Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-30 / 75. szám
2 ^£Moo 1990. MÁRCIUS 39., PÉNTEK SZTÁLIN MAJD SEGÍT? Sztálin töméntelen szobrai közül egy 3,6 méter magas példány Morvaföld egyik temetőkertjében ácsorog, mondhatni síri csendben. Nem sejti még, mily kalandos út várhat rá, messzebbre juthat, mint akinek emlékét, vagy inkább szellemét idézi: Amerikába sodorhatja a sors. A szoborra Jan Bohuslav figyelt fel, s 50 ezer dollárért akarja megvásárolni Zábreh városától az öttonnás gránitmüvet. Bohuslav 1966-ban hagyta el szülővárosát, Brnót, úgymond, politikai okok miatt, és az Egyesült Államokban telepedett le. Jelenleg Miami Beachben él, sikeresen asszimilálódott az amerikai társadalomba, amit bizonyít az is, hogy az előkeld Racquet teniszklub tagja. A szobor iránt nem a pénzszerzés, hanem a jóakarat keltette fel érdeklődését, és persze a dolog pikantériája^ A szobor árából — Sztálin segedelmével — ugyanis Zábreh városának kórháza gyarapodhatna olcsó, használt orvosi felszerelésekkel, műszerekkel. Litvánia beleegyezett a népszavazásba Húzd meg — ereszd meg Vy fautes Landsbergis, a litván legfelsőbb tanács elnöke elvben beleegyezett a népszavazásba. Ez jelentős engedménynek számít, hiszen kielégíti Moszkva fő követelését. A szovjet vezetés a Saju- dis (litván népfront) uralta vilniusi parlament függetlenségi határozata óta hangoztatja, hogy a balti köztársaságban élőknek népszavazáson kell dönteniük Litvánia státusáról. Landsbergis szerdán az amerikai UPI hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha Litvánia népe óhajtja a népszavazást, ő nem ellenzi. Hozzáfűzte, hogy 300 ezer támogató aláírás összegyűjtése szükséges a hatályos litván törvényejk értelmében a referendum kiírásához. A litván vezető (fwlföicli események egy mondat kom A Szovjetunió és Litvánia képviselői semleges területen, akár Csehszlovákiában is tárgyalhatnának — ajánlotta fel Mihail Gorbacsovhoz csütörtökön küldött üzenetében Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. A Albániában a jogi rendszer megreformálása érdekében hamarosan létrehozzák az igazságügyi minisztériumot — jelentette tegnap az albán hírügynökség. A Litvániát lezárták a külföldi újságírók előtt, így nem felel meg a válóságnak a Reuter hírügynökség ama híre: Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszter Párizsban lehetségesnek nevezte a tudósítók odautazását. A Csehszlovák jelentések szerint eddig mintegy száz vietnami jutott át Csehszlovákiából illegálisan Ausztriába — a tény összefüggésben van azzal, hogy lejárt csehszlovákiai munkavállalási engedélyük. A Hatvannégy albánt utasítanak ki Jugoszláviából — erről értesítették az ENSZ menekültügyi főbiztosát —, mert visszaéltek Jugoszlávia vendégszeretetével. A Szélsőséges román nacionalisták és fasiszták szították a maros- vásárhelyi véres összecsapásokat románok és a magyar nemzetiségű helyi lakosság között — jelentette ki Tőkés László püspök egy genfi sajtóértekezleten. Két éve eredményesen működő “ kft. felvesz bedolgozó csoportokat Felszerelt műhellyel és megrendeléssel rendelkezők jelentkezzenek. Munkabér- és költségtérítésként az anyagmentes árbevétel 55-60%-át fizeti, az anyagigényességtől függően. Mátrainvest Kft. Budapest IX., Tűzoltó u. 77. 1094 Telefon: 133-9383, 133-0870 (Deák Áron). hangoztatta, hogy bármilyen kérdésről — a népszavazásról is — kész véleményt cserélni Moszkvával. — A litván kormány időlegesen feladja saját határőrség létrehozására vonatkozó terveit — mondta szerdán újságíróknak nyilatkozva Vy- tautas Landsbergis. Felszólította a litvánokat, ne szegüljenek szembe a szovjet fegyveres erők fegyverbegyűjtő akcióival. Ezzel Vilnius további lényegi engedményeket tett Moszkvának. Szerda óta számítani lehetett rá, hogy a litván vezetés hűteni próbálja a felforrósodott indulatokat. Romualdas Ozo- las miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy (meg nem nevezett) szovjet dliletékes.gk eloszlatták a litván vezetés legsúlyosabb aggodalmait, s a vilniusi kormány nem érzi már oly súlyosan fenyegetve a litván függetlenséget, mint a hét elején. Nem tudható, hogy kik és milyen garanciákat adtak a katonai fellépés mellőzésére, de — a jelek szerint — ezek a biztosítékok olyan meggyőzőek voltak, hogy a litván vezetőket béküléke- nyebbé tették. A „humanitárius" Vatta Rmaneasca A Vatra Romameasca olyan társadalmi, humanitárius szervezet, amelynek célja á valódi román értékek helyreállítása, a kisebbségekkel való békés együttélés és a nemzeti identitás tiszteletben tartása — jelentette ki a Rom- pres hírügynökségnek csütörtökön adott nyilatkozatában Radu Ciontea, a szervezet elnöke. — Szervezetünk nem veti. alá mag-H egyetlen párt érdekeinek sem, célunk a valódi demokrácia megteremtése, a történelmi igazságok kiderítése. — Lehet, hogy a Vatra Ro- maneasca létrejötte az erdélyi magyar kisebbség és a román többség közötti viszony megromlásának eredménye, figyelembe véve a több évszázados és a közelmúltbeli szomorú tapasztalatokat. Nem politikai jellegű szervezetként állást akarunk foglalni a magyar kisebbségnek az elmúlt hónapokban támasztott szélsőséges, szeparatista és románellenes követeléseivel szemben. — Romániában nincs még egy társadalmi vagy politikai alakulat, amellyel szemben az országunkban élő magyarok ilyen dühödt és indokolatlan gyűlöletet tanúsítanának. Persze érthető, hogy egyesek félnek — hiszen a Vatra Ro- maneasca — az maga Románia. Míg most szervezetünknek néhány millió tagja van, nincs kizárva, hogy hamarosan minden, Romániában és külföldön élő román csatlakozik hozzánk. Rendkívüli munkaalkaloml Átlagon felüli kereseti lehetőség a BKV-nál. A Budapesti Közlekedési Vállalat jogosítvánnyal rendelkező, de gyakorlatot még nem szerzett dolgozókat átképez autóbuszvezetőnek Biztos megélhetés, állandó munkalehetőség. Kereseti lehetőség a tanfolyam elvégzése után, a havi órateljesítménytől függően: 14 000—20 000 Ft/hó külön feltétel szerint, 2000 munkaóra után, 28 Ft/óra forgalmi juttatás. A jelentkezés előfeltételei: a 20. életév betöltése, orvosi és PÄV II. alkalmasság, büntetlen előélet, legalább B vagy B, C kategóriára érvényes jogosítvány, általános iskolai végzettség. Az átképzés idejére a bér összege : 14 000 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: BKV Szociális és Oktatási Központ Budapest X., Fehér út l/C vagy az üzemegységekben. Telefon: 118-8774. 118-8133/232. Legyen a munkatársunk !  Szabadsá^mm elhagyia Magyarországét Egy új és jobb Európáért Csütörtök reggel rendhagyó esemény színhelye volt a román nagykövetség protokoll- terme, a Sötét ruhás uraikhoz szokott elegáns környezetben melegítős, Adidas-cipős fiatalokat fogadott és búcsúztatott Simion Pop román nagykövet. A tíz fiatal — két lány és nyolc fiú — két napig volt Budapest vendége, a Duna- parti város első állomása volt a Szabadságmars elnevezésű monstre menetelésnek, mely Bukarestből indult és Párizsban ér véget, a tervek szerint július 14-én, a nagy francia forradalom 201. évfordulóján. Beszédében Simion Pop elsőként a magyar fogadtatást, a magyar sajtó pozitív visszhangját, a tévé és rádió nyújtotta nyilvánosságot emelte ki, valamint azt a tényt, hogy a Szabadságit! ars résztvevőit fogadta Horn Gyula külügyminiszter is. — Ezt mi egy politikai gesztusnak tekintjük, a magyar kormány ezzel is jelezni kívánta, hogy minden odyan román kezdeményezést, akciót felkarol és értékel, amely a népek közti barátság és a demokrácia kiteljesedését szolgálja. Ne feledjétek el, hogy magyar földön a román barátság két jelképével fogadtak benneteket: kenyérrel és sóval. Mondjátok ezt el ott is, ahová mentek, ne sajnáljátok az energiát, hogy akár százszor is hangsúlyozzátok : ez a két nép nem ellensége egymásnak, elszigetelt események alapján nem ítélheti meg a világ a román—magyar viszonyt. Párizsba mentek — mondta a nagykövet beszéde végén. — Párizs az egyetemes, Temesvár a román forradalom jelképe. A francia forradalmárok az egyenlőség, a testvériség és a szabadság szavakat írták a zászlójukra. Ideje, hogy e szavaknak végre érvényt szerezzünk, ezt az össznépi szándékot hivatott szolgálni a ti utatok is. A tíz román fiatal Dorog felé folytatta útját, és Komáromnál léptek át Csehszlovákiába. Vendéglátóim maguk is vendégek, a zsúfolt szoba olyan, akár egy kirakodóvásár. — Ülj le, ahová tudsz — int a batyuk közt megbúvó székekre Pavel Nicolae, a román Szabadságmars koridős vezetője. Gurko Anton és Rostotchi Petre menet közben csapódik mellénk, mindketten bukarestiek, a Dimbovica partjáról célozták meg a Szajnát. — Csak azt ne kérdezd, hogy melyikünk milyen nemzetiségű. Hármunkban négyféle vér folyik: román, magyar, cseh, lengyel. Ezt azért mondom, mert az egyik kollégád tapintatlanul azzal a kérdéssel esett közénk; hol vannak a magyarok? Itt román állampolgárok vannak — mondtam nekik. Ezzel az úttal mi Romániára kívánjuk felhívni a világ figyelmét, s ezen belül nincs fontossága, hogy ki milyen nemzetiséghez tartozik. • Rövid az idő, vágjunk a dolgok közepébe. Szerintetek jogos vagy jogtalan a romániai magyarok anyanyelvi oktatási igénye? — Pontosítsunk. Ez nem csak a magyarok igénye. A Ceausescu-rezsim a német, olasz, zsidó, francia, angol nyelvű iskolákat is bezárta, én például a Legutolsó promó- cióban végeztem ’77-ben a Bukaresti Olasz Líceumban. Az iskolákat vissza kell adni, a magyar nyelvű oktatást újra be kell vezetni. De ezekben az iskolákban olyan szinten kell tanítani a román nyelvet is, hogy a magyarság teljes értékű félként vehessen részt a köz-, tudományos és művelődési életben, mely végtére is mindenütt az államnyelven folyik. 9 Szerinted sincs sovinizmus Romániában? — Ceausescu kiagyalt egy ravasz taktikát, mindenkit egymás ellen uszított, s így megosztotta . a gyűlölködést, :.rosVy,-,-fi9Slí ellene,kellett volna irányuljon. Huszonégy év áldatlan politikáját nem lehet csak úgy levetni, mint egy kinőtt kabátot. Én a decemberi forradalom idején együtt harcoltam magyarokkal Bukarest szívében. Együtt ettük a fagyos kenyeret. együtt aludtunk a betonon, és együtt vittük a bőrünket a vásárra. Bennem ez az élmény egy életre szól, nem törölheti ki belőlem senki és semmi! 9 A Vatra Romaneascára utalsz? — Alig tudok róluk valamit, nincs alapom nyilatkozni. De ha valóban soviniszták, ha részük volt a marosvásárhelyi eseményekben, akkor csak azt tudom mondani; nincs rájuk .szükség, le keli! törölni őiket a politika palettájáról. 9 Mi az utatok valódi célja? — Egy új és jobb Európa formálását szeretnénk elősegíteni, egy olyan Európáét, amelyben nincs helye vérnek, egymás elleni acsarkodásnak, nemzetek közti gyűlölködésnek. 9 És furkósbotoknak sem, vagy lincselésnek ... — Annak sem, ha Marosvásárhelyre gondolsz. Mi elhatároljuk magunkat az ott történtektől, mélyen elítéljük mindazokat, akik vélt vagy valós sérelmeiket botokkal vagy villával akarják rendezni. Bár nem mi tettük, mégis mi kértünk bocsánatot Sütő Andrástól az elszenvedett atrocitásért. Valamennyi józanul gondolkodó, becsületes román nevében. 9 Ki finanszírozza ezt a monstre utat? — A buszt és az ARO-t, ami kísér bennünket, a Bukaresti Autóbuszgyár, illetve a Cimpulung Muscel-ii autógyár bocsátotta a rendelkezésünkre, a ruházatunkat a Bukaresti Konfekciógyártól kaptuk ajándékba. Az útiköltséget magunk álljuk, 80 ezer lejbe kerül fejenként. Magunk részéről két szép román jókívánsággal búcsúzunk a tíz jó szándékú fiataltól: Drum bun si la revedere: Jó utat és viszontlátásra. Matula Gy. Oszkár  tizedik Csütörtökön Záhonynál áthaladt a határon a tizedik, kivonuló szovjet katonákat szállító szerelvény. A MÁV záhonyi üzemigazgatósáson elmondták, hogy a szovjetek pontosan betartják az előzetesen rögzített menetrendet. A záhonyi átrakóállomás felkészülten várja a további kivonuló szovjet egységeket is. Minden feltétele megvan annak, hogy a vágányok nyom- távkülönbsége miatt szükséges átrakás gyorsan, zavartalanul történjen. E munkát teljes egészében a szovjet katonák végzik el. Záhony ettől függetlenül Is nagy forgalmában sincs fennakadás. Zsákbamacska a menyasszony és a hozomány Kik kacsingatnak a betonfal mögé? Ütjainkat tönkretették, termőföldjeinkből utakat csináltak. A kifakadás a közelmúltban hangzott el a táborfalvai falugyűlésen, a helybeli szovjet alakulatról sommázta így a falu véleményét egy idős ember. Évtizedeken át éltek kényszerű szomszédságban a katonai táborral, mégis, mintha a hátralévő néhány hónap lenne a legnehezebb. Elmennek a katonák. Táborfalváról, Tökölről, Piliscsabá- ról, Ceglédről, Tápiószentmártonból, el az országból. Akik követelték az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok azonnali távozását, puszta jelenlétüket is fenyegetésnek érezték. A laktanyák környékén élők azonban naponta apróbb, nagyobb kellemetlenségeket viseltek el. S annak ellenére, hogy ezek általában nem voltak nagyobb atrocitások, mint amelyek a basonlóan nagy magyar laktanyák környékén lakókat érték, a dolog mégis valamiféleképpen politikai színezetet kapott. Ügy lenne hát logikus, hogy azok örüljenek a legjobban a szovjet csapatok távozásának, akik a legtöbb kellemetlenséget kellett hogy elviseljék. A községekben, városokban — ahol hamarosan hatalmas, eddig magas betonfallal elzárt objektumok nyílnak meg, értékes termőföldek szabadulnak fel — mégsem olyan felhőtlen az öröm. S ennek oka a bizonytalanság. Hiszen ma még az érintett települések vezetői semmi biztosat nem tudnak arról, hogy ki és mire használja majd a kiürített laktanyákat. Hiszen az elsőbbség a honvédelmi tárcáé, s ha nem akarják ismét katonai célokra használni a bázisokat, akkor jöhet szóba, hogy a majdani önkormányzatok kezelésébe adják. • Annak ellenére, hogy a felszabaduló lakásokra bizton számíthatnak a tanácsok, ma még senki sem tudja, hány otthont jelent ez majd. S mivel a helyi vezetők legtöbbje számára is titok volt azelőtt, hogy mit takarnak a magas betonkerítések, azt sem tudják, milyen a menyasszony, mennyi a hozomány? PiLiscsabán legalább a lakásállományt ismerik, s igaz, hogy jócskán költeni kell majd a rendbehozatalra, de több tucat értékes lakáshoz juthat az önkormányzat. Táborfalván ugyancsak sok otthonra számíthatnak, s a falugyűlésen már közösségi igényként fogalmazódott meg. hogy ezeket ne értékesítsék, hanem átmeneti lakásokként használják. tgy nagyon sok fiatal családnak könnyítenék a végleges otthonuk felépítését. Az elvonulok után maradó egyéb ingatlanok megszerzéséről nemigen álmodozm-alk a helyi tanácsok, hiszen a megyében a nagy szovjet laktanyák legtöbbje kis falvak mellé települt, s ezek a tanácsok, ha fantáziát látnak is a nagy hangárok, szerelőcsarnokok, épületek hasznosítá-
