Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-17 / 89. szám
4 Lilian 1990. Április it., kedd MÓR VAI UTÁN - SZABADON A legendás Petőfi kell Miiközben a Petöfi-legendát szétoszlatni akaró, komoly anyagi áldozatoktól vissza nem riadó Morvái Ferenc vállalkozó Ulan Üde-i kalandjának sikerét a Magyar Tudományos Akadémia szakértői bizottságának tagjai mind egyértelműbben megkérdőjelezik, a lelkes üzletember mégiscsak osztozott Petőfi Sándor sorsában; csak ő nem Szabadszálláson, hanem Kiskőrösön szenvedett vereséget a képviselő- vállas ztásőkon. Mindenesetre a neves tudósok, bár szakterületükön többségében negatív vizsgálati eredményekről számolnak be, mégsem átallják felhívni a figyelmet arra, hogy biz’ az elmúlt közel másfél század során a hazai és külföldi levéltárakban nemigen tülekedtek kutatóink. Mintha félnének attól: véletlenül mégiscsak Petőfibe botolhatnak. Jut is eszembe, hogy az egyik utolsó lelkes Petőfi-ku- tató Dienes András volt. O a 60-as évek elején — váratlanul bekövetkezett haláláig — még arra is képes volt, hogy például IBUSZ turistabusz-különjáratokat szervezzen „Petőfi nyomában”, a Duna—Tisza közén, s az egynapos kirándulásokon Egressy István előadó- művész az eredeti helyszíneken szavalta el az ott született verseket. Hangulatosak, szokatlan izzásúak voltak a gyermekkorunkból megőrzött s ott újjászülető rímes dallamok. Az már azonban egyáltalán nem tűnt szívderítőnek, hogy a tudós a költő szülőhélyvitájának két prófétáját: dr. Mezősi Károlyt és Istenes Jánost — tud- tukon kívül — a publikum előtt tette nevetség tárgyává. Mindezzel nem hozakodnék most elő, ha ez a Dienes András nem vett volna részt 1956 augusztusában — Bartha János professzor társaságában — Segesváron ann ak a román—magyar bizottságnak a munkájában, amely „kutatta Petőfi csontjait és arra vállalkozott, hogy megállapítsa Petőfi halálának helyét”. Lapélődünk, a Pest Megyei Népújság 1956. szeptember 16-i, illetve 1956. október 7-i számában egyaránt foglalkozott e vegyes bizottság munkájával. A szeptember 16-i „A Pető- fi-kutatás margójára” című cikkből idézünk: Petőfi sírhelyét 107 év múlva sem sikerült megtalálni, utolsó útja és halála helyének lehetőség szerint pontos megállapítása csak akkor lesz végleges, ha majd a két akadémia megvitatja a bizottság jelentését...” Egy csillag kihunyt... méliás hölgyben, vagy a Wa- lewska grófnő című filmben nyújtott alakítása. A felívelő pálya azonban 1941-ben megtört, s Garbo ettől a pillanattól kezdve már csak emlékeinek élt. Rajongói kérésére sem volt hajlandó visszatérni a filmstúdiókba, s magányáról 1954-ben még az Oscar-díj átvétele kedvéért sem mondott le. Október 7-én „Petőfi csontjai...” cím alatt Bartha professzor nyilatkozott többek között imigyen: „...Bejártuk a csatatérnek szinte minden zugát... A próbaásatások azonban sikertelenek voltak. Petőfi sírhelyét vagy földi maradványait nem találtuk meg. Az egész területet fel kell tárni ...” „ ... Eredményeinkről részletesen a két akadémiához benyújtott jelentésünk számol be. Megcáfolható minden olyan feltételezés, mely szerint Petőfi élve került ki a csatából, valóban ott esett el a harc mezején. Nem karddal a kezében, mert aznap csak nézője volt az ütközetnek...” Jogos — azt hiszem — mindezek után kérdésem : a két akadémia valaha is megvitatta-e a bizottság 1956-os jelentését?! Pedig miket is produkál a véletlen ! Harmincnégy esztendő múltán, 1990. március 16-án Lőrincze Lajos nyelvész professzor kétszer is elmondta „Édes anyanyelvűnk” című műsorában — Bem vagy Bém nevével kapcsolatban —, hogy (miközben Petőfi tizenháromszor Bemnek, de egyszer Béninek írta) a tábornok annyira óvta a költőt, hogy a csaták kezdete előtt „kitalált” levelekkel futárszolgálatra küldte messzi tájakra... Persze mindezektől függetlenül Petőfi és legendája örökké élni fog. Mert miként Nemeskürty István fejti ki irodalomtörténetében — s tán ez is témánkhoz tartozik — : Petőfi cik,;- kusan visszatérő depressziós rohamaival sem merünk úgy istenigazából foglalkozni. „Ezt a Petőfit sohasem vizsgáltuk. Oda se figyeltünk rá. Pedig egy Ady, egy József Attila pokla éghetett benne.” — írja Nemeskürty. Ám hiába: nekünk csak a legendás Petőfi kell! Alacs B. Tamás Jogi tanácsok Átmeneti lakásfelújításkor • A haszon- élvezet nem örökölhető • Jövedelemadó ingatlan értékesítésekor # A közeljövőben felújítják P. V. budapesti olvasónk tanácsi lakását. A munka olyan nagy mértékű, hogy ki kell költöznie több hónapra. Azt kérdezi, ilyen esetben milyen lakást kötelesek számára biztosítani. A lakásban végzendő mun- kák egy része a bérbeadó feladatát képezi és ennek elvégzésekor vita lehet a felek között. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a bérlőt az épület karbantartásakor, illetőleg helyreállításakor tűrési kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy valakinek a feje felől szét lehet verni a lakást, mert ha a felújítás, karbantartás, vagy korszerűsítés olyan mértékű, hogy az veszélyezteti a bérlő vagy a vele együttlakó személyek egészségét, illetőleg testi épségét, átmeneti időre a bérbeadó köteles számára másik lakást biztosítani. Ez a tanácsi lakás esetében a lakással rendelkező szerv kötelezettsége. Ilyen esetben a legtöbb vita forrását az képezi, hogy a bérlőnek el kell-e fogadni az átmeneti lakást vagy sem. Nyilvánvalóan a bérlőt nem illetheti meg olyan védelem, mint a végleges kiköltözésnél, hiszen azt figyelembe kell venni, hogy az átmeneti kényelmetlenségek után minőségileg jobb lakáskörülmények közé kerül és ezért neki is áldozatot kell vállalnia. A megfelelőségnek az a feltétele, hogy ugyanabban a helységben legyen, mint a felújítandó lakás és az átmeneti lakás követelményeinek megfeleljen. Ebből következően lehetséges, hogy a lakás rosszabb állapotban van, mint a korábbi és kevesebb mellékhelyiséggel rendelkezik. A bérlő legfeljebb olyan Az „isteni Garbo” vasárnap másodszor — immáron örökre — távozott e világról. A Stockholmban született színésznőt 84 éves korában, New Yorkban ragadta el a halál. Greta Garbo először 1941- ben — közel két évtizedes tündöklés után — „A kétarcú asszony” című filmjének kudarca miatt zárkózott el a világtól. Pedig Greta Gustafsson élete eleinte egészen más pályát sejtetett: édesapja halála után tizenéves korában egy stockholmi áruházban mint eladólány kezdett dolgozni egészen addig, amíg egy reklámfilmes fel n«m fedezte. Igaz, ekkor még tsak a reklámszakma számára. Greta azonban már ekkor beleszeretett „a Moziba”. Jelentkezett a Királyi Színházi Akadémiára, s közben a filmstúdiókat járta, szerepeket kérve. Hamarosan sikerült is a felvevőgép elé állnia: 1923- ban a Csavargó Péter című svéd komédiában kapott szerepet. Az áttörésre 1924-ig kellett várnia, ekkor látogatta meg a stockholmi színiakadémiát Mauritz Stiller ismert svéd rendező. A mozinézők bálványa ettől kezdve sorra játszotta el nagyszerű szerepeit. Sikerét, sok más színésztársával ellentétben, a hangosfilmek megjelenése sem törte meg. Ma is a filmművészet remekeinek számít 10 némafilm- és 14 hangosfilmszerepe. Felejthetetlen a Karenina Annában, a Krisztina királynőben, a KaElbagyott szavak Himpellér Csodás tájakon kanyargó ösvény! A táj a nyelvi kölcsönhatás. S az ösvényt először úgy nevezik: humpeln. Német ige. Jelentése — drága magyar nyelvünk, mi mindent kínál fel reá! — botorkál, csoszog, ügyetlenkedik, sántikál. A német népnyelv azt formálja ki az igéből: Hűmp- ler. Aki ráérdemesül erre a főnévre, az lehet sehonnai alak, ügyetlen munkás, kontár. Amikor eleink átveszik a Hümplert, gyarapítják jelentéstartalmát. Már nemcsak a kontárra ütik rá e bélyeget, hanem a csirkefogóra, a gazemberre is. Közben a Hümpler himpellérré lágyul az ajkakon, tartalma azonban nagyon is kemény marad. Üssük csak fel Széchényi Pál kalocsai érsek Bécsben, 1807-ben megjelent kétkötetes Levelezés-éti A Rákóczival folytatott tárgyalásokra kijelölt királyi biztos — a magas méltóság viselője mindkét fél bizalmát bírta, ám fáradozásai az udvar hajthatatlansága miatt nem jártak eredménnyel — így írt 1704. augusztus 22-én kelt jelentésében a budavári idegen zsoldosok himpellérségéről : „A paraszt embernek puskaporral töltik meg a torkát, és a hasán veti ki magát a por; sütik, nyúzzák elevenen a szegénységet; az asszonyokat emlöjöknél fogvást kötik fel a gerendában (ti. a padláson); a templomokat fosztják, a papokat ölik.” Hol van ez a himpellérség attól, amivé a későbbi évtizedekben szelídül a szó! Mert fedi még a gazembert is, ám rá-rá- kerül a címke arra is, aki csak huncut, ra- vaszkodó, sőt tájszóként már himpellérez- nek eleink: tétlenkednek, semmittevéssel múlatják az időt, haszontalanul töltik a napot. Bezzeg nem így tett például — a napjainkban újra „felfedezett”, s némely történelmi tanulmányban már-már a törvényesség, a rend példájaként szereplő hóhér — Haynau! A Pesten, 1849. július 20-án kiadott, ún. 3-dik Hirdetményében a himpelléreknek, akik nem engedelmeskednek, azt ígéri: „A nemzeti háromszínű jelvények viselői rögtönbíróságilag agyonlövetnek.” Ma a megyében egy-egy esztendőben hétezer olyan bűnelkövető kerül a hatóságok kezére, aki ellen vádat emelnek. Ki közöttük a valódi himpellér, a konok gazember, s ki a pitiáner kis tolvaj, az idős emberekre specializálódott sunyi csaló, az alkohol biztatta mai lókötő, azaz autótolvaj, ki tudja? S ki lesz ezekből a kicsikből, az először csak botlókból a profi: himpellér? Mert ma már ezerfelé közelít az előbb említett, hétezer fős táboron belül a fiatalkorúnknak a száma, azaz van vállalkozó, nem apad az utánpótlás. Habitus, jellem, körülmények, ismerősök, véletlenek, családi feltételek vonzata a himpellérré válás? Ma már jobbára csak az idősek szájára téved rá a szó: himpellér. A fiatalabbak számára, más egyébbel együtt, elhagyott kacajnak látszik: mi szükség rá?! Ha him- pellérkedik a kölyök, mert huncutkodik, ha himpellérez éppen a munkás, mert ideje haszontalan töltésére kényszeríti az anyaghiány, ha himpellérnek jelölik a szoknyák körül sokat forgót, s ugyanígy a veszedelmes gazembert, a rablót, a betörőt, a gyilkost, akkor ki bajlódik az ilyen sok jelentésű fogalommal? A kacatok közé vele! Ha így haladunk, akkor az irodalmi alakok legőszintébb-legnevesebb himpellérje, Gloster herceg is fakulni kezd. Gloster, a későbbi III. Richard — Shakespeare zseniális teremtménye — röppentette szárnyra a legőszintébb önvallomást: „Ügy döntöttem, hogy gazember leszek”. Az 1947- ben készült, Vas István-iéle fordításnak köszönhetjük a mondatremekeket, ám idézni a monológnak csupán ezt a sorát szokták, a folytatást már nem. Holott a következő sorban ez áll: „S utálom a kor hiú gyönyörét”. Azaz: nem a gyönyörért, hanem éppen annak ellenében hozatott a döntés... De ma már ki az, aki bejelenti : gazember lesz? S ráadásul a gyönyörök ellenében ... Mészáros Ottó szobaszámú átmeneti lakásra tarthat igényt, mint a korábbi bérleménye, de még a kevesebb szobaszámú lakást is köteles elfogadni, ha két-két személyre egy-egy lakószoba jut. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy nem átmeneti lakással, hanem más módon oldják meg a felújítás alatti elhelyezést, például a bérlő maga gondoskodik arról. Ilyen esetben viszont a költségei megtérítését kérheti. g Édesanyám boldog házasságban élt mostohaapámmal, aki sajnos egy fél éve meghalt. Sem édesanyám, sem én soha nem vitattuk, hogy mostohaapám gyermekei öröklik azt a házat, amelyet még első feleségével közösen vásároltak. Édesanyám ezért nem is akart a. házban maradni, hanem megegyezett az örökösökkel, hogy a haszonélvezetét azok megválthatják. Mielőtt bármiről írást csináltak volna, édesanyám hirtelen elhunyt. At örökösök most nem akarják a szerintem édesanyám után járó részt kiadni. Az özvegy egyéni szükségleteinek biztosítására alkotta meg a törvény a haszonélvezetet, amely teljesen a túlélő házastárs személyéhez kapcsolódik. Ezt jelzi az is, hogy újabb házasságkötéssel a haszonélvezeti jog megszűnik. Igen gyakran előfordul azonban, hogy a haszonélvezet sem az örökösöknek, sem az özvegynek nem megfelelő. Ezért teszi lehetővé a Polgári Törvénykönyv, hogy mind a házastárs, mind az özvegy kérhessék a haszonélvezet megváltását. A megváltásra azonban csak az örökléstől számított egy éven belül van lehetőség. Amennyiben a felek ebben megállapodnak — illetve vita esetén a bíróság a megváltást ítéletével engedi —, a vagyonból a házastársat olyan rész illeti meg, amelyet az elhunyt gyermekeként törvényesen örökölne. Tehát, ha a három gyermek örököl, az özvegy mint negyedik gyermek részesül a vagyonból. A megváltást természetben, vagy pénzben kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy olyan megoldás is lehetséges, mely szerint a túlélő házastárs tulajdonosként rendelkezik az örökölt ingatlan egy részével. A mi esetünkben a felek között írásban megállapodás nem jött létre, márpedig az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó bármilyen megállapodásra írásbeli formát határoz meg a jogszabály. Ennek megfelelően tehát az elhunyt szülőnek tulajdona még nem keletkezett, így azt örököse jogszerűen senkitől sem igényelheti. Maga a haszonélvezet ugyanis olyan személyhez fűződő jog, amelyet nem lehet örökölni. • 1987-ben 350 000 forintért egy kis telket vásárolt I. G.- né váci nyugdíjas. Azt szeretné megtudni, ha öt év múlva eladják, kell-e neki jövedelemadót fizetni. A tíz évnél nem régebben szerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adóköteles. A jövedelem megállapításánál a vételkor és az eladáskor mutatkozó különbséget veszik figyelembe, amelyből levonják az értéknövelő beruházások összegét. Abban az esetben, ha a jövedelmet a saját, vagy a gyermekek lakásvásárlására használják fel, nem kell adót fizetni. Annak a körülménynek, hogy valaki nyugdíjas, csak olyan formában van jelentősége, hogy magára a nyugdíjra nem kell adót fizetni. Ezen felül, ha a nyugdíj és az adott évben szerzett jövedelem együttes összege az évi 108 000 forintot nem haladja meg, a nyugdíjasnak nem kell adót fizetni. Az ingatlan átruházásából származó jövedelemadó megállapításakor az a kedvezmény illeti meg az adózót, hogy a jövedelem legfeljebb három évre megosztható, feltéve, hogy a magánszemélynek e jövedelme (vagy annak egy része után) nincs halasztott adója. Abban az esetben azonban, ha a vétel és az eladás között háromnál kevesebb év telt el, a jövedelem nem osztható meg hosz- szabb időre annál, mint ameny- nyi teljes évig az ingatlan a tulajdonában volt. Dr. Sinka Imre § Tíz nap rendeletéi Módosította a művelődési miniszter a felsőoktatási intézmények felvételi rendjét. Az 5/1990. (III, 27.) MM rendelet melléklete felsorolja azokat a versenyeket és vetélkedőket, amelyek helyezettéi részben vagy egészben mentesülnek a felvételi vizsga alól. Ugyancsak e jogszabály tartalmazza a felvételi vizsga pontszámítási rendszerének szabályait. Az ÁBMH elnökének 8/1990. (III. 27.) sz. rendelkezése 1990. február 1. napjával 4800 Ft- ban, órabérben dolgozóknál — 42 órás munkahétre vonatkozóan — 26,50 Ft-ban állapította meg a munkabérek legkisebb összegét. A textiliparban, a bőr-, szőrme- és cipő- iDarban, a textilruházati iparban, a kézmű- és háziiparban, valamint az erdőgazdálkodásban dolgozóknál ezt a rendelkezést csak 1990. április 1. napjától kell alkalmazni. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1990. évi 27. számában olvashatják. A Magyar Közlöny 1990. évi 28. számában több jogszabály jelent meg az 1945 utáni személyes szabadságot korlátozó rendelkezések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről. A 65/1990. (III. 28.) MT rendelet az internált, a kitelepített, a Szovjetunióba hurcolt, közbiztonsági őrizetbe helyezett, valamint az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélés miatti időket szolgálati időnek ismeri el, és részükre ennek megfelelően nyugdíjat és más társadalombiztosítási járadékot állapít meg. A meghurcoltatás tényéről kérelemre a Belügyminisztérium, illetve az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélésekről a Fővárosi Főügyészség, kivételes esetekben pedig az I. fokon eljárt bíróság állít ki igazolást. Ugyancsak ebben a Közlönyben találhatóak azok az országgyűlési határozatok is, amelyek arra kötelezték a kormányt, hogy az 1938—45 időszakban faji, vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált személyek, vagy a Szovjetunióba elhurcoltak, illetve az 1945 és ’63 között személyes szabadságukban korlátozottak kérelmeinek orvoslására, valamint a német kisebbség kártalanításáról terjesszen elő törvény- javaslatot. ■* •< -, * » m mm b mÆ ■ • r - * JSz Érdi RFESZ Rruház tavaszi ajánlata: üvegszálerösítésü Curver kerti asztal, 11 300 Ft-ért, Curver kerti szék, 8320 Ft-ért, öntapadós, jugoszláv gyártmányú tapéták. többféle színben, 1 tekercs (15 négyzetméter), 2430 Ft-ért, mikrohullámú sütök 18 100 Ft-tól 31 700 Ft-ig, gőzölős vasalók, 1910 Ft-tól 8390 Ft-ig.
