Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

2 ©fê&fap 1990. M ÁRCIUS 3., SZOMBAT VÉG! VILÁGPOLITIKÁI KITEKINTÉSI Sorsdöntő választások évadja Stabilabbá teszi az elnöki rendszer a szovjet belső helyzetet? Még mindig sok a nyitott kérdés a német egyesülés ügyében A győztes Chamorro asszonynak szüksége lesz a sandinistákra Általános PILLANATKÉP Nem először fordult elő a héten, hogy Gorbacsov és Bush telefonbeszélgetést foly­tatott. A két világhatalom közötti új viszonyt jelzi a Kreml és a Fehér Ház között kiépített közvetlen vonal mind sűrűbb igénybevétele. Az ilyen híradás nemegyszer sok min­dent elárul, még akkor is,' ha a beszélgetésekről kiadott közlemények legfeljebb rend­kívüli szűkszavúságukkal tűn­nek ki. Ezúttal egy negyven­perces eszmecseréről mindösz- sze annyit tudattak a világgal, hogy az „építő szellemben zajlott le”, egyebek között a nicaraguai és közép-amerikai helyzetről, valamint az euró­pai változásokról. A hírek sze­rint Bush biztosította Gorba- .csovot: elkötelezte magát amellett, hogy a fegyverzet­korlátozási tárgyalások, a két külügyminiszter február ele­jén tartott moszkvai tárgyalá­sain meghatározott menet­rend szerint folytatódjanak. Ez a bonyolult mondat azt jelenti, hogy amerikai részről •mindent megtesznek azért, hogy a két világhatalom leg­főbb vezetője úgy üljön le idén júniusban a washingtoni tárgyalóasztalhoz, hogy az el­férhető o legnágyobb sjkercői számolhasson be csúcszáró- .saj tóértekezletén az újság­íróknak. - — Miért kellett ezt éppen most ily nyomatékosan kihangsú- . lyozni? Egyrészt nyilván azért, mert Kelet-Európábán a közelgő március 10-i dátum­mal — az NDK-választások- kal — megkezdődik az a majd júniusig tartó időszak, amely­nek során Magyarországon, Csehszlovákiában és Romá­niában a szavazópolgárok az urnáknál döntenek, hogyan kívánják alakítani jövendő életüket. A Szovjetunió is sorsdöntő szavazások, választások korát éli át. Jelenleg már zajlanak az egyes tagköztársaságok he- .lyi parlamentjeinek választá­sai, s ezek rendkívüli jelentő- ségűekké válnak, amikor több erő, mozog immár a politikai színtéren, és égetővé vált a szovjet szövetségi rendszer gyökeres reformja. A véres nemzetiségi villongások csilla­pítása, a szélsőséges, a pol­gárháborús veszélyt is felidéző elemek megmozdulásai köze­pette a rend fenntartása, mind megannyi súlyos belpo­litikai próba elé állítja a kor­mányzatot. Bush elnök nyil­vánosságra hozott kötelezett­ségvállalása ilyen körülmé­nyek között lényegében any- : nyit jelent, hogy az Egyesült Államok nem próbálja kihasz­nálni Gorbacsov nehéz belpo­litikai helyzetét, s változatla­nul munkálkodik a mindkét fél számára elfogadható fegy­verzetcsökkentési megállapo­dáson. AZ ELMARADT „VÉRES VASÁRNAP” A radikális képviselőcsoport által, a megelőző héten meg­hirdetett szovjetunióbeli tün­tetések, amelyeket szélsőséges elemek „véres vasárnappá” akartak változtatni, mind mé­reteikben, mind hevességük­ben elmaradtak a várakozás­tól. Igaz, a rendőri mozgósí­tás példa nélküli volt Moszk­vában, és a belvárost gyakor­latilag lezárták az akcióban részt vevők elől. De a valósá­gos ok nyilvánvalóan az volt, hogy az erőszaktól való vi­szolygás és a félelem attól, hogy provokációk ellenőrizhe­tetlen, véres irányba terelik a megmozdulásokat, a moszk­vaiak tömegeit távol tartotta a demonstrációtól. Kommentá­torok szerint bár sokan elége­detlenek a peresztrojka jelen­legi menetével, hőn óhajtják viszont, hogy a szükséges át­alakítások ne erőszakos, ha­nem békés úton, ellenőrzött mederben történjenek, a meg­választott testületek reform­határozatai által. Ami a peresztrojka híveit illeti, a jelek szerint meste­rien ki is használták a szél­sőséges elemek látható kudar­ca nyomán támadt lélektani pillanatot. Kedden a legfel­sőbb tanácsban sikerült ke­resztülvinniük azt a határoza­tot, hogy március 12—13-ra hívják össze a népi küldöttek kongresszusát, s e 2250 tagú, a szovjet alkotmány szerint legmagasabb jogkörű gyüleke­zet rendkívüli ülésen döntsön az államelnöki tisztség létre­hozásáról. Az új határozati poszt rendszeréről szóló tör­vényjavaslatot a legfelsőbb tanács előzőleg nagy többség­gel elfogadta. Ez annál is job­ban mutatja a peresztrojka híveinek erőgyarapodását, mert ugyané testület alig két hete elvetette, hogy február 27-ré összehívják a népképvi­selőket az elnöki rendszerről való döntésre, azzal, hogy „számos napirerid vitája sok­kal sürgősebb ennél”. Ha a 2250 népképviselő elfo­gadja az előterjesztést — ami csaknem bizonyosra vehető a testület erőviszonyai láttán —, akkor a Szovjetunió legmaga­sabb közjogi tisztsége az el­nök lesz. A Szovjetunió ha­talmi berendezkedése akkor hasonlatossá válik a jelenlegi francia vagy amerikai modell­hez, s mint hírmagyarázók fo­galmaznak: a moszkvai Kremlben 72 év után először hátat fordítanak a „kollektív országirányítás elvének és gyakorlatának”. Az elnöknek, akit első ízben a népképvise­lők választanak négy évre, majd később közvetlenül népi szavazat útján kerül az ország élére, széles jogköre lesz, be­leértve a rendeletekkel való kormányzást is bizonyos ese­tekben. A népi küldöttek kongresszusa azonban kéthar­mados többséggel leválthatja őt, ha megsérti az ország al­kotmányát, A legfelsőbb tanácsban a legtöbb aggály amiatt hang­zott el, hogy egy személy ilyen széles jogkörrel való felruhá­zása diktatórikus hatalmat biztosít számára. Ezt azonban módosító indítványokkal igye­keztek eloszlatni, s így- kerül a javaslat a népi küldöttek elé. Bizonyosra veszik, hogy a március 12—13-i ülésen Gor- bacsovot választják meg az új tisztségre, s az elnök e pozí­cióból felgyorsíthatja a pe­resztrojkát és csökkentheti az ellene jelenleg fellépő oly sok politikus visszahúzó ere­jét. Ez, Gorbacsov hívei sze­rint, nagyobb stabilitást ad­hat az egész szovjet belpoli­tikai helyzetnek. VARSÓ ÉS BONN VITÁJA A Lengyelországot a jelen­legi NDK-tól elválasztó Ode­ra—Neisse határvonal sérthe­tetlenségét senki sem vitatja. A bonni kormányzatok nem­egyszer ismerték el törvényes­ségét és az NSZK a helsinki okmány aláírásával is e mel­lett szállt síkra. Most viszont, hogy Németország egyesülése napirendre került, Kohl kan­cellár makacsul kitér az elől, hogy garanciát adjon. Azt a „varázsmondatot’’ kellene ki­mondania, hogy ami érvényes ma, így lesz azután is, ha lét­rejön az egységes Németor­szág. A kancellár viszont ki­tart amellett, hogy ebben az ügyben csupán az eljövendő össznémet parlament a jogo­sult nyilatkozattételre. A bonni kancellár magya­rázkodása szerint szó sinos arról, hogy vissza kívánná ál­lítani Németország 1937-es ha­tárait. Mint mondotta: Varsó a határügyekben kellő biztosí­tékot kaphatna azáltal, hogy mind az NSZK-, mind az NDK-parlament nyilatkozatot tesz az Odera—Neisse határ sérthetetlenségéről. Kohl erre hajlandó, s nem többre, mindhiába is érik éles bírála­tok Varsóból, és a „bűvös mondat” kimondására sarkall­ják a második világháborúban győztes nagyhatalmak is. Tadeusz Mazowiecki a vita megoldására azt javasolta, hogy lengyel—NDK—NSZK tárgyalásokon kössenek olyan békeszerződést, amely tartal­mazná az Odera—Neisse határ sérthetetlenségét is. A lengyel kormányfő indítványa szerint ezt az okmányt a két Német­ország kormányának megbí­zottai parafáinak, és az egye­sült Németország törvényho­zása ratifikálná a dokumentu­mot. Kohl azonban elvetette a javaslatot. Persze, nem ez az egyetlen nyitott kérdés a német egye­sítésben. Továbbra is ellenté­tesek például a nézetek a NATO-hoz való kapcsolatok és a hadseregek egyesítése ügyében. VALÓBAN „AKNAMEZŐ” LESZ? Valamennyi közvélemény­kutató intézet ezúttal kudar­cot vallott. Egybehangzóan ál­lították a múlt vasárnap előtt, hogy a nicaraguai választá­sokon a hatalmon lévő sandi­nisták (FSLN) győznek Cha­morro asszony 14 párti ellen­zéki választási szövetsége (UNO) ellen. Meglepetésre azonban Daniel Ortega sandi­nista frontja csak a szavaza­tok 41,5 százalékát szerezte meg, s az ellenzékiek 55,2 százalékot kaptak. A sandinisták, akik garan­tálták a szabad, tiszta válasz­tást, elismerték vereségüket. Chamorro asszony, akit most Nicaraguában elnökké válasz­tottak, áprilisban veszi át a hatalmat és alakítja meg az UNO kormányát. A 11 éve kormányzó sandinisták — akik ellen hondurasi terület­ről a Washington által támo­gatott fegyveres csoportok (kontrák) háborút vívtak — hírmagyarázók szerint a ka­tasztrofális gazdasági helyzet — a lakosság nélkülözése — miatt szenvedtek vereséget az urnáknál. Ezek a súlyos prob­lémák „aknamezőt” jelentenek Chamorro asszony új kormá­nyának is. Még akkor is, ha most majd amerikai segélyek érkeznek Managuába. Másik gond, hogy sikérül-e majd Chamorro asszonynak telje­sen ellenőriznie a sandinista irányítás alatti hadsereget? További kérdés: leteszi-e min­den kontra a fegyvert? Med­dig és hogyan sikerül az el­nök asszonynak összefognia a 14 párti ellenzéki szövetséget? S végül szüksége lesz a san­dinisták „jóindulatára” a kor­mányzásához, hiszen ez a front a legerősebb egységes parla­menti frakció... Árkus István Ki a minkahelyskről Pristinai követelés A Koszovói Demokratikus Szövetség elnevezésű ellenzéki párt elnöke, Ibrahim Rugova pénteken Pristinában tartott nemzetközi sajtóértekezletén követelte, hogy a koszovói kommunisták szövetsége mondjon le politikai monopol­helyzetéről, és az autonóm tartományban mielőbb tartsa­nak több párt részvételével szabad választásokat. A mintegy 300 ezer tagot számláló párt vezetője sürget­te az össznépi védelmi, vala­mint a társadalmi önvédelmi fegyveres szervezetek felosz­latását. Kijelentette, hogy ezek a hatalom erőszakszervei, amelyek állandó nyomást gya­korolnak a dolgozókra. Szor­galmazta, hogy a kommunista szövetség szüntesse meg szer­vezeteinek működését az álla­mi intézményeknél, bíróságok­nál, vállalatoknál. Észtországi poülikai vihar A rendőrség A tallinni városi tanács a közelmúltban javasolta a köz- társasági belügyminiszternek, hogy mentse föl az észt fővá­ros rendőrségének vezetőjét és helyettesét, továbbá oszlas­sa fel a rendőrség politikai osztályát. A szenzációs hír élénk visszhangot keltett Tal- linnban mind a lakosság, mind a rendőrök körében. Mint az esetről beszámoló Ra- bocsaja Tribuna pénteken „ír­ta, a tallinni rendőrség „lefe­jezését" olyankor tervezik, amikor növekszik a bűnözés, romlik a közbiztonság. Tallinn rendőrségének veze­tője szerint o városi tanács döntése az érintettek háta mögött született. A rendőrfő­nök szerint nem véletlen az az egybeesés sem, hogy a fel­mentésre javasolt vezetők többsége orosz anyanyelvű. „lefejezése" Idézte a rendőrtiszt a tallinni városi tanács elnökhelyette­sét, aki állítólag a döntés egyik előkészítőjeként kijelen­tette neki, hogy „nem tudjuk, ki ellen fordítanátok a fegy­vereteket”. Románia — öngyilkosság Névtelen fenyegetések öngyilkos lett az a magas rangú román hadbíró, akiről feltételezik, hogy december­ben halálra ítélte Nicolas Ceausescut és feleségét — kö­zölték pénteken Bukarestben. Oana Popescu, az ideiglenes nemzeti egységtanács szóvivő­je elmondta, hogy Gica Popa altábornagy csütörtökön az igazságügyi minisztériumban szíven lőtte magát, A szóvivő hozzáfűzte, hogy bár a Ceausescu házaspár tár­gyalásáról szóló videofelvéte­len nem mutatták a bíróságot, és egyetlen részt vevő hivata­los személy nevét sem hozták nyilvánosságra, Popa altábor­nagy két hónapja folyamato­san kapta a névtelen fenyege­téseket. ISA1SA Gábor Zsazsa, Hollywood kétes hírű „magyar” neveze­tessége ismét bajban van : a rendőr, aki ittas vezetésért és garázdaságért bíróság elé vit­te, most magánvádas feljelen­tést is tett az életművésznő el­len, tízmillió dolláros kártérí­tést igényelve a rágalmazásért és a Zsázsától elszenvedett „lelki sérülésekért.. Zsazsa a 12 ezer dolláros bír­ságot tv-szerepléseivel gyűjtöt­te be, országszerte szidalmazta a rendőrt, aki mindennek oko­zója ... A rendőr a több hó­napos szitokbadjáratot meg­unta, és nyilván céltudatos ügyvédre is talált. Az ameri­kai igazságszolgáltatást is­merve Zsazsának az ügy végül is sokkal, tö&be kerülhet. Jól­lehet a ros5znyelvek szerint a legnagyobb büntetést már el­szenvedte: a bíróság kötelezte, hogy valódi életkorát tüntesse fel jogosítványán. Külföldi események — egy mondatban .....il •mm....J h i ".m imwnjiM 'i’jj'"i’i'-jLI'JiatJJWl'gl—-.' ! A szovjet és a mongol kormámy megállapodása értelmében az összes szovjet katonát kivonják Mongólia területéről 1991— 92-ben. A A sztrájkbizottság felhívása ellenére pénteken csaknem teljes üzem volt a donyeoki szénmedencében. A A Litvániában elfogadott sajtótörvény 30 ezer rubelig terjedő pénzbírságot helyez kilátásba azon sajtóorgánumok ellen, amelyek publikációikkal valótlanságot állítanak. A A szov­jet főváros lakosainak többsége a többpártrendszert támogatja — derült ki a Pravda által közölt szociológiai felmérésből. A Természetes, hogy a kommunista monopólium összeomlott Kelet-Európábán, jelentette ki Tokióban a 6ajtó előtt Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök. A Tajvan feloldotta azt a tilalmat, amely eddig lehetetlenné tette a közvetlen kereske­delmet a Szovjetunióval és Albániával. A Az osztrák állam­biztonsági rendőrség reformjára vonatkozó intézkedéseket je­lentett be pénteken Bécsben Franz Löschna'k, a kormány szocialista párti belügyminisztere. A Az izraeli katonai cen­zúrahivatal pénteken bejelentette, hogy a jövőben bármely,_ a szovjetunióbeli zsidóság bevándorlásával kapcsolatos' hír­anyag közléséhez jóváhagyásuk szükséges. A A londoni szék­helyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) közölte: tiltakozott amiatt, hogy a szovjet hatóságok őrizetbe vettek Azerbajdzsánban három török újságírót. A Mintegy félszázan tüntettek Varsó­ban a szovjet nagykövetség előtt, követöve,, .hogy a .SZU hoz­za nyilvánosságra .a legrövidebb időn .belül' álláspontját te* úgynevezett „katyni tömeggyilkosság”, népirtás ügyében. A Vasárnap parlamenti, és tanácsi választásokat tartanak a SZU legnagyobb és legnépesebb szövetséges köztársaságában, az Oroszországi Föderációban. Szakszervezeti kongresszus az újjáalakulás jegyében Nem szétverni, szövetkezni Több mint ezer küldött, számos érdeklődő hazai párt és más szervezet, valamint 24 ország szervezett dolgozóinak küldöttsége jelenlétében teg­naptól tanácskozik a magyár szakszervezetek 26. kongresz- szusa. A kongresszus nem titkolt célja, hogy kimondja a SZOT megszűnését és új ér­dekvédelmi szövetséget ala­kítson meg. Nagy Sándor, az Országos Koordinációs Tanács elnöke vitaindítójában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szak- szervezetek a nyolcvanas években, mint ahogy koráb­ban is, az állampárt fogságá­ban vergődtek, de az elmúlt másfél évben alapvető válto­zások kezdődtek el. Nagy Sándor szerint ebben lényeges szerepe volt az alternatív szakszervezeteknek is. A 19 „hivatalos” ágazatból időköz­ben, a tagság akaratából száznál is több önálló szak­mai szerveződés jött létre. Társadalmunk mai gondjai­ról szólva Nagy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy mára milliók kényszerülnek megélni a létminimum körüli jövedelmekből, ezrek válnak munkanélkülivé, tízezreket fenyeget az elbocsátás. Ebben a helyzetben éles a konfliktus a szakszervezetek és a kor­mány között, amely nem csak vitatja, de el is utasítja a szakszervezetek álláspontját. Az SZDSZ és a Fidesz vá­lasztási hadjáratában már nyíltan hirdeti, hogy a régi SZOT-hoz tartozó, szövetség­re lépni szándékozó szakszer­vezeteket szét kell verni. Mindennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az említett szer­vezetek liberális gazdaságpoli­tikát kívánnak folytatni, s eb­ben úgy vélik, zavarná őket egy erős szakszervezeti szö­vetség. Nagy Sándor elmondta: a mozgalomnak csak egyetlen célja lehet: az érdekek vé­delme és képviselete. A szak- szervezeteknek olyan antiinf­lációs politikát kell kikény- szeríteniük, amely a rohamos áremelkedések okait Veszi célba. A tulajdonreform pedig nem nélkülözheti a dolgozók ellenőrzését, a tulajdonlásban való részvételét. A többnyire szenvedélyes felszólalásokban elhangzott többek között, hogy a SZOT- ot mindaddig nem lehet fel­oszlatni, amíg nem döntenek a szakszervezeti vagyon sor­sáról. Azt tisztességesen kell felosztani az önállósuló szak­mai szakszervezetek és a ki­lépők között. A legtöbben fel­hívták arra is a figyelmet, hogy a kis szervezetek — ezt a nyugat-európai példák is igazolják — nem képesek ön­állóan hatékonyan képviselni tagságuk érdekeit, ezért to­vábbra is össze kell fogni. Ez azonban nem valamiféle ha­talmi központ létrejöttét, ha­nem egyenrangú, közös érde­keltségű felek szövetségét kell, hogy jelentse. A szakszervezetek kong­resszusát táviratban köszön­tötte Szűrös Mátyás, a köz­társaság ideiglenes elnöke. Nyílt levelet intézett a SZOT- hoz az MSZMP, míg a Füg­getlen Szakszervezetek De­mokratikus Ligája tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a kongresszus előkészítése, ter­vezett alapokmánya és lebo­nyolítása ellen. Így többek között sérelmezik, hogy a megalakulandó szervezetek­nek Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége lenne a neve. Választási prognózis A Magyar Közvéleményku­tató Intézet nyilvánosságra hozta legújabb választási elő­rejelzését. Az ország felnőtt lakosságát reprezentáló két­ezer megkérdezett szerint, ha most vasárnap lenne a vá­lasztás, a polgárok 56 százalé­ka menne el biztosan szavaz­ni, 18 százalékuk csak való­színűnek tartja, 26 százalékuk biztosan, vagy valószínűen nem járulna az urnákhoz. Nyolcvanegy százaléka azok­nak, akik biztosan elmenné­nek, már tudja, kire akar sza­vazni. Az MDF-re 20,9 száza­lékuk, a Független Kisgazda- pártra 20, a Szabad Demokra­ták Szövetségére 19,7 százalé­kuk adná szavazatát. A Szo­cialista Párt 10,9 százaléknyi szavazatot nyerne. Az előre­jelzés szerint 5 százaléknyi szavazatra számíthat a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Fidesz és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom