Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-12 / 86. szám

4 1990. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK MIM KAPÓSAK A TAKÁCSI ÁLLÁSOK Maradna, de nem „ adósnak Pályakezdők, végzős állam- igazgatási főiskolások... együttérzéssel figyeltem a gyü­lekezők gondtalan nevetgélé- sét, majd a töprengő homlok- ráncolását, magukbafordulá- sát. Nehéz döntés előtt állnak: hol kezdjék a pályájukat? Ezeknek a pillanatoknak le­hettem tanúja a Pest Megyei Tanács személyzeti és oktatá­si osztályán a hét elején. A megyével ösztöndíjas tanul­mányi szerződésben álló vég­zősöket hívták meg, hogy fel­kínálják nekik az álláshelye­ket, mintegy szabad választá­sul, Még tízen sincsenek, bár a találkozóra eljöttek öten más megyebeliek, akik a fő­városban, de legalább a köze­lében szeretnének maradni. A települések egész sora várja őket tizenhárom vb-titkári és számos betöltetlen előadói stá­tussal. A városokban kevés­bé, azonban az önkormányza­ti törekvések miatt a közsé­gekben annál inkább szükség lenne képzett, főiskolát vég­zett szakemberekre. Törökbá­lint szolgálati férőhellyel is kecsegtet. Érd, Kartal és Ke­repestar csa albérleti hozzájá­rulást fizet — csak jöjjenek a fiatalok. Inkább az utazgatás Nagy a kínálat, mégis nehéz a választás. Pedig a találko­zón gyakorló tanácsi dolgozók segítettek eligazodni a fiata­loknak jó tanácsaikkal. Még „súgással” is, hogy melyik te­lepülés bizonyulhat nehéz te­repnek, vagy éppen nagyon is alkalmasnak a pályakezdő számára. Egyenként, személy- reszólóan kínálták a lehetősé­geket, figyelembe véve a la­kóhelyet, s ha ott nem, lega­lább a közeli szomszédságot. A gödöllői Czükkerné Pintér Erzsébetnek a helyben adódó szerződéses állás iránt nem volt bizalma. A közeli települések közül végül Kerepestarcsát vá­lasztotta, ahol két előadói hely is üres. Azok közül pe­dig a szabálysértési terület volt szimpatikusabb, a gyám­ügy-szociálpolitikával szem­ben. Megjegyzem, a többiek sem kapkodtak e terület és még az adóügy után sem. A Pomázi Tanácson nagyon várják a községbeli Sajtos Magdolnát. De oda nem akar menni. Szentendre — ahová kívánkozna — üres hely hí­ján nem tud fogadni. Viszont Budakalászon éppen az a munkaterület vár szakember­re, amely a fiatal lányt külö­nösen érdekli: a pénzügy. Nem volt világos, egyikük- másikuk miért nem megy szí­vesen haza, s inkább vállalja a napi utazgatást. Nem kis derültség közepette jöttünk rá a titok nyitjára. A kakucsi il­letőségű Rutterschmid István­nak ajánlották, pályázza meg az újhartyáni vb-titkári ál­lást. — Nem, nem, vb-titkár semmiképp nem szeretnék lenni. Óriási a felelősség, s ne­kem nincs tapasztalatom. Nem tudnám úgy ellátni, mint azt elvárnák — tiltakozott a szemüveges, kisfiús külsejű fiatalember. Szábadkozása vé­gén klicsúszoitt a száján: — Rá­adásul ott ismernek. Bele is pirult, a félreérthető mondat hallatán a többiekből kirob­bant a nevetés. „Megnézi magának'* Bizonyos, hogy nem könnyű dolog vállalni a megmérette­tést rokonok, barátok, isme­rősök körében. A mindenna­pokon adódhatnak olyan hely­zetek, amikor éppen ezeknek az embereknek is nemet kell mondani. S az bizony cikis. De benne volt a tiltakozásá­ban annak a veszélynek a tu­data, amit egy elintézett ügy rejthet ilyen összefüggésben. De hát ilyesmikkel nap nap után megküzdenek a helyi ta­nácsokon dolgozók. S nem egy helyen jól beváltak pályakez­dő, fiatal vb-titkárok — nyug­tatták a szimpatikus fiatalem­bert a jelenlévő tapasztalt ta­nácsiak. Sikeresen, mert Ist­ván úgy döntött, csak megpá­lyázza az újhartyáni állást. Az érdi Torbucz Sándor mégnem állapodott meg a helyi városi tanáccsal, de még „megnézi magának” Sóskutat, sőt Tö­rökbálintot is, s majd csak azután dönt. Pintér Pál hely­zete a legegyszerűbb: haza­megy Százhalombattára. Három a kislány — Cegléd­ről: Varga Eszter, Balogh Ág­nes és Mocsári Ibolya. Otthon két álláshellyel várják őket. (Csakhogy az egyik adóügyi ám!) A közelben két község, sőt Nagykőrös is tudna fogad­ni államigazgatási szakembe reket. Bizonytalankodtak, mást képzelnek. Mocsári Ibolya talán elmegy Nagykőrösre. Pedig szívesen maradna Ceg­léden, de nem „adósnak”. A más megyebeliek közül csupán egynek sikerült — meggyőzéssel — megfelelő he lyet találni. Szilvia elmegy Szigetszentmiklósra, ahol két általános igazgatási állást hirdetnek. S ahol talán — férjhezmenetel előtt áll —, szóval, talán majd sikerül le telepednie, lakáshoz jutnia. „Rossz székre” ülni? Mert ez a legnagyobb gond­ja mindnyájuknak. A lakás, a családalapításhoz. De addig is, a bruttó 7-9 ezer forintos fizetésből hogyan éljenek meg, ha a fele rámegy az al­bérletre? De mi van, ha annyi sincs? Erre is figyelmeztették a tétovázó fiatal szakembere­ket, nehogy „túlsakkozzák magukat. Mert jönnek érettségizettek, a más felsőok­tatási intézmények végzősei, s betölthetik a jelenlegi még üres állásokat, s lehet, a sok szék közül egy se marad, ami re ráülhetnek. Megpróbáltam az ő szem­szögükből is gondolkodni:va jón meddig megoldás „rossz székre ülni”? Kitüntetés Az ideiglenes köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést ado­mányozta Nagy Istvánnak, Diósd tanácselnökének. A ma­gas elismerést április 10-én a Belügyminisztériumban adták át a kitüntetettnek. Valencia ismét jelentkezik Plakáttörténeti kiállítás Annak idején írtuk róla, hogy Spanyolország Levante tartományának egyik megyéje — a főváros nevét viselő —, Valencia kezdeményezésére március közepén Pest megyé­vel együttműködési megálla­podást írtak alá. Most ismét jelentkeznek távoli barátaink egy, számukra igazi kurió­zumnak ígérkező kiállítással, melynek megnyitójára delegá ció is érkezik. A Valenciai Városi Tanács igazgatása alatt működő le­véltárnak több mint kétezer darabból álló, bikaviadalokat hirdető plakátgyűjteménye van. Az 1831-től napjainkig terjedő anyagból bemutatásra kerülő daraboknak a Szent endrei Képtár ad otthont áp­rilis 22-től május 27-ig. A színes plakátgyűjteményt a valenciai aréna, a Plaza de Toros építésének 18-19. száza­di tervrajzai, a bikaviadal- rendezés jogi vonatkozásaira utaló királyi oklevél, vala­mint korabeli belépőjegyek egészítik ki. ZÖLD ÚT AZ EMBERBARÁT FELDOLGOZÁSNAK •• Összecsap fejünk fölött a szemét Ha nem cselekszünk sürgősen, összecsap fejünk fölött a szemét — ezzel a nagyon találó mondattal kezdte észrevéte­lét a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottsá­gának egyik idősebb tagja a hét eleji összejövetelükön. Az ak­kor tárgyalt témák összefüggnek, s így kétségtelenül me­gyénk súlyos gondjairól adtak képet. Emlékeztetni szeret­nénk az olvasót, hogy a Pest Megyei Tanács 1988 tavaszán hagyta jóvá a települési szilárd hulladék, azaz a szemételhe­lyezés hosszú távra szóló megyei koncepcióját. Az ennek meg­valósítására készült részletes intézkedési terv eddigi eredmé­nyeit tekintette át a bizottság. • Mi történt eddig? Mi van készülőben? Ezekre a kérdé­sekre kapott válaszok túlmu­tattak a vitathatatlanul fe­jünk fölött összecsapni látszó úgynevezett kommunális sze­mételhelyezési problémákon. Hiszen abban nem vesszük figyelembe az ipiar és a mező- gazdaság által kitermelt ve­szélyes szilárd és folyékony hulladékokat, amelyek tömé­nyen szennyezik a környeze­tünket, amennyiben nem gon­doskodunk megfelelő tárolá­sukról, közömbösítésükről. S hogy mindezeket lehet úgy is, hogy még hasznot is húzunk belőle? Erre is választ kap­tunk az ülésen. Jelentős előrelépés történt 1988 óta az új hulladéklera­kó helyek kialakításának ügyé­ben. Azonban — elsősorban az anyagiak hiánya miatt — számos depó még mindig el­marad a megfelelő minősítés­Rz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kádár Edit tői, felszereltség, őrzés és a rendszeres földtakarás tekin­tetében. Erről mindnyájunk­nak — aloik a megyét járjuk — személyes tapasztalataink lehetnek. A megyei koncep­cióban foglaltakkal összhang­ban már befejeződött a hul­ladéklerakó hely létesítése Százhalombattán, Tápióságoin és ' Kocséron. Tavaly pedig Vámosmikolán, Gödöllőn és Nagykátán is. Folyamatban van Cegléden, Monoron, Al- bertirsán. Erdőkertesen. Gal- gahévízen, Pomázon. Valkón, Dabason, Taksonyban, Verse­sen, Ócsán, Sülysápon és Mag­lódon az új lerakóhelyek lé­tesítése, illetve a meglévők — hosszú távú üzemeltethetősé­gük érdekében — bővíté­se, a gépi felszereltség javítá­sa, például pormentes szál­lítóeszközök, egyéb munkagé­pek beszerzése. A megyei tanács ezeket a beruházásokat 90 millió fo­rinttal támogatta 1988—90 kö­zött ■ pályázati rendszer kere­tében. Volt egy — nem leki- csinylendő — kapcsolódó pá­lyázat is az állampolgári szemlélet és magatartás < vál­toztatására. A tiszta, rende­zett környezet megteremtésé­re irányuló egyéni és közös törekvéseket 1988-ban és 89- ben megyei verseny, az idén megyei pályázat kiírásával, 2 millió forint felosztásával se­gítette , Az azonban már nyilván­való tény, ez a deponális módszer sokáig nem tartha­tó. A felmérés adatai mutat­ják, hogy a megyei tárolóhe­lyek többsége a 90-es évek­ben — van, ahol már az idén —, de legkésőbb az ezredfor­dulóig megtelik. Üjabb alkal­mas terület pedig nincs. Rá­adásul eddig is számolnunk kellett e módszernél egy hasz- szabb távon rémisztőén veszé­lyes következménnyel; élő vi­zeink, ivóvizünk, termőtala­junk elszennyeződésével. (Be- gyuiladás esetén a levegő szennyezésével is.) Mindezek a felismerések vezettek az áttöréshez, a szemléletváltozáshoz, misze­rint a szemetet nem lerakni és tárolni kell, hanem ember­barát módon feldolgozni. A megfelelő megoldás keresésé­hez a Pest Megyei Tanács nemzetközi pályázatot írt ki, s annak lezárása és értékelése után két — országosan is pél­daértékű — megoldásra szü­letett előzetes megállapodás külföldi partnerékkel, mint ahogy erről a közelmúltban részletes tájékoztatást ad­tunk. Az egyik a stabil, nagy teljesítményű, teljes körű hasznosítást adó (a haszonhul­ladékokat kiválogató, a mara­dékot komposztáló) zárt rend­szerű telep építése olyan tér­ségben, ahol koncentráltan nagy mennyiségű hulladék ke­letkezik. Az első ilyen mű megépítésére Érd és Százha­lombatta térségének figye­lembevételével folynak azok a bizonyos tárgyalások. A má­sik a mobil, a már meglévő telepekre lerakott hulladék feldolgozására, illetve a fo­VERSENYELSŐ: NAGYKÁT A, TÁPIÓSZELE ÉS ZSÁMBOK A megyei tanács vh-ülésén A tanácsok háza táján az előző évekhez képest nem ja­vult lényegesen a gazdálkodás rendje és fegyelme. A vállala­toknál, a különböző formában gazdálkodó szervezeteknél is tovább lazult a pénzügyi-bi­zonylati fegyelem, ráadásul nagy összegű adóhiányok mu­tatkoznak. Szóval a gazdálko­dásról nem valami rózsás az összkép, amely részben a me­gyei tanács ellenőrzési osztá­lya, másrészt a megyei adóhi­vatal múlt évi ellenőrzéseiből tárult elénk a Pest Megyei Ta­nács V. B. tegnapi ülésén. Az ellenőrzési osztály 64 he­lyi tanácsnál és 15 megyei in­tézménynél értékelte a pénz­ügyi gazdálkodást. Ezenkívül hat esetben közérdekű bejelen­téseket is kivizsgálták. A felté­telek szigorodását a tanácsok egy része reálisan mérte fel és kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. Más tanácsoknál vi­szont a túlméretezett fejlesz­tések, az elhúzódó beruházások és a terven felüli kötelezettség­vállalások labilissá tették a gazdálkodást, tartó® pénzügyi feszültségeket idéztek elő. Ar­ra is rámutatott a vizsgálat, hogy dicséretesen élénkült a tanácsok vállalkozási tevé­kenysége, de az előkészítés nem megfelelő és a jogszabá­lyok betartásával sincs min­den rendben. Gondok voltak a beruházá­sok, a felújítások műszaki elő­készítésével és megvalósításá­val. A tapasztalatok szerint a tanácsok által vásárolt anya­gok nyilvántartása hiányos, nincs mindig dokumentálva, mennyit adtak át a kivitele­zőnek, az mennyit épített be és mennyi maradt. A társadalmi tulajdon terhére megállapított károk jelentős hányada élőből lyamatctsan keletkező szemét válogatására alkalmas és tet­szés szerint áttelepíthető, kö­zepes teljesítményű gépsor vagy gépsorok, esetleg azok gyártási jogának is a megvá­sárlása. Ilyen gépsor meg­vásárlásának szándékát jelez­te a ceglédi, illet ve a szent­endrei városgazdálkodási vál­lalat. a felügyeletet ellátó ta­náccsal együtt. A két különböző, de egy cé­lú módszer beruházási költsé­geit részben saját és a lét- renozandó társulás, valamint a központi környezetvédelmi alapból igényelt pénzforrá­sokból tervezik megvalósíta­ni az érdekelt tanácsok. Érthető, hogy a környezet­és természetvédelmi bizott­ság a véleményezésre elé ter­jesztett támogatást kérő 11 pályázat közül elsősorban ezeknek adott zöld utat. A többi 8-ból kiemelte az aszó­di AGRUNIVER és az FKSZV közös folyékony (növényvé­dő) hulladék előkészítő beru­házását, valamint a CORAX Kisszövetkezet festékiszap hasznosítását célzó, szintén aszódi létesítményét. A többi pályázat is — három kivé­telével, amelyek zajcsökken­téshez, illetve egy környezet­védelmi ellenőrző műszer ki- fejlesztéséhez, meg növényi eredetű olaj üzemanyagnak történő feldolgozásához igé­nyelnek támogatást — szem­léletváltozásról ad tanúbi­zonyságot. A szándék, a ki­dolgozott technológia a hulla­dékok hasznosítására irányul, legyenek bármilyen erede­tűek is. Valamennyi pályázatot a központi alapot kezelő szak­minisztérium illetékesei elé terjesztik elbírálásra. A me­gyei tanács pályázatán kí­vül — amely érthetően 100 milliós nagyságrendű összeget igényel — a több tíz-, össze­sen 166 millió forintot va­lamennyivel meghaladó össze­gű támogatást kér. de azzal 1,3 milliárd forint értékű be­ruházást valósítanának meg. Már amennyiben pénzben ki­fejezhető a környezetvédelmi beruházások haszna. és az elégtelen műszaki ellen­őrzés miatti többletkifizeté­sekből származott. Az, hogy nem történt lényeges javulás a gazdálkodás rendjében és fe­gyelmében, az a belső ellenőr­zés hiányosságaira vezethető vissza. Az ellenőrzések során megállapított kár összege 1,8 millió forint, amelyből eddig 600 ezer forint térült meg. A feltárt szabálytalanságok, mu­lasztások miatt 15 esetben in­dítottak fegyelmi eljárást, ami 9 személy esetében már befe­jeződött. A megyei adóhivatal 342 el­lenőrzést végzett a gazdálkodó szervezeteknél az elmúlt év­ben. Másfélszer többet, mint tavalyelőtt, s szinte valamenv- nyi esetben találtak szabály­talanságot. Ez egyértelműen a pénzügyi-bizonylati fegye­lem további lazulására utal. 290 gazdálkodónál tártak lel adóhiányt, amelynek összege 500 millió forint. Ez közel há­romszorosa annak az adótöbb­letnek, amit szintén a múlt évben állapítottak meg. Az. okokat vizsgálva arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a szabálytalanságok nagyobb ré­szét a jogszabályok gyakori változásai okozzák. A nagy összegű adóhiányoknak megfe­lelően a kirótt bírságok össze­ge is többszöröse az 1988. évi­nek. A tanácsoknál és azok in­tézményeinél, illetve a gazda­sági társaságoknál, valamint magánszemélyeknél és magán- vállalkozóknál tartott vizsgá­latok során tulajdonképpen az előzőekhez hasonlókat állapí­tottak meg. A bizonytalansá­gok és a tájékozatlanság ojroz- za a kellemetlen követkézmé- ■nyeket. A gazdasági társasá­gok esetében viszont mar szándékosságot is tapasztaltak a bevételek eltitkolásánál. Foglalkozott a testület az 1989. évi, már hagyományos településfejlesztést segítő tár­sadalmi verseny értékelésével. A városok és községek közötti verseny eredményesen fejező­dött be. A létrehozott összérték meghaladja az 1,3 milliárd to- rintot, az egy lakosra jutó él­ték 1400 forint. A városok közötti verseny­ben Nagykáta került az első helyre, az egy lakosra jutó ’4616 forint értékkel. Alig ke­vesebb a második Gödöllő produktuma: 4248 forint, a harmadik helyre Százhalom­batta szerzett jogot 2853 lo- rintos értékkel. Jutalmuk — sorrendben — 1,8-1,4 és 1,2 millió forint. A nagyközségek közötti ver­senyben Tápiószele érte el a legjobb eredményt: 9761 fo­rinttal. Második Veresegyház (8452 forint), harmadik Gyál (2666 forint). Jutalmuk: 1.2-1 millió, illetve 900 ezer forint. A községek közötti verseny­ben a következő sorrend szü­letett: első Zsámbok (12 041 forint), második Csornád (11 992 forint), harmad;k: Ipolytölgyes (9619 forint). Ju­talmuk: 1 millió. 800 ezer, Il­letve 700 ezer forint. Személyi hírek Három vb-titkár nyújtott be nyugdíjazási kérelmet : dr. Kránicz József (Százhalom­batta), Papp Gábor (Tárnok) és Tüske Emilné (Kóka). A megyei tanács-vb hozzájárult, hogy az érintett tanácsok megfelelő időponttal felment­sék a vb-titkári munkakörük­ből a nevezetteket. Egyben mindhármuknak köszönetét fe­jezi ki több évtizedes eredmé­nyes államigazgatási munkás­ságukért. Úgyszintén hozzájá­rult a vb, hogy a Kisoroszi Községi Tanács Mészáros La- josnét — rokkantsági nyugdíj­ba helyezése miatt — vb-tit­kári munkaköréből 1990. má­jus 31. napjával felmentse. A megyei tanács-vb — az Üj- szilvási Községi Tanács elnöké­nek kérésére — Szántai Sán- dornét 1990. május 1-jétol Új­szilvás Községi Tanács vb-tit- kári munkakörbe jelöli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom