Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

2 1990. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Hí]_ VjÇl VIlÁGPOUmAl A sietség kmkáwtt&i jár A bonni périment csak részben oszlatta el az aggályokat Kormányválságot robbant ki Izraelben Baker béketerve ? A kontrák veszélyeztetik a békés managuai hatalomátadást ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A világhatalmak fővárosai­ban e héten sikerrel egyeztet­tek dátumokat. Eszerint áp­rilis 4-én találkozik Sevard- nadze szovjet és Baker ame­rikai külügyminiszter. A fő napirend: a júniusi washing­toni csúcstalálkozó előkészíté­se. Abban is megállapodtak, hogy a nyár eleji legmagasabb színtű tárgyalás előtt a két diplomácia vezetője valószí­nűleg májusban még egyszer leül a1 tanácskozóasztalhoz. Eközben Gorbacsovhoz már egy nem hivatalos meghívás is érkezett az Egyesült Álla­mokból arra az időre, amikor a csúcstalálkozó miatt amúgy is ott tartózkodik majd. A fultoni egyetem kérte fel elő­adásra. Az elgondolás az, hogy ott, ahol Winston Chur­chill 1946. augusztus 6-án először ejtette ki a világon a „hidegháború” és a „vasfüg­göny” szavakat, a szovjet ál­lamfő ünnepélyesen zárja le beszédével azt a több mint negyvenesztendős korszakot, amelynek fő jellemzője a katonai szembenállás, a fegy­verkezési verseny és a kölcsö­nös gyanakvás volt. A külügyminiszterek áprili­si eszmecseréjén bizonyosan előkelő helyet fogdái jel egyéb­ként a német egyesülés Kér­désé1 is. A rövid idő leforgá­sa alatt immár második moszkvai Gorbacsov—Mod- row tanácskozás világossá tett néhány alapkérdést ebben az ügyben. Mindenekelőtt azt, hogy a német népnek joga van az önrendelkezésre. Né­metország egységes lehet, de figyelmeztettek : továbbra is érvényesülnie kell a szom­szédos országok biztonsági érdekeinek. Ezért az egyesült Németország — mint Gorba­csov rámutatott — nem lehet a NATO tagja, mert ez fel­borítaná a jelenlegi európai katonai egyensúlyt. A nyugati állásfoglalásokban viszont ed­dig az a nézet szerepelt, hogy az egységes Németországnak a nyugati katonai szövetség­ben van a helye. Felvetődött korábban, hogy az eljövendő Németország semleges legyen, de ezt mind Bonn, mind a NATO többi tagja elvetette. Ugyancsak szovjet részről most határo­zottan újból leszögezték, hogy ellene vannak minden elsie­tett egyesítési folyamatnak, s ebben a fokozatosságot és sza­kaszosságot tartják csupán megvalósíthatónak. NATO-or- szágok is felvetették egyéb­ként, hogy érzésük szerint Bonn túlságosan igyekszik fel­gyorsítani az egyesítést, s ez veszélyes következményekkel járhat. KI DIRIGÁL? mivel március 18-án tartják meg a rendkívüli érdeklődés­sel várt NDK-parlamenti vá­lasztásokat, amely az első, többpártrendszer alapján tör­ténő voksolás lesz a Rajnától keletre fekvő országban. E megnyugtató és csillapító szavakkal több hírmagyarázó szembeállította, hogy tegnap Nyugat-Berlinben NDK— NSZK szakértői tárgyalásokat tartottak az egyesülés előké­szítéséről, s hogy ezek a jövő héten — azaz" a választások előtt — Bonnban folytatód­nak. Kiszivárgott az is, hogy Bonnban mértékadó politikai körök elképzelhetőnek tart­ják, hogy az NSZK jelenlegi alkotmányának egyik cikke­lyére hivatkozva, az alapok­mány érvényesülhet a mai NDK területén is, s az egyes tartományok kimondják csat­lakozásukat a szövetségi ál­lamhoz, s így megvalósulhat „rövid úton” a német egység. Moszkva egyébként a legkate- gorikusabban ellenzi ezt a tervet. NEHÉZ „HÁTRAMENET” Az NSZK vezetői azzal vé­dekeznek, hogy nem ők diri­gálják a folyamat menetét, hanem az NDK belső helyze­tének alakulása hat ebbe az irányba. Azzal érvelnek, hogy az év eleje óta több mint százezer NDK-állampol- gár települt át a szövetségi államba, s ez sürgető tényező Bonn számára. Másrészt, ha nem tesznek lépéseket a valu­taunió gyors megteremtése felé, akkor pénzügyi zűrzavart idéznek elő. Ennek ellenére — érvelt Kohl kancellár brüsszeli villámlátogatásán — Bonn rendezett keretek kö­zött kívánja megvalósítani a ét Németország egyesülését, njgteremtve a kellő bizton- sái garanciákat. Különben is tyfajta várakozási állás­pont* ken helyezkedni most, képviselője ott lehessen az úgynevezett 4+2-es értekezle­ten, amelyen a második világ­háborúban győztes nagyhatal­mak a két Németországgal tárgyalnak. IDÖNYERŐ TAKTIKÁZÁS Ami a jövendő egységes Németország határait illeti, ebben a kérdésben nagy szó­csata zajlott le. Lengyelország egykor „nyugati területek’” névvel illetett, 1937-ben az akkori Németországhoz tarto­zott vidékek mai státusát ,sem áz NÛK, sem‘az NSZK nem' vitatta. Az Odera—Neisse ha­tár sérthetetlensége szerepelt az 1953-as, illetve 1970-es két­oldalú egyezményekben. Most viszont, hogy a német egység napirendre került, Varsó jog­gal elvárhatta, hogy mindkét német állam megerősítse, a jövőben sem változik majd ez a helyzet. Ami az NDK-t illeti, a népi kamara nem késlekedett ilyen megnyilatkozással. Kohl viszont jó ideig, NATO-szö- vetségeseinek ösztönzése el­lenére, kitartott amellett, hogy csakis az eljövendő össznémet parlamentnek lesz illetékessége ilyen nyilatko­zattételre. A kancellár nyil­ván az őszi NSZK-parlamenti választásokra való tekintettel zárkózott el a mostani meg­nyilatkozástól. Pártjában ugyanis harminckilenc képvi­selő — akik mögött jobboldali választók állnak —, megkér­dőjelezi az Odera—Neisse ha­tárt, s az egyesült Németor­szág megteremtése számukra revansista ábrándjaik feléle­dését is jelentheti. A kancel­lár makacssága és taktikázása azonban majdnem felrobban­totta a bonni koalíciót is. Ezért Kohl megkezdte kínos „hátramenetét”. Először ahhoz próbálta kötni a határnyilat­kozatot, hogy Varsó mondjon le minden háborús jóvátételi igényéről Németországgal szemben. Amikor azonban a parlamentben rendkívüli vi­har tört kii emiatt, ki kellett mondania a garanciákról szóló „bűvös szavakat”. S ezt a szö­vetségi gyűlés nyilatkozatba foglalva erősítette meg. Varsót azonban nem elégíti ki ez a megnyilatkozás. Jaru­zelski államfő „negyedlépés­nek” minősítette a bonni ál­lásfoglalást. Kifogásolta, hogy a bonni nyilatkozat nem ha­tározza meg pontosan, milyen lengyel határokról van szó, nem tesz említést a Lengyel- országnak az NDK-val és az NSZK-val aláírt szerződései­ről, sőt, mi több, utalást tar­talmaz egy jogi vitára, amely a Harmadik Birodalom 1937- es határairól szólt. Lengyelor­szág vezetői mindennek alap­ján azzal érvelnek, hogy idő­szerűbb, mint valaha az a követelésük, hogy országuk A Likud Szövetségben, amely a Munkapárttal koalí­cióban kormányoz, a héten újból felülkerekedett az a szárny, amely meg akar aka­dályozni bármiféle tárgyalá­sos rendezést a megszállt Gázában és a Jordán nyugati partvidékén fekvő Ciszjordá- niában. Samir kormánya ko­rábban elvben amerikai nyo­másra elfogadta Baker ren­dezési tervét, amely a palesz­tinok bevonásával tárgyaláso­dat javasol a megszállt terü­leteken tartandó választások előkészítésére. Mint várható volt azonban, két olyan felté­telt támasztott, amely valójá­ban megkérdőjelezi az egész elképzelés hatékonyságát. Az egyik az, hogy Kelet-Jeruzsá­lemet, amelyet Izrael egysze­rűen bekebelezett, s ahol mintegy 150 ezer palesztin él, ki akarják zárni az eljövendő tárgyalásokból. Kilátásba he­lyezték továbbá, hogy az esz­mecseréket azonnal megsza­kítják, ha ,netán kitűnik, a megszállt>teft?lé'téket %í selő palesztinok érintkezésbe lépnek, akár csak konzultáció­ra, a PFSZ-szel. Peresz, a Munkapárt veze­tője elfogadhatatlannak tar­totta a két feltételt, s azzal fenyegetőzött, hogy pártja ki­vonul a kormányból. Samir ismét időhúzáshoz folyamo­dott. Elérte, hogy a parla­mentben vasárnapra halasz­tássá el a szavazást, s így a kormányválságot átmenetileg sikerült elnapolnia. A kor­mányfő, aki a kulisszák mö­götti alkudozás nagymestere, nyilván újabb formulákkal áll majd elő, s kezdődhet az egész ügy elölről. Közben az idő telik ... KISZOLGÁLTATOTT­SÁGRA ÍTÉLVE? Nicaraguában már megkez­dődött a két hónapos hata­lomátadás folyamata. A Cha­morro asszony vezette, UNO elnevezésű tömörülés győzel­mét az eddig kormányon levő sandinisták elismerik, és ké­szülnek arra, hogy konstruk­tív, az ország érdekeit szem előtt tartó legnagyobb ellen­zéki erő szerepét játsszák majd a nicaraguai parlament­ben. A megválasztott elnök asszonynak nem is a sandinis­tákkal vannak súlyos problé­mái, hanem a Hondurasban tartózkodó kontrákkal, akik onnan kiindulva eddig hábo­rút folytattak Ortega elnök kormányzata ellen. Bár Washington is erre hív­ta fel őket, a kontrák még­sem hajlandók letenni a fegy­vert, s feloszlatni fegyveres osztagaikat. Azt követelik, hogy az éppen Chamorro asz- szony főparancsnoksága alá fokozatosan áthelyeződő nica­raguai reguláris hadsereg te­gye le a fegyvert, s akkor ők is így cselekednek. Világos, hogy ha ultimátumukat vég­rehajtanák, kiszolgáltatnák az országot e fegyveresek kényé- re-kedvére, és akkor felvetőd­ne a kérdés, mire való volt a demokratikus választás? Jog­gal jelentette ki mind Cha­morro asszony, mind Ortega, hogy ha a kontrák nem enge­delmeskednek, veszélybe ke­rül a választások eredmé­nyeként zajló békés hatalom- átadás Managuában. Árkus István Japán diplomata hazánkról A kormányzó párt volt az átalakítás mozgató ereje Hivatalos japán értékelés szerint a Magyarországon még hatalmon levő párt, sze­mély szerint pedig Pozsgay Imre volt az elindítója a re­formoknak, s meghatározó fontosságú volt az MSZP-nek az a döntése, hogy az országot a demokrácia irányába veze­tik és demokratikus társada­lommá alakítják át — nyilat­kozta Domicsi Hideaki, a ja­pán külügyminisztérium ke­let-európai főosztályvezetője az MTI tokiói tudósítójának adott interjújában. Ügy vélik Tokióban, hogy a magyar kormányzó párt volt a moz­gatóereje. annak a kezdemé­nyezésnek, amely elindította az egész kelet-európai átala­kulást. A diplomata hangsúlyozta, hogy Japán nem aggódik a teljes (magyarországi) őrség­váltás miatt, mivel abban bí­zik, hogy az általános válasz­tásokra teljesen szabad és de­mokratikus körülmények kö­zött kerül sor." Közölte, hogy Tokióban értékelik az MSZP-' nek azt a döntését, hogy amennyiben a választásokon alulmarad, demokratikus mó­don átadja a hatalmat és el­lenzékbe vonul. Azt, hogy az új kormány milyen politikát folytat majd, természetesen Tokióban sem tudják, de arra számítanak, hogy a törvé­nyen alapuló demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tar­tása és a pluralizmus irányá­ba tett eddigi lépések nem változnak. Ami az ország gazdaságpo­litikáját illeti, úgy ítélik meg a japán fővárosban, hogy rendkívül szigorú szerkezetát­alakítási lépésekre lesz szük­ség. Azoknak az IMF-fel foly­tatott tárgyalásokon kell ala­pulniuk: ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, ha Magyar- ország integrálódni akar a Nyugathoz. A magyar külpolitikáról a főosztályvezető azt mondta, hogy arra már eddig is a nyi­tás volt a jellemző. Érzékel­tette: Tokióban arra számíta­nak, hogy az új kormány is ezt a politikát folytatja majd. Magyarország eddig is arra törekedett, hogy rendkívül építő szerepet játsszon Euró­pában, és hozzájáruljon a a kontinens megosztottságá­nak a felszámolásához — húz­ta alá Domicsi Hideaki. Sze­rinte a megosztottság felszá­molásában fontos szerepe van Budapestnek, mert Magyaror­szág közel áll a NATO-hoz tartozó országokhoz és a Var­sói Szerződés tagállamaihoz egyaránt, fejleszti kapcsola­tait az EFTA-val is. Japánban a folyamatosság­ra számítanak Magyarország főbb politikai törekvéseit te­kintve, úgy vélik, hogy a nagy frontáttörés, a kommunizmus elvetése már megtörtént, s Magyarország már rátért a demokrácia útjára. Tájékoztató az afgán nagykövetségen Az országban hel a rend Az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövetségén pén­teken arról tájékoztatta Hash- matulla Aurang nagykövet az újságírókat, hogy a keddi kábu­lt puccskísérletet követően helyreált a rend országukban, a főváros valamennyi fontos pontját a kormányerők ellenőr­zik. Visszafoglalták a főváros közelében lévő bagrami légi tá­maszpontot is. Kérik Pakisz­Többségbe kerülnek-e a reformerek? Meid a második fordulóban .SÄ Ifl -V ',rv\* i . . * V A képviseiőteíöltéir’töredéke vette csak sikerrel az első akadályt az orfíszországi, a belorussziai és az ukrajnai parlamenti és helyhatósági vá­lasztásokon. így egyelőre is­meretlen a jövőbeli parlamen­tek összetétele a három szov­jetköztársaságban. Az Oéoszországi Föderáció­ban a parlamenti helyek ki­lencven százaléka betöltetlen maradt az első forduló után. tgy a második fordulóra ma­radt a döntés: ott már csak a legtöbb szavazatot kapott két jelölt verseng a képviselői helyért. Figyelemre méltó ugyanak­kor, hogy az első fordulóban megválasztott képviselők kö­zött feltűnően magas, mintegy harminc százalék a párt- és az állami apparátusban dolgo­zók aránya. Figyelemre méltó az is, hogy a megválasztott is­mertebb politikusok közül egyedül Borisz Jelcin sikere egyértelmű, aki tizenegy ve- télytárs ellenében győzedel­meskedett. Sikeréből az sem von le semmit, hogy volt első titkárként SzverdtoVSZkban a hazai pálya előnyét élvezte. Ukrajnában az első forcfuló- ban a 450 parlamenti hely kö­zül 112 sorsa dőlt el az első fordulóban, míg Belorussziá­ban a jelöltek egyharmada vet­te elsőre az akadályt. Ukraj­nában már az első forduló után kitűnt azonban, hogy a különböző társadalmi szerve­zetek, köztük az Ukrán Nép­front (RUH) által alkotott „demokratikus listának” sok mandátumot sikerült megsze­rezni a parlamentben. Az elő­zetes prognózisok szerint a parlamenti helyek egyharma- dát mondhatja magáénak. Ha­sonló arányban várható az ap­parátusi emberek bekerülése is a parlamentbe. Noha hivatalos végeredmény az első forduló eredményéről csak a jövő héten várható, a második forduló előtt tovább­ra is nyitott a kérdés: sike­rül-e majd a reformok hívei­nek többségbe kerülni a há­rom köztársaság parlamentjé­ben és helyi hatalmi szervei­ben? Külföldi! események efgy mondatban ........................ ; V. ' :: .... C hilében rendkívül! biztonsági intézkedések közepette ké­szülnek Patricio Aylwin elnöki beiktatására, amelyre vasár­nap kerül sor. A Magyar Köztársaság képviseletében Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke vesz részt az ünnepélyes aktuson, a chilei elnök alkotmányos eskütételén. A Tamás Gáspár Miklós országgyűlési képviselő, a Szabad Demokra­ták Szövetségének ügyvivője brit politikusokkal folytatott beszélgetéseiről nyilatkozott az MTI londoni tudósítójának. A A Mura vidéki Lendván pénteken magyar nemzetiségi ta­lálkozót rendeztek, amelyen a burgenlandi, szlovákiai, kár­pátaljai, erdélyi, Jugoszláviából "pedig a szlovéniai, horvát­országi és a vajdasági magyar szervezetek képviselői gyűl­tek össze. A Tőkés László, a nemzetközi hírű erdélyi magyar református lelkipásztor pénteken az Egyesült Államokba ér­kezett. A Katonai tiszteletadással fogadták pénteken délelőtt Párizsban az egynapos hivatalos megoeszélésre érkezett len­gyel vezetőket: Wojciech Jaruzelski köztársasági elnököt és Tadeusz Mazowiecki miniszterelnököt. A Albánia szeretne részt venni a Helsinki—2 elnevezésű európai biztonsági és együttműködési konferencián — közölte az olasz külügymi­nisztérium szóvivője New Yorkban. A Heves összetűzésekbe csaptak át csütörtök este Londonban és környékén az Ang- lia-szerte napok óta tartó fejadóellenes tüntetések. A Har­cok robbantak ki csütörtök este San Salvadorban a kormány­erők és az FMLN egységei között. A Hivatalosan meg nem erősített hír' szerint pénteken megkezdődött a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságának ülése, amely az előre­jelzésekből ítélve március 13-ig tart. A A kolumbiai M—19 elnevezésű szélsőséges fegyveres szervezet mintegy ezer tag­ja csütörtökön a Szocialista Internacionálé képviselőinek je­lenlétében letette a fegyvert. tántól Sah Navaz Tana) volt nemzetvédelmi miniszter ki­adását, valamint két repülőgép visszaadását. (Hírügynökségi jelentések ugyanakkor arra utalnak, hogy Pakisztán meg­alapozatlannak és tévesnek ne­vezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint menedéket ad­tak volna a kabuli puccskísér­let vezetőjének.) A nagykövet beszélt a puccs­kísérlet körülményeinek vizs­gálatáról, a felelősségre voná­sokról is. Több összeesküvőt kizártak a kormányzó Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottságából,, illetve az ország legfelső yíédelmii ta­nácsából, így Mohammad Gu- labzoi volt' belügyminisztert, moszkvai nagykövetét is. A puccsisták a párt Khalk irány­zatát képviselik. A nagykövet hangoztatta, hogy országa nem kommunista berendezkedést kí­ván kialakítani, jó kapcsola­tokra törekszik a nyugati or­szágokkal. Ezért érthetetlen számukra a nyugat elzárkózá­sa, meg nem értése politiká­jukkal, törekvéseikkel szem­ben. Kim h Szén lemond Kínai kormányforrások meg­erősítették, hogy Kim ír Szén észak-koreai elnök áprilisban átadja a hatalmat fiának, Kim Dzsong llnek — jelentette pénteken a Kyodo japán hír- ügynökség. A pekingi források szerint Kim ír Szén arról tájékoztat­ta a kínai vezetőket, hogy áp­rilis 15-én, 78. születésnapján mond ,le fia javára. A kínai tisztviselők szerint a KNDK vezetői phenjani látogatásra hívták meg Csiang Cö-min kínai pártfőtitkárt, hogy még a hatalomváltás előtt megerősít­sék a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó terve­ket. Kivégzések Indonéziában Az Európai Közösségek nyi­latkozatban szólította fel az indonéziai hatóságokat, hogy állítsák le az 1965-ös puccskí­sérlet után halálra ítélt sze­mélyek kivégzését, miután ki­derült, hogy az elmúlt három hónapban hat olyan foglyot öltek meg, aki 25 éve börtön­ben volt. Indonéz kormányforrások e heti tájékoztatása szerint múlt év decemberében két po­litikai foglyot, február 16-án pedig Szukarno volt elnök négy testőrét végezték ki. 1965 szeptemberében a maó- ista Indonéz Kommunista Párt aktív részvételével kato­nai államcsínyt szerveztek Szukarno elnök megdöntésére. A puccskísérletet meghiúsítot­ták, s utána több százezer fel­kelőt és velük rokonszenvezőt meggyilkoltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom