Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

2 ^fíifgp 1990. MÁRCIUS 12.. HÉTFŐ / Mongol megállapodások Tüntetés Kije vb en és Tbilisziben Szétválasztás A mongol állami és pártve­zetés és az ellenzéki pártok képviselői megállapodtak ab­ban, hagy még az idén meg­tartják az 1991-ben esedékes parlamenti választásokat. Ad­dig is teljesen szétválasztják a párt és az állam tevékeny­ségét. A mongóliai kerékasztal- tárgyalásokon részt vevő kor­mányzó Mongol Népi Forra­dalmi Párt és a politikai po­rondon most megjelent szer­vezetek (Mongol Demokrati­kus Párt, Mongol Szociálde­mokrata Párt, Mongol Demok­ratikus Szövetség, Szociálde­mokrata Mozgalom, Üj Hala­dó Szövetség és a Mongol Diákszövetség) képviselői po­litikai nyilatkozatban szöge­zik le, hogy közösen kíván­nak küzdeni a mongol társa­dalom demokratizálásáért. A nyilatkozat szerint céljuk Mongólia felvirágoztatása, egy humánus és demokratikus szocialista társadalom megva­lósítása az összemberi értékek alapján, a nemzeti sajátossá­gok megőrzésével, a törvé­nyességet, az érvényes jogi normákat tiszteletben tartva. KAIRÓI KÖLTÖZÉS Az Arab Liga külügyminisz­teri tanácsa vasárnap délután elvi döntést hozott arról, hogy a pánarab szervezet székhe­lyét Tuniszból visszaköltözte­tik Kairóba, Egyiptom fővá­rosába. A döntés kompro­misszumot is tartalmaz, amennyiben a határozatot nem e mostani tanácskozáson, hanem az őszre tervezett ülé­sen fogják majd hivatalosan közzétenni, akkor már az át­költöztetés konkrétumaival együtt. Egyiptom, amely tavaly má­jusban foglalta el ismét helyét az Arab Ligában, folyamatos diplomáciai erőfeszítéseket tett azért, hogy visszaállítsa a kai­rói székhelyet, ez ugyanis nemcsak tekintélynövelő, ha­nem gyakorlati előnyöket is hoz a fogadó országnak. A köz­pontot az 1979-ben megkötött egyiptomi—izraeli békeszerző­dés elleni arab tiltakozás je­léül „ideiglenesen” költöztet­ték át Tuniszba. Választási nagygyűlés ürügyén ötvenezres ellenzéki válasz­tási nagygyűlést tartottak szombaton az ukrán főváros­ban, Kijevben. A megmozdu­lást az ellenzéki ukrán nép­front, a RUH szervezte. A nagygyűlés szónokai választá­si csalással vádolták az SZKP ukrajnai képviselőjelöltjeit A RUH vezetői közölték, hogy az ellenzéki jelöltek „a kom­munisták választási fondorla­tai ellenére’’ már a múlt he­ti első fordulóban megszerez­tek 33 parlamenti mandátu­mot az ukrán köztársasági választásokon, 120 ellenzéki jelölt pedig továbbjutott a második fordulóba. A szónokok felemelték sza­vukat a szovjet elnöki hatalom bevezetése, az államfői hata­lom kiterjesztése ellen. Szombaton kisebb ellenzéki megmozdulás volt Tbiliszi­ben, a grúz fővárosban is: a rendőrség szerint mintegy 1200, ellenzékiek szerint kö­rülbelül háromezer ember kö­vetelte a Marxizmus—Leniniz- mus Múzeuma előtti téren, hogy a hatóságok adjanak irodahelyiségeket az ellenzéki szervezeteknek. A tüntető tö­meg szétszéledt, mihelyt ígé­retet kapott illetékesektől kö­veteléseinek teljesítésére. A szovjet parlamenti ellenzék Népszavazást követelnek Az elnöki hatalom bevezeté­se és az első szovjet elnök keddre tervezett megválasztá­sa ellen foglalt állást vasár­nap a szovjet parlamenti el­lenzék. A reformpárti képvi­selőket tömörítő régióközi képviselőcsoport kétnapos, sokszor késhegyig menő vita után vasárnap határozatban rögzítette álláspontját, amely szerint jelenleg nincsenek meg az elnöki hatalom beve­zetésének feltételei, még ak­kor sem, ha az elnöki rend­szer korszerűbb volna, mint a jelenlegi államigazgatási rendszer. Az ellenzék szerint egyrészt az új szövetségi szerződés megkötéséig nem szabad semmiképpen sem bevezetni az elnöki rendszert, és min­denképpen figyelembe kell venni a köztársaságok véle­ményét is. Másrészt az elnök tekintélyét csak az biztosít­hatja, ha általános választás eredményeként bírja az or­szág lakosságának bizalmát — ezért eleve elfogadhatatlan az, hogy a Népi Küldöttek Kongresszusa (NKK) válasz- szón elnököt. Annál is inkább, mert abban egyetlen köztár­saság, az Oroszországi Föde­ráció képviselői vannak több­ségben. Az elnöki hatalom be­vezetéséről minden egyes köztársaságnak népszavazás útján kellene döntenie. Chilei hatalomváltás Vissza a demokráciába Külföldi események — egy mendatkan A Lett Kommunista Párt elleni demonstrációvá vált vasárnap este egy kisebb környezetvédelmi tüntetés, melyen a részt­vevők követelték, hogy a politikai légkör egészségesebbé téte­léért szüntessék be a KP tevékenységét. A Több napon át tartó véres tüntetések nyomán szombaton lemondott Prosper Avril tábornok, Haiti katonai elnöke. A A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint: a vámosok a lengyel, a cseh­szlovák, a szovjet, a bolgár és a román turistáktól hét végén több tonna eladásra szánt árut koboztak el. A Az izraeli nagykoalíciós kormányt minden korábbinál súlyosabb veszély fenyegeti, mert a két fő erő. a Likud-tömörülés és a Munka­párt között kibékíthetetlennek bizonyult az ellentét a paleszti­nokkal való tárgyalás felvételére, azaz a Baker-terv elfogadá­sára. A A kambodzsai kérdés változatlanul napirenden sze­repel, most Párizsban, a Biztonsági Tanács öt állandó tagjá­nak képviselői kezdenek megbeszélést a megoldás reményé­ben. A A romániai jobboldal fasiszta jellegű szervezetei, mint a Vasgárda, leplezett formában újjászerveződtek, és a hagyo­mányos nemzeti ellentmondásokat használják fel fegyverként, úgy, ahogy Hitler használta a zsidókat — fogalmazta meg többe!: között Tőkés László lelkész a The New York Timesban vasárnap megjelent nyilatkozatában. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat pályázatot hirdet közgazdaságiosztály-vezetői munkakör betöltésére Alkalmazási feltétel: közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, legalább ötévi pénzügyi vezetői gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat kereskedelmi, személyzeti és szociális igazgatóhelyettesénél, cím: Dunaharaszti, Kiss Zsigmond út 10. 2331, telefon: (26)-70-516, 16-os mellék. kotmányos elnöke egészen 1973. szeptember 11-ig, ami­kor Augusto Pinochet vezeté­sével véres puccsal meg nem döntötték a baloldali népi egységkormány hatalmát. Chi­le életét azóta katonai kor­mányzat irányította Pinochet vezetésével. A 71 éves Aylwinnak sike­rült elérnie, hogy a leköszönő Augusto Pinocnet tábornok elnök ne közvetlenül az ó vál­lára akassza a chilei elnöki szalagot, hanem először Gab­riel Valdesnak, a szenátus el­nökének adja át, és Valdes helyezze Aylwin vállára. Az aktus szimbolikus érlékű, hi­szen Pinochet körömszakad­táig ragaszkodott ahhoz, hogy a demokrácia bajnokának tüntesse fel magát, és úgy tűnhessen föl a nép szemé­ben, mintha Aylwin neki kö­szönhetné, hogy elnökké vál­hatott. Aylwin hivatalos eskütéte­lén a világ szinte minden ál­lama — így hazánk is — kép­viselteti magát. Az elnöki beiktatást meg­előző órákban a politikai fog­lyok hozzátartozói jelképesen elfoglalták a santiagói szé­kesegyházat, és követelték a politikai okokból bebörtön- zöttek azonnali szabadon bo­csátását. Aylwin elnökhöz közel álló forrásból közölték: az új államfő egyik első intéz­kedése az lesz, hogy törvény- javaslatot terjeszt a képvise­lőhöz elé a halálbüntetés el­törléséről. Tekintettel a dik­tatúra sötét éveire, Chilében ennek a lépésnek önmagában is politikai jelentősége van. „Német Morsall-terv" NDK kampányfinis Hajrájához érkezett az NDK-beli választási kam­pány: a szavazás előtti utolsó hétvégén szinte minden párt és szervezet kettőzött erővel és lendülettel vetette magát a küzdelembe, amelynek el­sődleges célja a még határo­zatlan választópolgárok (mint­egy 45 százalék) megnyerése. A fő esélyesként számon tartott szociáldemokraták, il­letve a keresztény-konzerva­tív „Szövetség Németorszá­gért” pártjai ezúttal is hatha­tós nyugatnémet segítséggel léptek föl választási gyűlései­ken. Ajándék és kényszerszabadság A gumidominóelv Napjaink égető kérdése a rubelexportstop. A válság fur­csa asszociációt ebreszt: mint mikor az élére állított dominó­sorból egyet meglökünk, dőlni kezd a többi is. Így például, ha „dől” az Ikarus, meginognak a neki szállító cégek is, ame­lyek alkatrészt, tartozékokat gyártanak a buszokhoz. Ez az úgy­nevezett dominóelv sújtja a Taurus váci gyárát is. Gyönyörű nap lehetett volna március nyolcadika a váci Taurus Gumigyár hölgyei számára, hiszen nőnapra ajándékot kaptak a cégtől. Nemcsak a virág, de a kedélyük is rózsás le­hetett volna, ha nem kaptak volna az ajándék mellé valami kellemetlenséget is. A kereskedelmi miniszter által elrendelt szocialistaex- port-befagyasztás ezt a válla­latot is érzékenyen érintette, s noha a Taurus egésze még stabilan áll, némely területen gyors és radikális átszervezés­re, fájdalmas intézkedésre ke­rült sor. Némely üzemrészben csök­kent a termelés. Az ékszíj üzemrész dolgozóinak viszont — akik túlnyomórészt nők — március 9-től egyáltalán nem tudnak munkát biztosítani. Mielőtt körülnéztem ezen a területen, Éliás Pál termelés­vezető elmondta, hogy a ja­nuár-februárban gyártott száz- tízezer ékszíjat a MOGÜRT még minden valószínűség sze­rint átveszi, ám a továbbiak­ra semmiféle konkrét ígére­tük nincs. Ezért döntöttek a leállás mellett. A szóban forgó csarnokban embert alig-alig látni, csak a sarokban felhalmozódott fe­kete gumikarikák: az ékszí­jak éktelenkednek. Jöttömre előbukkant Tamás István vul­kanizáló. Eredeti foglalkozása állattenyésztő, korábban a tsz-ben dolgozott, de az ala­csony jövedelem miatt 5 év­vel ezelőtt inkább ezt, az ak­kor még biztos megélhetést kínáló ipari munkát választot­ta. Vitt is haza nettó tízezer forintot havonta, ámbár ez sem repít az egekbe, ha meg­gondoljuk, hogy felesége na­gyon keveset keres, két isko­lás gyermekük eltartása mel­lett törlesztgetniük kell a ko­rábban fölvett mezőgazdasági kölcsönt. Most azonban teljes a létbizonytalanság. — Mondjuk a mezőgazdasá­gi munka annyival jobb, hogy ott nincs az ember annyira le­kötelezve. Az ipari viszont a pénz végett. De hát látja, most már ez is olyan, mint a kivert kutya vacsorája. Bizonytalan. Visszamenne a mezőgazda­ságba? Mondjuk, ha kapna egy darab földet, hogy gazdál­kodjon, s nem kéne Nézsáról bejárni a gyárba? — Szakmailag nem okozna gondot, csak hiányzik a tö­ke. Sok pénz kellene ahhoz, hogy az ember megvegye a szükséges gépeket, szerszámo­kat, lovakat, hiszen csak a ló 100 ezer forintba kerül! Per­sze, ha minden feltétel adva volna, zokszó nélkül belevág­nék. Beszélgetésünk közben vá­ratlanul megszólal mögöttem valaki: — Mondtam, még 17 nap, gyerekek! — Moys Csaba volt az, aki a közelgő választások­ra célzott. — Ez a helyzet, ami tapasz­talható, a haláltusáját vivő bolsevizmus utolsó bosszúja, s örülnék, ha az, amit most mondok, meg is jelenne a lap­ban. Személyes meggyőződé­sem, hogy olyan erők működ­nek most az országban, ame­lyeknek a romániai Securita- téhoz hasonlóan érdeke a mes­terséges zűrzavarkeltés. Beck Tamás úr nyilván a pártja akaratából függesztette fel azonnali hatállyal a szocialis­ta exportot, holott egyenként kellett volna megvizsgálni, melyik terméket érdemes ki­vinni, melyiket nem. Nálunk még egy hónappal ezelőtt az volt az igény, hogy túlórában is gyártsuk az ékszíjat, mert az egyik legkeresettebb ter­mék. Most pedig tessék meg­nézni, felveszik ma ezek az asszonyok a nőnapi ajándé­kot, azután mehetnek úgy­mond az utcára! — mutatott a némi zsivallyal beözönlő társaságra. Az asszonyok átvették a ce­lofánba csomagolt ajándékot a munkacsoport vezetőjétől, majd karéjba állva, egymás szavába vágva panaszolták ke­serveiket. — Nagyon szomorúak va­gyunk, nagyon szomorúak, ez ma a legszebb és a legidege- sítőbb nap. Nőnap van, kö­szöntének minket, de ugyan­akkor talán utoljára vagyunk így együtt. Nem tudom, hová fog fajulni a helyzet, de én egyedül élek, s ha nem lesz munkám... — Nekem két iskolás gyere­kem van. Mit csinálok, ha a kényszerszabadság után sem lesz munka? — őszintén mondom, ha ar­ra kerülne a sor, hogy a csalá­domnak éheznie kell, bizony én betörnék valahová... — Reménykedni? Remény­kedünk mi, hogy a választás után talán jobb lesz, de egye­bünk sincs, mint a remény. Meg az OTP-adósság, az adó. Mert ha jövedelmünk nincs, bizonyos adókat akkor is kell fizetni, például a ház után, amihez még ott a rezsi, de mi­ből fogunk fizetni, ha nem lesz munkánk? — Itt most mindenkivel kampányszerűen elkezdenek törődni, így a nyugdíjasokkal is, csak velünk nem törődnek Hét bőrt akarnak lenyúzni rólunk! — Lehet, hogy más munka híján újságot fogok árulni —, próbált kissé tréfálkozni egyi­kük. Nevettünk a nyomoron. A fenti riportban olvasható kormánybírálattal kapcsolat­ban megkérdeztük az MDF gazdasági tanácsadóját. Bőd Péter Ákost, mi a hivatalos álláspontjuk a rubelelszámolású export ügyében. A szakértő — figyelmeztetett arra, hogy szervezetük tagjai szabadon nyilváníthatnak egymástól eltérő véleményt — kér­désünkre elmondta, hogy a magyar gyártó cégeknél kialakult válságért egyaránt felelősség terheli e cégek vezetőit és az or­szág kormányát. Mindannyian tudhatták — kutatók tíz éve cikkeznek erről —, hogy a KGST-piac be fog szűkülni. Miért nem intézkedtek Időben? Mert a vállalatvezetők kényelmesek voltak, néhány kivételtől eltekintve nem dolgoztak ki tarta- léktervct, új stratégiát, ugyanakkor a kormányzat következet­len magatartást tanúsított a vállalatokkal szemben. Tavaly le­értékelte a forintot a rubellel szemben, s a mostani export- stop előtt nem tudatosította a várható helyzetet. Pedig ezt a radikális lépést a kormány is korábban kellett volna megte­gye. ám abban lehetett valami tudatos politikai taktika, miért időzítették éppen így, a választások előtti időre. — Én ezt nem nevezem bosszúnak — az túl erős kifejezés —, de bárminek nevezzük is, felelőtlennek tartom azt a vál­lalatvezetőt, aki a saját mulasztásit feledve a kormány ellen hangolja a dolgozókat — szögezte le Bőd Péter Ákos. Horváth R. Magdolna Pedig a rádió is hemomdia... Szerencselovagok mindig voltak A középkorú, kopottszürke felöltős férfi ismerősnek tűnik, amint kilép a dunakeszi vasútállomás várótermének ajtaján. Pedig eddig még nem találkoztunk. Aztán, ahogy megfordul, a rejtély is megoldódik : orrára biggyesztett sötét színű szem­üvegében pontosan olyan, mint a közelmúltban menesztett chilei diktátor, Pinochet. Micsoda hasonlóság! A pápaszem te­szi vagy a katonás, merev mozdulatok? Nem ez a lényeg. A kérdést viszont nem lehet kihagyni, így megszólítom: — Bocsánat, van egy perce? Először meghökken, aztán csodálkozik, majd elmosolyo­dik és azt mondja: — Parancsoljon. — Mi a véleménye arról, hogy rövidesen kivonják a szovjet csapatokat Magyaror­szágról? Látszik rajta, hogy nem er­re számított. Jobb kezével megigazítjja a szemüvegét, az­tán azt mondja: — Miért, kivonják? — Igen, szombaton Moszk­vában aláírtuk a megállapo­dást ... A rádió is bemondta, a televízió is közvetítette ... — Nem tudtam róla, de helyesnek tartom ... Na. vi­szontlátásra — mondja, aztán elsietett. Vajon miért? A ne­vét sem árulta el. Csak jó messziről néz vissza, mintha félne valamitől. Nem úgy Ziger Pálné, aki­vel jóval odébb, a Felszaba­dulás és Verseny utca ke­reszteződésében elegyedtem szóba. A hatvan körüli asszony a sarki élelmiszerbolt felé igyekezett. — Tudja, az a legnagyobb baj, hogy ebben az országban sok a csaló. Ez az oka annak, hogy ide jutottunk. Meg hogy ilyen vezetőink voltak ... — Milyenek? — Hát akik mindent ellop­tak — vágta rá kicsit indula­tosan. — Vannak, akik azt mond­ják, hogy a munkások többet loptak a gyárakból. — Ez nem igaz, kérem! — replikázik, aztán csendesen még hozzáteszi: — Vagyis, biz­tos. hogy a dolgozók is hibá­sak. De hát az a pár szerszám, meg apróság csak nem tette tönkre az országot, amit elvit­tek? — Ha azt is figyelembe vesszük, hogy csaknem ötmil­lió ember dolgozik a gyárak­ban, üzemekben ...Sa leg­többen ezt-azt összeszedtek a munkahelyükön, akkor az bi­zony komoly érték. — Persze, de ha azt mond­Chilében vasárnap ünnepé­lyes keretek között beiktatták hivatalába Patricio Aylwin elnököt, Chile 17 év óta első demokratikusan megválasz­tott köztársasági elnökét. Chilének utoljára Salvador Allende személyében volt al-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom