Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

2 ©të&fap 1990. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP Horn Gyula és Eduard Sevardnadze \ Moszkvában aláírták a csapatkívonásimegállapodást Magyarország útja Európába Szombaton délben Moszk­vában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a Ma­gyarországon tartózkodó szov­jet csapatok teljes kivonásá­ról szóló megállapodást. Az alig több mint négy gé­pelt oldalas egyezmény értel­mében a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Ki­vonják a teljes személyi ál­lományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári sze­mélyeket, valamint a fegyver­zetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény mel­léklete tartalmazza. A ma­gyar kormány közreműködik az egyezmény végrehajtási fel­tételeinek megteremtésében. Ezen időszak alatt a szovjet csapatok kiképzési-harci te­vékenységével kapcsolatos mozgásokat, beleértve a re­püléseket, korlátozzák. A szov­jet csapatok, jogi státusát az egyezmény értelmében az 1957 májusában kötött megállapo­dás és más érvényben levő egyezmények szabályozzák. A. most aláírt egyezmény szól arról is, hogy a vitás kérdése­ket miként rendezi a két fél. Az egyezmény nem érinti a Varsói Szerződésben, vala­mint más két- és többoldalú megállapodásban vállalt köte­lezettségeket. — Teljesen törvényszerű, de lehet, hogy kissé késedelme­sen hozott döntés volt — je­lentette ki az aláírás után ma­gyar újságíróknak Eduard Se­vardnadze. — Azt hiszem, jobb lett volna, ha korábban meg tudtuk volna kötni ezt az egyezményt. A mai tárgya­láson kifejtettem, hogy az egyezmény aláírása a szovjet csapatok magyarországi kivo­násáról megszabadítja kap­csolatainkat a múlt terheitől. Sevardnadze teljesen he­lyénvalónak nevezte, hogy az országos listát állító 12 ma­gyar párt képviseletében meg­figyelőként részt vett a tár­gyaláson három magyar ellen­zéki személyiség is. (Demszky Gábor, Kása Lajos és Raffay Ernő ugyanakkor a jövő jú­nius 30-i csapatkivonási ha­táridő miatti elégedetlenségük demonstrálására az aláíráson nem vett részt.) Sevardnadze úgy vélekedett, hogy a kivo­násról szóló döntést nemcsak kormányok,, hanem társadal­mak hozzák. Mind a magyar, mind a szovjet társadalomban vannak olyanok, akik támo­gatják, s olyanok is, akik vi- tatják a döntést. Amikor a szovjet külügymi­niszter figyelmét a magyar újságírók felhívták arra, hogy az ellenzékiek a határidő miatt bírálják a kormány álláspont­ját, továbbá úgy vélik, hogy a megállapodás mostani aláírá­sával a szovjet vezetés a vá­lasztási küzdelem hajrájában a Magyar Szocialista Pártot támogatja, a miniszter kérte, hadd ismerkedjen meg a há­rom megfigyelővel. Elmondta nekik, hogy a mongóliai csa­patkivonáskor, a közép-euró­pai haderőcsökkentéskor és egyéb leszerelési intézkedé­sekkor sem az volt a cél, hogy a Szovjetunió bárkit is támo­gasson. Ezek a lépések a szov­jet politika általános vonalába illeszkednek, céljuk pedig olyan helyzetet teremteni, hogy szovjet csapatok egyetlen ide­gen országban se tartózkodja­nak — hangoztatta. Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár az MTI tudósítójá­nak az ellenzéki képviselők fenntartását kommentálva el­mondta, hogy felelősen a ki­vonás időpontja és ütemezése nem feszíthető tovább. Ezzel ugyanis már felbomlana a mielőbbi és rendezett kivonás egyensúlya. A tárgyalások utolsó szakaszában így is si­került két hónapot lealkud­ni, hiszen a szovjetek 1991. augusztus 31-ét jelölték meg végső határidőnek. Ezit a két hónapot úgy sikerült lefarag­ni, hogy Magyarország meg­vásárolna mintegy 26Ü szerel­vényt kitevő üzem- és kenő­anyagot, s hozzájárult, hogy az ezek tárolására használt tartályokat a szovjetek ha­zánkban értékesítsék. (Folytatás az 1. oldalról.) mozgalom Magyarországon ek­kora érdeklődést váltott ki. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokat kérdések követ­ték. Ezek sorában vetődött fel, hogy a keresztény kulturális hagyományok talaján álló unió tágjai közé fogadná-e a nem keresztény Szovjetuniót, illetve a felvételét már kérvényező Törökországot. A válaszból ki­tűnt: az unió számára nem a Szovjetunió, hanem Oroszor­szág lehet partner, Törökor­szággal pedig nagyon szoros együttműködést kívánnak ki­alakítani, akár egy leendő Földközi-tengeri közösségen belül. Siegber Alber, az Európa Parlament alelnoke a vasfüg­göny lebontásának és a hatá­rok megnyitásának jelentősé­gét emelte ki beszédében. Vé­leménye szerint tartós béke korszaka következik, hiszen az európai népek számos problémát csak együtt képe­sek megoldani. Lord Henry Plumb, az Európa Parlament volt elnöke kijelentette: a ko­rábbi generációk alatt egyszer sem adódott ilyen nagyszerű alkalom Európa felvirágozta­tására. A tapsorkán közepette emelvényre lépő Habsburg Ottó beszédében az elmúlt év történelmi jelentőségét emelte ki, amikor eltűnt Európából a zsarnokság. Utalva a második világháború előtt német— francia ellentét mai megszelí- dülésére, reményének adott hangot, hogy a népek közötti megbékélés hasonló módon si­kerül e térségben is. Szerinte nagy szükség van ma a haza­fiságra. Ez abban különbözik a nacionalizmustól, hogy a többi nemzet megbecsülését is jelenti. A legközvetlenebb célként jelölte meg Magyar- ország számára, hogy beke­rülhessen az Európa Parla­mentbe. Szerinte ez még eb­ben az évben sikerülhet. Egy következő terv, az Európai Közösségbe történő belépés. Végül az oktatási programok egyesítésére is kitért, hang­súlyozva a nyelvtanulás jelen­tőségét. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. A független képvisciöjeEöfiek Harcolnak az egyenlőségért A független képviselők mindeddig hiába fordultak a sajtóhoz, a televízióhoz, sehol nem álltak velük szóba. S bár az országban kétszázhárman gyűjtötték össze az előírt 750 szavazócédulát, mégsem ad­hatnak fel sehol fizetett hir­detést, nem állíthatnak listát. Míg ezt megtehetik olyan pár­tok, amelyeknek csak néhány képviselőjelöljük futott be. A választási törvény tehát korántsem nyújt esélyegyen­lőséget! Pedig a 203-as szám azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része szívesen látna független jelölteket a parla­mentben, olyanokat, akiket semmiféle pártérdek nem be­folyásol a döntésben. Ugyan­akkor a pártok mindent meg­tesznek azért, hogy a függet­leneket, mint a legerősebb csoportot, kirekeisszék a nj'il- vánosságból. Ezért a független képviselő- jelöltek megalakítják a Füg­getlen Képviselőjelöltek „Deák Ferenc” Szabadelvű Szövetsé­gét. A céljuk az, hogy a vá­lasztási törvényben hátrányo­san diszkriminált, a párt­egyeztetésekből kizárt tagjaik számára kiharcolják ugyan­azokat a jogokat, amelyekkel a pártjelöltek rendelkeznek. Arra törekszenek, hogy a függetlenekre leadott szava­zatok alapján a területi és az országos listákon megszerez­hető mandátumokból a pár­tokhoz hasonlóan a függetle­nek is részesülhessenek! A szövetség ezért kezdeményezi, hogy a területi és országos listaállításra meghatározott február 23-i határidő alól fel­mentést kapjon, s .március 17- ig területi és országos listát állíthasson! Dr. Tárcsái Mihály intézőbizottsági tag Vicsotka Mihály független képviselőjelölt BEM r m r 1! 11 r a ÎM 4 iP EST IV IE! r :yi II Sorozatunkban a pártok bemutatkozó anyagait, választási felhívásait változtatás nélkül, egyen­lő terjedelemben, a lista sorszámának megiele­LIST m r ä LL1 m IPO ILI ifi III F Fii TS I lő sorrendben közöljük. A közlemények tartal­máért minden felelősséget az aláíró párt visel. ä Kereszténydemokrata Néppárt választási felhívása 40 évi kényszerű hallgatás után — Magyarország de­mokratikus átalakulásának következtében — színre lépett a Kereszténydemokrata Nép­párt. Rövid félévnyi működés után több mint 100 egyéni képviselőjelöltet indít a vá­lasztásokon, részese annak a 12 pártnak, amely országos listát is állít, valamint annak a 9 pártnak, amely Budapest fővárosban területi listát ál­lított. Bebizonyosodott, hogy a keresztény világnézet és er­kölcsi értékek iránti igény nem veszett el. Büszkék vagyunk arra, hogy egy korábban kifejezet­ten ortodox balosnak tekin­tett megyében szinte vala­mennyi választókerületben ál­lítottunk jelöltet és teljes me- . gyei listát. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy nem költöttünk mil­liókat' propagandára. Nem szóltak érdekünkben sem szí­nészek, sem sportolók, nem szálltak színes léggömbök és szimbolikus madarak a tv képernyőjén pártunk nevé­ben. Nem mi ébresztettük á rádióhallgatókat reklámjaink­kal. ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRTI A megye választópolgárai mégis tudták, hogy pártunk él és létezik, gyűjtötték és hozták az ajánlócédulákat je­löltjeinknek, keresztény köz­életi tudatuk és felelősségük alapján. Pest megyei választópolgá­rok! Köszönjük a segítséget, és számítunk Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, a sza­vazáskor, valamint az esetle­ges második fordulóban is to­vábbi támogatásukra: szava­zatukra. Az egyetlen párt, amely világnézeti alapon áll szem­KERESZTÉNY ÚTON A MODERN EURÓPÁHOZ! JOGÁLLAMISÁGGAL, PARLAMENTÁRIS DEMOKRÁCIÁVAL, HELYI ÖNKORMÁNYZATOKKAL, EGYÉNI FÖLDTULAJDONNAL, ÉRTÉKÁLLÓ NYUGDÍJAKKAL, KERESZTÉNY ERKÖLCSI NEVELÉSSEL, SZOCIÁLIS BIZTONSÁGGAL, AKARJA MEGVALÓSÍTANI HAZÁNK FELEMELKEDÉSÉT KÉRJÜK, SZAVAZZON A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT egyéni jelöltjére és területi listájára! ben a materializmussal és aj kommunizmussal, a Keresz­ténydemokrata Néppárt. Po­litikai párt vagyunk, és nerhj egyházi vagy felekezeti gyü­lekezet. Ezt bizonyítják vá- ! lasztási célkitűzéseink. Történelmi párt vagyunk ! j A múltunk tiszta, nem vet-| tünk részt a demokrácia el- tiprásában, annak áldozatai! lettünk. Nem voltak árulóink, I renegátjaink, csak üldözőt- [ teink. Ez a múlt ad erkölcsi j alapot a párt célkitűzéseinek! meghirdetéséhez. A párt vá-[ lasztási célkitűzéseit az aláb-| bi 10 pontban foglaljuk össze :| I Többpártrendszerű parlamentáris demokráciát ésl -*-• jogállamot! Az egyéni képességek szabad kibonta-1 koztatásáí! O Tiszta erkölcsű közéletet! Harcot a korrupció ésl “• személyes protekció ellen. Vissza kell állítani a ke- | resztény erkölcsű nevelést. f? Tisztes megélhetés megteremtését az állam minden [ polgárának, társadalmi szolidaritást az idősekkel és a nagycsaládosokkal szemben. Alsó, felső nyugdíjkorha­tárokat! A A munkaerőt árán kell megfizetni. A kiugró jövedcl- -*-1* mek korlátok közé szorításával, az önhibájukon kí­vül a munkájukból kirekesztett embereknek szociális védel­met kell biztosítani. CT Természeti környezetünk megvédését, egészséges ivóvizet és tiszta levegőt kell biztosítani az ország minden városában és településein. f. A veszteséges vállalatok, üzemek állami támogatá- 'A* sának megszüntetésével párhuzamosan előtérbe kell helyzeni az egyéni vállalkozások fejlesztését és támogatását. H A kistelepülések elmaradottságának megszüntetését * * támogatni kell erőteljes fejlesztési politikával. O Demokratikus önkormányzatok megvalósítását a *-*• falvakban és városokban! Egyéni földtulajdont, ön­kéntes szövetkezést! 9 A családoknak, mint a társadalom alkotó- és for- • máló erejének védelmet és erőteljes támogatást kell nyújtani! IÁ Az európai kereszténydemokrácia segítségével és tá- mogatásával csatlakozni kell az európai piachoz, Európa népeinek nagy családjához, de egyenrangú tagként. Tegye magáévá céljainkat, és szavazzon a megvaló­sításukért küzdő Kereszténydemokrata Néppártra a Pest me- gyesi 1-es területi listán és egyéni jelöltjére. Dr. Hasznos Miklós pártfőügyész. a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei listájának vezetője Köszönjük a Pest Megyei Hírlapnak, hogy lehetőséget kaptunk hasábjain is a megszólalásra. Hosszú tanulmányok helyett álljon Itt a minap sugárzott tévé­bemutatkozásunk három szereplőjének vallomása: Darvas Iván SZABAD MAGYARSÁGOT AZ EGYESÜLT EURÓPÁBAN 15 millióan vagyunk. Hogy együtt lehessünk magyarok, egész Európának egyesülnie kell. Keleten éppúgy, mint Nyugaton, a határoknak nyitottá kell válniuk, mintha nem is volnának. Szabadságot a vallásoknak és a kisebbségeknek, miképpen Erdélyben és a Felvidéken, azonképpen saját határainkon belül is. Csak úgy lesz közös a múltunk, ha találunk közös jövót. Kútvölgyi Erzsébet SZABAD POLGÁROKAT SZABAD HAZÁBAN Szabadság keli az országnak, szabadság kell a polgároknak. Nem kérünk sem a vörös, sem a nemzetiszínú diktatúrából. Szabad vállalkozás, szabad magántulajdon kell, hogy országunk a fejlett világ része legyen. Szabad szakszer vezetek kellenek, hogy élvezhessük munkánk eredményét és megvédhessük á rászorulókat Szabad sajtó, rádió, televízió kell, hogy soha senki ne törhessen titokban a szabadságunkra. Szirtes Ági TISZTA MÚLTTAL A TISZTA JÖVŐÉRT Akik országunkat tönkretették, a szemünk előtt mentik át a hatalmukat. Az erősekből most ügyesek lesznek. Nem tesz új Magyarország, ha sikerül nekik. Olyan politikát kínálunk, amelynek nem volt és nem lesz semmi köze hozzájuk. Olyan pártot, amelyik ezt nem csak mondja, hanem eszerint cselekszik: Olyan politikusokat, akik nem mostanában váltak merésszé. Szabad Demokraták Tudjuk. Merjük. Tesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom