Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-02 / 77. szám
1990. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Á korona elrejtése, egy halászteleki oklevélben Az Árpád-ház tragikus sor sú, utolsó egyenesági férfi utódja 1293 januárjában be szél a királyi korona előle való elrejtéséről uralkodása kezdetén, 1290-ben, és hogy hívei először nem az igazi koronát szerezték meg neki adományul. Székesfehérvár mellett találták meg végül az igazi koronát, melyet III. András királyunk ellenfelei a nápolyi Martell Károlynak vagy Albert osztrák hercegnek szántak, íratja mostani levelében a király, ök leányági utódok voltak. András király most azért irat oklevelet Halásztelekről, mert Tivadar fehérvári prépostnak, alkancellárjának kívánja adományozni, mivel ő az Albert herceg elleni hadjáratra nagy sereget szerelt föl, majd mikor a király a Délvidéken fogságba került, helyette a nevezett alkancel- lár László nevű testvérét és három rokonát ajánlotta fel. Azért András király neki adja a Nagyszigeten levő Halászteleket, azaz neki és László nevű testvérének, valamint Miklós nevű unokatestvérének, Fejér megyei, tengerdi nemeseknek. Először a Fövénysziget nevű szigetet említi a határjáró oklevél a Nagy-Dunáinál. A Sziltelek nevű határrész is itt van, de kevéssé nyugatra, mocsaras résszel, kaszálóval és réttel. Észak felől kezdik a határjárást, az Ürhalma nevű kisebb dombnál, és keletről elmennek egészen a Gömcsöd nevű révig. Megint Ürhalmá- tól ereszkednek alá a nyugati részhez, bizonyos Lesvölgy nevű völgyig, elmennek a királyi szőlők mellett, itt elfordulnak egészen nyugatnak egy nagy réten áit Szilteleknél. Innen aláereszkednek a Szí«... getúr nevű helyhez, mely azonos a Szakadát nevű határ- résszel, „és ahol a határ az előbb mondott föld bevégződése. A Szigetúrtól délkeletre levő birtokrész visszamarad a király számára, írja Tivadar vicekaneellár. Szilteleknél halastó is van, Kenderastó a neve, és nádas szegélyezi. Ezt a határjárás előtt jegyzi _ meg Tivadar prépost. — Halásztelek ezen a néven most jelentkezik először, 1264-ben a há- rosi és csepeli határjárásnál Bagáldot említik ezen a környéken, mely nem azonos Kapáiddal, az Tököl keleti szomszédja — a mai Szigethalom helyén — és a úyulakszigeti apácák birtoka volt. — És most lássuk III. András király koronáról szóló elbeszélését az oklevél során, azaz a ^ latin nyelvű határjáró oklevelet magyar fordításban: „... hogy Urunk László király, testvérünk a mieinktől szerencsétlenül megöletett, a kormányzó trónon és az uralkodó kormányzásban sikerült ellenállnunk az Üdvözítő kegyelmével, a jognak és a rendnek megteremtésére, és a koronáéra Székesfehérvárnál, ahhoz képest, hogy eltüntették, a koronát és diadémjait, a Legszentebb királyét Istvánét óhajtották; és valakit kormányzásra és koronázásra a mieinktől vetélkedőnek, először cselekvést rejtetten, és csak éppen nyitottan, nem az övé a korona, a Szent királyé, az annak idején a koronázásra híveink adományából nekünk birtokba vett, és amint számunkra az uralkodói hitelesség és boldogulás kezdetét széttépik, dőzsölhetnek ; És ha mindjárt ugyanazon Tivadar mester, prépost, vé- delmül helyettünk annyi és oly sok szolgálatunkra híveinket fölvilágosította, és más részben mint sokaságot... valamely úton-módon hasonlóképpen visszafizetjük a szolgálatokat, Tivadar prépostnak, és László ispánnak, az ő testvérének, és Miklósnak, Miklós ispán fiának, az ő atyafiainak ... adjuk, adományozzuk." És a birtokot kiveszi a király a Nagysziget ispánjának törvénykezése és fennhatósága alól. „Az első, ha csakugyan bi zonyos a határ, elkezdődik észak felől a fönti bizonyos halomnál, Ürhalma nevezetűnél, ugyanaz előtt határ létesült. Azután kiterjed (a határ) egy térségre kelet felől, egészen a Gömcsöd révig, és ugyanattól, és a halomtól Úrhalma nevezetűtől, tudniillik, aláereszkedik a nyugati részhez, igyekszik ezáltal bizonyos völgyhöz Lesvölgy neve- zetűhöz, megy a királyi szőlőktől, és ugyanazon szőlők tői visszafordul nyugatra egyenesen, át egy nagy rét és Sziltelek közt, maga Sziltelek kelet felé elmarad. Azután megy (a határ) kö rülbelül a Szigetúr nevű helyhez, ki Szakadát megnevezetten, és ahol a határ az előbb mondott földet határolja... Amint tehát ezen hívünknek összeállítottuk rendben, megszilárdítjuk a birtokot örökösnek megerősítve, és nehogy előbbvaló időben valaki elfoglalja, érvénytelenségében visszakövetelje, a jelenvalóknak hagyjuk levelünket, két tős pecsétünkkel hívünknek oltalmazón megerősítjük. Kelt a kiváló férfiú, Tivadar mes ter, Fehérvári prépost, a mi házuinlk vicekaneellár ja keze által, kedvelt és hűséges hívünkével, Az Űr 1293-ik évé ben. Január idusának negyednapján, a mi uralkodásunknak pedig a harmadik évében.” Január idusa 13-án volt, az oklevél tehát január 17-én kelt. Valószínűleg Budán mert az akkori oklevelek sze Tint III. András 1293. január 4-én és 24-én is Budán tartóz kodik. — A lengyel származá sú Fenenna királyné (Zeme leánya) ugyancsak kiállíttat Halásztelekről egy adomány levelet Tivadar alhancellár számára, szintén . január 17 én, saját kancellárjával, Be nedek veszprémi püspökkel Több oklevél származik a ki rályné fogalmazásából vagy tollbamondásából, 1291 augusztusától 1294 március el sejéig. 1295. május elsején már (Habsburg) Ágnes királyné irat oklevelet a Sárospatak környéki Fel-, Közép- és A1 Németi helységek ügyében. Hegedűs László A veresegyházi kórus vendégei Európai gyökereket keresve Japánban Elmosolyodnak néhányan a közönség soraiban. Jóleső érzés magyar szót hallani. Pedig idehaza vagyunk, Budapesten, a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében. Először csak a dallam segít, hogy a szöveget követni tudjuk, aztán már egyre tisztábban, bátrabban csendülnek fel a Magos a rutafa hangjai. TÖBB FORRÁSBÓL A japán—magyar kórustalálkozó estjén vagyunk, ahol a veresegyházi Cantemus vegyes kar a házigazda. — A véletlen hozta, hogy ez így alakult — mondja Vadász Ágnes karnagy. — Majdhogynem beugrásnak számít a fellépés. Nagy izgalommal készültünk rá, hiszen nem túl sok idő állt rendelkezésünkre. Szereplésünket ugyanakkor nemzetközi megméretésnek is - érezzük .... Produkciójukon alig érezhető a lámpaláz, szépen kidolgozott minden daluk. Legjobban sikerült Kodály—Balassi Szép könyörgés című műve. — Kapcsolatunk a japánokkal Kodály Zoltán munkásságának idejére nyúlik vissza — mondja dr. Tóthpál József, a KÚTA Országos Tanácsának főtitkára. A japán—magyar kórusnapok tulajdonképpen egy nagyszabású, két hétig tartó rendezvénysorozat része. Egyik fő szervezője a Nemzetközi Kulturális Intézet, amelynek elnökhelyettese, dr. Borha Zoltán — így fogalmaz: — A rokonszenv a távoli, de érzéseiben, a környezethez, a természethez, a szépséghez való viszonyában hozzánk mégis közel álló nép -iránt több forrásból táplálkozik. Nagyra értékeljük a japánok hagyo- mányszeretetét, az ősök iránti tiszteletét és két és fél évezredes kultúráját. Kono Yohei, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke tájékoztatójából megtudjuk, hogy az első japán fesztiválra 1984-ben Budapesten került sor. Két év múlva ezt Tokióban követte az első magyar fesztivál. A mostani esemény- sorozatnak közel ötszáz résztvevője van. — Kilenc kórus érkezett Magyarországra, négy gyerek, öt felnőtt énekkar lép fel a különböző műsorokban — sorolja. — Ez alkalommal sem csupán zenei területre korlátozódik a bemutatkozás, hanem szépművészeti, irodalmi, színházi és a film világára is kiterjed. Újdonság az ismert japán divattervező. Móri Ha- nae kollekcióinak megismertetése. S még valamit: A fesztivál színhelye nemcsak a főváros, hanem Pécsen, Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Cegléden is megjelenünk. Ez főként azért lehetséges, mert egyre több magyar—japán baráti társaság alakul... KÖZÖS VONÁSOK Eközben a reprezentatív díszteremben egyre barátibb a hangulat. Meglepően magas- színvonalú a japán kórusok éneke. Szinte m-indegyiküik szép tisztán ejti kii a magyar szöveget. Vajon miért ennyire vonzóak a mi népdalaink e távoli országban? Megszólítom a közeliemben ülő japán hölgyet. Meglepetésemre magyarul is tud! — A mi európai gyökereink kicsik — magyarázza Noda Yumi zongoratanárnő, akiről kiderül: Sólymos Péter zongoraművész felesége, s 11 éve itt él. — Nálunk mindig is nagy gond' volt, hogyan [ taníthat-, nánk a népzenét. Amikor szakiskolába jártam, _ sok . Ko- daly-dalt énekeltünk. A karvezetőnk figyelemmel kísérte a német zeneoktatást, amiből sokat tanultunk, de ettől az európai zene mégsem lett a miénk. Ekkor kezdett el terjedni nálunk Bartók és Kodály művészete. — Ez minek volt köszönhető? — A Kodály-módszert jól tudják alkalmazni Japánban. Népzenénknek ugyanis akad egy közös vonása: megtalálhatók bennük a félhangokból felépült és nagyterces pentatóniák. — Mindez nemcsak azt jelzi — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Tóthpál József —, hogy a szolmizációt alkalmazzák, hanem azt is, hogy a népzenét beemelték a tananyagba ... VISSZHANGRA TALÁL Természetesen értő magyar művészek és szakemberek segítik Japánban a Kodály módszer elterjesztését. Közöttük Vikár László, Szőnyi Erzsébet és Mohainé Katanics Mária. Odakint is akadnak pártfogói ennek az ügynek Legismertebb közülük Kazu yuki Tanimoto, a sapporói egyetem dékánja. Igen sok kurzust szervezték már a távoli országban. Ennek révén egyre szélesebb körben terjed el a magyar népzene. Furiya Miyako karnagy szinte megszállottja lett en nek. Olyannyira, hogy fuku- shimai kórusát Kodályról nevezte el. Ez az együttes az utolsó szereplője a mai estnek. Őket követi az összkar, ami kor közel háromszázan, a né zőtéren és a színpadon egy szerre zengik: „Erdő mellett estvéledtem ...” Vennes Aranka ÚJ VÁLLALKOZÁS Szakmai szervezet Létrejött a legnagyobb magyar könyvszakértő és tanácsadó cég, az Ernst and Young Bonitas Részvénytársaság — jelentették be az új vállalkozás képviselőinek sajtótájékoztatóján a Taverna Szállóban. A Bonitas Gazdasági Szak- tanácsadó Részvénytársaságot három évvel ezelőtt — 1987- ben — a magyar pénzintézetek alapították. Majd másfél év múlva a Bonitas Rt. és az Ernst and Whinney Könyv- szakértő és Tanácsadó világcég vegyes vállalatot hozott létre a piacgazdaság fejlődéséhez, a külföldi tőke beáramlásához szükséges vállalatgazdálkodási, -vezetési, -szervezési, valamint könyvelési feltételek biztosítására. Tavaly szeptemberben az Ernst and Whinney és az Arthur Young könyvszakértő és tanácsadó cégek fuzionáltak, s ezzel megszületett a világ legnagyobb■ ilyen vállalkozása. Mivel mindkét külföldi cég Magyarországon is tevékenykedett, így a világméretű egyesülés érintette a magyar irodákat is; az idén márciusban megalakult az Ernst and. Young Bonitas Gazdasági Szaktanácsadó és Könyvszakértő Részvénytársaság. Az egyesüléssel létrejött új szakmai szervezet a legnagyobb magyar könyvszakértő és tanácsadó cég, amely a nemzetközi követelményeknek megfelelően vállalati tanácsadási könyvszakértői és adótanácsadói szolgáltatást nyújt mind a magyar, mind pedig a hozzá forduló külföldi vállalatoknak. Margó STÍLUSVÁLTÁS Színpadon a Sheishin női kórus (Vimola Károly felvétele) Budapesten a Münnich Fe- renc (Nádor) utca 34. számú ház második emeletén működik egy szerény kis művelődési ház. Különlegessége abban áll, hogy ez a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület központja. Itt található a Lengyelországból elszármazott, a magukat lengyelnek valló polgárok nem túl nagy kötetszámú, de annál értékesebb könyvtára. Ez a hazai lengyelség találkozóhelye. Amikor először náluk jártam, alig két esztendővel § ezelőtt, innét vezetett az utunk S a Fő utcába, ahol a fasizmus- S nak áldozatul esett lengyel or- s vos, Jan Kollontaj emléktáblá- § ját leplezték le. Ez volt az az ^ esemény, amely alkalmat ^ adott az emlékezés és tiszte- letadás folytatására azzal, S hogy a kőbányai temető felé s fordult velünk az autóbusz, í Szerény kis keresztek, gondo- ^ san ápolt sírok előtt álltunk $ levett kalappal. Magyarországon él egy nemzeti kisebbség, melyről eddig inkább csak úgy beszéltünk, mint a második világháború menekültjeiről, házasság vagy más kapcsolatok réA legkisebb hazai nemzetiség vén ide származotfcaikról. Pedig ha más idegen anyanyelvű népességhez képest ugyan később is, de ugyanazt az utat járták be, mint a többiek évszázadokkal előbb. Vagyis betelepültek az országba. Többségük kitűnően beszéli a magyart. Ha fiaik, unokáik pedig elfelejtették elődeik nyelvét, az nem nevezhető szerencsésnek. Kiváltképp, ha a sokat méltatott, ezeréves lengyel— magyar barátság eszméjére gondolunk. Ez utóbbit egy olyan címer is jelképezi, amely aligha található meg a hazai címertárban, de a lengyelországiban sem, mert nemrég tervezhették. A piros-fehér alapú pajzs középen, kitárt szárnyú, koronás lengyel sasmadár, testén a magyar Kossuth-címer ékeskedik. Ez a Magyarországi Lengyel Nemzetiségi Szövetség jelvénye. A szervezet nevében Zoltán Ohrzaszczewski aláírásával hozzánk is elküldött levél szerint nehéz ma meghatározni a számot, de körülbelül 15-20 ezer lengyel nemzetiségű személy él hazánkban. Az ébredező nemzetiségi tudat hozta létre azt a szervező- bizottságot, amely most keresi a kapcsolatokat. Felhívást tettek közzé, mely szerint várják mindazokat a magyar állampolgárokat, akik lengyel származásúak, vagy lengyel állampolgárok, de Magyarországon születtek. Mivel a Magyar Köztársaság új alkotmánya ezt lehetővé teszi, a szervezőbizottság úgy véli: a lengyeleknek is joguk van nemzeti kisebbségként munkálkodni közös hazánk javára, közben ápolva, megőrizve saját kultúrájukat, megújítani nyelvismeretüket, közreadva, gyarapítva saját értékeiket. Pest megyében az isaszegi falumúzeum őriz lengyel emlékeket. Az 1848—49-es szabadságharc második esztende jében, április 6-án lezajlott isaszegi csatában a lakosság is segítette a magyar honvédeket. Úgy tudják a faluban hogy már akkor is laktak ott lengyelek. A Babinski s m nevű helybeliek számon tartják a régi rokonságot. Feltételezhető, hogy visszhangra talál majd a szervezők kérése: Várják a magyarországi lengyelek jelentkezését levél ben. A címük: Magyarországi Lengyel Nemzetiségi Szövet ség Szervezőbizottsága. Budapest 72. Postafiók 44. K. T. I. Legyen példánk háztáji. Ifjú, tehetséges kollégánk — sajnálatunkra — elunta, hogy „már" két esztendőt ugyanabban a városban töltött. Szárnyalásra vágyott, szabad akart lenni; átment egy akkor szerveződő ún. független laphoz. A tehetséges ifjú toliforgatónak ott sem száradt el közlésvágya. Dolgozott. Igaz, az ígért sok pénzből nem is olyan sok lett, az ígért teljes szabadságból nem is annyira teljes . .. Szerkesztője, aki melldöngetve hirdette az alkotói szabadság meg a lapfüggetlenség sérthetetlen elvét, hol ezért, hol azért nyúlt bele munkatársa, volt munkatársunk alkotói termékeibe, az írásokba. Javított, húzott, beleírt. Ez a kitétel sértheti az egyik támogatót, a másik kitétel a másik támogatót, a harmadik megfogalmazás azért szorul átiga- zításra, mert esetleg nem lesz kedvére azoknak, akik holnap (esetleg) már dirigálni fognak ... A független lap így füg- getlenkedett. S mert ennek ellenére — vagy éppen ezért — nem bizonyult bombaüzletnek, fennmaradása érdekében szakosította magát: leleplező lett. Bármit, bármi áron leleplező, csak hogy a lap eladható legyen. A független lap független szerkesztőjéről közben kiderült, nagyon is el- és lekötelezett híve az egyik pártnak, a lap hasábjait — a független lap hasábjait! — ennek megfelelően bocsátotta a rendelkezésére a szervezetnek. Ifjú kollégánk — talán észre sem vette — furcsa átalakulás alanya lett. ö, aki gondos stílusával vétette észre magát kezdőként, most egyszeriben panellakóként bukkant fel. A pártállam-állampárt, a népnyúzó rendszer, a bukott kommunisták úgy futottak ki a tolla alól, mint hullik ki cséplőgépből a pelyva: számolatlanul. S mert az ifjú időről időre visszalátogat a megyébe, dolgozatait kötelesség szerűen elolvassuk. Mint legutóbb is, amikor a K. községben észlelteket vetette papírra. Az új módi stílusnak. köszönhetően megtudhattuk, hogy „K. kiköpött szocialista falu", ahonnét a lakosság „sűrű sorokban vándorolt el". A megye kiköpött szocialista falvainak egy tekintélyes részébe ugyan b e vándorol a lakosság, de üsse kő, legyen ez a jellemzője a kiköpöttnek ... Ha a jellemzője. Vettük ugyanis a fáradságot, s számolni kezdtünk. Kiderült, a község húsz esztendő alatt elvesztette népességének a 15,8 százalékát. A két évtized alatti csökkenés — jut eszünkbe: a szomszédos kiköpött szocialista falu népessége ugyanez idő alatt húsz százalékkal nőtt! — nem a „sűrű sorokban" elvándorlók miatt következett be, hanem a természetes szaporodás fordult negatívra. A tények ilyen könnyed kezelése láttán már nem lepődhettünk meg azon sem, hogy ebben a községben lábbal tapossák a demokráciát: állampolgárok néhány fős csoportja követelte, mondjon le a tanács végrehajtó bizottsága. Az viszont nem mond le! Persze hogy nem. A tanács testületétől kapta a megbízatást, tehát annak adhatja vissza... S van itt továbbá minden más is, adócsalás miatti feljelentés, aminek „politikai színezete" van. egy rendes ember, „aki ellen állítólag a falu kommunistái kitartóan szervezkedtek” . .. s így tovább, tetszés szerint, ahogyan egy állítólag független lap állítólag független munkatársától dukál. Nem, a tények hamis feltüntetésén, nem az összema- szatolt fogalmakon (kik lehetnek vajon 1990 márciusában ,,a fa tu kommunistái”? !) csodálkozunk. Megszoktuk már az ilyen stílust, az ilyen stílusváltást. Azt viszont (még?) hiányoljuk, hogy egy icike-picike mondatrész erejéig sem jelezte volt munkatársunk. a független lap munkatársa: a Pest Megyei Hírlap sok héttel korábban kétszer is foglalkozott a K. községben, „a kiköpött szocialista falu”-ban történtekkel. Ez a mulasztás-ugyanis — stílusosan fogalmazva — kiköpött sajtóetikai vétség ... MOTTÓ
