Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
1990. MÁRCIUS 21., SZERDA 5 Budakeszin igazán megvetették a lábukat Keresztények a vörös övezetben A Kereszténydemokrata Néppárt teljes erővel készül a hétvégi választásokra. Hétfőn Budapesten rendeztek nagygyűlést, melyen többször elhangzott, milyen nagy feladat vár a kereszténydemokratákra Európa keleti térségében az elkövetkező években. Arról pedig, hogy szőkébb hazánkban, nevezetesen Pest megyében mire készül a KDNP, országos, országhatáron túli terveit hogyan képzeli el helyi szinten, a párt egyik szervezőjével beszélgettünk. □ A hajdani Baranko- vics-féle Néppárt 1947-ben öt hét leforgása alatt 760 ezer embert állított maga mellé. Mai örökösei, a kereszténydemokraták ugyan nem büszkélkedhetnek ehhez hasonló tömegbázissal, de igaz ami igaz, Budakeszin, a helyi szervezet alakuló ülésén például kevésnek bizonyultak a belépőcédulák. Miért éppen ezen a. területen próbálkoztak? — Valóban, abban a választókörzetben, ahová rajtunk kívül még tíz település tartozik, csupán itt vetette meg igazán a lábát a KDNP — mondja Körösiné Merkl Hilda. — Egy ilyen, nagyrészt keresztény, nemzetiségi községben mint Budakeszi, viszont úgy érezzük, több esélyünk van, mint akár a régi, akár az új baloldali pártoknak. Rengeteget látott, rengeteget szenvedett ez a falu az elmúlt évtizedekben. Az öregek átéltek egy kitelepítést, de később sem fordult a sorsuk jobbra. A fiatalok és az idősebbek között ugyanakkor nagyon sok, erkölcsileg tiszta ember él errefelé. Őket csak személyes hittel lehet megragadni. Mi azokra számítunk elsősorban, akik tenni szeretnének valamit a faluért, ahol élnek, akiknek itt vannak a gyökereik, akik maradtak, akik a körülmények ellenére sem disszidáltak. □ Pedig jó néhányan ezt a megoldást választották. Hogy mekkora szerepet játszott ebben az akkoriban uralkodó ideológia, azt már fölösleges firtatni, de tény, hogy ez a környék volt sokáig a „vörös övezet”. A munkásmozgalom veteránjai vagy éppen a „spanyolosok” közül például sokan a községben telepedtek le... — ... és ne feledkezzünk meg magáról Sziklai Sándorról sem, akiről meglehetősen véres emlékeket őriz Budakeszi. □ Talán most kellene azonban tisztázni: a Kereszténydemokrata Néppárt, úgy hírlik, nem kommunistagyűlölő. — Természetesen nem, viszont mi is ideológiai alapon szerveződünk. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy bármely vallás vagy felekezet pártja lennénk, csupán számos kérdésben a hosszú éveken keresztül hirdetett tanításoktól eltérőek a nézeteink. Mindenekelőtt szerintünk az ember Isten teremtménye, azaz sem egy szocialista kollektivizmusnak, sem egy kapitalista individualizmusnak alanya nem lehet. Ez persze meghatározza az oktatásról, a gazdaságról és egyebekről — például az abortuszról — alkotott véleményünket. □ Milyen programmal, tervekkel lépnek a választók elé? — Szociális téren egy családvédő központ kialakítását szeretnénk megvalósítani. A kulturális életben az igazi, kétnyelvű, az óvodától az érettségiig tartó oktatás beindítását tartjuk a legfontosabbnak. Ez olyan ziccer, amit nem szabad kihagyni. Továbbra is támogatni akarjuk a hagyomány- őrző kört, és persze folyamatosan ápolnánk a falu nemzetközi kapcsolatait. Szinte a világkiállítás holdudvarában élve a megfelelő városkép kialakítására és egyáltalán a „város” státusz elnyerésére összpontosítanánk. Nagyon komolyan gondoljuk az ellenőrzést a közigazgatás minden területén, a gazdasági életben pedig főleg a vállalkozások felkarolása a célunk. □ Az utóbbiakon kívül az elhangzottak jobbára helyi feladatokat fogalmaztak meg. Mennyiben adaptálhatók ezek az elképzelések mondjuk Solymáron vagy Pilisvörösvárott? — A budakeszi tervek bárhová könnyen átültethetőek, hisz a választókörzet településein nagyjából hasonló problémák várnak megoldásra. Egyébként szándékosan nem beszéltem a programunkról általánosságban. Bár országgyűlési képviselőválasztásra készülünk, az embereket mégis saját környezetük érdekli legjobban. Dolgozik az erózió, pusztít a belvíz és az ember Szentendre Város Tanácsa a napokban tárgyalja a környezetvédelem ügyét. A szakemberek készítettek a testület számára egy írásos anyagot, amely egyebek mellett megállapítja: Szentendre környezetvédelmi helyzete az országos átlaghoz képest jónak mondható. Hála annak, hogy kevés gyár, üzem működik a területén. Persze minden relatív. Elképzelem, sőt tudom, mi lehet másutt, ha a Dunakanyar súlyos környezetvédelmi gondjai mellett a jók között lelhető. Csak rakják a szemetet Ami egyezik az „országos átlaggal”: a rendelkezések ma már szigorúak, ám a helyi végrehajtás gyenge. A tanácsok jogköre korlátozott. Sok a gazdátlan terület, az intézkedések elhalnak a fellebbezések tömegében. A bírságolá Hét Láng üzenete Nem értesítettek előre, üzenetet sem kaptam, de tény: nem a kúszó, hanem a vágtató inflációval, pénzünk értéktelenedé- sével szembesülünk nap mint nap. Mozognak az árak felfelé — a „béresek” viszont csak morgolódhatnak —, de olyany- n.yira, hogy ma már az ember egyszerűen nem tudja biztosan állítani, mennyibe is jön a négy alapvető élelmiszer egyike. Mert ki tudja* míg a tegnapi tizen-egynéhány órai robotra aludtunk egyet, ama bizonyos piaci viszonyok miatt minek menynyivel is ment feljebb az ára. Ráadásul pedig hol az egyik, hol a másik rég válik fizetésképtelenné — s ne adj isten, a végén ott a munkanélküliség. Amikor majd nem is bért, csak nyomort osztanak — ám erről nem értesítik az embert. Amiről viszont Érden jó előre üzenet érkezett, az a földrengés. „Nyolc nanon áf : 1990. március 18-tól 25-ig bezárólag mindennap este 6-kor.” A Hét Láng szövetség juttatta el üzenetét hitetlenekhez hívőkhöz egyaránt. Elismerem, az emberi hit hegyeket képes megmozgatni, s lehet, hogy március 18—21. között az érdi tusculanumi katolikus templomban este hatkor megmozdult a föld s 22—25. között az érdi újtelepiben is. Az első gondolatom : a földrengés jóvátehetetlen kárt okozhat,, okoz templomainkban, kegytárgyainkban. Csak ezt ne! S utána jön az ijedtség: még ez hiányozna ahhoz, hogy százak, ezrek váltanak földönfutóvá árvává gyorsan s hamar S hogy számolat- lanul temethessünk, ivadékaink ivadékainak is legyen mire emlékezni — túl a gazdasági ellehetetlenülésen, az infláció szorításán, még egy földrengés okozta elemi kárra, emberi életeket követelő pusztításra. Miközben ezeket a gondolatokat, forgatom, előkerül még más is: a Hét Láng. Jó' tudom, a zsidó és a keresztény vallás egyaránt szent számként tiszteli a hetest. Jerikót hét kürtös hét napon át kerülte meg . . . Salamon a templomot hét évig építtette, A szent gyertyatartó hétágú. Az egyház hét szentséget, s hét halálos bűnt ismer. Am a vallástörténetben alig-alig jártasok a hét lángot Izrael hét törzsével azonosítják. Majd van. akinek beugrik a Jelenések Könyvéből a hét gyülekezet is. Mi tagadás: a Hét Lángot a megkérdezettek többsége, a zsidó vallás gyakorlóival azonosította. Pedig a röplapon írva vagyon: két katolikus templomot kell felkeresnünk. Már egv hete értetlenül forgatom a röplapot. Nem tudom, nem értem kinek jó az. ha katasztrófát jósolunk, elemi csapást emlegetünk? Hiszen a vallás felé forduló százezrek hitet, erőt. belső békét derűt és megnyugvást, szeretnének meríteni az egyház tanaiból* a hétköznapi megélhetésért vívott küzdelmekhez. Nem félelmet, újabb bizonytalanságot földrengés képében. melyet a Hét Láng szövetség ígér. Vagy nem is ezt akarták? Csak a ..Földnek kell megrendülnie az Ür színe előtt!?” (Zsolt 114,7.) Ha meg ígv van. akkor ro^s^, félreérthető jelmondatot választottak az Ür 1990. évének márciusában ! Csatorna fél áron Mi is az a szevi? Létezik egy Aqua-Innova nevű kft., amely vízmérő- és szennyvízaknát, s olyan spirált gyárt, amelyről a vízfogyasztás ott is leolvasható, ahol ember nem juthat le az órához. Mondhatják sohan, hogy na és akkor mi van? A kft. vezetője Weisz János. Tőle tudtuk meg, hogy az Aqua-akna kemény polietilénből készül, teljesen zárt doboz, a fagyra érzéketlen, s mindenütt használható, ahol magas a talajvíz. Tavaly mintegy 15 ezret adtak el belőle, főként a Velencei-tó környékén. Előnye, hogy a régi betonozott aknákba könnyen beszerelhető. Én a magam részéről — környezetvédő ember lévén — nagyobb jelentőségűnek tartom másik terméküket, a szevi aknát. Ez teljesen új dolog, és arra szolgál, hogy a lakások szennyvizét az eddigi költségeknek a feléért vezessék (nyomassák) el. Kapuváron immár egy éve működik a szevi, mintegy 1150 méter hosszon, közmegelégedésre. S most Budakalászon fogják megismerni, ha a tárgyalások eredményesek lesznek. Az biztos, hogy Kassai Miklós, a nagyközség tanácselnöke nagyon szeretné. Nemcsak a kedvező ár miatt, hanem az Omszki park tavának mentése okáért is. A Pest Megyei Tanács illetékes osztálya támogatja az elképzelést. Eszerint a Barát-patak mellé építenének szennyvíztisztítót, ebbe nyomná a szevi a nagyközség otthonaiból összegyűjtött „hordalékot”. Itt az ideje, hogy leírjuk: milyen is a szevi? Egyszerű és praktikus. Zárt akna, egy méterszer hatvancentis, átemelővel, nyomócsővel. Villannyal működik. Az épületben vagy közvetlenül mellette kell elhelyezni, addig tárolja a szennyvizet, amíg a szivattyú be nem kapcsol. Ezután egy ötnegyedes csövön kinyomja a legközelebbi csatornába. Ez lehet néhány száz méterre is. A csöveknek egészen kicsi árkot ásnak, s mindössze 50 centiméter mélyre teszik. A hagyományos módon jelenleg 60 ezer forintba kerül egy családnak, ha 20 méterre kell vezetnie a szennyvizet. Természetesen normális domborzati viszonyok és talajminőség mellett. A szevivel ugyanez 30 ezer, plusz áfa, akkor is, ha magasabban kell nyomni a szennyvizet. A szevi-rendszer elterjesztésének ott nagy a jelentősége, ahol nincs csatorna, illetve csak távol, a fővonalakon található. Az meg egyenesen áldás, ha a község szennyvíztisztítóval rendelkezik. Például remekül hasznosíthatnák a Szentendrei-szigeten. Ha elgondolom, hogy Kapuvárott két hét alatt ásták, készítették el a rendszert, máris szívesen indulnék dolgozni Ta- hitótfalu környékére. Érdekes, hogy a fővárosból valóban a peremkerületek tanácsai érdeklődnek. De élen jár Heves városa is, ahová családi házas övezetbe rendeltek több száz szevit. A tervezők a rajzasztalon is az új módszerrel képzelték el a lakótelep szennyvízelvezetését. Kíváncsian várjuk a budakalásziak és a pomáziak döntését! Vicsotka Mihály Eggyel kevesebb képviselőjelölt Dunakeszin Pest megye 3. számú egyéni választókerületi -bizottsága tájékoztatja a lakosságot, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága törölte az egyéni választókerület jelöltjei közül Cselötei Jánost, tgy Pest megye 3. számú egyéni választókerületében az alábbi jelöltek indulnak a szavazáson: Albert László, Mogyoród, Dózsa Gy. u. 10., Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, dr. Kiss Róbert. Dunakeszi. Barátság u. 37.. Szabad Demokraták Szövetsége, dr. Kukorelli István. Dunakeszi, Tallér u. 10., Hazafias Választási Koalíció, Szigeti Tóth János, Dunakeszi, Tallér u. 4., Magyar Demokrata Fórum, dr. Varga A. Tamás, Mogyoród, Kiss Ernő u. 10., Keresztény Demokrata Néppárt, Varga Lajos, Dunakeszi, Kagyló u. 51., Magyar Szocialista Párt, dr. Verbóczky János, Örboty- tyán. Arany J. u. 59., független jelölt. ★ Nem sikerült kiderítenünk, hogy Cselötei Jánost, a Kisgazdapárt jelöltjét miért törölte a bírósági végzés a jelöltek sorából. A hivatalos információk szerint az iratba betekinteni nem lehet, a körülményekről pedig csak annyit lehet tudni, hogy Cselötei János összegyűjtötte a jelöléshez szükséges 750 ajánló- szelvényt, s a listára kerülése törvényes volt. Visszahívását, illetve jelöltként indítását a Kisgazdapárt megyei szervezete kezdeményezte a bíróságnál. Dunakeszin így az eredeti nyolc helyett csak hét jelölt közül lehet választani — a szavazásig újranyomott szavazócédulákon. A törvényes jelölés és a visszahívásról szóló bírósági végzés között történtekről nem hivatalos forrásokból annyit tudtunk meg, hogy Cselötei Jánost többek között okiratbamisítással gyanúsítják, ügyéről egyébként ma délben tárgyalnak a dunakeszi választási bizottságon. sok mértéke nem áll arányban a szennyezések nagyságával. Sok a parlagföld. Dolgozik az erózió a Kőhegyen és Pismányon, pusztít a belvíz Pomáz és Szentendre között. A szemétlerakások és vízszennyezés miatt a talaj károsodott. A Duna az egész magyar szakaszon piszkos. Ami helyi specialitás: elbontották a Pap-szigetre ívelő Duna -mellékág at elzáró hidat. Most mozoghat a víz, de az iszaplerakódás jelentős, a rendszeres mederkotrásra nincs pénz. A Pap-szigetet csatornázták, ugyanez a helyzet az üzemekkel is. Kivétel a PEFÉM. Bevált a szamárhegyi vákuumos csatorna, a Pannónia- telepen is épül a hálózat. A Bükkös-patak partját őrjáratok pásztázták, s az utóbbi évben több elképesztő befolyást tártak fel. A felső szakaszán tüsténkedik a Pilisi Parkerdőgazdaság is, ám gond, hogy kevés a hordalékfogó és szennyes az Óbuda Tsz csirkefeldolgozója. A Sztaravoda patak alsó szakasza iszapos, más része erősen beépült, hulladékok fekszenek benne. A Sztelin patak mentén a Tyúkos dűlő és Pismány között az emberek csak rakják, rakosgatják a szemetet A közelmúltban a Köjál vizsgálta az ásott kutakat. Alig tudtak tíz olyant találni, amelyikből inni lehetett. A talajvíz tehát szennyezett, pedig a rendelkezések szerint a városban csak zárt rendszerű emésztőket szabad építeni. A mellékes életveszély A szippantó® kocsik egyre több terhet visznek a Duna Menti Regionális Vízmű tisztítójába. Ennek a kapacitását tavaly napi 400 köbméter teljesítménnyel növelték. De nem tudják hová tenni a szennyvíziszapot. A fémtair- takna ugyanis meghaladja a megengedett szintet. A csápos kutakból a regionális vezetékbe juttatott víz időszakosan kifogásolható minőségű. Nagy doloig, hogy a költségvetés büdzséjéből Tahi és Leányfalu között csatorna épül, s jelentősen bővítik a szentendrei szennyvíztisztítót. Már egy 30-as években készült könyv is azt írja, hogy Szentendre egyik értéke a tiszta levegője. Ma az „enyhén” szennyezett kategóriába tartozik. A Papíripari Vállalat szentendrei gyára. a DKV járműtelepe, a PEFÉM és a VGV bírságot fizet. Erősen ront a helyzeten a 11-es főút a településen átvezető szakaszának elképesztő járműforgalma. Egyre bizonyí- tottabbá válik, hogy hiba volt erre a nyomvonalra építeni. Nélküle jóval csendesebb lenne Szentendre. De panasz panaszt követ a rezgésártalmakkal kapcsolatban is. Az már csak „mellékes”, hogy az átkelés a nagy sávon gyakran életveszélyes. A tiszta levegő mellett felbecsülhetetlen érték a táj. A Pilis és a Duna. Mindkettőt nehéz védeni. Az előbbi erdei az illegális szemétlerakó helyektől hemzsegnek, vágják a fákat, eltűnnek a növények. Ám a nagyobb veszélyt a savas esők okozzák. Pusztulnak a tölgyek, egyre értéktelenebb fák jelennek meg. A tizenkét pont A városban a patak, a zöld területek fenntartására nincs pénz. A rongálok pedig egyre bőszebben működnek. A szemét betöltötte a Kéki I. telepet, a Kéki II. pedig ebben az évben jut erre a sorsra. Üj hely egyelőre nincs. A VÁTI által készített tanulmánytervezetet (Pomáz és Szentendre között legyen az új lerakó) a város környezetellenesnek tartja. Némi reményt jelent, hogy egy nyugatnémet cég szemétaprító és komposztálótelepet ajánlott megvételre. A nagy teljesítményű gépsor hosszú időre megoldhatná az egész körzet szemételhelyezési problémáit. A taináostestület elé az illetékesek letettek egy környezetvédelmi intézkedési tervet. Ez 12 pontban fogalmazza meg a legsürgősebb tennivalókat. Ha komolyan vennék, legalább három évre adna munkát. V. M. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltje a dabasi választási körzetben: Lórántfy László Budapesten született 1958. augusztus 7-én, azóta Dabason él. Az általános iskoláit Dabason végezte el, majd a kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségizett. A katonai szolgálat letöltése után az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Karán folytatta tanulmányait. 1982-ben jeles diplomával, biofizikusként végzett. Akadémiai ösztöndíj útián a Tihanvi Biológiai Kutatóintézetben helyezkedett cl. 1981-ben megnősült, felesége Horváth Ildikó biológia—testnevelés szakos tanárnő. Kct g\rermekük van. Bettina és László, a harmadikat júniusra várják. Lakásgondok miatt 1983-ban hazaköltöztek szüleihez, Bahasra. Egy évig a hernádi Március 15. Tsz-ben dolgozott, számítóg^oprogramozóként, majd a Dabasi Fehér Akác Tsz-nél 2 évig volt műszaki előadó, 1986-tól a dabasi gimnáziumban tanít matematikát, fizikát és angol nyelvet. „Az MDF képviselőjelöltjeként a vidéki Magyarország érdekeit kívánom szolgálni — különös tekintettel a kistelepülésekre. Olyan politikát folytatnék, amelynek célja: — a helyi önkormányzatok támogatása, a tiszta közélet megteremtése, hogy mindenki beleszólhasson lakóhelyének fejlesztésébe — a kistelepülések fejlődésének segítése, a lakosság elvándorlásának megállítása, munkahelyek létesítése — a kisvállalkozások serkentése, az adótörvény ilyen irányú megváltoztatása — a mezőgazdasági kistermelők segítése, az áruk helyi felvásárlásának megoldása — a tömegközlekedés fejlesztése a bejárók igényeinek megfelelően — az iskolarendszer demokratizálása, az oktatás színvonalának emelése, keresztény erkölcsi szellemű nevelés — a család szerepének erősítése. a nagycsaládosok, a nyugdíjasok szociális támogatása — a földtulajdon magánkézbe való visszajuttatása. Képviselőségemmel hazám szabadságát, függetlenségét és felvirágoztatását kívánnám szolgálni. Lorántfy László" 4* MDF V,_/ Magyar Demokrata FORUKf
