Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-02 / 77. szám
1990. Április 2., hétfő 5 Budakeszin oiimpiai érmekről Olivér és az estiséta A köjá/osok kértek s kaptak' Csorbát szenvedett az elv S A hatvanas években kezdődött. A Császár fürdő omladozó ^ 25 méteres fedettjében a lehető legmostohább körülmények ^ között dolgozott tanítványaival a kivételes képességű úszó- ^ edző, Széchy Tamás. A kiválasztottak között volt a ma 54 éves ^ Hargitay András. A háromszoros világbajnok, olimpiai bronz- érmes úszó, akit azonban ma már legalább annyian ismernek < választott hivatása révén, mint korábbi eredményei alapján. Az állatorvosi diplomát szerzett egykori élsportoló ugyanis a Lehel úti Állatkórházban osztatlan elismerés mellett gyógyítja a beteg pácienseket, elsősorban négylábúnkat. Felesége szintén szakmabeli: ő az-Állatorvos- tudományi Egyetemen igyekszik kamatoztatni a tanultakat. Erről, s még sok minden másról budakeszi otthonukban beszélgettem a kitűnő sportemberrel, akit sosem kábított el az, hogy a világ érdeklődésének középpontjában állít hosszú éveken át. Jellemző, hogy amikor utolértem, nem kellett a régi barátságra hivatkozni, még a civil kötelezettségeit is elnapolta a kért beszélgetés érdekében. — Az az igazság, hogy lassan már őslakosnak számítóik itt, ebben a számomra kedves és kellemes budakeszi közegben — mondta Hargitay András, aki eredetileg erdőmér- nök-hallgató szeretett volna lenni Sopronban. — Végül az állatoknál kötöttem ki, de szerencsére a pesti bűzből sikerült kimenekülnöm; 1982 óta élek Budakeszin. Itt már inkább állatorvosként ismernek; sok kutyussal vagyok évek óta nagyköveti szintű kapcsolatban, persze csak a munkaidőm után. Néha kiszorítok egy-egy könnyed fu- tóedzésnyi időt, amikor azután ' mindig rájövök, hogy sokkal többet kellene sportolnom. A hiányérzeten persze egyáltalán nem szabad çsodâlkoz- ni, elvégre „Hares” jószerivel a fél élettét a medencében töltötte, rótta a mai szemmel nézve is gyilkos, 20-25 kilométeres fejadagokat. Hogy pontosán hány tízezer kilométert is tempózott le, talán még Széchy Tamás sem tudná pontosan megmondani. A mennyiségnél sokkal fontosabb a minőség, az eredményesség. ami Hargitaynál igazán megvolt. Három világbajnoki cím, Európa-bajnoki aranyérmek mellett sok-sok nagy siker fémjelzi pályafutását. Gyűjteményéből csak az olimpiai aranyérem hiányzik — talán érthető, ha erről a kényes kérdésről beszél a legrészletesebben. — Tulajdonképpen háromszor is nyerhettem volna olimpiát — emlékezett a csalódásokra a házigazda, majd miután rászólt a hároméves szeme fényére. Olivérre, hogy tegye le a súlyzót, folytatta. — Münchenben, 1972-ben senki sem gondolt arra, hogy a 400 méteres vegyesúszás döntőjében én is kereshetek valamit. Szép csendben elhúzódtam, miközben leginkább azt a véleményt hangoztatták velem kapcsolatban, hogy a döntőbe jutásom már jó eredmény. A hajrában azután csak azért, lettem mindössze harmadik, mert későn ébredtem. s hiányzott még néhány méter ahhoz, hogy a végül kiharcolt bronzérem helyett még sokkal nagyobb meglepetést okozzak. — Az elszalasztott olimpiai aranyéremesélyek mellett visszatérően szó esett arról is, hogy mennyire sajnálja azt, hogy nem engedték ki ösztöndíjasként Amerikába! — Már 1972-ben kaptam meghívást az Indiana egyetemre, de akkoriban ilyesmiről beszzélni is felért egy halálos bűmnél. Amikor illetékes helyen magát a lehetőséget szóba hoztam, úgy néztek rám, mintha államellenes bűncselekményre készülnék! Igaz, tíz év alatt, egészen az 1982-ben volt visszavonuilá- somig,, rengeteget utaztam 6zerte a világban, de az elmaradt amerikai éveket a mai napig nagyon sajnálom. Meggyőződésem ugyanis, hogy aki blzónyos1 időt ott eltölt, visz- sznérve egészen másfajta gondolkodásmódot is hoz magával, arhire bizony a jelenlegi Magyarországon igen nagy szükség lenne. Rettentő sok a kicsinyesség, az egészséges szárnyalás helyett a leragadás a jellemző. Mindez persze már a múlté, mint ahogyan az egész, sikerekben oly gazdag pályafutás is. Ami nem azt jelenti, hogy Hargitay doktort nem foglalkoztatja életének ez az időben hosszú, élményekkel és tanulságokkal gazdagon megrakott része. — Még ma is gyakran bánkódom azon, hogy három lehetőségem is volt az olimbudakeszi kutyák jótevője, a háromszoros világbajnok ál- Hargitay András és a család szeme fénye, Olivér Félmillió hektár erdő sorsa Sorra alakulnak a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vidéki és központi szakmai szervezetei. Legutóbb az erdészeti országos választmányt hozták létre azzal a céllal, nogy részt vegyen a tsz-ek érdekeinek feltárásában, a MOSZ vezetésének döntés-előkészítő munkájában. A testület a területi szövetségek erdészeti választmányainak kezdeményezésére alakult meg. Mint ismeretes: a termelő- szövetkezetek, szakszövetkezetek, illetve a halászati szövetkezetek tagjainak tulajdonában, illetve e közösségek kezelésében van az ország erdőterületének csaknem egyhar- mada, 520 000 hektár erdő, amelyből évente 2,5—2,7 millió köbméter fát termelnek ki. A fafeldolgozás 4,5—5 milliárd forint értékű. Az évente telepített új erdők nagysága megközelíti a 10 ezer hektárt. A létrehozott országos választmány részletesen feltárja majd a szövetkezeti erdőgazdálkodás nehézségeit. A szakemberek közgazdasági elemzést készítenek az ágazat jövedelmezőségének alakulásáról és a nyereség javításának lehetőségeiről. piai elsőségre, s egyikkel sem tudtam élni — mondta elmerengve. — Még ma is gyakran álmodom a régi időkről, s ilyenkor gyakran versenynek. Bevallom, ma is hiányzik az a speciális • világ, a f eladat—célkitűzés—végrehajtás—megméretés követelmény- rendszere. Hargitayhoz kegyes volt a sors, hiszen 1932-es visszavonulását követően 1985—1988 között ő lehetett az úszók szövetségi kapitánya, s így emberközelből élhette át követői — Darnvi, Egerszegi, Szabó és a többiek — minden várakozást felülmúló szöuli diadalát. Azután leköszönt, majd 1989-ben módszeresen kerülte a szövetséget, s isvekezett néhány perccel több időt tölteni feleségével, kisfiával és édesanyjával. — A viharok az úszók háza táját sem kímélték az utóbbi időben. Immár több hónapja nincs elnöke a Magyar Úszók Szövetségének; ezt a tisztséget ideiglenes jelleggel én töltöm be. Ma már azonban olyan szerteágazóak egy elnpk teendői, hogy azt csak főállású szakember tudná átlátni és végigvinni. Így a jelenlegi megbízatásomat mindenképpen kényszerhelyzet eredményének tartom, és alig várom, hogy igazi megoldás szülessék. Miközben Olivér egyre intenzívebben követeli az esti sétát, Hargitay annyit még elárul: „Ha semmi mást nem tettem, annak azért nagyon örülök, hogy sikerült az úszószövetség részéről meglehetős szerencsétlenül felbontott szerződés következményeit az Aréna sportszergyártó cég bonni illetékesénél elsimítanom. Ez a megegyezés égészen biztosan a korábbi sportsikereimnek, a jó emberi kapcsolataimnak az eredménye.” Azzal kezet adott, s pillanatok alatt eltűntek a budakeszi félhomályban, miközben innen-onnan kutyaugatás hallatszott. Talán a pácienseik köszöntöittéik jótevőjülket? Jocha Károly Az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi dolgozók szakszervezetével közösen 1988-tól bérfejlesztést határozott el négy ütemben kiadva az egészségügyi és szociális ágazatokban dolgozók számára. A döntés szerint minden évben más-más területet priorizáltak volna, először az orvosok, utána a három műszakban dolgozók, majd az egyetemi és főiskolád végzettséggel rendelkezők, jövőre pedig a fizikai állomány bérének javítására került volna sor. A minisztérium tehát előre meghatározta a kiemelten kezelt területeket, a béremelések százalékát, ugyanakkor önállóságot is engedélyezett a megyéknek és az intézményeknek. Lehetőség nyílt például arra, hogy a központi tervektől eltérjenek, ha a területi sajátosságok úgy kívánják. Pest megye sajátos helyzetű az egészségügy szempontjából, mert rengeteg a település, az alapellátás pedig nem koncentrálódik. A fekvőbeteg- ellátás felét a főváros vállalja magára. A Rókuson. és a kerepestarcsain kívül csak két városi kórház van, ahol a megyében élő betegeket ápolják. Ezt a sajátosságot csak magas színvonalú szakrendelő intézeti hálózatkiépítésével lehet ellensúlyozni. Egy 1987-es felmérés szerint egyes területeken a dolgozók bére nagyon lemaradt. Ha ezt a tényt most nem veszik figyelembe, később még nagyobb különbségek alakulnának ki, hiszen az automatizmus mindig a meglévő béreket veszi alapul. A legújabb felmérés alapján a legnagyobb elmaradás a szociális gondozóik, a védőnők és az ápolónők bérénél tapasztalható, azoknál, akik a községékben dolgoznak. Ezért a rendelkezésre álló keretet mindezek figyelembevételéveil arányosan elosztva adták tovább a településeknek. A megyei tanács még külön anyagi segítséget is biztosított a községekben, szociális területen dolgozók béremeléséhez. Tavaly is az arányosságot Húszéves a metró Húsz évvel ezelőtt, 1970. április 20-án utazhattunk először metróval Budapesten, ugyanis akkor avatták fel a 2-es vonal első szakaszát a Deák tér és az Örs vezér tere között. A kelet—nyugati metróvonal 6,5 kilométeres szakaszának építési költségei négymilliárd forintra rúgtak, emellett még az egyes metró- állomásokon kialakított aluljáró-rendszerek beruházási költségei több száz millióba kerültek. A húszéves budapesti metró, bár kimondottan világvárosi tömegközlekedési eszköznek számít, a városkörnyéki beutazóknak is a kényelmét szolgálja. Tervezése során figyelembe vették a főváros környékéről naponta beutazók számát. Ez manapság egyetlen napon 250 ezer embert jelent az agglomeráció 43 településéről. A ma 20 éve átadott első szakaszt a másodikként megnyitott Deák tér és a Déli pályaudvar közötti vonalrész követte, amelyet 1972. december 22-én avattak, ezáltal az Örs vezér tere és a budai végállomás között 10,1 kilométerre bővült a kelet—nyugati irányba haladó metró vonala. Akik Volán-busszal érkeznek Zsámbékról, Perbálról, a Moszkva téren szállnak metróra, ott, ahol a leghosszabb, 140 méteres mozgólépcső viszi az embert a 40 méter mé- Iven fekvő metróállomásra. A 2-es metróvonal kiépítését követően az észak—déli irányban haladó 3-as vonal következett, amelyet több szakaszban építettek meg. Ennek a metróvonalnak az egyik fő feladata a MÁV lajosmizsei vonaláról a beutazó ingázók továbbszállítása a városközpont felé. A főváros mindhárom személypályaudvarának közvetlen metrólkapcsalaita van. Említhetnénk még a Volán— metró kapcsolatokat, hiszen az Engels térre naponta érkezők vagy a Népstadion állomásra befutó távolsági autóbuszok közvetlenül elérhetők a metróval, csakúgy, mint az Árpád hídi buszvégállomás. Szólnunk kell még a távlati tervekről, hiszen a 3-as vonal csupán az Árpád hídig szállítja az utasokat. Innen tovább Újpest irányába már több éve épülget a metró. A legfrissebb híradások szerint azonban még ebben az esztendőben sem fejeződnek be a munkálatok. Pedig nagy szükség lenne erre, hiszen a Vác felől naponta ingázóknak a leggyorsabb továbbutazást biztosítaná. Régen szerepel már a tervekben a csepeli HÉV felszín alatti bevezetése a metró Kálvin téri állomásáig, ez szintén meggyorsítaná az erre közlekedőik t o vá b b ha la dá sá t. Az ezredfordulóig meg kell oldani a ráckevei HÉV metróhoz való csatlakoztatását, be kell fejezni a 3-ias vonal kiépítését egészen Káposztás- megyeirig, de mindenekelőtt el kell kezdeni a 4-es metróvonal kiépítését, amely Rákospalotáról indulva, a Keleti pályaudvar érintésével haladna át Budára, Kelenföldön át, egészen Gazdagrétig. A Budapest—Bécs világ- kiállításról köztudottan megoszlanak a vélemények, megrendezése mindenesetre meggyorsítaná a metróprogram folytatását! Bozó Emil tartották szem előtt, s nem is panaszkodott senki. Sikerült emelni a közegészség- ügyi dolgozók bérét abban az évben is, amikor nekik nem járt volna. Erre az esztendőre a minisztériumi irányelv úgy jelent meg, hogy meghatározta: az orvosok 4, az egészségügyi főiskolát végzettek 3, a másféle egyetemeket és főiskolákat végzett dolgozók pedig 2 ezer forint emelést kapjanak. A köjál-orvosok kérték tehát az orvosoknak járó négyezer forint béremelést, s nem vették figyelembe, hogy az előző években — amikor a minisztérium nem írt számukra elő emelést — mindig kaptak, tavaíly például 11 százalékot. Követelésük tehát nem volt logikus, ennek ellenére szerencsére módjában áll a megyei tanácsnak egy bizonyos összeget más területről felszabadítani, így hát ők az idén is részesültek a béremelésből. Azért döntött így a megye, mert el akarta ismerni azt, hogy a közegészség- ügyi dolgozók nagyon nehéz feladatot látnak el, és munkájuk iga-zán nem tartozik a hálapénzes tevékenységek közé. Sőt mivel szigorú ellenőrző tevékenységet folytatnak. a lakosság szinte ellenségnek tekinti őket. Tény viszont az, hogy az arányos bér- fejlesztés elve szenvedett csorbát, Sz. K. I Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. • A Fémmunkás Vállalat Fe- rencvárosi Gyára azonnali belépéssel jó kereseti lehetőséggel felvesz pénzügyi előadót vagy számlalikvidátort. A Pevdi Központjának fő- könyvelésére keresünk kontí- rozási tudással érettségizett munkaerőt folyószámla-ellenőri munkakörbe. A Fővárosi Sütőipari Vállalat dél-pesti gyáregysége, kiemelt jövedelmi lehetőséggel, felvesz a Bp. XVIII. kerületi kenyérgyár újonnan beinduló McDonald’s üzemébe sütőipari szak- és betanított munkásokat és sütőipari segédmunkásokat 1 és 2 munkarendbe. Keresnek SZTK-ügyintézőt, élelmiszeripari szakközépiskolai végzettséggel laborasszisztenseket is. A Taurus Abroncsgyár felvesz 8 általánost végzett. 18 évet betöltött férfiakat 3 műszakos gumiabroncs-gyártási betanított munkára, valamint szakmunkásokat. Jó kereseti lehetőség. A Penomah Ceglédi Gyára sonkagyártó, ágazati szakmunkásképző tanfolyamot indít férfi és női munkavállalók részére. Felvételi követelmények : 8 általános iskolai végzettség, 16 éves betöltött életkor, egészségügyi alkalmasság. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. Cím : Cegléd, Dohány u. 14. A Vízgépészeti Vállalat keres budaörsi telephelyre egy műszakos munkarendbe lakatost, elektroműszerészt és villany- szerelőket 12—15 eFt közötti fizetéssel. Az Országos Szakipari Vállalat szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező munkatársakat keres az alábbi szakmákban : ács-állványozó, üveges festő-mázoló. könnyűszerkezetes panelszerelő, hidegburkoló. aranyozó és díszítőfestő. Kereseti lehetőség a teljesítménytől függően. Munkásszállást biztosítanak. A tavasz csalhatatlan jele Szurka vá A tavasz egyik csalhatatlan jele az eboltás. Nagyjából a nárciszok nyiladozásának idején megjelennek falun, városon a tanácsi hirdetményeik, amelyek az eboltásra hívják fel a kutyatulajdonosok figyelmét. Eltűnődtem azon, vajon miért éppen lkára tavaszra időzítik a veszettség elleni oltást. Már arra is gondoltam, talán azért, mert télvíz idején egy huzatos udvarban ácsorog- ni az állatorvosnak is kellemetlen. Minél kisebb a település, annál mókásabb látvány az eboltás. Hiszen jobbára olyan kutyusok kerülnek ilyenkor a tű hegyére, amelynek, ha a .nyakörvet ismerik is, a pórázt aligha. Általában nincs is otthon ilyen holmi. így azután bórjúkötélre, spárgára, villanydrótra, vagy rossz nadrágszíjra kötve érkeznek a négylábúak. Ráadásul, mintha éreznék is, hogy nem vár rájuk semmi kellemes a séta végén, ugyancsak húzódozva követik a gazdit. Szigetszentrni'klóson, ahol felvételeink készülteik, egy hatalmas bernáthegyit valósággal be kellett vonszolni a tanácsháza udvarára, ahol már kevésbé „márkás” rokona várakozott. A filmsztárnak is beillő, kedves kis szőfpama- csot ölben hozta a gazdi, a kis keveréket nadrágszíjon húzták be, s úgy félt, hogy azonnal kétlábra állva próbálta gazdáját távozásra bírni. Az eboltás — a sorálló ‘kutyások alkalmi vitája — remek program volt a szomszédos óvoda kis lakóinak is, akik nagy részvéttel szemlélték a szurina váró kutyusoikat. Az óvó néni mintegy vigasztalásképpen mondta is nekik: „na és, ti is kaptok majd oltást”. Vigyél haza — mondják a kutyaszemek A szőrpamacsot ölben hozták (Erdősi Ágnes felvételei)
