Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

5.0 V EI l< °A/L G',/' PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM. 61. SZÄM Ára: 5,80 forint 1990. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ Litvánia Függetlenségi nyilatkozat Litvánia függetlenségének megerősítéséről fogadott el vasárnap este nyilatkozatot a balti köztársaság újonnan megválasztott legfelsőbb ta­nácsa — így tájékoztatta te­lefonon az ELTA litván hír- ügynökség munkatársa az MTI moszkvai irodáját. A függetlenség ellenére Vil­nius nem kívánja megszakíta­ni a kapcsolatokat a Szovjet­unióval. A litván népi küldöt­tek Moszkvába utazása éppen azt a célt szolgálja, hogy tárgyalásokon tisztázzák a jö­vőbeni kapcsolatok formáját és tartalmát. Szovjet csapatkivonások Mo kezdődnek Ma megkezdődik a szovjet csapatok kivonása: a sort a déli hadseregcsoport veszpré­mi gépesített lövészegységé­nek egyik zászlóalja nyitja meg. A közelben lévő haj­máskéri vasútállomáson ra­kodnak be az alegység páncé­lozott szállító harcjárművei, s mintegy 300 katonával együtt indulnak el az első szerelvények a Szovjetunióba. Erről Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője adott tájékoztatást. A szóvivő elmondta azt is, hogy a szovjet fél kezdemé­nyezése alapján: a déli had­seregcsoportnál érvényes rendszabályok szerint a ha­zánkban ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok árut — ideértve az építőanyagokat is — csak készpénzfizetéssel vagy az árucikk ellenértéké­nek előzetes átutalásával vá­sárolhatnak. Barsi Tomaj „X” megys pucsskísérieíéről k Délda nem voit szerencsés tás. Mindenkit meg kellett fi­gyelni, aki a hivatalos ideoló­gia vitapartnere, ellenzéke vagy ellensége. Gondolom, a legmoder­nebb technikával dolgozott a 111, 3-as osztály? — Nevezett osztálynak sem­miféle technika nem állt ren­delkezésére. Maga a belső el­hárítás a lehallgatás techni­kájával nem foglalkozott. A titkosszolgálati eszközöknek külön műszaki részlegük volt, illetve van. öle nagyon jól fel­készült műszaki szakemberek. A lehallgatókészülékek elhe­lyezésétől a csomagok felbon­tásáig mindenre felkészültek, módszereiket folyamatosan fejlesztik. Mindezt szolgálta- tásszerűen végezték. Ezt a szervizmunkát (szolgáltatást) nemcsak a belső elhárítás, hanem a hírszerzés és a ka­tonai elhárítás is igénybe ve­heti. © A postára is vonatkozik a titoktartás kötelezettsége. Ezek szerint ott is mindenna­pos volt a jogsértés? — A postahivataloknak is (Folytatás a 3. oldalon.) Még meg sem unhattuk az egyik botrányt, máris tálalva a másik. Egyszer Duna-gate, másszor kuka-gate. Aztán mi­kor már be merjük kapcsolni ismét a televíziót; Németh Miklós miniszterelnök beje­lenti, hogy „X” megye puccsot akart szervezni. A lehallgatások körülmé­nyeiről Barsi Tomajt, a Bel­ügyminisztérium sajtófőnökét először arról kérdeztem: meg- szünt-e Magyarországon a személyi jogainkat sértő meg­figyelés? — Február 15-től a Nem­zetbiztonsági Szolgálat nem a Belügyminisztériumhoz, ha­nem közvetlenül a kormány­hoz tartozik. A hírszerző hi­vatalt Dercze István, az elhá­rítási hivatalt pedig Nagy La­jos vezeti. E két szervezet al­kotja az újonnan létrehozott Nemzetbiztonsági Hivatalt. Ök vették át a korábban III/ 3-as osztályként ismert rész­leget. Örökölték azokat a funkciókat, amelyek az új alkotmány, illetve az új bün­tető törvénykönyv alapján is jogszerűek. Feladata a közös­ség elleni izgatás felderítése, a kormány, a parlament erősza­kos feloszlatására irányuló szervezkedések megfigyelése, amely a világ bármelyik pol­gári demokráciájában is gya­korlat. Az új felállásban a nyomaték a külső elhárításra esik, míg a korábbi formában a belső elhárítás volt hang­súlyozott elem — mondta Barsi Tomaj. © Volt informátorok nyi­latkozataiból megtudhattuk, hogy nem mindig önként vál­lalták a „bizalmi emberek” a súgást. Milyen módszerekkel szervezték be az ügynököket? — Általában három mód­szert alkalmaztak az ügynö­kök, vagy bizalmi személyek beszervezésére. Első és leg­egyszerűbb, ha valaki önként, elvi meggyőződésből vagy ha­zafias indítékból saját maga ajánlotta fel a szolgálatait. A másik gyakran alkalmazott módszer, hogy fizettek a híre­kért. És volt egy „kevésbé jogszerű gyakorlat”, amiről a Beszélő is írt: a zsarolás. Ha valaki a társadalom számára kevésbé veszélyes jogsértést követett el (például ittas ve­zetés, valutázás, stb.), akkor tettek neki olyan ajánlatot, hogy mérséklik vagy elenge­dik a várható büntetést, ha el­látja őket információkkal, © Mely vállalatokhoz, in­tézményekhez épültek be ezek az ügynökök? — Logikailag „nagyon egy­szerű” a helyzet. A közelmúl­tig működött pártállami szisz­téma szerint az elhárítás fi­lozófiája is — ahogy meg is nevezték — a totális clhárí­Hőlégballon Baffa fölött MDF-fórum Akiket hidegen hagy az áremelés Lakbérre; wo§f húsra? Az OTP-lakásban élők még reménykedhetnek, a tanácsi bérlők azonban befejezett tényként könyvelhetik el: lakbérük drasztikusan emel­kedett, miközben az ezért nyújtott szolgáltatások köre a minimálisra csökkent. Ráadá­sul a lakbéremelést víz- és csatornadíjjal is megfejelték. S ennek eltörléséről nem tár­gyal a parlament, nem citál­ták a kormányt miatta az Al­kotmánybíróság elé sem, mint a kamatadóügyben. Van egy egyre szélesebb ré­teg, akiket úgyszólván hide­gen hagy a fqbruár 1-jétől ér­vényes emelés, ök azok, akik a megyében sok millió forin­tos lakbérhátralékot hoztak össze. Mert. valamilyen oknál fogva hónapok óta nem fizet­nek az illetékes ingatöanikeze- lő vállalatnak. Prognosztizálható-e a lak­bérhátralék emelkedése, kér­deztem több városgazdálkodá­si vállalat, illetve költségveté­si üzem illetékesétől, bár a kérdés — belátom — költői volt. Természetesen igennel válaszoltak és rámutattak a lakbérrendelet végrehajtásá­nak csapdáira. Eddig a taná­csi lakások bére tartalmazta a víz- és csatornadíjat. Ezt most külön fizetik a bérlők. Már ha fizetik. Az ingatlankezelő szervezetek számlájáról azon­ban a szolgáltató vállalat úgy emeli le a vízdíjat, mint ed­dig. A hiány tehát a lakások kezelőinél keletkezik. Tetézi a bajt, hogy a legtöbb városban a költségvetési üzemek, illet­ve kommunális vállalatok szolgáltatják a távhőt és a meleg vizet, s e közüzemi dí­jaknál is többmilliós hátra­lékot hoztak össze a bérlők — rendszerint az inflációval és az életszínvonal-romlással kö­zösen. A köztisztasági díjat pedig még a legjobb bérlők közül is csak kevesen veszik komolyan. A hátralékok behajtása pe­dig úgyszólván lehetetlen. A vállalatoknak nincsenek olyan eszközök a kezükben, mint az OTP-nek vagy az áramszol­gáltatóknak. A közjegyző elé kerülő ügyben elrendelhetik a végrehajtást, ám a lefoglalt javak árverése — talán éppen az elkobzott holmik milyensé­ge miatt — nem vonz vásárló­kat. így a követeléseik a tete­mes költségek ellenére be­hajthatatlanok maradnak. A kilakoltatás szükséglakás hí­ján megoldhatatlan. Állam bácsi teszi egyik zse­béből a másikba a pénzt, ami­kor a jövedelmi és szociális helyzetük miatt rászorulók­nak lakbérkiegészítést ad, vé­lik sokan. Hetek óta ezeknek a kérelmeknek az elbírálásán dolgoznak a tanácsok. Hosz- szas vita előzte meg azt, hogy miként is kapja meg e segít­séget az állampolgár. Végül megszületett a döntés: kapja kézhez. Kérdés, mi történik, ha a megsegített bérlő nem lakbér­re költi a támogatást, hanem kocsmára, vagy uram bocsa’, húst vesz belőle a gyereké­nek? 31. K. Hatalmas, színes hőlégbal­lon lebegett tegnap Százha­lombatta fölött, rajta három betű: MDF. A Magyar De­mokrata Fórum rendezvényei­nek jegyében telt a délután és az este a városban. A 17 órára hirdetett fórum kicsit később kezdődött a tervezettnél, ugyanis az egyik meghívott, Bethlen István megkoszorúz­ta az 1956-os forradalom ál­dozatainak emlékére állított kopjafát. A volt MSZMP-székház ta­nácstermében megrendezett fórum első előadását dr. Szűcs István, az MDF Országos Vá­lasztmányának ügyvivője — százhalombattai lakos — tar­totta. aki vázolta pártjának a világkiállítással kapcsolatos véleményét és elképzeléseit. Másodikként kapott szót Bethlen István nemzetközi pénzügyi és gazdasági szakér­tő. A közeli Európa étte­remben az MDF egy másik rendezvénye kezdődött. Ide várta dr. Kovács László, a párt Pest megyei 8. -'számú választókerületének ország­Több ezer képviselőjelölt - 3B6 mandátumért A választójogi törvény ér­telmében az új magyar Parla­ment 386 képviselői mandátu­máról a választópolgárok az általános és egyenlő választó­jog alapján közvetlen és tit­kos szavazással döntenek. A szavazás napját — e törvény és az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — az ideigle­nes köztársasági elnök már­cius 25-re tűzte ki. A meg­szerezhető 386 országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők há­romféle módon válhattak je­löltté: egyénileg, a pártok te­rületi listáin, illetve az orszá­gos listákon. A háromféle je­lölési mód egymásra épülő rendszert alkot. A választójogi törvényben foglaltak szerint az ország­ban 176 képviselőt egyéni vá­lasztókerületben választanak meg. Az egyéni választókerü­letekben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezés­re és támogatással), valamely párt támogatásával vagy szí­neiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták meg. A legtöbb egyéni választókerület Buda­pesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a leg­kevesebb pedig Nógrád megyé­ben (4). Az eddigi informá­ciók szerint a 176 egyéni vá­lasztókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet regiszt­ráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként in­dulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek — a Független Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórum­nak, a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demok­raták Szövetségének — szinte mindenütt sikerült jelöltet ál­lítania. A választójogi törvény ér­telmében a 386 képviselői mandátumból 152-t csak a pártok szerezhetnek meg — területi listás választással. Ilyen alapon a legtöbb man­dátumot Budapesten, illetve Pest megyében (14) és Borsod­Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni. Mint ismeretes, Pest megyé­ben 11 párt indíthat területi listát. A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Mind a 20 terüle­ti választókerületben állított listát a Független Kisgazda- párt, a Fidesz; a Hazafias Vá­lasztási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Március 25-én a választó- polgárok az egyéni választó- kerületben — az értesítésben megjelölt szavazókörben — voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Az egyik az egyéni választó- kerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egy konkrét személy­re kell majd leadni a voksol, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. A másik szavazócédulán az adott területi választókerület­ben — tehát Budapesten, vagy a megyében — listát állított pártok neve és jelöltjei szere­pelnek abban a sorrendben, ahogyan a területi választási bizottságnál kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz, a feltün­tetett névsorral semmi do’ga nincs. A pártokra leadott vok­sokat területi és országos szinten is összesítik, s a tör­vényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: me­lyik párt hány mandátumhoz jutott. A harmadik jelölési mód az országos lista állítása volt. Az országos lista állításának jo­ga is szorosan kapcsolódott a területi listák állításához, aho­gyan a területi listaállítás az egyéni jelöléshez. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben állított lis­tát. Azóta már ismeretes, hogy ez 12 pártnak sikerült. Az or­szágos listán 58 képviselői mandátumot lehet megszerez­ni. Ugyancsak a törvényben rögzített számítási rendszer al­kalmazásával osztoznak majd a pártok ezen az 58 mandátu­mon. A választópolgárok sem­miféle országos listára nem szavaznak közvetlenül.-T­KERTET ÁSNI KEN - ÜGYET INTÉZNI NEM Kutyáké volt a iminkanao Vajon milyen nap volt teg­nap? Vasárnap, hétfő, péntek? A naptár szerint vasárnap, a rádió hétfői munkanapról tá­jékoztatott. Valójában a már­cius 15-ét követő pénteket kel­lett a munkahelyeken ' vasár­nap ledolgozni. Az egymást követő négy munkanapra na­gyon sokan szabadságot kér­tek, így összesen kilenc nap gyűlt össze a most következő négynapos ünneppel és a hét­végével együtt. Ez már egy kellemes üdülésre is çlegendô. Hogyan telt a tegnapi nap, kérdeztem a megye különböző pontjain a közértek, munkahe­A Debreceni Városi Bíróság tegnap megkezdte a november 26-i népszavazással kapcsolatos bűnügy tárgyalását, amely­ben vádat emeltek Újfalusi Ferenc, a szavazatszámláló bi­zottság elnöke és Nagy Zoltán, a bizottság tagja ellen. © Habsburg Ottó mutatta be a Magyar Nemzeti Galériában Alexander von Reden Az Osztrák—Magyar Monarchia című könyvét. © Hazaérkezésük után a Fidesz és az SZDSZ képvi­selői beszámoltak az Európai Liberális Demokrata és Reform­pártok hét végén Brüsszelben rendezett találkozójáról. ® A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nem kíván részt venni az 1990. évi Ifjúsági Díj odaítélését végző bizottság munkájá­ban, mivel az ifjúságpolitikai kormánybiztos nem hívta meg más ifjúsági szervezetek — cserkészszövetség vagy egyházak képviselőit — a bizottságba, s a pályázatot nem hirdették meg a nagy nyilvánosság előtt. © Csikós Nagy Béla szerint a M-.gyar Közgazdasági Társaság progresszív szervezet volt az elmúlt harminc évben, de kompromisszumokkal teli is egy­ben. Nem ismerték fel, hogy a rendszer csődöt mondott — jelentette ki az MKT közgyűlésén, amin a társaság harminc tagjának átadták a Száchenyi-emlékérmet. © A bányászszak­szervezet azonnali intézkedéseket sürget az ágazat pénzügyi összeomlásának megakadályozására, hangzott el a vasárnapi nagygyűlésen, s egyúttal leszögezték, hogy a szakszervezet egyetlen pártot sem támogat. © A református egyház ke­retmegállapodást kötött a Hungária Biztosítóval, mivel temp­lomait, műértékeit a HB-nál kívánja biztosítani a jövőben. lyek, tanácsok éppen ott ta­lálható dolgozóit. Már akit a helyén találtam. A szentendrei HÉV-állomás szomszédságában lévő élelmi­szerüzlet vezetője, Adamsz Jó­zsef szerint a forgalom olyan gyér volt, hogy talán észre sem vette volna senki, ha csak egy műszakban tartanak nyit­va. — Mi pénteki nyitva tartás­sal dolgoztunk, de egész nap alig jött vásárló. Reggel tele­fonálgattak, nyitva vagyunk-e, délelőtt bejöttek néhányon, és csodálkoztak, hogy itt vagyunk. Az emberek nagyon tájékozat­lanok, pedig a hírközlés kor­rekten tájékoztatta őket. Egy­szerűen el sem olvassák a ne­kik szánt információkat. A munkahelyükre még csak be­mennek valahogyan, mert elő­ző nap szólnak nekik, hogy be kell menni, de hogy a boltok hogyan vannak nyitva, az már nem érdekli őket. A szo­kásos hétvégi elővásárlást ugyan nem tapasztaltuk, bár a szombati napunk erős volt. Ez azonban inkább azzal magya­rázható. hogy már kezdenek a kiskerttulajdonosok szállin­gózni a Dunakanyarba. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyárának fő­könyvelője, Kovács Gyuláné elmondotta, hogy igen sokan vettek ki vasárnap szabadna­pot, a dolgozóknak körülbelül hetven százaléka ment csak be. A termelésben ez különö­sebb kiesést azonban nem oko­zott. Az emberek nem kérték ki mind a négy napot, csak a vasárnapot, ez valószínűleg be­idegződés, ragaszkodnak hoz­zá. hogy vasárnap ne dolgoz­zanak. Személyes véleményét kérdezve a főkönyvelő el­szony jobban örült volna, ha inkább a következő vasárnap lett volna a munkanap, mivel a mostani szombati egyetlen szabadnap kevés volt, a ránk váró négy nap szabadság vi­szont túl sok, főleg ha vásár­lással, főzéssel, egyéb háztar­tási munkákkal előre kell rá készülni. A Budaörsi Tanács titkársá­gi osztályának vezetője, Erdös- né Balogh Zsuzsanna elmond­ta, hogy nekik nagyon jól jött ez a plusz munkanap, mert hasznosan fel tudták használ­ni a választási munkák előké­szítésében. Délelőtt konzulta­tív jellegű oktatást tartottak a szavazatszedő bizottságok mel­lett működő munkacsoport tagjainak. Az ügyfélszolgálati irodában körülbelül pénteki forgalomnak megfelelő, tehát gyenge napot zártak. Szeren­csére, hiszen a dolgozók közül sokan szabadságot vettek ki, az ügyfélszolgálat négy dolgo­zója közül csak ketten tartot­ták a frontot. Bonyodalmakat okozott, hogy a rádió tévesen azt kö­zölte, hogy ma hétfői napot dolgozunk le, holott péntek helyett vagyunk itt. Az üzle­tek többsége is hétfői nyitva tartással üzemelt. Ez erősítet­te a hitet az emberekben, hogy hétfő van és sokan bejöttek, azt gondolva, hogy van ügy- félfogadás. Miután az ügyin­tézőket nem találták bent, csa­lódottan jöttek hozzánk jelez­ni, hogy dolguk végezetlenül kell távozniuk. Mi sajnos nem tudtunk segíteni rajtuk, mivel bizonyos ügyeket csak az illeté­kes ügyintéző tud megoldani — mondta az ügyfélszolgálat egyik dolgozója. A főnöke he­lyett, aki — természetesen — szabadságon volt. Szegő Krisztina gyűlési képviselőjelöltje a százhalombattai kisiparosokat és kiskereskedőket. (—kés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom