Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
2 ^égyggp 1990. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ Kivált a CSKP-ból Új baloldali párt r Kivált a CSKP-ból a Kommunisták Demokratikus Fóruma elnevezésű platform egy része, és szombati brnói ta- nácsikozásán új pártot alaki, tott. A Csehszlovák Demokratikus Fórum elnevezésű új baloldali párt alulról kíván építkezni, szakít a demokratikus centralizmus elvével, az ortodox materializmussal, sorait megnyitja a vallásos emberek előtt, s programjában szerepel a tulajdonformák egyenrangúsága és a piacgazdaság megteremtése. Kétofdaíú megállapodás a vegyi fegyverekről Egyenlően alacsony szintre Moszkva és Washington jelentősen meg kívánja gyorsítani a vegyi fegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat, s közbülső megoldásként, még a nemzetközi konvenció kidolgozása előtt, kétoldalú szerződésben vállal kötelezettséget vegyifegyver-késaletei jelentős csökkentésére. Erről moszkvai tárgyalásain írt alá külön nyilatkozatot Eduard Sevardnadze és Kohl és Gorbacsov a német kérdésről Nincs nézetkülönbség A Szovjetunió, az NSZK és az NDK között nincs nézetkülönbség abban, hogy a német nép egységének kérdését maguknak a németeknek kell megoldaniuk, nekik kell eldönteniük, milyen államformában. miyen határidőn beliül, milyen ütemben és milyen feltételekkel valósítják meg ezt az egységet — jelentettek! Mihail Gorbacsov Helmut Kohl egyetértését bírva, a szombati szovjet—nyugatnémet csúcsszintű munkamegbeszélésen. A német kérdést a jelenlegi szakaszban csak az össz-euró- pai fejlődés összefüggéseiben, mind a szomszédos országok, mind Európa és a világ más országai biztonságának és ér-, dekeinek figyelembevételével oldhatjuk meg — hangzik a közlemény. Gorbacsov fontosnak tartotta, hogy mind a kelet-, mind a nyugatnémet nép megismerje azt a szovjet álláspontot, amely a német nép kizárólagos ügyének tekinti az egység kérdésében meghozandó döntést. Mindez azonban nem feledteti, hogy volt egy háború és egy háború utáni korszak, hátrahagyva a maga örökségét. Most ennek újragondolása folyik. A német kérdés megoldása elválaszthatatlan az európai leszerelési tárgyalások sikerétől, a két katonapolitikai tömb változó szerepétől, azoktól a kérdésektől, amelyek az európai államok területén állomásozó idegen csapatokkal függenek össze. Kohl azt a követelést, hogy német földről soha többé ne indulhasson ki háború, a következőkkel toldotta meg: — Német földről csak béke indulhat ki! A LIMP utóda Szakadás a Szolidaritásban Kilenctagú, 39—49 éves politikusokból, főleg a LEMP egykori reformereiből és az OPZZ nevű szakszërvezet képviselőiből álló végrehajtó bizottságot választott hét végi ülésen a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja, a LEMP egyik utódpártja. A párt elnökhelyettesévé — nagy fölénnyel — Tornász Nale- czet. a varsói egyetem 49 éves történészét választották. Szakadás történt a Szolidaritásban is. A hét végén a Szolidaritás nyugat-pomerániai regionális szervezete Szczecinben bejelenette: „Szolidaritás 80” néven új szakszervezeti úfiozgál ómként kívánja bejegyeztetni magát, támaszkodva más szakadár regionális csoportok együttműködésére. Vezetőik szerint a Lech Walesa nevével fémjelzett Szolidaritás elárulta a mozgalom 1980-ban született eszméit, tehát szükség van egy igazi, a dolgozók érdekeit valóban védő új szakszervezetre. Jelezték: támogatják a Ma- zowiecki-kormányt, de elvetik annak gazdasági programját, mert az a dolgozók drasztikus elszegényedéséhez, a gazdasági recesszióhoz vezet, az ipar és a mezőgazdaság teljes tönkremenésével fenyeget. Jtiilföldi események - egy mondatban Szombaton délután — Moszkvából jövet — rövid munkalátogatásra Szófiába érkezett James Baker amerikai külügyminiszter. Andrej Lukanovnak, a bolgár minisztertanács elnökének meghívására. Innen Bukarestbe utazott, ahol találkozott Tőkés László temesvári lelkésszel. A Hétfőn nyílik a kanadai fővárosban a NATO és a VSZ országainak tanácskozása a „Nyitott égbolt” szerződésről. A Borisz Jelcin arra figyelmeztet, hogy amennyiben a szovjet kommunista párt nem reformálja meg önmagát elég gyorsan a népi harag levezetésére, akkor a Szovjetunióban román stílusú véres forradalom robbanhat ki. A A szállítási problémák miatt egy év és két hónapra van szükség ahhoz, hogy a Csehszlovákiában állomásozó szovjet haderő távozzon. A A mongol kormány lemondását. valódi reformokat, az emberi jogok biztosítását és a Mongol Demokratikus Szövetség legalizálását követelték egy vasárnap Ulánbátorban megtartott békés tömeggyűlés résztvevői. A A csehszlovák és a cseh parlament után pénteken átalakították a szlovák törvényihozást is. A Nem tudott dön tést hozni az SZKP-hoz fűződő viszony kérdésében az Észt KP szombaton késő este befejeződött országos pártkonferen ciája. A A Szovjetunió és egy NATO-tagállam katonai kapcsolatai lehetővé teszik, hogy az európai biztonság és együttműködés politikája mindinkább tükröződjék a katonai doktrí nákban és stratégiákban — jelentette ki szovjetunióbeli hivatalos látogatása végén Guy Coeme. A Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus történelmi vezetője több mint 27 — börtönben eltöltött — év-után visszanyerte szabadságát. A Szojuz TM—9 jelzéssel vasárnap reggel a Szovjetunióban újabb űrhajót állítottak Föld körüli pályára. A Az NDK-beli Buna-művekben történt pénteki robbanás két sérültje szom baton életét vesztette a kórházban, s igy a baleset áldozatainak száma ötre emelkedett. A Az eritreai felkelők szombaton elfoglalták Masszava városát. A Az Egészségügyi Világszervezet kampányt készül indítani az AIDS-járvány kelet-európai terjedésének megakadályozására. A A becsületrend lovagjának keresztjét kapta meg Párizsban Dietrich Fischer-Dieskau, a világhírű nyugatnémet operaénekes. A Pénteken Moszkvában az amerikai nagyköveti rezidencián összeházasodott Roald Szaggyeljev neves szovjet űrkutató Susan Eisen- hovverrel, a néhai amerikai elnök unokájával. A Nicaraguá ban 1199 politikai foglyot bocsátottak szabadon a hatóságok pénteken a nemzeti megbékélés jegyében. James Baker. A dokumentumot szombaton tették közzé Moszkvában. Ennek értelmében a két ország o vegyi fegyverek teljés betiltásáról és mag semmisítéséről rendelkező konvenció kidolgozása előtt, feltehetőleg már a júniusi szovjet—amerikai csúcstalálkozón, kétoldalú megállapodást köt arról, hogy jelentős mértékben, „egyenlően alacsony szintre” csökkenti vegyifegyver-kész- leteit. A két fél emellett együttműködik a megsemmisítés leghatékonyabb és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő technológiájának kidolgozásában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden, vegyi fegyver birtoklására potenciálisan képes ország csatlakozzon a konvencióhoz, amely az aláírók számára megtiltja mindennemű vegyi fegyver előállítását. E/szàl/ott a pitypalatty A földkérdést Pestről dirigálják (Folytatás az 1. oldalról.) pontosan tudja, hol, hiszen dolgozott rajta eleget. — Én bérbe adnám. Akár a téesz- nek is. De előbb adják vissza. Engem illet, ami a családomé volt. — Ott van a földhivatalban a tulajdoni lap. Rajta áll, hogy az a 22 hektár föld az édesapámé és az enyém. Csak éppen <nem rendelkezünk vele. — Ifjabb Szatmári Benő a tulajdonviszonyok rendezéséről beszél, azt mondja, azzal kell kezdeni. — Fölmértük Bugyiban, hogy ki mennyi földet igényelne. 5-8 holdat kérnének azok. akik a földön akarnak dolgozni. Akinek pedig nem kell, az bent hagyná a közösben, egy faluközösségi földben vagy éppen a téeszben. Ifjabb Szatmári Benő 33 Az utolsó meghallgatások a Cïmege-ügybzn Márciusban dönt a Parlament Minden jel szerint a végkifejlethez közeledik a Bokor-könyv nyomán kialakult botrány, amelynek középpontjába Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium került. Ma ismét összeül a Parlament honvédelmi vizsgálóbizottsága és a tervek szerint ismét meghallgatja az ügy főszereplőit. Tekintettel arra, hogy ennek az Országgyűlésnek márciusban lejár a mandátuma, legkésőbb a jövő hónapban, az utolsó ülésszakon be kell terjeszteni a jelentést. Hogy ezt követően milyen döntés születik, azt ma még nem lehet megjósolni, legfeljebb sejteni. Még Varga Lajos Pest megyei honatya, a Magyar Szocialista Párt által a bizottságba delegált képviselő sem tud többet mondani, ám érdemes meghallgatni: ő hogyan látja belülről az ügyet? . — Az eddigi meghallgatások és a honvédelmi miniszter által összeállított anyag alapján sajnos azt kell mondanom: Bokor Imre állításai többségükben helytállóak — mondja. — Ami nem pontos, azt írói túlzásnak is felfoghatjuk. Ezt támasztják alá azok a levelek is, amelyeket a bizottság kapott. A tényeken túl azonban bennünket a kor kórrajza is érdekel, hiszen csak ily módon mondhatunk ítéletet az elmúlt évtizedek főszereplőiről. 1 Az egyik kulcsfigura Czinege Lajos. Róla mi a véleménye? — A meghallgatottak szerint is Czinege egy agresszív, mo- dortalan ember, aki szeretett reprezentálni, nagylábon élni. Persze, többnyire nem a magáéból. Példaként erre a már nyilvánosan is sokat tárgyal! lakásügyeit említhetném. De szerintem a volt miniszterelnök-helyettesnél sokkal érdekesebbek azok az emberek, akik eltűrték, hogy mindez megtörténjen. Sőt: egyre világosabb, hogy Czinegéről már évekkel ezelőtt kiderült, alkalmatlan, mégis a posztján maradt. Erre eddig egyetlen elfogadható magyarázatot hallottunk. ami viszont döbbenetes: a minisztert a varsói szerződésbeli társai és az ottani katonai vezetők tartották a felszínen! A kialakult helyzetért felelősség terheli az MSZMP korábbi vezetőit, s csak kisebb mértékben az állami irányítást. 9 A meghallgatásokat figyelve feltűnt: sok vezető nem emlékszik a történtekre. Lehet ez szándékos is? — Lehet. Számomra a legriasztóbb Biszku Béla magatartása volt, aki meglehetősen agresszív módon utasította el a konkrét válaszokat. A másik póluson Fock Jenő helyezkedik el, aki meggyőzően és őszintén beszélt az akkori eseményekről. Sokat segítettek nekünk azok a katonatisztek is, akiket meghallgattunk : konkrét kérdéseinkre szinte mindig lényegre törő választ kaptunk. Ennek fényében különösen feltűnő, hogy Czinege úgy igyekszik beállítani a dolgokat, mint aki allen rágalomhadjárat bontakozott ki. 9 A jelentés hamarosan a Par- 'ament elé kerül. Milyen döntést hozhat a T. Ház? — Sokfélét.y Szerintem, ha kiderül, hogy bűncselekmény is történhetett, kezdeményezni kell az ügyészségi vizsgálatot. Ám bizonyára sok dologban nem a jog, hanem az erkölcs szabályait hágták át. Bízom benne,, képviselőtársaim megtalálják a módját, hogy bölcs döntésükkel hozzájáruljanak ahhoz: soha ne ismétlődjenek meg az ilyen és ehhez hasonló esetek. Furucz Zoltán éves. s bizonygatja, hogy kötődik ö úgy a földhöz, mint az édesapja. Meséli, hogy tanárnő felesége otthagyta az iskolát, s együtt gazdálkodnak a 16 kataszteri holdon, hogy a 10 éves fia már profi módon vezeti a traktort. És mondja, mint a helyi független kisgazdák titkára is, hogy mennyibe kerülne egy betakarítógép, hogy több család, ha összeállna. közösen megvehetne, szerződtetnének embert, aki kezelné a gépet... Édesapja néha közbeszól!: a túros'hátú közös lóról, meg a babuisgatnivaló palántákról beszélne, de a fia minduntalan elhessgeti. — Azokat is meg kellene büntetni, akik ezt csinálták.— Somogyi Pál is fiatal ember, de a történelem az ő személyes múltja is. — A szüleimtől mindent elvettek, földet, házat. jószágot, internálták őket... És ha azokat már nem is lehet számon.kérni, legalább a mostani bűnösöket távolítsák el a posztjukról. Kell a téesz is. hiszen maradna benn föld bőven, csak nem ennek a Vezetőségnek a kezébe való. Nem tudnak bánni vele. — Ezek mindent tönkretettek. Sivataggá tették az Alföldet. nem nő azon már fa sem. ha eső esik, a kilúgozott föld nem fogadja magába. Az unokáimnak fényképről kell meg- mutatnom, hogy mi az a pitypalatty. — Györgyi Ferenc Bé- késsámsonban lakik, de Hódmezővásárhelyen dolgozik, művezető a porcelángyárban. Az a munkahelye. — Én volnék a világon a legboldogabb, ha visszaadnák a 9 holdamat. Abban a fényes pillanatban otthagynám a munkahelyemet. Nekem senki ne álljon a hátam mögött órával a kezében. Hagyjanak békén a földemen, és rögtön lesz hús, meg kenyér, olcsóbban, mint most. Akkor hazajönnének a lányaim, az egyik művezető, a másik tanító de én beléjük oltottam a föld szeretetét. Ök meg az unokáikba. Nem maradna gazdátlanul a föld, később sem. És mi nem használnánk vegyszert, egy grammot sem. Ha visszaadnák a földjeinket. talán a pacsirták is visszaköltöznének az Alföldre. Mert azt mondja ez az idős ember, mindent tönkre tudtak tenni, el tudták venni a földet. el tudták zavarni a parasztot a városba, ;a gyárba, csak a ragaszkodást nem tudták kiölni belőlük. Sem a fiaikból. sem unokáikból. Azt mondta, talán ezen a talajon lehetne újra elkezdeni. Lehetne innen is a fővárosból. Jakubovits Anna Jöttek, kertek . • • CIGÁNYÚT Ma még megelőzhetjük a holnap polgárháborúját „A társadalomnak el kell döntenie, hogy eltartja vagy kiirtja a több mint félmilliós cigány kisebbséget. Igaz, ilyen döntés elé csak néhány évtized múlva kerülünk, s csak akkor, ha ma nem találunk ennél szerencsésebb módszert, hogy cigány polgártársaink addig beilleszkedhessenek a társadalomba.” Az előbbi, bizony nem túlságosan biztató gondolat Lakatos Menyhért írótól, a Cigány Kulturális Szövetség vezetőjétől származik — aki azt állítja, hogy ez ügyben már ma is túlságosan sok és veszélyes feszültség halmozódott fel. A feszültségek persze nem egyszerűen a kisebbségi kérdés megoldhatatlansága miatt erősödnek. A cigányokat szak- képzettségük miatt segédmunkásokként, legfeljebb betanított munkásokként foglalkoztatják az üzemekben, s a technika fejlődésével egyre kevesebb az ilyen munkahely. A munkanélküliség, az elbocsátások is magától értendőén ezt a népcsoportot sújtják leginkább. Lakatos Menyhért szerint ez az igazi időzített bomba. A cigányság kulturális színvonala egyre inkább elmarad a társadalom fejlettségétől. Az átlagos magyar családban a gyerekek már komputerrel játszanak, cigány társaik — többnyire a kisegítő iskolákban — a betűvetéssel is nehezen birkóznak. Ha egyáltalán elmennek, eljutnak az iskolába. Hat-hét éves korára a cigánygyerekek többsége magyarul se beszél jól, nem is érti, hogy tanítója mit kérdez. Nagy valószínűséggel nem néz televíziót, nincsenek könyvei, nincs íróasztala a putriban, és nincsenek példaképei, igazi tanítói. Ne legyen másodrendű Emlékeztetem az írót, hogy azért történt egy és más az elmúlt évtizedekben. Telepek, kedvezményes lakások épültek. Sokáig még e szót sem volt szabad leírni, hogy cigány. Lakatos Menyhért nem is vitatja, hogy a cigányság integrálására, elmaradottsága megszüntetésére született néhány szerencsétlen és költséges program. Ez a kisebbség valóban „kapott” morzsákat, de nem kapott egyenlő jogokat, s nem jutott tisztességes kenyérhez. Az alapvető baj, hogy a cigányság mindmáig nem része. legfeljebb részese a hatalomnak. Másképpen, a társadalom többsége nem érti, hogy a kisebbségnek ahhoz, hogy ne másodrendű állampolgár legyen, több jogot kell kapnia, mint az anyanemzethez tartozóknak. Nem azért kell jogi garanciákat biztosítani a cigányság létéhez, fel- emelkedéséhez. mert sokan vannak, hanem azért, hogy a kisebbség tagjaként is másokkal egyenlő lehetőségeket élvezzenek. Jogilag ezt talán úgy lehet megközelíteni, hogy a cigány lehessen, éppannyira magyar, mint amennyire cigány a hazában. Lehessenek politikai, kulturális, nemzetiségi szerve-
