vettek a parlamenti pártok képviselői, és mint arról a közvélemény is tájékozódott, 6zéles körű nemzetközi ta­pasztalatokat hasznosítottunk a munka során. A törvény főbb fejezeteiről Budapesten nemzetközi tanácskozást is tartottunk. A szakértői köz­vélemény erős támogatást adott a.koncepciónak, európai szintűnek tartotta a tervezet­ben vázolt elképzeléseket. Mi a lényege az önkor­mányzati törvénynek? Az, hogy a lakosság úgyszólván minden tekintetben a terület gazdájává válik? Hogy a he­lyi közösség dönt az őt érin­tő kérdésekben? — Ezt a megközelítést a ta­nácsok esetében is gyakran alkalmaztuk. A tanácstör­vénnyel azonban nem sike­rült a gazdasági elosztás szintjén az említett gazdasze­repet, s ezt a felelősséget megteremteni. Az elmúlt év­ben történtek bizonyos kor­rekciók a tanácsi gazdálko­dásban, a központi elosztás rendszerében. Ez a normativi- tás irányában hatott, és na­gyobb nyilvánosságot biztosí­tott a helyi kérdések eldönté­sénél. Más kérdés, hogy az ismert gazdasági helyzetben ténylegesen több pénzt nem teremtett a helyi célok, fel­adatok megvalósításához. p A helyi önkormányzatot mikéopen érintik az adóbevé­telek? — A személyi jövedelem­adó-bevétel már most is hely­ben marad, noha ez talán nem mindenki előtt ismert. De ha már itt tartunk, megem­lítem, hogy a múlt évi kor­rekció egybevág az új önkor­mányzati törvény konstruk­ciójával is. Ennek egyik lé­nyeges eleme, hogy a telepü­lésszintű tanácsok, pontosab­ban a települések lesznek a centrumai az önkormányzat­nak. Ehhez kell igazodnia az elosztás formájának is. Egy­részt, hogy a keletkezett jö­vedelmek automatikusan helyben maradjanak — ez a vidék lakosságának régi sé­relmét orvosolja —, másrészt pedig az elosztás rendszere is olyan legyen, hogy anyagi forrásokkal maguk a telepü­lések rendelkezzenek. A me­gye, illetőleg a központ sze­repe ugyanakkor csökkenjen. — Ami a megye szerepét illeti, azt hiszem, ez komoly viták tárgya lesz az Ország- gyűlésen is, amikor az önkor­mányzati törvényjavaslatról esik szó. Hiszen a különböző politikai erők nem ítélik meg egyformán ezt a kérdést. Van­nak politikai pártok, amelyek testülettel, komoly appará­tussal rendelkező megyét kép­zelnek el, bár visszafogott, korlátozott szerepkörrel. Má­sok egyfajta hivatal megszer­vezésére gondolnak. Sőt az utóbbi időben, ha nem is elég hangsúlyosan, bizonyos re- gionalizmus igénye is megje­lent a helyi igazgatásban. Ügy gondolom, ebből a kér­désből nem kellene kabinet­ügyet csinálni, ezt a döntést alá kell rendelni az alapkon­cepciónak. Nevezetesen a te­lepülések valóságos önállósá­gának. A megye szerepét és szervezeti formáit is ehhez kell alakítani. Tehát nem le­het kizárni, hogy a jövőben a megye teljesen más funkciót tölt be. Nem a központi igaz­gatás érdekeit közvetíti lefe­lé, hanem a településszintű önkormányzatnak lesz a védő­bástyája. ■ A helyi önkormányzatok létrehozása azonban elképzel­hetetlen a választási szabá­lyok nélkül. Úgy gondolom, erre nem alkalmazható me­chanikusan az országgyűlési választásokról szóló törvény. — Valóban, önálló törvény- tervezet készül az önkormány­zatok választására. Képtelen­ség a két egymástól eltérő feladatot egy törvényen belül szabályozni. A konkrét meg­oldásokat illetően azonban ma még nem lehet véglege­sen kiforrott elképzelésekről beszélni. Hiszen a választás az elképzelt szervezettel is szorosan összefügg. így várha­tóan párhuzamosan kell ál­lást foglalni a még nyitott kérdésekben. Ha egy alulról építkező megyéről beszélünk — amit az önkormányzatok választanak, delegálnak —, akkor természetesen ahhoz kell igazítani a választás sza­bályait is. Egy közvetlen vá­lasztáson alapuló rendszer esetén megint más szabályok előírása indokolt. B Végül is a tanácsok man­dátuma június S-án lejár. Fel­merül a kérdés : meg kell-e hosszabbítani a mandátumu­kat? Ha igen, ml ennek a módja? — A jelenlegi szabályok szerint a tanácstestületek nem működhetnek tovább, csak a végrehajtó bizottságok. Ezek megbízatása ugyanis az új végrehajtó bizottságok meg­alakulásáig tart. Ha az Or­szággyűlés nem hosszabbítja meg a testületek mandátu­mát, az iménti megoldás érvé­nyes. Én ezt személy szerint politikai szempontból vitatha­tónak tartom. Helyesebb len­ne meghosszabbítani a man­dátumot. ami azt jelentené, hogy a testületek is tovább működnek. Ez természetesen nagyobb legitimációt adna a helyi igazgatásnak az átmene­ti időszakban. S Lehet-e valami közeleb­bit tudni az önkormányzati választási törvényről? — Erről nyilvánvalóan az új Országgyűlésnek kell dön­tenie. A különböző pártok a maguk nézőpontjából közeli­tik meg a kérdést, ezért ma még korai volna a részmeg­oldásokról szólni. De ha a most kialakult szabályokat nézzük, azt mondhatnám, hogy egy differenciált önkor­mányzati választási rendszer­ben gondolkodunk. Megpró­báltuk „leképezni” a válasz­tási szabályok szintjére az egyes települések közötti kü­lönbségeket is. Könnyű belát­ni, hogy másfajta szituáció alakul ki e tekintetben egy 300 lelket számláló, most ön­állósult településen, mint mondjuk egy megyeszékhe­lyen, netán a több mint két­milliós fővárosban. B Érvényesülni fog-e a vá­lasztási törvény sajátos dua­lizmusa, vagyis az egyéni je­löltek mellett a pártok is ki­állítanak majd saját jelölte­ket? — Ma még csupán alterna­tív javaslatokkal rendelke­zünk. Ennek alapján azt tu­dom válaszolni a kérdésre: is-is. Nyilvánvaló, hogy a többpártrendszert nem lehet nem figyelembe venni az ön- kormányzati választásoknál, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani: az önkormány­zatok, a képviselőtestületek feladata éppen a települési, a helyi érdek érvényesítése, kö­tődés a helyi dolgokhoz. En­nek a helyzetnek az egyéni választókerületi szisztéma jobban megfelelne. Nagyobb településeken azonban nem biztos, hogy mindig az egyé­ni választókerületi megoldás fejezi ki, hordozza a valósá­gos helyi érdekeket. Bodnár Lajos AZ OLDAL ILLUSZTRÁ­CIÓIT HANCSOVSZKIJA­NOS KÉSZÍTETTE. FEL­VÉTELEI A PEST ME­GYEI TANÁCS ÉPÜLETÉT MUTATJÁK BE. Európai szintű elképzelések A megye marad, csak... Kiveszik kezéből a marsallbotot „A rendszerváltozásra szavazott az ország” — hirdet­ték a lapok szalagcímei a választások másnapján. Az igazi áttörés azonban a helyhatósági választásokon vár­ható. A megalakuló önkormányzatok új törvény szabta keretek között dolgoznak majd, e törvény megalkotása, a választójogi és a közszolgálati törvénnyel együtt az új Parlament elsődleges dolga. Az nyilvánvaló, hogy minden település egyenrangú lesz, s a helyi önkor­mányzás a lakosság kizárólagos jogává válik. Tanács­elnökök helyett polgármestereket, vb-titkárok helyett jegyzőket mondunk majd, jóllehet, azt még nem tudni, hogy a polgármesterek egyben hivatalvezetők is lesz­nek-e, vagy sem? Élesebb a vita a megyék sorsa körül. Arra voltunk kí­váncsiak, hogy az érintettek miként látják jövőjüket, s mit tudnak az új önkormány­zati törvényről, ezért keres­tük fel Erdélyi Lászlót, a Pest Megyei Tanács szervezé­si és jogi osztályának meg­bízott vezetőjét. — Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy amikor az új Parlament képviselőinek fog­lalkozását sorolták, a sok-sok orvos, tudós, művész között nem említettek államigazgatá­si szakembert. Jóllehet, az új honatyák döntő többsége jo­gász, de egy hasonlattal élve a körte és az alma is gyü­mölcs, mégsem azonos a ket­tő. Tulajdonképpen ettől va­gyunk borúlátók, az új önkor­mányzati törvény megalkotá­sának és elfogadásának kü­szöbén. No és van még vala­mi, ami ugyancsak szkepti­kussá tesz bennünket, neve­zetesen az, hogy az államigaz­gatásban jártas, gyakorlati ta­pasztalatokkal is bírókkal, a pártok szakértői között sem igen találkozni — véli Erdélyi László. — A hónapok óta köz­kézen forgó koncepcióban benne van apai, anyai, azaz igen tág kereteket szab. Kez­detben a szakma véleményét kérték, várták, egy idő óta azonban leállt minden infor­mációcsere. Ez önmagában még nem lenne baj, ha idő­közben megjelenik a törvény- tervezet szövege, hiszen véle­ményt mondani csak konkré­tumokról lehet. E helyett azonban csend, néma hallga­tás kíséri a dolgot, mintha már régen nem lenne szükség a korábban óhajtott szakmai vitára. □ Véleménye szerint mely pontokon minősíthető túlsá­gosan általánosnak az ismert koncepció? — Szerepel benne az a té­tel, miszerint minden telepü­lés alanyi jogon önálló, de bizonyos lakosságszám alatt nem kifizetődő mindenütt sa­ját apparátust tartani, ezért úgynevezett körjegyzőségek felállítását tervezik. Tisztá­zatlan azonban, hogy a kam­pányfeladatokat, például a külön költségvetések elkészí­tését miként lehet a közös ap­parátussal elvégeztetni. Lehet továbbá önkéntes alapon a te­lepüléseknek társulást létre­hozni, például a műszaki, vagy az adóügyek intézésére, de éppen egy friss példa bizo­nyítja, hogy ez mennyire ir­reális elképzelés. Sári például most akar különválni Dobás­tól, inkább lemond a városi rangról, csak ne kelljen töb­bé közösködnie... □ Az új önkormányzatok felállításával sokan megkér­dőjelezték a megye létét, de hamar rájöttek, hogy bizonyos térségi feladatok ellátását az egészségügyben, vagy az okta­tásban nem vállalja fel egy település sem. A megye sorsá­ról három variáns is futott, melyik látszik elfogadható­nak? — Az önkormányzati me­gye, amelyben választott tes­tület a megyegyűlés. Ebben a konstrukcióban szerep jut­na annak a hivatalnak, ame­lyik a megyei főjegyző irányí­tásával működne, és a megye­gyűlésnek felelős, illetve egy másik hivatalnak is a főispán irányításával, amely a kor­mánynak számolna be. Mind­ez azt feltételezi, hogy az ön- kormányzati megye saját va­gyonnal rendelkezik, s ebből tartja fenn például a telepü­lések közötti úthálózatot, a kollégiumokat, amelyek több­séggel a városokban vannak, de vidéki tanulókat fogadnak. □ Mi inkodolja a két hiva­tal felállítását? — A kettős irányítás kikü­szöbölése. □ Sokan úgy tippelnek, hogy a megyénél további lét­számkarcsúsításra lehet szá­mítani. Ezt hogyan éli meg az apparátus? — Közismert, hogy már ta­valy minden osztályt átszer­veztünk, és azóta kisebb lét­számmal dolgozunk. Tudomá­som szerint Nyugat-Európá- ban az ilyen hivatalokban mindenütt ott a számítógép, mégis több embert foglalkoz­tatnak. Persze, az is igaz, hogy a munkaerő mindig megkere­si magának a feladatot a puszta létéért, s a parkinsoni sajátosság miért ne lenne igaz nálunk? Ennek ellenére tény: ma még nem látni tisztán, hogy melyek azok a tevékeny­ségi körök, amelyek megjelen­nek majd. Csak következtetni lehet arra, hogy foglalkoz­nunk kell a megyei vagyon­nal, vagy a vállalkozásokkal, ezek mindenképp újdonság­számba mennek majd a me­gyénél. Ebből kiindulva te­hát közel sem biztos, hogy azonnal szélnek kell ereszte­ni az apparátust. Meglehet, hogy a létszámot nem szükséges drasztiku­san megnyirbálni, de a megyének mindenképp megszű­nik a teljhatalmú döntési jogköre és a pénz-újraelosztó szerepköre. Az új önkormányzatok veszik át a mar­sallbotot, s mindegyik úgy táncol majd, ahogy magá­nak fütyül. Nem lesznek többé kiemelten támogatott, illetve elsorvasztásra ítéltetett települések, bár kétség­telen, hogy a földrajzi, gazdasági helyzetük, a múlt­ból fakadó adottságaik miatt ezután is találni majd lé­péshátrányból indulókat, akiket segíteni kell a felzár­kóztatásban. Fazekas Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom