Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám

M»ESF MEG VEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Ára: 7,20 forint 1990. MÁJUS 19., SZOMBAT Visegrad számít az idegenforgalomra Pénzváltó a fellegvárban MA: téli*} Visegrád és környéke a hazai idegenforgalom gyöngyszeme. Ezzel az ér­tékkel viszont csak akkor lehet eredményesen gazdál­kodni, ha a várat és kör­nyékét értően gondozzák. Nos, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság már eddig is bizonyította, hogy felkészült nemcsak a céltudatos erdő- gazdálkodásra, hanem a tör­ténelmi emlékek ápolására is. Ä fellegvárban már csak­nem négy éve tart a lelet­mentő, az állagmegóvási és a renoválási munka. Ezen belül a vár belsejének köz­művesítése, a telefon- és elektromos hálózat kiépítése. Utóbbiakban a posta, az Elektromos Művek is érde­kelt. A közművesítési fel­adatokat a gazdaság oldja meg. Az említett időszak alatt mintegy 60 millió forintot fordítottak a fellegvár bel­ső korszerűsítésére. E mun­kálatok lehetőséget adtak arra is, hogy a turisták és kirándulók örömére minél kulturáltabb miliőt teremt­senek. A Pilisi Állami Park­erdőgazdaság saját beruhá­zásában hozzáfogott két vendégcsalogató hely kiala­kításához. Magában a fel­legvárban a napokban már sor kerül annak a presszó­részlegnek a műszaki át­adására, amely választéko­sabb menülappal lepi meg az idelátogatókat, mint a hagyományos értelemben vett szórakozóhely. Dr. Anda István, a park­erdőgazdaság gazdasági fő­igazgató-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy fagylalt, üdítőital s egyéb nassolnivalók mellett in­formációs stand, pénzbevál­tó is az érdeklődők szolgá­latában áll. Itt is jelen van saját idegenforgalmi szerve­zetük, a Naturs Travel. A SZERDÁN NYIT A BNV Bemutató és vásár Ha tavasz, akkor BNV, méghozzá a beruházási ja­vak szakvására. Nem akár­milyen készülődéssel rugasz­kodtak az idei nemzetközi seregszemlének a vállalatok, hiszen pontosan tudják: rek­lámozni akkor kell, amikor kevesebb a vevő a termé­kükre. A szovjet és szocia­lista piac beszűkülése miatt más irányba fordultak, s kínálják mindazt, amit elő­állítani képesek. Az érdek­lődésre jellemző — derült ki a mai sajtótájékoztatón —, hogy a drága helyárak elle­nére szinte minden négy­zetméterért közelharcot vív­tak a magyar cégek. Akadt olyan is, amelyik ráígért a helyárra, s akár a dupláját is hajlandó lett volna kifi­zetni, ha kap egy pavilonra valót. A szervezők is meghallot­ták az idők szavát, az eddi­gi bemutató jellegű vásárok után szeretnék az export ke­reskedelmi fórumává változ­tatni. Az adásvételt, valá- mint az információszolgál­tatást korszerű számítógé­pek segítik. összesen harminc ország, valamint Nyugat-Berlin, Hongkong és Monaco mu­tatja be termékeit. Az idén húsz százalékkal több kül­földi kiállító jön el, mint ta­valy. Az 1262 külhoni cég mellett 593 hazai rukkol elő készítményeivel. A szakem­berek mellett számos külföl­di üzletember és politikus látogatására számítanak, a legtöbb vendég valószínűleg az NSZK-ból érkezik majd. A nyugati országok érdek­lődését bizonyítja az is, hogy a résztvevők számát te­kintve Ausztria és az NSZK- cégek teszik ki a külföldi vállalatok felét. Ugyanakkor a francia résztvevők száma megkétszereződött, míg Nagy-Britannia és az USA a kiállítási területét dupláz­ta meg az elmúlt évhez vi­szonyítva. A tavaszi BNV a kilenc- venegyedik a sorban. A be­ruházási javak seregszemlé­jét május 23—31. között te­kinthetik meg az érdeklő­dők. — ti — presszó előreláthatóan ez év augusztusában nyílik meg. Gondoltak a pilisiek a fel­legvár alatti terület to­vábbi hasznosítására is. Az úgynevezett pavilonsoron tovább bővítik a szolgálta­tásokat. Itt is nyílik egy a hagyományos értelemben vett presszónál lényegesen választékosabb kínálatú egy­ség. Dr. Szikra Dezső, a parkerdőgazdaság műszaki főigazgató-helyettese külön is utalt a parkolóterület bő­vítésére, s arra, hogy mind­két vendéglátórészleget bér­leményként üzemeltetik. A beruházás érdekessége, hogy ezeket az üzleteket maguk­nak a bérlőknek kell való­ban alkalmassá tenniük ar­ra, hogy megfeleljenek a kí­vánalmaknak. Vagyis az épí­tőipari és szakipari munkák egy bizonyos hányadát már nekik kell elvégezniük. A pavilonsori építkezésnél egy hónapos a határidőcsúszás, mivel időközben módosítot­tak a terven. Így hát előre­láthatóan ez év június vé­gén tarthatják meg az elő­írt műszaki szemlét, vagy ahogy mondják, a szakmai bejárást. A felsoroltakkal érthetően még nem fejeződött be a fellegvár és környékének gazdagítása. Megoldásra vár a fellegvár további kivilágí­tása,' valamint a falak reno­válása. Tervezik kiállítóter­mek kialakítását is. (gyócsi) À N O R Á M A Olvasóink egy héttel ezelőtt vehették kezükbe a világhírű Charlie Chan-történetek utolsó folytatását. A Pest Megyei Hírlap regénytárának életre hívásá­val az volt a célunk, hogy most, amikor nemcsak az olvasnivaló, de az élelmiszertől a közlekedésig, a lak­bértől az iskoláig minden egyre többe kerül, a Pest Megyei Hírlap előfizetőinek és rendszeres vásárlói­nak legalább a szórakoztató olvasmányokért ne kelljen súlyos százasokat kiadniuk. ötletünket sokan üdvözölték, de akadt jó néhány ellenkező véleményt tükröző levél is. Olvasóink egy része nehezményezte, hogy a regénymelléklet éppen a megyei témájú, a helyi közéletről, lakóhelyükről szóló információk, tudósítások elöl veszi el a helyet. Mindenki kedvére tenni meglehetősen nehéz, szerkesztőségünk most mégis éppen ezt kísérli meg. Izgalmas történetekkel, kis krimikkel, bár kisebb terjedelemben, de ezután is találkozhatnak hétvégi lapszámainkban. A korábban 12 oldalas, majd ép­pen a folytatásos regények miatt 8 oldalas újságunk ezután szombatonként 16 oldalon jelenik meg. A 8 oldalas mellékletben Pest megyei panoráma címmel az ország és a megye közéletét érintő írások mel­lett ceglédi, gödöllői, monori, nagykőrösi és váci kol­légáink közreműködésével olvasóink valóban meg­ismerkedhetnek a megye politikai, közéleti, gazdasá­gi és kulturális panorámájával, egy-egy régió sajá­tos, mégis mások érdeklődésére is számot tartó ügyes-bajos dolgaival. Hétvégi összeállításunkban a jövőben bővebb ter­jedelmet szentelünk a sportnak, részletes rádió- és tv-műsort s természetesen keresztrejtvényt is köz­lünk. Fogadják szeretettel I AS1 0-, u LTU Magyarország élen jár a demokratikus folyamatok­ban és számíthat az Egye­sült Államok fokozódó tá­mogatására, mondotta az MTI tudósítójának kérdésé­re Göncz Árpád, a köztár­saság ideiglenes elnöke George Bush amerikai el­nökkel folytatott mintegy 40 perces megbeszélése után. Bush az ovális irodában Dán Quayle alelnök, vala­mint Lawrence Eagleburger, a külügyminiszter első he­lyettese és Robert Blackwill, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai főosztályveze­tője jelenlétében fogadta a magyar államfőt. Az MTI-nek arra a kérdé­sére, szóba kerültek-e a ma­gyar nemzetiségi problémák is, az elnök kijelentette: Igen, a kérdés napirenden volt Románia vonatkozásá­ban. Azzal kapcsolatban, ho­gyan vélekedett az amerikai elnök, Göncz Árpád közölte: „George Bush tisztában van a problémával, annak súlyá­val, a kérdésben kitűnően, a legapróbb részletekig tájé­kozott”. „Egyébként biztosítottuk tárgyalópartnereinket — ér­zésem szerint sikerrel —, hogy a magyar külpolitika egyenes vonalú, elvi és ki­számítható” — mondotta. Kérte az amerikai elnököt, hogy vesse fel a május végi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón a szovjet csapatok Kelet-Európából való kivo­násának kérdését. Arra a kérdésre, mit kért az amerikai kormány­tól, kijelentette: összegekről nem volt szó, hiszen „nem segélyt, hanem segítséget kértünk”. Mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági intéz­ményeknél, valamint abban, hogy a magántőke beruház­zon Magyarországon, ahol stabilak a politikai viszo­nyok és nem nagyobb az üz­leti kockázat, mint másutt a világon. Az ideglenes államfő nem hivatalos amerikai látoga­tása szombaton befejeződik, s az elnök igen sikeres útjá­ról még aznap hazaindul. A nagymarosi vízlépcső osztrák építője megküldte a szám­lát az Országos Vízügyi Beruházó Vállalatnak. A Donau- kraftwerke AG 3,848 milliárd schilling kártérítést igényel, amit egy sajtótájékoztatón hoztak nyilvánosságra a cég szakemberei. @ Befejezte munkáját az Európa Tanács bu­dapesti konferenciája, melyen meghívottként Kádár Béla szólalt fel, véleménye szerint az egységes piac megterem­tése új távlatokat nyit Európa fejlődésében. © Hazaérke­zett a magyar katonai küldöttség a Moszkvában megtar­tott VSZ-tanácskozásról, és a VSZ létrehozásának 35. év­fordulója alkalmából rendezett konferenciáról. @ Kis Ele­mér, a Minisztertanács Hivatalának elnöke bejelentette, a leköszönő miniszterek közül Kárpáti Ferenc és Beck Ta­más kérte a nyugdíjazását. © Katona László, a világkiál­lítás fővárosi biztosa francia pénzügyi szakemberekkel folytatott megbeszélést, amelyen beszámolt a világkiállí­tás előkészületeiről. K anyarog a sor a ko­pott festésű folyo­són. Az ajtók mö­gött riadt, elgyötört te­kintetű tisztviselők. Vá­rosi földhivatal. Vezető­je, egy pillanatra sza­baddá téve magát, azt mondja: a korábban megszokottnak a tízszere­sére nőtt az ügyfélfor­galmuk. Tízszeresére? Igen. Jól hallottam. Lét­szám, technikai eszkö­zök? Semmi sem válto­zott. Állandó a zsúfolt­ság, az ügyfél rendezte jelenet. Követeli... ! A hivatalvezető szerint „megbolondították az em­bereket ezzel a földügy- gyel”. Az Egyesült Álla­mokból is kaptak már le­velet, Szlovákiából töb­bet is, az ország minden tájáról érkeznek az ügy­felek. A furcsa az, mond­ja a hivatalvezető, hogy a helybeli, a környéken lakó a legkevesebb az 1947-es tulajdonlap má­solatát igénylők között. Megint, ismét: a föld. Ami most nagiy üzletnek látszik sokak szemében. Nem mint vállalkozás, nem mint megművelendő darabja a határnak, ha­nem mint értékhordozó. Amiért ennyit meg any- nyit lehet majd kapni... FÖIDHÖZ RAGADT Mikor? Rövidesen. A va- gyonosodás nem remélt, de most felcsillanó lehe­tősége némelyek számára olyannyira természetes, hogy van, aki már hirde­ti : „rövidesen visszaka­pott harminc hektár föld eladó ...” Koalíciós tár­gyalások kemény alkuté­mája a föld. Miközben családok tízezrei figyelik szorongva, velük, a nincs­telenekkel, akik annak idején föld nélkül léptek be a szövetkezetbe, mi lesz? Kiáltás. „Mindenki any- nyi földet vásárolhat, amennyit akar — mond­ja a jog. Es ezzel szem­ben mi a való helyzet? A hárommillió buta magyar paraszt mért nem él hát ezzel a joggal...” Aki kiáltott, Szabó Dezső volt, az ő 1938. január 2-án el­hangzott előadásából szár­mazik az előbbi idézet. Mintha ma lenne? Mint­ha. Valakik ígértek. Va­lakiknek. De kiknek? És a többieknek mit ígér­nek? És mit ígérnek azok­nak, akik egyre nehe­zebben tudják megfizetni a föld adta termékeket? Lehet-e, szabad-e ennyire kiforratlanul beerőszakol­ni valamit a mindenna­pokba, ami alapos mérle­gelést követelne, a kö­vetkezmények elemzését teszi elengedhetetlenné ? Számítások szerint a me­gyében százezer felett van azoknak a száma — ha nem az érintetteké, akkor az örökösöké —, akik egy- egy darab földet vissza­követelhetnek. Elvben például azt a darabot is, amelyen a megye egyik országos hírű termelőszö­vetkezetének a központi épületei állnak ... Cso- da-e, ha ezen a helyen az elnök úgy érzi, jelentős a tagság körében a bizony­talanság? Túlságosan sok dolog ragad a földhöz nap­jainkban, miközben a földhözragadtakat — a magyar történelemben immár sokadszor — ismét a mezsgye szélére állít­ják, mondván, coki... ! S kérdés, vajon nem teszi-e a társadalom többi réte­gének sok-sok tagját földhözragadttá az, ha a szétugrasztott, szétvert szövetkezetek helyébe nem képes — mert nem képes! — egyik hónapról a másikra belépni a far­mergazdaság, a mezőgaz­dasági vállalkozó? S ha ennyi a kérdés, ennyi a bizonytalanság, akkor mindaz, ami ma a földhöz ragad, tapad, nem in­kább politikai töltetű blöff, mintsem gazdasá­gilag átgondolt, felelősen megfontolt lépés? Tagadnám a változás, a tulajdonviszonyok átala­kításának a szükségessé­gét? Miért tenném? Évti­zede kezdtem pedzegetni a témát a lap hasábjain, s bizony, dicséret nem járt érte... Akkor tehát? Kell a változás, kell az igazságtétel. De n e m úgy, ahogyan eddig ment! Mert ahogyan eddig ment, az többre nem, pusztán nyugtalanság keltésére volt elég, a gazdálkodás egyébként is súlyos fe­szültségeinek a növelésé­re futotta a politikai szó­lamokból. Alapos, kidol­gozott, az összefüggéseket is figyelembe vevő „föld­osztási” tervet ki látott? Nincsen ilyen. A földhöz ragadt politikai szándé­koknak most már át kel­lene adniuk a helyüket a gazdasági ésszerűségnek. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom