Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. FEBRUAR 21., SZERDA 3 5 MONDTA Színfolt Remekül szórakoztunk, miközben a Tölgyessy Pé­terrel készített interjút ol­vastuk a Világban (90/?.). Megtudhattuk például Eörsi Istvánról, „kiváló író, színfolt a szövetségben”, s bár Tamás Gáspár Miklós nem színfolt, ámde ő is „ki­váló esszéista, nagyon jó szónok”. A baj csak az, hogy nem áll mögöttük „nagy politikai bázis”, azaz T. P. — aki mögött, vélhe­tően áll ilyen bázis — nyu­godtan nevezheti akár színfoltnak is párttársait, akik amúgy kiválóak író­nak, esszéistának, de ... Ez azonban a Szabad Demok­raták Szövetségének bel- ügye. Amint az is belügy — bár van némi kozmaszaga az öndicséretnek —, ha úgy vélik, következetessé­gük „rajtunk kívül talán csak a Fideszben van meg,” s ha evés közben jön meg az étvágy, mert T. P. sze­rint „... az ország első pártja is lehetünk.” S már ennek a lehetséges első pártnak az öntudata csen­dül ki vajon T. P. azon meghökkentő állításából, ami szerint a mostani vá­lasztási kampányban „a lényeges pártok nem tud­ják kellő terjedelemben el­mondani véleményüket." Képzeljük el, amikor ma már a vízcsapból is a po­litikai szövegek folynak, mi lenne — tv-ben, rádióban, sajtóban, gyűléseken, bár­hol — a „kellő terjede­lem?” Jobb ezt még elképzelni se, nemhogy átélni! Az SZDSZ ügyvivője azonban nein kíváncsi arra, ki mit gondol a kellő terjedelem- rőtavagy éppen pártja anÿagi helyzetéről, kijelen­tette ugyanis, „mi kifeje­zetten szegény párt va­gyunk.” Igaz, „kaptunk né­mi támogatást külföldi ma­gyaroktól, talán kapunk majd külföldi pártoktól is”, ám „gazdagságunk lát­szata" ne tévesszen meg senkit. A három oldalt el­foglaló interjúból megtud­hattuk azt is, „az állam­polgárrá válás megrendítő élménye elmaradt”, mert „ezt az érzést csak a nép­szavazás adhatta volna meg.” Ha viszont T. P. sze­rint — avagy az egész SZDSZ szerint? — nem váltunk állampolgárrá, ak­kor milyen minőségben voksolunk majd?! Mi le­szünk a színfalak, akarjuk mondani, a színfoltok?! KLIENS két idézek. Nancy Cruzan 1983-ban autóbalesetet szenve­dett, azóta eszméletlenül fek­szik a kórházban, állapota visszafordíthatatlan. Szülét kérték az orvosokat, hogy ne tartsák életben, de ennek jogi következményeit senki sem merte vállalni. Jelenleg bíró­ság tárgyalja a kérelmet, ami azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban pusztán jogi kér­désnek tekintik az ilyen ese­tek eldöntését. Pápai cnciklika A második kérdéssel kapcso­latosan egy pápai enciklika szerint mindenki megérdemli a nyugodt halált, és a dekré­tum elismeri az orvos azon jogát, miszerint a betegnek utolsó óráiban segítséget nyújtson a békés körülmények közötti, szenvedéstől mentes meghaláshoz. Ami az aktív eutanáziát illeti, a magam részéről ellen­zem, és azt hiszem, a mai ma­gyar társadalom sem fogadja el, mert ez oda vezethet, hogy a betegek félnének a kórházba menni. Alátámasztja állításo­mat a négy osztrák ápolónő közismerten borzalmas bűn­tettsorozata is. A passzív eutanázia azonban ma már Tökölön polgári repülőtér lehetne Áregyeztetés helyett — verseny Cselédkkásckból a „Cs” lakásokba Egészségtelen, de olcsó Jellegzetes, sötétsárga épületek, amelyek szorosan egymás mellett húzódtak. Előttük parányi udvar, ap­rócska kerttel vagy anélkül. A földszintes házak előtt kerekes vagy gémeskút virított. Ezek voltak az uradal­makhoz, hitbizományi birtokokhoz tartozó cselédlakások a maguk szegényes, komfort nélküli voltukban. A máig megoldatlan lakásgondoknak s a mind aggasztóbbá vá­ló megélhetési körülményeknek tudható be, hogy még mindig találhatók Pest megyében is olyan települé­sek, amelyek kénytelen-kelletlen őrzik a múlt eme em­A Magyar Légiközlekedési Vállalat és vele szoros kap­csolatban lévő Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság azon kevés hazai cég közé tartozik, amely felett nem kell megkon­gatni a lélekharangot. Erről győződhettek meg tegnap az Országgyűlés építési és közle­kedési bizottságának tagjai azon a tanácskozáson, ame­lyet a Ferihegyi repülőtéren tartottak meg. A résztvevők megismerkedhettek egyebek között a légi irányítók mun­kájával és természetesen sok szó esett a magyar repülés­ügy jövőjéről is. már csak azért is. mert a bizottság tag­jainak véleménvt kellett mon­daniuk a honi légi közlekedés rekonstrukciójával kapcsola­tos tervekről. A jelen lévő szakemberek egyebek között elmondták, hogy az elmúlt tizenöt eszten­dőben mintegy tizenötmilliár- dot költöttek egy korszerű bá­zis kiépítésére, s az erőfeszí­tések teljes sikerrel jártak: napjainkban a ferihegyi léte­sítmény a világ legkorszerűbb repülőterei közé tartozik. Ez azért is örvendetes, mert nem is olyan régen. 1983-ban még a legrosszabbak közé sorol­ták. A két fel- és leszállásra egyaránt alkalmas pályát csak részben tudják kihasználni, s ennek az az oka. hogy mind­két irányban viszonylag közel vannak a lakott területek, amelyeknek lakói méltán til­takoznak a nagy zaj miatt. A vecsésiek kérését is figyelem­be véve ezért úgy döntöttek a szakemberek, hogy ha nin­csenek kényszerhelyzetben, akkor a település felőli pá­lyát csak leszálló gépek hasz­nálhatják. Elhangzott az is, hogy a Malév új, nyugata gyártmányú repülői már sok­kal csendesebbek, s a géppark folyamatos felújításával együtt is jelentősen csökkenthető a zajterhelés. Tekintettel arra, hogy az újabb beruházások rengeteg pénzbe kerülnek, keresik an­nak az útját, hogyan jussa­nak a szükséges összegekhez. A lehetőségek között említik a magántőke bevonását is. en. nek érdekében már megtették az első lépéseket. De szóba jöhet egy hosszú lejáratú hitel felvétele is. amelynek vissza­fizetésére már most megvan­nak vagy megteremthetők a feltételek. A Malév a jövőben még inkább élni akar a piaci lehetőségekkel és azt szorgal­mazzák. hogy egyenlő feltéte­lek mellett versenyezzenek a hazánkban is tevékenykedő külhoni légitársaságokkal, pél­dául az árakban is. Az ered­mény könnyen megjósolható: valószínűleg a kötelező ár- egyeztetés nélkül sok terüle­ten — esetleg a személyszál­lításban is — csökkenhetnek a tarifák. ★ A tegnapi bizottsági ülé­sen többször is szóba kerültek a vidéki repülőterek, amelyek — elsősorban a világkiállítás miatt — ismét féléledhetnek. A szovjet csapatok kivonása után pedig egy sor, viszony­lag jól kiépített bázis sorsá­ról kell dönteniük a szakembe­reknek. • Hamarosan kivonulnak Tökölről a szovjetek. Számí­tásba veszl-c a jövő tervezé­sekor az ottani repülőteret a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság? — kérdeztük Er­dei Tamás igazgatótól. — Természetesen. A Pestvi­déki Gépgyárral együtt szeret­nénk a tököli repülőteret oly módon korszerűsíteni, hogy nagy polgári gépek fogadásá­ra ís alkalmassá váljék. Tö­kölön kívül még egy vidéki repülőtér lehet érdekes a szá­munkra: a debreceni. Felméré­seink szerint ugyanis meglehe­tősen nagy igény van az al­földi városban és környékén a külföldi áruszállítások iránt. © Tököl milyen szerepet játszhat az LRI elképzelé­seiben? — Személy- és teherforga­lomban is gondolkodunk. Olyan feltételeket szeretnénk ott kiépíteni, hogy ha például a világkiállítás idején Feri­hegy zsúfolt lenne, akkor Tö- kölre irányíthassuk a gépe­ket. • Említette a Pestvidéki Gépgyárat, ök hogyan társul­hatnának be az üzletbe? — A vállalat bérmunkában polgári repülőgépeket akar javítani, s szó van arról, hogy bekapcsolódnának a Malév által is használt Boeingek szervizelésébe is. Ehhez pedig feltétlenül kell repülőtér is. Ügy gondoljuk, hogy mi tart­hatnánk fenn a repülőteret, a vállalat pedig végezné a gé­piek karbantartását, javítását. O A/ átépítés gondolom, sokba kerül majd. Az LRI-nek van elegendő pénze? — Nincs, tehát mindenkép­pen be kell vonnunk tőkeerős társakat is az üzletbe. A be­fektetés hosszú távon bizto­san megtérül, mert a repülő- té.r-üzemel tetős a bankszakma után a legjövedelmezőbb vál­lalkozás a világon, kivéve ná­lunk. e Miért? — Mert itt olyan az elszá­molási rendszer, hogy teljesen hamis képet fest a valóságról. Szeretnénk, ha vállalatunk kapcsolatai tisztábbak lenné­nek a költségvetéssel. Furucz Zoltán lékeit. Az 1960-as években a me­gyében még öt-hatezer között mozgott azoknak a lakásoknak a száma, amelyek az említett időszakból maradtak. Aztán a tanácsok jóvoltából erőteljes kampány kezdődött annak ér­dekében, hogy minél többen költözzenek emberibb mércé­vel mérhető „Cs” lakásokba. Ingyenesen, tartós használatba kapott telkeken épültek fel ezek az otthonok. A rövidítés a csökkentett értékű lakások elnevezése. Többnyire egy-két szobásak, mérsékelt komfort- fokozatúak voltak. Budake­szin, Budaörsön, Örkényben, Ráckevén. Nagykőrösön — hogy csak néhány települést említsek — épültek gomba­módra a csökkentett értékű lakások. Mester Roland, a Pest Me­gyei Tanács műszaki osztályá­nak vezetője elmondta, hogy a cselédlakásként ismert épü­letekbe sok cigány költözött. Nekik is megadatott, hogy rendkívül kedvezményes la­kásépítési kölcsönök igénybe­vételével egészségesebb ott­hont teremtsenek maguknak. Túrán például egész utcasor épült fel a „Cs” lakásokból. Akik idejekorán eszméltek, azoknak már csak valóban emlék a múlt, a nedves, gom­bás falú lakások. Vannak vi­szont olyan idős, vagyontalan emberek, akiknek még mindig „imponáló” a 100 forint alatti lakbér, vagyonuk nincs, így kénytelenek elviselni az évti­zedekkel ezelőtti szociális ál­lapotokat. Az osztályvezető szólt arról is, hogy a helyi tanácsok ked­vezményes kölcsönökkel segí­tették azokat a családokat, akiknek megfelelt a falvakban üresen álló, a többnyire jó ál­lapotban levő lakások, ame­lyek tulajdonosai elhaltak, s a leszármazottak nem tartot­tak többé igényt az ingatla­nokra. A kedvezményes taná­csi és OTP-kölcsönök lehető­sége két éve megszűnt. . A megyében még több száz az olyan lakás, állami gazda­ságok, mezőgazdasági nagy­üzemek közelében, vagy a. ki- sebb-nagyobb települések szélén, amelyek a századelőn épültek, s az uradalmak, nagybirtokok tulajdonosai a cselédeknek, munkásoknak szánták. Vajon mikor tűnnek el ezek a mélysórga épületek a tele­pülésekről ? Gy. L. Æfe ess ufeán vegyen osztrák Soitóti Minden schilling itt marad VEGYES VÁZL&LRT Gázmérőgyár Gödöllőn Február 20-án ünnepélyes keretek között írták alá Haj­dúszoboszlón a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat és a Schlumberger Industries Sa között vegyes vállalatot alapí­tó okiratot. A Gödöllői Gázmérőgyár 75 százalékban a Schlumberger Industries tulajdona lesz. A gyakran elfogadott és indo­kolt, például, ha valaki régóta vegetál eszméletlenül a léle­geztetőgépen, amellyel fiatal, életerős embereket menthet­nének meg... — Várható-e a bizottság ál­lásfoglalásában új vonás? — A vitában részt vevő or­vosok, jogászok, hittudósok közös álláspontot alakítanak ki, és ezzel a deklarációval szabályozni, egyöntetűvé kí­vánják tenni a gyakorlatot az egész országban. Nem lehet azonban általánosítani, sza­bályt kimondani, hiszen nincs két egyforma eset, nincs két egyforma beteg és orvos sem. Egy ember a döntést sem jogi­lag, sem erkölcsileg és etikai­lag sem vállalhatja magára. Megoldás lehet viszont, ha több orvosból álló csoport mérlegelné és döntené el az egyes eseteket. Kél megrázó eset Jó lenne most ezt a cikket valamilyen egyértelmű véle­ménnyel lezárni. Sajnos azon­ban egyedül üdvözítő választ az utóbbi két-háromezer év­ben még senkinek sem sike­rült adni. A British Medical Journal­hoz irt olvasói levélből idézek: Amerikában egy 68 éves or­magyar partner, a Tiszántúli Gázszolgáltató vállalat része­sedése 25 százalék. A társaság célja a komplett hazai háztartási gázmérőgyár­tás meghonosítása. Az új üzem Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyár területén épül. vost gyomorráktünetekkal kórházba szállítottak. Operá­ció közben kiderült: az átté­telek a hasi nyirokcsomókra, a májra és a gerincre is átter­jedtek. A gyomorműtét után a beteg tüdőembóliát kapott, újra megoperálták. Ezután a férfi írásban is kérte, hogy a jövőben semmit ne tegyenek élete meghosszabbításáért. Két héttel később súlyos szívizom­infarktust kapott. Kérése elle­nére többször újraélesztették, végül a lélegeztetőgépre kap­csolták. A második szomorú történet az ellenpélda: Ugyancsak egy amerikai kórházban koraszü­lött gyereket hozott világra egy asszony. A kicsiről megál­lapították, hogy Down-kóros. és bélelzáródása van. Az anya kijelentette: nem akarja a gyermeket, mivel Down-kóros, ezért nem adott engedélyt a bélelzáródás műtétjére sem Hiába magyarázták az orvo­sok, hogy a szellemi retardá­ciónak a Down-kór enyhe for­mája. A kórház személyzete végül elfogadta a szülők dön­tését, nem fordultak a bíró­sághoz. A gyermeket egy fél­reeső szobában magára hagy­ták, amíg éhen halt. Tizenegy napba telt... Szegő Krisztina Magyarország legnépszerűbb embere pillanatnyilag egy osztrák farmer. Pedig ez a férfi nem csinál látszólag sem­mit, nem közvetít Kelet és Nyugat között, nem alapít vegyes vállalatot, nem karolja fel kultúránkat. Csupán egy talicskát tol. De hogy tolja azt a talicskát! És mit reklámoz két nyögés közben! Hát per­sze, hogy az osztrák lottót! Sok millió schilling, felröppenő pletykák, tumultózus jelene­tek az OTP-nél — nagyjából ez jut az embernek eszébe minderről. Talán csak annyit tudunk biztosan, hogy vasár­nap este negyed nyolckor egyenesben közvetíti a televí­zió 2-es csatornája a bécsi sorsolást. A többiről, a hírek­ről és rémhírekről Bornemisz- sza Sándor, a Sportfogadási és Lottóigazgatóság igazgató- helyettese beszél. — Ez a mostani játék tulaj­donképpen egy az egyben az osztrák lottó magyar változa­ta. Az első alkalommal fel­ajánlott egymillió schillinget viszont csak erre a hétre, és csak a magyaroknak ajánlot­ták fel a szervezők. A továb­biakban a nyeremények már a kinti nyereményalaphoz igazodnak. Szeretnék viszont megnyugtatni mindenkit, hogy ez az összeg devizában kerül kifizetésre és adómentes. — Ha már a devizánál tartunk, az emberben felvető­dik a kérdés, miért jó nekünk, ha hat schillingenként kivisz- szük az országból a külföldi fizetőeszközöket? — Itt valami félreértés le­het, ugyanis egyetlen egy schilling sem kerül ki innen. Bonyolult lenne most elma­gyarázni, miért, de a Magyar Lottóuni > és az OTP egy olyan pénzügyi konstrukciót dolgozott ki, melynek ez a lé­nyege. Inkább azt mondanám, elképzelhető, hogy schilling áramlik az országba, feltéve persze, ha valamelyik játékos­ra rámosolyog a szerencse. — Miért csupán Budapesten és Győr-Sopron megyében le­het a szelvényeket összegyűj­teni? Hisz így is rengeteg ké­nyelmetlenséggel jár a lebo­nyolítás. — Valóban, hétfő óta az OTP-fiókok tömve vannak já­tékosokkal. Azonban egy 12 hetes kísérletről van egyelőre szó, ami ha beválik, természe­tesen az egész országban le­het majd lottózni. — Elterjedt, hogy az egyéb­Nem leszünk Fogadok, hogy eddig sokan azt sem tudtuk, van-e OTP a Rákóczi téren. Valahogy nem ez a műintézet ugrott be. ha az ember tőkéről, befektetésről és főleg gyors pénzszerzésről hallott arrafelé. Most azonban nincs mese. itt van megjött az osztrák lottó ! Hetek óta tolja az a szegény (?) fiatal­ember a szecskával meg pénz­zel teli talicskákat a pályaud­vartól a főutakig mindenütt, ahol akad néhány négyzetmé­ternyi üres terület egy pla­kátnak. A főváros 37 és Győr- Sopron megye öt OTP-flókjá- ban pedig már hétfőtől állnak, várnak, fohászkodnak az em­berek, kezükben a szelvényü­ket szorongatva. Mert aki most elő tud kaparni hat schillin­get, az úr lehet, Mercedesszel Járhat, minden este húst va- csoráihat, sőt talán még a inf­láció is megemeli a kalapját előtte. Na ja, az infláció, kérem, kap rögtön a szón egy vihar­kabátos férfi. Hát arról lenne mit beszélni. A tej. a vaj. a hús . . . Rándít egyet a vállán, aztán a háta mögé néz. Mond­ja csak, biztatja egy szemüve­ges nő. most mondja. Hát jó, bizonytalanodik el a férfi. Te­hát a hús ... Hiába nyer vé­letlenül valaki, nem leszünk mi ..rócsildok”. Svájcisapkás, tor- zonborz alak vág közbe, mö­götte helyeslőén morog a tö­meg. Osztrák lottó, hatos lottó egy hülyeség dühöng tovább Svájrisapka. de azért csak len­geti a szelvényét, úgy vigyo­rog körbe, A forintot is leérté­kelték most már mindegy. Mulassunk legalább! Hát mulatunk. Néhányan már két órája itt röhögnek, mert. még nem kerültek sorra. Egy tömött bajszú úriember roppant udvariasan megjegyzi, ők Borsodból utaztak fel. Szó­val a csípőficamos nénikéjük­ként ingyenes szelvényeket sokan pénzért árulják a fővá­rosban. Mit tesznek ez ellen? — Mi is hallottuk, hogy 50— 60 forintért árulják az üzérek az osztrák lottó szelvényeit. Mást nem tanácsolhatok, mint azt, hogy ne vegyen senki ilyet az utcán, hisz van belőlük elég. Nem kell tehát attól tar­taniuk a játékosoknak, hogy elfogynak a szelvények. mi rócsildok kel szórakozzanak az ótépések. És most még visszafogja ma- J gát. mert tudja, mi illik. A \ sor közben kígyózik, kanya­rog a fiókban, szabolcsiak hág­nak nyírségiek sarkára, hisz ez a mostani próba, kísérlet csak, ha beválik, lehet szerte az or szágban befizetni az osztrák lottót így hát nyomjuk egy­mást, gyömöszöli a pesti a vidékit, vidéki a pestit, mun­kás a parasztot, paraszt az ér­telmiségit. Egyre újabb és újabb szerencsevadászok száll­nak be e délelőtti osztályharc­ba. Ggy 11 felé már nem két­séges a végkifejlet: ennek az emberkígyónak a farka hama- rost a Rákóczi térre lóg. A lá­nyok közé. vágja rá nyomban Svájcisapka, cs újfent körbe­pillant. Inkább lemondón. mint felszabadultan mosolygunk. Na. csak vigyázzon azokkal, düny- nyög egy idősebb úr. Látszik, ö még anno járt kupiba. Csak vigyázzon, ismétli, mert már a lányok is inflálódnak. Ketten- hárman suttogni kezdenek er­re, amúgy férfiak egymás- közt. Hazudnék, ha azt mon­danám. gyorsan haladunk. Ap­rókat csosszanunk inkább, szinte araszolunk előre. Nya­kamba liheg vaLaki. aztan túsz- szent is háromszor, né<yszc?r, ötször. Járvány van. magyaráz­za engesztelőn. Járvány, bó­lintok, és Igyekszem a keres/ tény vértanúk arckifejezését magamra ölteni. Hiába, a mil­liókért meg kell szenvedni. várunk, várunk, várunk vá­runk tovább, szegény jövendő gazdagok. A svájcisapkás azért meg­jegyzi, nehogy azt. higgviik itt mindenki kapitalista lesz hétfőn. Mert lehet, hogy egy csóró elviszi a bankot, de ne­künk. többieknek csak az ma­rad, ami volt. Vagyis a szecs­ka. Falusy Zsigmond

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom