Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
2 1990. MÄJUS 19., SZOMBAT 'Hét végi világpolitikai i Még többesélyesek a játszmák Tekintélyveszteség nélküli kiút a litvániai válságból? Kemény alkudozások a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt Latolgatják, mi lesz a vasárnapi román választás eredménye Altalanos PILLANATKÉP Mihail Gorbacsov még mindig képes arra, hogy meglepetésekkel szolgáljon azoknak, a Nyugaton „kremli no- lógusoknak” nevezett politikai szakértőknek, hírmagyarázóknak, akik sokoldalúan tájékozottak arról, ami a moszkvai vezető körökben történik, s naprakészen elemzik a szovjet belpolitikai helyzetet és előrejelzéseket is adnak. A politológusoknak ez a gárdája tudni vélte, hogy a szovjet államelnök-pártfőtitkár pozíciója annyira megingott, hogy nem vállalkozhat arra, hogy a washingtoni csúcstalálkozó után még ellátogasson több amerikai városba. Belső gondjai miatt — vélekedtek — a legrövidebbre csökkentik a szovjet—amerikai megbeszéléseket, s ezeken a Gorbacsovra nehezedő sokoldalú nyomás miatt nem is várható semmiféle komolyabb megállapodás. Talán jobb is ez így — fűzték hozzá a kremli nológu-sok —, hiszen hol van arra garancia, hogy az államelnök-pártfőtitkár lehetséges bukása után utódjai kötelező erejűnek ismerjenek el egy olyan alkut, amelyet „a gyenge Gorbacsov” írt alá. Baker amerikai külügyminiszter nyilván így utazott el Moszkvába, hogy az utolsó simításokat hajtsa végre szovjet kollégájával a május végi csúcstalálkozó napirendjén. Gorbacsov azonban rácáfolt azokra, akik már-már a lélekharangot húzták meg politikai pályafutása felett. Kitűnt, hogy nem szorítja az idő. Washingtoni megérkezése előtt kétnapos kanadai kitérőre is lehetőséget talál és a csúcs után még ellátogat két amerikai nagyvárosba is, hogy első kézből ismerkedjen meg az amerikai valósággal. Vannak persze, akik csupán a „politikai pókerjátékos” vakmerőségének jellemzik e húzást. Mások viszont arról cikkeznek, hogy az államfő-párt- fötitkár pozíciója erősebb, mint azt Nyugaton feltételezték. A LABDA VILNIUS TÉRFELÉN Egyelőre nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza. A litvániai ügyben — amely mint ismeretes, azóta keletkezett, hogy a vilniusi parlament március 11-én függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, s Gorbacsov és a népképviselők kongresszusa ezt alkotmányellenesnek nyilvánította — csütörtökön Moszkva első ízben került politikai lépéselőnybe. Eddig ugyanis a szovjet vezetés attól tett függővé minden párbeszédet Vilniusszal, hogy a parlament vonja visz- sza a „törvénytelen függetlenségi nyilatkozatot”. Nem történt változás a moszkvai hivatalos álláspontban akkor Äem, amikor Kohl és Mitterrand olyan megoldást ajánlott a viszálykodóknak, hogy a litván parlament függesszen fel minden olyan törvényt, amelyet a függetlenségi nyilatkozat alapján hozott, s így Gorbacsov tekintélyveszteség nélkül kezdhet tárgyalásokat a kis balti köztársaság vezetőivel. A héten azonban e merev moszkvai magatartás mind tarthatatlanabbá vált. A három balti köztársaság gazdasági együttműködéséről eredményes tárgyalásokat folytatott, s Vilniusnak sikerült külföldi kőolajat vásárolnia, s így remény támadt arra, hogy áttörheti a szovjet blokádot, amely gazdaságát sújtja. Baker és Sevardnadze moszkvai tárgyalásain a litván ügy rendkívüli feszültséget teremtett, s veszélyeztette a komolyabb tárgyalásokat a fő napirendben, a hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentésének problematikáját. így Gorbacsov, akinek nyilvánvalóan érdeke, hogy külpolitikai sikerrel támogassa meg gyengülőben lévő belpolitikai helyzetét, a jelek szerint nem térhetett ki az elől, hogy fogadja Prunskiene litván miniszterelnök asszonyt, aki a „kellő lélektani pillanatban” éppen Moszkvában tartózkodott. Ez volt az első litván—szovjet magas szintű megbeszélés azóta, hogy a balti köztársaság ünnepélyesen meghirdette független állami létét. A megbeszélésen, amelyen Rizs- kov miniszterelnök is részt vett, kialakult egy kompromisszumos megoldás. A litván parlament eszerint nem vonná vissza, csupán felfüggesztené függetlenségi nyilatkozatát egy átmeneti időszakra, amely alatt sor kerülhetne a Moszkva és Vilnius közötti párbeszédre. A miniszterelnök asszonynak nem volt természetesen felhatalmazása, hogy ilyen alkut elfogadjon. Ezért ma összeül a litvániai parlament, hogy határozzon az ügyben. Valószínű, hogy a döntés pozitív lesz, s ez azt jelenti, hogy Moszkva enyhíti, majd később megszünteti a Litvániát oly súlyosan sújtó gazdasági blokádot. Másrészt, ha megindul a párbeszéd Vilnius és Moszkva között, elhárul az akadály az elől, hogy a hadászati támadó fegyverzet csökkentése és a szovjet— amerikai kereskedelmi szerződés ügyében előrehaladást érjenek el a washingtoni csúcstalálkozó előestéjén. HONNAN INDULHASSANAK ROBOTREPÜLÖGÉPEK? * Az új szovjet—amerikai kereskedelmi szerződés lényege az volna, hogy néhány év alatt megtöbbszörözi a két világhatalom közti árucserét, és lehetővé teszi, hogy Moszkva a legnagyobb kedvezmény alapján értékesíthesse termékeit az Egyesült Államokban, vagyis ne sújtsák a jelenlegi magas vámtételek exportját A litván ügy új keletű akadály volt ennek útjában, egy korábbi washingtoni kongresszusi döntés amiatt emelt tilalomfát a legnagyobb kedvezmény megadása előtt, mert a Szovjetunió gátakat szabott a kivándorlás előtt. Most viszont az új, liberális, a polgári szabadságjogoknak megfelelő törvény hamarosan vitára a legfelsőbb tanács elé kerül. S ha a washingtoni csúcson aláírják a kereskedelmi egyezményt, akkor amire ez a szerződés a szükséges jóváhagyásra az amerikai törvényhozás elé jut, Moszkvában is meghozzák a döntést az új kivándorlási törvényről. Kétségesebb viszont, hogy egy elvi nyilatkozaton túl, lesz-e más megállapodás a hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről a washingtoni csúcson. Az erre vonatkozó szerződéstervezet ugyan nagyrészt már elkészült, de lényeges kérdésekben még ellentétesek az álláspontok. Elsősorban a robotrepülőgépek ügyében nagyok a nézeteltérések. Ezek olyan, atomrobbanófejjel ellátható repülő eszközök, amelyek földről, hajóról, repülőgépről egyaránt indíthatók, s alacsonyan haladva, a tereptárgyakat kerülgetve, a programozás szerint, a radarkészülékektől nem érzékelten érhetik el célpontjukat. Miután az 500—1500 kilométer hatótávol-. ságú rakétákat korábban egy szovjet—amerikai egyezmény alapján megsemmisítették, megnőtt a robotrepülőgépek jelentősége, hiszen ezek a Szovjetunió határai mentén cirkáló hadihajókról és repülőgépekről is útnak indíthatók. Washington viszont nem akarja bevonni ezeket az eszközöket a tervezett ötvenszázalékos csökkentésbe, s emiatt a megbeszélések jelenleg megfeneklettek. Moszkva ugyanis arra hivatkozik, hogy az Egyesült Államok egyoldalú előnyhöz jut, ha a hadászati támadó fegyverzet csökkentéséből kihagyják e robotrepülőgépeket, mert a Szovjetunió nincs abban a helyzetben, hogy robotrepülőgépekkel felszerelt hordozó- eszközeit az amerikai vartok közelében őrjáratoztassa. KOHL A FEHÉR HÄZBAN A washingtoni csúcs egyik témaköre a német egyesülés lesz. Ezért szánta el magát Kohl arra, hogy még a május végi szovjet—amerikai találkozó előtt egyeztesse a bonni és a washingtoni véleményt erről. A kancellár elégedetten távozhatott a Fehér Házból. Bush elnöktől ugyanis biztosítékot kapott, hogy nem enged abból az egyébként közös nyugati álláspontból, hogy az egységes Németországnak a NATO tagjának kell lennie, s olyan, teljesen szuverén országnak, amelyet nem gátolnak jogai érvényesítésében semmiféle korábbi korlátozások. A 4-)-2-es, azaz a második világháborúban győztes négy nagyhatalom és a két Németország tárgyalásain olyan megállapodást kell elérni, amely megszünteti az egykori győztesek minden előjogát, kiváltságát, s ezután szabadon érvényesülhet a német népszuverenitás, s a németek maguk dönthetnek biztonsági érdekeikről. Bonnban azért tartják fontosnak Bush megnyilatkozását a csúcs előtt, mert Moszkva „különleges biztonsági érdekekre” hivatkozva a háború következtében kialakult helyzet bizonyos fokú fenntartására törekszik, s hevesen ellenzi a jövendő Németország NATO-hoz való tartozását, még akkor is, ha a katonai szervezet politikai szerepköre kerül majd túlsúlyba. ELNÖKJELÖLTEK A TV KÉPERNYŐJÉN Pénteken nulla órától megkezdődött a kötelező kam- pámycsend, amely megelőzi a vasárnapi romániai választásokat. Az ország első többpártrendszerű voksolásán 42 esztendő után a szavazásra jogosultak köztársasági elnököt, képviselőket és szenátorokat választanak. A parlamenti és elnökválasztás győzelemre esélyesének a Nemzeti Megmentési Frontot tartják, amely a Ceausescu-diktatúra tavaly decemberi megdöntését irányította. A két, vele szemben fellépő legnagyobb erőnek, a liberális és a parasztpártnak a megfigyelők szerint együttesen sincs lehetősége, hogy többségi vokshoz jusson. A három párt elnökjelöltje csütörtökön a televízió kamerái előtt folytatott többórás vitát, de ez a nyugati hírügynökségek szerint aligha befolyásolja a helyzetet. Jellemző, hogy mindhárom elnökjelölt a kampányt türelmetlennek, feszültségtől és erőszaktól terhesnek, valamint rágalmazásban bővelkedőnek ítélte meg. A televíziós párbajban még csak szó sem esett a kisebbségek jogainak védelméről... Árkus István Megtagadták a beutazási engedélyt Hazajött az SZB Ismét Bukarestben az amerikai nagykövet Visszatért a román fővárosba az Egyesült Államok bukaresti nagykövete. Alan Green visszatérését az amerikai nagykövetség jelentette be csütörtökön, A diplomatát még aznap fogadta Sergiu Celac külügyminiszter. Greent egy héttel ezelőtt rendelték haza konzultációra a romániai választási kampányban tapasztalt szabálytalanságok miatt. A washingtoni külügyminisztérium ugyanis azzal vádolja a bukaresti vezetést, hogy Romániában szervezett megf élemlítési akciók zajlanak az ellenzéki pártok és azok jelöltjei ellen. A szovjet hatóságok pénteken délben a moszkvai sere- metyevói repülőtéren feltartóztatták a tallinni nemzetközi konferenciára utazó SZDSZ- küldötteket, megtagadták a beutazási és a továbbutazási engedélyt tőlük. Krasztev Péter, a párt külügyi bizottságának kelet-európai referense, valamint dr. Salamon Ferenc ügyvéd, kerületi ügyvivő a reggeli repülőjárattal indult Budapestről, hogy az Észt Népfront meghívására részt vegyen a szombaton kezdődő „Politikai átalakulás Európában és a helsinki folyamat” elnevezésű tanácskozáson Tallinnban. Csak határozott fellépésük után kaptak a repülőtér illetékes vezetőjétől magyarázatot arra, hogy miért kell azonnal visszautazniok Budapestre. A budapesti gép a helyzet tisztázása miatt csak késéssel indulhatott vissza. Az SZDSZ-es küldöttek visszaérkezésükkor elmondták: az ottani beutazási hivatal (OVIR) vezetője szerint a Bécsi Konvenció értelmében bár- kitől megtagadhatják a beutazási engedélyt. Az SZDSZ ügyvivői ezt az érvelést annál meghökkentőbbnek tartják, mert küldötteik éppen a helsinki folyamatról és az európai átalakulásról tartandó konferencián vettek volna részt. A küldöttek elmondták, hogy tudomásuk szerint csak a lengyel delegációnak sikerült átjutni a határon, ők vonattal indultak Tallinnba. A Szabad Demokraták Szövetsége pénteken levelet juttatott el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetségére, amelyben tiltakoznak az eset miatt. Ugyancsak levelet juttatott el a nagykövetségre a Magyar Helsinki Bizottság. Kifejezik, hogy ez a lépés ellentétes Helsinki szellemével, miközben a szovjet kormány több nyilatkozatában is a helsinki egyezmény továbbfejlesztése mellett foglalt állást. Belpolitikai feszültség Jugoszláviában Bírálják az államfő testületet Jugoszláviában érezhetően növelte a belpolitikai feszültséget, Horvátországban és Szlovéniában pedig nyomban határozott elutasítással találkozott a jugoszláv államelnök- ségnek az a közleménye, amely bejelentette, hogy az alkotmányos rend és a szövetségi törvények súlyos megsértése miatt sürgős intézkedéseket kell foganatosítani az ország területi és politikai integritásának védelmére. Zágrábban és Ljubljanában egyidejűleg bírálják a kollektív államfői testület egyéves mandátummal megválasztott új, szerbiai elnökének, Boriszav Jovicsnak a föderáció egysége erősítését szorgalmazó, a tagköztársaságok elszakadási jogát megkérdőjelező kijelentéseit. lan utalásokat, amelyek nyilván Horvátországra is vonatkoznak. — Stipe Suvar, a jugoszláv államelnökség horvátországi alelnöke is elhatárolta magát a kollektív államfői testület közleményétől. A szlovén köztársasági elnökség tiltakozásában alaptalannak és elfogadhatatlannak minősítette a jugoszláv államelnökség helyzetértékelését és meglepetését fejezte ki, hogy arról csak az újságokból értesült. Aki flörtöl a revizionizmussal Interjú a luxusbörtönben A horvát köztársasági elnökség nyilatkozatában ezt hangoztatta: — Senki sem vonhatja kétségbe Horvátország polgári demokratikus törekvéseit és a nép akaratával: érvényesítéséi. Ezért 'önkényesnek és elfogadhatatlannak tartjuk azokat a megalapozatKikiáltják Nagy-Izraeli ? Az izraeli sajtó pénteki értesülései szerint egyetlen koalíciós partnert, a kis Moledet- pártot kivéve a jobb-, szélső- jobboldali és vallási pártok már megegyeztek a Jichak Samir vezetésével felálló új kormány politikájának főbb vonalaiban. Eszerint az új kabinet kinyilvánítja „a zsidó nép elidegeníthetetlen jogát Erec Izraelre” — azaz Nagy-Izrael vitatott, a bibliára visszavezetett határaira, de mindenképp az egykori brit Palesztina mandátumterületére: Izrael Államéra, valamint az 1967 óta megszállt palesztin földekre. Enyhítendő e gesztust, főként az amerikai szövetséges miatt ugyanakkor be fogják jelenteni, hogy az új izraeli kormány fenntartja „az 1989. május 14-i izraeli béketervet”, mely helyhatósági választásokat tervez, és hosszabb távon korlátozott autonómiát adna Ciszjordánia és Gáza palesztinjainak. A Kínai Kommunista Párt ideológiájában és propagandájában érvényesülő konzervatív erők előretörésének látják .azt* hogy a Huaja című folyóiratban interjú látott napvilágot, amelyet Csiang Csing asszonnyal, a néhai Mao Ce-tung elnök börtönben élő özvegyével készítettek. Csiang Csinget 1979-ben egy bíróság halálra ítélte a kulturális forradalom időszakában elkövetett bűneiért, többek között számos kínai párt- és állami vezető kegyetlen meggyilkoltatásáért. A halálos ítéletet 1981-ben államelnöki kegyelemmel életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták. A jelenleg 76 éves Csiang Csing egy Peking környéki luxusbörtönben él. Televíziót nézhet, újságokat és könyveket olvashat, látogatókat fogadhat — és a jelek szerint immár nyilatkozhat is. A Huaja című lap szerint a betegeskedő, de szellemileg friss Csiang Csing mélységesen elítéli a kínai sajtót, a rádiót és a televíziót — és ezeken keresztül természetesen a Kínai Kommunista Párt vezetését —, amiért azok nem követik hűségesen a Tienan- men téri mauzóleumban nyugvó Mao elnök forradalmi politikáját és irányvonalát. Az özvegy egy füst alatt olyan emberként jellemzi a jelenleg első számú politikusnak számító Teng Hsziao-pinget, mint aki „flörtöl a revizionizmussal". Csiang Csing azt is közli, hogy emlékiratain dolgozik és támadja mindazokat— köztük elsősorban Teng Hsziao-pinget. akit már korábban Quislingnek és fasisztának nevezett — mert vétkesek abban, hogy Kínéban tévútra jutott a forradalom. Külföldi események egy Bnendtaftbait Azerbajdzsánban bevezették az elnöki rendszert, s a köztársaság elnökévé Ajaz Mutalibovot, az Azerbajdzsán KP KB első titkárát választották. A Rendkívül hasznosnak és építő szelleműnek ítélte a szovjet katonai vezetés képviselőivel folytatott tárgyalásait Tom King brit védelmi miniszter. A Az Egyesült Államok nem kéri NATO-szövetségeseitől védelmi költségvetésük évi háromszázalékos növelését — válaszolta ^csütörtökön a Pentagon egy újságíró kérdésére. A Alekszandr Besszmertnihet, a szovjet külügyminiszter első helyettesét nevezte ki a Szovjetunió elnöke az ország új egyesült államokbeli nagykövetévé. Elődje, Jurij Dubinyin más, egyelőre nem ismertetett, új megbízatást kap. A Brüsszelből Londonba, hivatalos európai kőrútjának ötödik állomására érkezett csütörtökön este Frederik Williem de Klerk dél-afrikai államfő, hogy elérje a kormányzatával szemben életbe léptetett embargók feloldását. A önfeloszlatásra szólította fel a CSKP-t csütörtökön négy másik politikai párt elnöke. A Örményország moszkvai állandó képviseletén — ahol január óta néhány száz menekült él — hat személy pénteken bejelentette, hogy éhségsztrájkot kezd. Aláírtuk uz államszerződést A bonni Schaumburg-palo- tában péntek délután a két német állam képviselői aláírták a pénzügyi, gazdasági és szociális unió jogi keretét alkotó államszerződést. Az okmányt Theo Waigel, az NSZK és Walter Romberg, az NDK pénzügyminisztere látta el kézjegyével Helmut Kohl szövetségi kancellár és Lothar de Maiziere keletnémet miniszterelnök jelenlétében. De Maiziere népes küldöttség kíséretében érkezett, s elutazása előtt történelminek nevezte az okmányt. A két német kormányfő az aláírási ünnepségen politikai nyilatkozatot tett. SZERELEM A STADIONBAU Egy zsúfolt baseballstadion közönségének szeme láttára lett egymásé a minap két kanadai fiatal Torontóban. Intimnek aligha nevezhető együttlétük hátterében egv félreértés állt Az édes ketteshez szobát béreltek a torontói baseballstadion szállodájában. A hotelt arra tervezték, hogy a vendégek szobáikból, karosszékekben elheverve, a legnagyobb kényelemben élvezhessék a mérkőzést. A szálló beleépült a lelátóba, tágas ablakai éppen a játéktérre néztek. Az esetünkben szereplő ifjú párt nem a baseball izgalmai vonzották, hanem másféle izgalmak hajtották a stadion szállójába. (Rejtély, hogv miér* éppen egy ilyen zajos helyet választottak a beteljesü.éshez. Mindenesetre azt hitték, hogy szobájuk foncsorozott ablakain csak kilátni lehet, kívülről belátni azonban nem. Nem feszélyezte tehát őket — mert nem tudtak róla —, hogy a nézőközönség együttérzően szurkol páros mutatványuk sikeréért. A helyi Kék Szajkók és seattle-i Tengerészek (a két mérkőző csapat) játékosai vették csak igazán rossz néven a dolgot, mert az ő szikrázó küzdelmükkel a kutya sem törődött: a váratlan ingyen látványosságot mindenki többre becsülte.
