Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-17 / 89. szám

1990. ÁPRILIS 17., KEDD 5 Az életben maradásért A szűk egy éve nyílt ABC előtt kis csoport tárgyalja az eseményeket: nemsokára eldől, hogy a 70 jelentkező erdélyi család közül kik kapják meg a nemrégiben parcellázott 30-35 házhe­lyet. — Nem tudom, minek jön­nek ide ezek a románok — szól egy fejkendős nénike. — A falu így csak elkótyavetyéli a jó földet. Most olcsón oda­adják nekik, egv-két év múl­va pedig — az újság is meg­írta — Pátyon rózsadombi lesz a telek négyszögölének ára. — Elegen vagyunk a jött- mentek nélkül is — csatlako­zik hozzá a másik asszony. Reggelente a busz már meg sem áll a faluban, mert meg­telik az első állomáson. És akkor még ide akarnak embe­reket hozni? Tervek a kocsmában — Furcsa emberek a pátyl- ak — mondja egy fiatalasz- szonv. Egyik kezében szatyor, másikkal gyerekkocsit tol. — Mi csak két éve lakunk itt, de ennyire befelé forduló, ma­guknak való embereket még sehol sem láttunk. Nézzen csak körül a faluban, sehol egy üzlet, kisbolt, egy szol­gáltató kisiparos. Csak a két- három állami üzlet van, mert még a vállalkozásoktól is el­zárkóznak. Szívesebben ingáz­nák Budapestre. így persze hogy teli van reggel a busz. Minket is a jöttmentek közé sorolnak, hiszen csak nemrég költöztünk ide. Az is „gyütt- ment”, aki hatvan éve él itt, de nem mondhatja, hogy ősei három ízig visszamenőleg pá- tyiak. A környéken csupa sváb település található, Páty azonban régi magyarlakta köz­ség. Sok olyan család él itt, amelyik több száz évre visz- sza tudja vezetni helyi erede­tét. — Jellemző — csatlakozik a beszélgetéshez egy fiatalem­ber —, hogy az erdélyieket csak úgy, röviden románoknak nevezik, azt sem tudják — vagy nem akarják tudni —, mi a különbség a kettő között. És hogy ide fognak költözni! Hát ez aztán végképp szálka a sze­mükben. A nagyhangúak már most tervezgetik a kocsmában, hogy majd ők miként bánnak el azokkal, akik ide mernek tolakodni. Több lesz az adóbevétel □ Lehet a közhangulaton változtatni? — kérdezem Szabó Zoltánné tanácselnö­köt. — Aktívabb ^felvilágosító munkával talán igen. Mi már ’88 óta propagáljuk, hogy az erdélyieket segíteni kell. Ta­lálkozókat is szerveztünk az erdélyiek és a falu között. Most hallottuk, hogy a múlt hónapban ötször annyian jöt­tek, mint korábban. Eddig csak a jobb élet reményében menekültek hozzánk, most már a megmaradásért. Jönnek tehát, ha nyomorra, ha albér­letre, akkor is. Reménykedünk, hogy meg lehet majd az embereknek magyarázni; a falu sem jár rosszul. Azon a részen, ahol parcelláztúnk, igen sok gon­dunk akadt. Rendezetlen volt a terület, és a föld tulajdonvi­szonya sem volt egyértelmű. Félig tanácsi, félig termelőszö­vetkezeti az ingatlan. Ahhoz, hogy ezt rendezzük, legalább tízmillió forintra lett volna szükség, márpedig ennyit a falu nem tud előteremteni. A tsz-től a Pest Megyei Tanács és a Belügyminisztérium anya­gi segítségével vettük meg a tulajdonjogot. A pénzből még a közművesítés egy részére is futotta, a villanyt a budapesti ELMÜ vezette be. A Füzes­patak mederáthelyezésében a honvédség segített. Nekünk csak az itt dolgozó katonák szállását és ellátását kellett biztosítanunk. Ezzel is renge­teg pénzt takarítottunk meg. Az utakat ezután tesszük jár­hatóvá. Talán belátja majd mindenki; jó lesz, ha ezt a külterületi részt szépen rend­be tesszük. Nem beszélve arról, hogy a lakosság létszámának növekedésével a tanács szemé­lyi jövedelemadó-bevétele is gyarapodik. □ Kié az ötlet, hogy az erdélyieknek segítő kezet nyújtsanak? — Szélyes Csaba, az Erdély Kulturális és önsegélyező Egyesület elnöke és Turan Sándor, az Üj Tudományok és Művészetek Egyesületének el­nöke keresett meg minket, tudnánk-e segíteni? Úgy dön­töttünk, hogy támogatjuk a , kérést. Ezeknek a telkeknek 210-220 forint az ára négyzet- méterenként, a vevőknek át kell még vállalniuk a vízmű­társulati hozzájárulást is. □ Milyen szempontok alapján döntik el, hogy a hetven jelentkező közül vehet itt telket? — Akik már eddig is Pá­tyon laktak albérletben vagy rokonnál, azok mindenképpen köztük lesznek. Hat családról van szó. Szempont az is, ki­nek van állandó munkahelye, hogy jövedelméből biztosítani tudja, hogy a ház valóban fel­épüljön. Számít a szociális helyzet, s az is, hogy folya­matban van-e a családegyesí­tés. Mindezen kérdések elbírá­lására bizottság alakult a pár­tok, tanácstagok, valamint az Űj Tudományok és Művésze­tek Egyesülete részvételével. A tanács ebben a társadalmi csoportban csupán megfigyelő­ként vesz részt. Három órát alszik Szabó Árpád jelenleg is Pá­tyon él. Már most vásárolja, gyűjtögeti az építőanyagot. Sok szakember jött Erdélyből, ezek a házak kalákarendszer­ben. saját munkával épülnek majd. Egy asszony elmondta, hogy férje két teljes munka­idős állásban dolgozik, így, ha az utazást is számolja, napi három órája marad pihenésre. De kell a pénz, építkezni sze­retnének. Egy elvált asszony két fel­nőtt lányával— akik itt mű­vészeti főiskolára járnak —, jó egy éve telepedett át. Mind­hárman albérletben laknak Budapesten : — Nettó fizetésem 7100 forint, az albérlet háromezer­be és a rezsi költségébe kerül. A lakás nyirkos, sötét Egész nap ég a villany, svábbogár, sőt, néha egér is van. Nagyon elhanyagolt, de ennyi pénzért jobbat nem kapok. Telket sze­retnénk, egyelőre faházzai. Másodállást is vállalnék, csak hogy kimozduljunk már a holtpontról... Szegő Krisztina EGYSZERŰBB ÜGYINTÉZÉS Változtatást szeretnének a rendőrök <; A hazánkban végbemenő fordulat egyik legneuralgikusabb ^ pontja a rendőrség. Pedig ahhoz, hogy magas színvonalon dol- i gozhassanak, gyökeres változásokra van szükség. Nekünk, az S utcán járó-kelő állampolgároknak legfőbb óhajunk, hogy — S akár gyalog vagy járművön utazva — biztonságban érezzük ma­§ gunkat. Így van ez Gyálon is, ahol sajnos közismerten magas ^ a bűntények száma. De lássxik csak. ml húzódik meg a ku- t lisszák mögött. Vajon mit tesznek Gyálon a rend őrei azért. hogy megőrizzék a lakosság munkával szerzett javait és testi S épségét? Erről beszélgettem FUlöp Sándor nyomozóval. A bűnözés országos szinten annyira megnövekedett, hogy ilyen kis létszámmal nehéz az eseményekkel lépést tartani. Ezt az állományt a hetvenes években alakították ki. az ak­kori ötszáz körüli bűnesetek számát figyelembe véve. 1989- ig háromszorosára nőtt az évi iktatott bűnügyek száma, en­nek ellenére nincs több rend­őr. Ráadásul technikai feltéte­leink drasztikusan romlottak, már csak helyszíni szemlével lehetett bizonyítani, hogy tör­tént-e bűncselekmény vagy nem. FERTŐZÖTT TERÜLETEK Mindenki látta, hogy a hely­zet alaposan megérett a változ­tatásra. A dabasi kapitányság is bekapcsolódott egy kísérleti rendőrállomás szervezésébe. Ez a rendszer hasonló a régi rendőrőrshöz, de egy nagy kü­lönbség van: ez a rendszer bűnügycentrikus, míg a régi alapvetően közbiztonsági kö­zéppontú volt. A bűnügycent- rikusság azt jelenti, hogy az ál­lomás vezetésével szakembert bíztak meg, aki tapasztaltabb nyomozó s emellett a csapat­ban rpeciális területek alakul­tak: külön foglalkoznak a rab­lásokkal, a gépkocsifeltörések­kel, a betörésekkel. Hogy mennyire volt szükséges ez a változtatás, bizonyítja a bűnö­zés visszaszorításában elért óriási eredmény. Március nyolcadikától itt Gyálon lehet elintézni a sze­mélyi igazolvánnyal és útle­véllel kapcsolatos ügyeket. Nem kell Dabasra utazni; a kérel­met az emberek helyben nyújt­ják be, s mi továbbítjuk a da­basi kapitányságra, s a kész okmányokat postán kapják meg az érintettek. A nagy leterheltség mellett is sikerült elérni, hogy mindig van rendőr az utcán. A há­rom „fertőzött” területen ; Ócsán, Felsönémediben és Gyá­lon önálló központokat szer­veztünk; ma már a legtávo­labbi pontra is percek alatt megérkezünk. Ebben önzetlen segítséget kapunk a társada­lomtól is. Öcsán például önvé­delmi csoport kezdte meg mű­ködését. A harminc-negyven polgárból álló gárda éjjel meg­figyelő szolgálatot lát el. Ugyanúgy járőröznek rádióik­kal, mintha rendőrök lenné­nek. Ha gyanús dolgot észlel­nek, azonnal jelentik és a hely­színre érkező rendőröknek sokszor csak igazoltatniuk kell. BUSZOS BETÖRŐK Gyál földrajzi adottsága kü­lönleges problémát vet fel: a rendszeres kék busz két oldal­ról is érinti, s így az esetek többségében a betörések nem itteni lakos számlájára írha­tók. Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetőt „munkája” köz­ben nem érik tetten, akkor mint aki jól végezte dolgát, a következő járattal visszamegy és természetesen tovább foly­tatja tevékenységét. Ez a csí­rája a szervezett bűnözésnek is, hiszen a fertőzött területen élő elkövetők a precíz infor­mációk birtokában gépkocsi­Nyár végére minden meglesz Az Örkényiek nem sajnálják a pénzüket Örkény mindössze kilenc ki­lométerre van Dabastól, ám a korábbi kiszolgáltatottságot — amit az iskolába, SZTK-ba já­rás okozott a nagyközség la­kosainak —, három nagyberu­házással most megszüntetik. Üj orvosi rendelő, oktatási in­tézmény épül, és bővítik a szakmunkásképző kollégiu­mát is. Erről beszélgettünk Kovács László tanácselnökkel, Kéri László vb-titkárral és Buncsák Gábor általános is­kolai igazgatóval. — Az Örkényi szakmunkás- képző építésének, a kollé­gium bővítésének gondolata még a 60-as években vetődött fel — emlékezik Kovács Lász­ló. — Megvalósítására azon­ban csak a ’80-as évek köze­pén került sor, amikor nőtt a községek önállósága. Ekkor döntöttünk a 120 gyereket be­fogadó kollégium építéséről. Az 50 millió forintos beruházást a Pest Megyei Tanács finan­szírozta. Saját erőből gazdál- kodtuk ki a tervezés költsé­geit és a közműhálózat fej­lesztésének anyagi fedezetét. A kettő együtt mintegy 3 mil­lió forintot tett ki. — Hol tartanak a beruhá­zással? — Jól haladunk, július 31- ig elkészül. Gondjaink a kol­légium berendezésével van­nak; ezt a pénzt is ki kell gaz­dálkodnunk. A rendelőintézet építése 1987-ben kezdődött. Költsége 37-38 millió forint. A tervek szerint ez év augusztus 15-én adják át. Itt rendel majd a két körzeti orvos, bevezetik az állandó éjszakai ügyeletet: Örkény, Pusztavacs, Tábor­falva és Hernád lakosai ré­szére. Lesz fizikoterápiás ren­delés, egy „rntni”-laborató- rium, fogorvosi és gyermek­szakrendelés, anya- és csecse­mővédelmi tanácsadás és el­látás, valamint néhány fekvő beteg fogadására szolgáló kór­terem is. A fenntartás költségeit zöm­mel a helyi tanács viseli, a pénz kis része megyei céltá­mogatás címén érkezik majd. Ez a rendelővel együtt felépü­lő szolgálati lakásra használ­ható fel. Az Örkényi lakosok egyenként évi hatszáz forint­tal járulnak hozzá a beruhá­zásokhoz. Bár a „teho” orszá­gosan megbukott, az Örkényiek val percek alatt végrehajta­nak egy betörést. Rendőr le­gyen a talpán, aki túljár az eszükön. Nagy problémát jelentenek az alaptalan feljelentésekkel járó bírósági beidézések, ame­lyek szinte reménytelen harc­nak látszanak. A meghurcol­tatástól tartó rendőrök kime­rültek és sokszor az utcán szolgálatban lévő kolléga csak a végsőkig eldurvult helyzet­ben avatkozik be. Pedig a rendőrnek mindig is joga és kötelessége volt az általa gya­núsnak vélt dolgoknak utána­járni. de már félnek minden intézkedéstől. Előfordult pél­dául, hogy egy rendőrt sza­bálysértési ügy kapcsán egy év alatt négyszer jelentettek fel, tehát tizenkét-tizenhárom al­kalommal kellett az ügyészsé­gen megjelennie. Ennyiszer helyettesítettünk, mert a mun­kának azért mennie kellett. A hiábavaló zaklatások enyhíté­sére kevés, hogy mindegyik vád alól felmentették. A hely­zet az, hogy az utcán már senki sem meri megvédeni a másik ember testi épségét, pedig ez lenne a rendőrök hi­vatása. A RÉGI BECSÜLET Vissza kellene kapnia az ut­cán is a rendőrnek régi be­csületét. Ez most mindannyi­unk érdeke. A szervezett bű­nözés ellen csak technikailag jól felszerelt gárdával lehet csatát nyerni. Ha ez megvaló­sul, elmondhatjuk, hogy a ma­gyar bűnüldözésnek megérde­melt helye van a nemzetközi mezőnyben. Erdüssy Katalin nem sajnálják a forintjaikat, ha közös a cél... Bővítik az Örkényi általá­nos iskolát is. Erre azért volt szükség, mert a község vállal­ta az értelmileg enyhén káro­sodott gyerekek gyógypedagó­giai ellátását. Sajnos sokan szorulnak ilyen oktatásra, s a régi épületet már kinőtték. A költségvetés 15 millió 950 ezer forint. A beruházásnak 1991. március 31-re kell elkészül­nie. Kéri László vb-titkár meg­jegyezte, hogy már csak az új SZTK laboratóriumi személy­zete hiányzik. Az általános iskola igazga­tója szerint is fontos az isko­labővítés, mert Örkényben mintegy száz gyerek szenved enyhe fokú értelmi fogyató kosságban. Speciális képzésü­ket, elhelyezésüket egyaránt biztosítani kellett. — Lesz-e, van-e együttmű­ködés az egészségügyi dolgo­zók és a pedagógusok között? — Az orvos-tanár kapcsolat úgy-ahogy eddig is funkcio­nált — mondja Buncsák Gá­bor. — A munkafeltételek mi­nőségi javulása bizonyára a tartalmi munkában is érezhe­tő lesz. Áttekinthetőbbé válik például a potenciálisan veszé­lyeztetett családok köre, és na­gyobb figyelemmel számsze­rűen is csökkenthető a hátrá­nyos helyzetű gyerekek köre, Hangsúlyozom: az enyhe fo­kú visszamaradás nem orvosi eset. A fejlődési rendellenes­ség pedagógiai módszerekkel és megfelelő szakapparátus­sal korrigálható. Az egészségügy, szociális el­látás. és a szakképzés — egy „kosárba” tartozik Örkény­ijén. Ezért több is, mint egy- egy jól sikerült beruházás ... Hunyor Zsolt Furnérkészítők Lóréven, a Duna Menti Ter­melőszövetkezet faüzemében mintegy negyvenen dolgoznak. Raklapokat és a bútoriparban keresett furnérlapokat készí­tik. Az utóbbiból évente 1100 négyzetméter hagyja el a ló- révi műhelyt. Dobos Istvánné — képünkön — úgynevezett táblásítógép segítségével ra­gasztja össze a vékony fala­pokat.. (Hancsovszki János felvétele) Magyarok a kaszinókban Black Jack is A Pénzügyminisztérium áp­rilis 15-étől engedélyezi a 18 éven felüli magyar állampol­gároknak — a devizajogsza­bályok betartása mellett —, hogy látogathassák a magyar- országi kaszinókat, amelyek­ben valutáért játszhatnak. Ezt Nagy Miklós, a Magyar Já­tékkaszinó Kft. igazgatója kö­zölte, hozzátéve: az erre vo­natkozó engedélyt már régóta kérték. A kaszinókban azt nem ellenőrzik, hogy kinek honnan van a valutája, szá­mukra egy a fontos: a tisz­tességes játék, és hogy ne ke­rüljön hamis pénz forgalom­ba. A kft.-t 3 millió nyugatné­met márka alaptőkével 1980- ban hozták létre, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vál­lalat 51 százalékos és a Ca­sino Austria AG 49 százalé­kos részesedése mellett. Azóta az alaptőkét 5 millió márkára növelték. Az első kaszinót 1981-ben a budapesti Hilton­ban nyitották meg, a máso­dikat 3 évvel később Hévízen, majd tavaly Sopronban és a dunai Schönbrunn hajón, Bu­dapesten nyílt kaszinó. Ter­veik szerint még ebben az év­ben újabb kaszinókat nyit­nak mind a fővárosban, mind vidéken, de úgy tudják, hogy több más külföldi cég, illetve magyar vállalat és magánsze­mély is készül kaszinónyitás­ra. A kft. négy kaszinójának múlt évi forgalma meghalad­ta a 6 millió dollárt, ami nyu­gat-európai összehasonlításban közepes forgalomnak felel meg. A leglátogatottabb a soproni, a legtöbb bevételt azonban a budapestiek hoz­zák. Az eddigi legnagyobb nyeremény 80 ezer márka volt, a legnagyobb veszteség pedig 100 ezer márka. A magyarországi kaszinók­ban 110 krupié dolgozik, a ré­gebbieket Ausztriában képez­ték ki, az újakat pedig ma­gyarországi tanfolyamokon, de valamennyien rendszeres oszt­rák tréningeken vesznek részt. A kaszinókban egyébként francia és amerikai rulett, Black Jack, szerencsekerék és játékautomaták találhatók. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest, XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. Az érdi Általános Építő és Ter­vező Kft. felvesz öt-hat kőműves szakmunkást Érd környéki és budapesti munkahelyre kiemelt fizetéssel — adólevonás után 18- 20 ezer forint/hó. Jelentkezés : Erd. V. Thököly u. 17. Tel. : 06- 26-45-127, Kiss Imrénél. A Magyar Államvasutak körze­ti üzemfőnöksége, Rákosrendező (Budapest XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel.: 140-2943) felvesz 18. életévüket betöltött, 45 évnél nem idősebb. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, orvosilag alkalmas férfiakat az alábbi munkakörökre: kocsirendező (net­tó fizetés: 15-16 000 forint/hó). sa­ras: 16—18 000 Ft hó). A kiképzé­si idő 8 hét, amelynek idejére 7500 Ft hó alapbért (átképzési tá­mogatást) biztosítunk. Munka­rend : 12 24, ill. 12/48 folytonos szolgálat 174 óra havi kötelező munkaidő mellett, vezénylés alap­ján. Tulórázási lehetőség. Szociá­lis juttatások: kulturált munkás- szálló, a dolgozóknak és család­tagjaiknak díjmentes utazás, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség, magas színvo­nalú orvosi ellátás. Érdi telephellyel budapesti mun­kahelyekre felveszünk osztrák zsaluzatrendszer-technolőgiában jártas ács szakmunkásokat, va­lamint vasbetonszerelőket. Kere­seti lehetőség: 100 Ft-os órabér-r teljesitmény. Jelentkezés: Érd IV., Fehérvári u. 63—65. T. : 06-26-45- 652, Kovács Istvánnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom